Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-01 / 238. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLŐ Egy ember, aki már eddig is a leggazdagabb embere az országnak. O az első szerb defaitista, a ki már 1885-ben is elárulta a hazát. Te nép, akinek az életét ez óz aggastyán kihasználja, aki lapjai utján, melyeket drágán megfizet, magát igaz hazafinak tünteti fel, evvel az újabb akciójával azt akarja, hogy a dinár árfolyama még jobban essék és a drágaság növekedjék. Hát nem akad egy ember az országban, aki öt elkergetné állásából ? Hát nincsenek kazamatáké Reméljük, hogy ilyen emberek számára lesznek kazamaták. Követeljük a parlament azonhali összehivását és hogy egy pártközi ankétbizottságot küldjenek ki, amely ezt a legújabb és legnagyobb panamát megvizsgálja és a bűnösöket felelősségre vonja. A „Videlo" cikke kínos föltünést keltett az egész városban. Általános a fölháborodás, hogy ilyen súlyos vádakat mer emelni egy sajtóorgánum, anélkül, hogy azokat a legkisebb bizonyítékokkal is alátámasztaná. Novisadi jelentés szerint ott a nacionalista ifjúsági szervezet kiküldöttei az összes kereskedőket és lapterjesztőket fölszólitották, hogy a Videlo árusítását tagadják meg. A lapterjesztők a kivánságnak eleget fognak tenni. Egy suboticai rendőr agyonlőtte rendőrtársát Agyonlőtt eg-y rendőrt, egy polgári személyt pedig súlyosan megsebesített Csütörtökön reggel negyed kilenckor Véres esemény játszódott le a suboticai városház udvarán: Mikorovszki Jakab rendőr agyonlőtte rendőrtársát. Pántéi! Ivanovot és súlyosan megsebesítette az éppen arra haladó Mátics Milán aleksandíovói gazdálkodót. Mikorovszki és Ivanov orosz menekültek, akik két hónap óta álltak a suboticai rendőrség szolgálatában. A két emigráns rendőr csütörtökön reggel ment szolgálatba. Útközben Mikorovszki heves szemrehányásokat tett társának amilatt, hogy feleségét el akarja csábítani. A városháza belső udvarába érve, az erősen felindult Mikorovszki , előrántotta szolgálati revolverét és Ivanovra lőtt, aki azonnal összeesett. A golyó megsebesitete az arramenö Má dics Milán aleksandrovói gazdálkodót is, aki adófizetés végett ment a városházára. Mátics mellen találva rögtön összeesett. Mikorovszki a következő pillanatban újabb lövést lett a vérében fetrengő rendőrre. A lövésekre előrohant a rendiőrszoba legénysége, akiknek sikerült a merénylőt lefegyverezni és a fogdába szállítani. Az esemény után pillanatok alatt hagy tömeg gyűlt össze a városháza udvarán, a liivatalükban levő rendőrkapitányok is a helyszínére siettek, azonban akkorra már csak a mentőknek akadt dolguk. A súlyosan sebesült áldozatokat dr. Rabstein Mátyás és dr. Novak orvosok azonnal bekötözték és ja mentők mindkettőjüket beszállították a közkórházba. Ivanov Panteli rendőr, kit az első lövés bal lapockáján, a második pedig 'életveszélyesen a gyomrán találta, fél Órával későbben a kórházban meghalt anélkül, hogy eszméltét visszanyerte volna. Máticsot a mellén találta a golyó és jobb tüdejét horzsolta. Az 6 állapota is súlyos, de nem életveszélyes A letartóztatott gyilkost mindeddig hem lehetett kihallgatni, mart a fogdában dirhöngeni kezdett és teljesen bavarian viselkedett, amiből arra lehet következtetni, hogy tettét elmezavax- IÉan követte jgh •*>. 