Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-08 / 245. szám
BftCSMEGYEI NAPLÖ 1922. Szeptember 8. A kereskedelmi kamara harca a vámspeditörökkel-— Ncvisadi munkatársunktól — A vámspedi (őrség jó üzlet, amit az äs bizonyít, hogy mig Novisadon csak ’két speditőr volt, ma lü igyekszik a kereskedők kegyeit s az árujuk vámo- Mását is elnyerni. A vámspeditőrök nagy száma azon(han nem azt vonta maga után, hogy í a vámspeditőrök alacsony tarifát szabnak meg. Kartellba léptek s a vámolási költségeket magasan állapították meg, mi által lényegesen hozzájárulnak az árak emelkedéséhez.'A novisadi ipar és kereskedelmi kamara már egy éve megkezdte a harcot a vámspeditörök tarifája ellen. A kamara maximális! taxát dolgozott ki, melyet a speditőrök sérelmesnek találtak s nem fogadtak el. A kamara tervezete szerint az áru minősége és mennyisége szerint, fizetik a i vámspedÜőröket. Egy bizottság vizs: gálná felül, panasz esetén a vámspe; ditör által követelt összeget, s ha tőb- 1 bet ■ kérnö, a bizottság visszafizetésre ‘.kötelezhetné a speditőrt. A tervezetet a kamara elküldte a 1 "General Dire kei a Corinának jóváhagyás végett, de onnan azzal jött visz•sza, hogy a vámspeditörökkel közös 'egyetértésben csinálják meg a maximális taxát. Minthogy ez nem sikerült, több ízben megjárta az utat az ügy a kamara s a General direkcia között, de eldönteni a vitát még nem sikerült. Az ipar és kereskedelmi kamara most a pénzügyminiszter-döntése alá bocsájtja az ügyet. Az érdekeltek ki‘ váncsian várják a pénzügyminiszter döntését, hogy ki lesz a győztes e harcban. A kamara, vagy a vámspeditőrök. 1 i ' G! — .......------------------------------------Harminc éve laknak Subcticán és nincs illetőségük — A nyugdíjas vasutasok kálváriája— Az a rendelet, amely szerint szeptember 1-től kezdve csak azok a nyugdíjas vasutasok kaphatják meg nyugdijilletményeiket, akik igazolni tudják S. H. S. honosságukat, a legsúlyosabb helyzetbe hozta a nyugdíjasok ezreit. Bár a városi hatóság — mint már megírtuk — kiállít a honossági bizonyítvány helyett illetőségi bizonyítványt a vasutasoknak, a melynek alapján a vasutigazgatóság folyósítja a nyugdijat, sok nyugdíjas mégse kapja meg megszolgált nyugdiját. A városhoz eddig mintegy ötszáz nyugdíjas vasutas kérvénye érkezett be az illetőség megállapítása céljából, amelyeknek nagyrészét a tanács kedvezően el is intézte, azonban van sok olyan eset is, amelyben nem tudja a hatóság megállapítani az illetőséget. Akárhány olyan eset van, hogy vegyes nyugdíjas, vasutasok hnsz-harmine esztendeje laknak megszakítás nélkül Suboticán és mégsem tudják igazolni itteni illetőségüket, miután annak idején, mint állami tisztviselőknek városi pótadót nem kellett fizetniük. Ez azonban nem jelenti azt. hogy az illetők egyáltalán nem járultak hozzá a városi közterhek viseléséhez, miután az állami tisztviselők csak a községi pótadó fizetése aló! voltak felmentve, a különböző fogyasztási adópótlékokat, valamint a vigalmi adót és a városi szabályrendeletek által megállapított más adónemeket az állami tisztviselők is ugyan úgy fizették, mint a nem tisztviselők. , , Miután pedig a törvény értelmedben mindenki megszerzi az illetőséget, aki négy évig lakik megszakítás nélkül egy helyben és ha csak egyezer? is hozzájárulta közterhek viseléséhez, ennek’ alapján ezeknek az állami tisztviselőknek sem lehet vitás az itteni illetősége. A baj azonban ott van. hogy a felsorolt városi fogyasztási és egyébb adók fizetését nein lebet most utólag igazolni, miután azoknak a város feljegyzéseiben nincs semmi nyomuk és az illetőség megállapításánál elég méltánytalanul csak a városi pótadó fizetésére van a hatóság tekintettel. A nyugdíjas vasutasok esetében azonban feltétlenül meg kellene oldani valamiképpen ez? a vitás kérdést, mert ebben az esetben egy az állam szolgálatában eltöltött élet végén egzisztenciák forognak kockán és teljesen megengedhetetlen volna, hogy egy — különben is téves — törvénymagyarázatnak essenek áldozatul a munkában megrokkant aggok. Ily jogi felfogás mellett csak azoknak illetőségét ismerik el, kiknek házuk, vagy földjük van, pedig elsősorban azok érdemelnék a gondoskodást, akiknek nincs földjük, nincs házuk, s nincs már — nyugdijuk sem.-----mimfwnttnW’SVrr'X görög király elhagyta országát? Menekül a görög hadsereg — A kemalislák nem kötnek fegyverszünetet — Kereszténymészárlástól tartanak A kisázsiai harctérről érkezett újabb hírek most már egyöntetűen jelentik, hogy a görög hadsereg veresége katasztrófába. A Havas-ügynökség jelentése szerint Brussza is elesett, úgy, hogy a török északi szárny már a Márvány-tenger partjához közeledik. Izmait Kemal hadseregének ez a része nagyjában már elvégezte feladatát, mert északi irányban tovább operálva Ismidhez közeledne, amely az úgynevezett semleges zónában fekszik. A győzelmes' török hadsereg itt megállni kénytelen, ha csak összeütközésbe nem akar kerülni a szövetségközi csapatokkal. Az Affion Karahisszár irányából előnyomuló déli török hadsereg, Usakot elhagyva, majdnem ellenállás nélkül nyomul előre Szmirna felé, ahol eddig a görög főparancsnokság székelt. Most már az angol hírforrások is elismerik, hogy Görögország végleg elvesztette a játszmát • Kisázsiában és kérdésed, hogy meg tudja-e idejében menteni hadseregének roncsait, amely fölbomlott kötelékekkel rendetlenül hömpölyög vissza a tengerpart felé, Ezek jután nem kétséges, hogy Kisázsia. sorsa végleg eldőlt a törökök javára. Újabb jelentések szerint a görög hadsereg már vad futásban menekül és a törökök nyolcvan kilométernyi távolságra értek Szmirnákoz. A váróiban nagy pánik van mert kérésziénymészárlásiól tartanak, különösen féltik az angol kolóniát. Ugylátszik. még nem rendelkeznek kellő hajóegységgel, hogy a fenyegetett lakosságot biztonságba hozzák és nem lehetetlen, hogy a török lovasság, amelyet fegyelmezetlen önkéntes lovasok is követnek, néhány óra alatt már a város közelébe ér. Az antant nagyhatalmaknak állásfoglalása mindezideig abban merült ki, hegy utasították a konstantinápolyi főmegbizottakat fegyverszüneti közvetítésre, ügy látszik azonban, hogy ennek a közvetítésnek semmiféle eredménye s-vn lesz, mert Ismail Kemal vonakodik parancsot adni csapatainak a megállásra, amig egy fegyveres görög van Kisázsia földjén. Athénben a súlyos vereségek hatása alatt, amint várni lehetett, zavargások törtek ki, amelyeket azonban a kormány elfojtott, Egyben elrendelte az országban a szigorított ostromállapotot. ' Beogradi jelentés szerint a-' c=üför-? tők esti »Növi List« közli a Petii Porisien-nek azt a legújabb, de még megerősítésre szoruló hírét, ho.gy a török lovasság már Szmirna külvárosába érkezeit. Konstantin görög király titokban elhagyta Athént és átlitólag nincs is már az országban. Rosszal megy a sorsuk Moszkvában a magyar kommunistáknak- Napszámba járnak dolgozni a volt magyar népbiztosok — A legutóbb Oroszországba szállított magyar politikai elitéltek: Kéri Pál, Umbrich Ágoston és Dovcsák Antal sorsáról a legkülönbözőbb hirek kerültek forgalomba, Kéri Pálról pedig azt írták a lapok, hogy nem is ment ki Oroszországba, mert útközben lemaradt a transportból és jelenleg Ausztriában tartózkodik. Ezeket a különféle verziókat most megcáfolja Róbert Oszkár az ismert magyar ujságiró, akit a budapesti bíróság tiz évre elitéit és akit az oroszmagyar fogolycsere akcióban szintén kiszállítottak. Róbert Oszkár azonban Rigában a kicserélés alkalmával megszökött és most Ausztriában egy Bécs melletti városkában tartózkodik. Róbert nagyon érdekes dolgokat mondott el egy' újságírónak az Oroszországba szállított magyar elitéltek viharos élményeiről. — Kéri Pál jelenleg Szovjetoroszországban tartózkodik, mondotta — Róbert Oszkár. Öt az utolsó transzporttal cserélték ki és még útközben —- nem mint a lapok tévesen írták — pártakcióból kifolyólag, hanem magánösszeköttetései révén megszerezte az osztrák beutazási engedélyt Kéri már útközben kijelentette, hogy ö nem akar Oroszországba menni. Kéri heves ellenállása a bolsevistáknak óriási meglepetés volt, ők Kérit kommunistának tartották és Csicserin is azért exponálta magát érte Gejiuában. Az oroszok rigai követe, Ja renyev sürgönyzött Moszkvába, hogy Kéri nem akar tovább menni, mi tévő legyen? Erre Kéri Moszkvából Bokányi