1922. szeptember I. Hogy születnek meg az összeesküvés! perek Egy medaillon története — „Ez a föld, amelyért apáid vére folyt“ A kolozsvári Ellenzék írja: Emberek Vigyázzatok: mert ha nem vigyáztok, jó emberek jóvoltából össze fogtok esküdni. Úgy látszik, nekünk magyaroknak, már iha akarunk, ha nem, össze kell esküdni, mert a rendőrség nem hajlandó tűrni, hogy mi itt nyugodtan éljünk és nem hajlandó beletörődni abba, hogy mi az állam ellen legalább évente egyszer ne konspiráljunk. A rendőrségnek úgy látszik egész összeesküvő és irredenta alosztálya van és mi nem szeretünk den unciáin i, de figyelmeztetjük a belügyminisztert, hogy ezek az urak addig játszanak agentprovokatörösdit, amíg egyszer csak tényleg valami bajt csinálnak. Az ellen, hogy a rendőrség itt irredenta propagandát űzzön, már mi magyarok is élénken tiltakozunk, mert ami a magyaroknak nem szabad1, az ne szabadjon másnak se. íme a legújabb eset. Oláh Ferenchez, a magyar színház tagjához beállított tegnap reggel egy szobalánvruíhába öltözött nö és előadta, hogy ö Ditrói Mórtól jön Budapestről és egy különös megbízatása van. A szobalányruhába öltözött csinos. nő erre elővett egy ezüstből készült medaillont és letette Oláh Ferenc elé. A medaillonban két üveglap között valami föld volt és rá volt Írva, hogy: »Ez az a föld, amelyért apáid vére folyt«. Majd előadta, hogy egy olyan névsorra volna szükíge, akiknél ilyen medaillonokat el lehetne helyezni. Oláh Ferenc rögtön átlátott a helyzeten és a nőt, akiben egy [Veres Mária nevű gyenge erkölcsű ós I mindenre kapható kolozsvári) leányt ismert fel, kiutasította a szobájából, Érdekes megjegyezni, különösen arra kérte Oláh Ferencet, hogy a medaitlont lehetőleg a Magyar Szinház tagjai között próbálja elhelyezni. Ebből gábban beszerezni az idegen fizetésit eszközt, ami természetesen már a bel-I földön egyre rontja a dinár árfolya-; mát. Magától értetődik, hogy pénzünk.-} nek benn az országban történő sülye-j dése maga után vonja valutánknak' külföldi értéktelenedését, mert a kül-J föld nem becsülheti magasabbra a va-; lutánkat, mint amennyire mi magunk! értékeljük. Az 1.35 centimes árfolyam és a belpolitikai helyzet ziláltsága, a külpolitika bizonytalansága között is szoros; kapcsolatot lehet találni. A nemzetiségek panasza, sőt egy betört ablak is könnyen kifejezhető a zürichi árfolyam számaiban. Panaszok tömegét' lehetne a' valutakatasztrófa idején akormányra zúdítani, de a panaszoki könnyen megtörhetnek az illetékes'! gazdasági és politikai tényezők látni-! nem-akarásán. Ehelyett tehát a 135-ös] számmal az ország helyzetéről kimon-i dott zürichi ítélet szolgáljon arra hiva-í tott helyen mementóul. > Megakadt a jugoszláv-j‘ román áruforgalom A román kereskedelmi szerződés fel*'! bontásának hatása a kereskedelemre i Megírtuk már, hogy Románia fel-1 mondta Jugoszláviával érvényben tévői kereskedelmi szerződését és ennek kÖ-| vetkezőében a Romániából kivitt áru-} cikkekre a legmagasabb vámtarifa lé-1 pett életbe. [ Különösen a vajdasági kereskedel-: met sújtja súlyosan ez az állapot. Ke-í reskedoi körökben sok panasiz hallható? emiatt. A kereskedők szerint különö-i sen a Vajdaság és Románia között fej-? lődött ki az utóbbi időben élénk áru-} csere. A romániai gyárakkal való szó-, rosabb összeköttetés azóta fejlődött .ki] leginkább, amióta a cseh korona hirte-j len emelkedése folytán Csehszlovákiai megszűnt elsőrendű behozatali terület] lenni Jugoszlávia számára. Azóta több} olyan árucikket is importáltak a jugo, szláviai kereskedők és a kedvezőbb] vasúti forgalom folytán főképpen, aj vajdaságiak, Romániából, amelyet ad-j dig más piacon szereztek be. A román} gyáripar fejlődése és a kedvező vám-} feltételek a vajdasági kereskedelemre? nézve nagyon előnyössé tették a Ro-i mániával való árucserét, amely igyj mindinkább erösbödött. Egyes árucikkekben azonban Jugos szlávia erősen rá is van szorulva ai Romániából való behozatalra, igy első'-! sorban a petróleum- és más olaj-ter-» mékek beszerzése tekintetében, de rop-, pánt nagy fontossága van a romániai; íabehozaítailnak is. Aromán