Dezső, Szabados Sándor és Bajáky Ferenc volt népbiztosok aláírásával »az emigráció vezérlőbizottságá<(-tól sürgönyt kapott, hogy azonnal jöjjön Moszkvába. Ugyanekkor Bokányi Moszkvából sürgönyt küldött a magyar kormánynak és abban megkérdezte, hogy abban az esetben, ha Kéri, valamint Dovcsák és Uaubrich, akik szintén kijelentették, hogy ők nem bolsevikiek és nem mennek Moszkvába, a transportból kimaradna, nem veszélyezteti-e ez a kicserélési akció további folytatását? Kéri még ekkor sem akart menni és kijelentette, hogy ő köszöni Szovjeíoroszország kéretlen intervencióját érdekében, a »legnagyobb történelmi udvariatlanság lenne nem elmenni Oroszországba, mint újságírót is izgatja a kommunista Oroszország, azonban az ő idegeit a börtön és a tárgyalások annyira kimerítették, hogy pihenésre van szüksége.« A rigai sajtó és politikai élet kiválóságai, akik értesültek az ügyről, felkeresték Kérit és felajánlották intervenciójukat. Az intervenció megtörtént és a lett kormány megengedte volna, hogy Kéri á transportból kiváljon és Ausztria területére utazzon, azonban Jurenyev ragaszkodott ahhoz, hogy Kéri köteles Oroszországba menni. Jurenyev Körinek a magyar kényszerutlevelet nem adta ki és igy az osztrák vízumot nem volt mire rávezetni. Jacobson kijelentette, hogy ha Kéri nem megy, letartóztatja és visszasuppoltatja Magyarországra. Jacobson mellett állott a csereakciót lebofnyolitó orosz delegátus is, aki a fenyegetéseknek élénken helyeselt. Közben a többi cserefogoly, főként Rabinovics fenyegető' magatartást foglaltak el Kérivel szemben, úgy hogy Kéri a terrornak engedve, a transzport első csoportjával kénytelen volt július 12-én Oroszországba indulni. — Uaubrich és Dovcsák a második csoportba voltak beosztva, amelynek kicserélése augusztus 3-ára volt kitűzve. Különösen Dovcsák volt az,; aki a leghatározottabban szembeszállt az oroszokkal, kijelentette, hogy ő nem megy, utálja a moszkvaiakat, látni sem akarja a bolsevikeket. Uaubrich és főként Dovcsák erélyes tiltakozásának talán lett volnáí eredménye, de az utolsó magyar transzporttal megérkeztek a cserefoglyok hozzátartozói, közöttük Dovcsákné három, Uanbrichné pedig két gyerekkel. így gondolni sem lehetett1 az Ausztriába való utazásra, mivel egy nap igen rövid idő volt arra, hogy az oroszok akadékoskodásaival. szemben Uaubrich és Dovcsák feleségei és gyermekei is megkapják’ az összes szükséges utazási igazolványokat. így tehát Haubrich és Dovcsák is kénytelenek voltak tovább utazni Moszkvába. Kéri julius 15-én érkezett a transzporttal Moszkvába. A bolsevikiek' nagy fogadtatást rendeztek, a pályaudvaron Bokányi Dezső tartott nagy beszédet. Este azután díszvacsorát rendeztek az újonnan érkezett cseírcíoglyok részére. Közvetlenül a1 i díszvacsora előtt Kéri szédületes elc\gáticiával — puha lodenkalap, szürke I nyári zakó, puha ing — és kezében az olasz »Avanti« legújabb számúval, megjelent a teremben. A bolsevikiek rögtön körülfogták és ostromolták; kérdéseikkel. Kéri azonban fölényesen ezt mondotta: Hár Isten, most már itt vagyok! Kérem,' hogy lehet innen lehető leghamarabb visszamenni! Ha lehet, holnap megyek vissza. Kéri szavait nagy megütközéssel\ fogadták a bolseviki vezérek, többen, szóvátették, hogy a szovjet mennyire exponálta magát kiszabadítása, érdekében. Kéri erre azt felelte, hogy ö nem kérte az orosz intervenciót, tudhatták róla, hogy nem kommunis-, ta, ha megtették, igen szép, ezért azonban ö nem adja el magát. Újabb értesülések szerint Kéri betegen fekszik egy Moszkva melletti szanatóriumban. Helyzete súlyos, mert a kommunisták magatartása miatt rosszul bánnak vele. Dovcsák és Uaubrich rossz anyagi körülmények között élnek, mert a bolsevistáktól nem akarnak állást és pénzt elfogadni. Amint tehetik, Becsbe jönnek. Addig is azonban elhatározták, liogy j mint gyári munkások keresik meg a j megélhetést maguk és kintiévé csa-j ládjaik részére. Főként Dovcsák sze-< gül bátran ellen a kommunistáknak*; Kun Béla azt mondta róla, hogy ő tej moszkvai emigráció legöntudatosabb; ellenforradalmárja. CREM ARANYKALÁSZ ÜREM PINTÉR FERENC Szt. József gyógyszertára Subotica "Aj _J