kereskedelmi konvencióiéi-! bontása óta megindult élénk áru-* csere majdnem teljesen megszűnt és a} maximális vámtarifa életbelépteíése? miatt a vajdasági kereskedők nagyré-i sze lemondta a romániai gyárakban! már korábban eszközölt megrendelése-’ két. így is azonban bizonyosra vehető,» hogy azokban a cikkekben, amelyek-! hél Jugoszlávia a Romániából való be-j hozatalra van szorulva, rövidesen ár-i emelkedés fog bekövetkezni, igy első-; sírban a petróleum és az ám.ugyisi öránkmt dráguló tűzifa újabb drágulására van kilátás. A Vajdaság kereskedelmi kamarái j (bpn ezért foglalkozni akarnak a ke-; eskedelemre ismét sulyosm ráneheze-j 6ö kérdéssel és a kormányhoz fognak - Urduim azzal a kéréssel, hogy kössön) tűnél előbb újabb kereskedelmi egyez-» j.iényfc Romániával. könnyen az állapítható meg, hogy azok a »körök«, akik Veres Máriával a véres magyar földet hordozhatják körül, a Magyar Színházban szeretnének összeesküvösdit játszani. De azonnal megállapíthatjuk, hogy Veres Mária, a rendőrség ageniprovokatörje és drámai hősnője^ meglehetősen rosszul játszik. De' az is lehet, hogy a rendezők rosszak. Oláh Ferenc erre háromnegyed 12 órakor elment a rendőrfőfelügyelőhöz és bejelentette a medaillont kínáló nö különös látogatását. Dr. Bilan, Oláh Ferenc szavaira kijelentette,, hogy az eseten mélyen fel van háborodva, hogy alantas hivatalainak már tpbb ízben szigorú rendeleteket adott ki, hogy agent-provokatörökkel ne álljanak szóba. Amidőn egy újságíró Veres Máriát felkereste, Veres Mária kijelentette, hogy ő a rendőrséggel egyáltalán semmiféle összeköttetésben nincs és semmiféle detektív neki a medaillon elhelyezésére megbízást nem adott. —Mondja meg Oláhnak, — mondta Veres Mária, — hogy jó lesz, ha befogja a száját, mert a-torkára forrasztom a szót. Most jól figyeljünk. Oláh! Ferenc háromnegyed 12-kor indult el a rendörfőfelügyelőhöz. Körülbelül negyed 1 órakor beszélt vele. Fél tizenkettőkor egy detektív sürgősen kereste Oláh Ferencet a Magyar Színháznál. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért keresi Oláht, kijelentette, hogy valami medaillon ügyében«. Ez *a legújabb magyar összeesküvési ügy legújabb tényállása. Magyarok ügyeljetek, mert ha nem vigyáztok, akár akartok, akár nem, össze fogtok esküdni. 1*35 a jugoszláv korosia zürichi árfolyama — Rohamosan r amink a valutánk — A beográdi bankok is rontják a kurzus! Három hónap alatt harminc százalékot vesztett a jugoszláv valuta értékéből. Május végén, amikor az S. H. S. királyságnak mint termelő országnak az életet és értéket, a kivitelt és pénzt jelentő termékei kalászban voltak és nem lehetett tudni, hogy a termésbe vetett remények teljesülnek-e, amikor az idő szeszélyétől függött, lesz-e elegendő termés, ami külföldi csereértékül zdlgál, amikor már elfogyott a tavalyi kenyér és nem volt kivihető áru, a jugoszláv koronát 2 centimes körül jegyezték Zürichben. Egy hónap óta már világosan látható, hogy a termés jól sikerült, ennek dacára az utolsó hetekben napról-napra fokozottan morzsolódott le a dinár külföldi árfolyama és nára csak 1.35 centimet adnak 100 ugószláv K-ért. Ez a kurzus már csak 7 centimmel áll magasabban a jugo korona' decemberi 1.28 centimes mély pontjától és az utóbbi napokban tapasztalt állandó zuhanás után attól lehet) tartani, hogy nemsokára eléri a dinár a decemberi kurzust, sőt talán annál alacsonyabbra is sülyed. Van kenyerünk, devizarendeletünkj kiviteli és behozatali vámjaink, amerikai köicsönünk, minden van >a valuta védelmére« és éppen ezért nagy kérdőjelként merednek elénk a zürichi egyre kisebbedö számok. A valutavédő rendeletek és intézkedések tömege zúdul állandóan a polgárság, a kereskedők, az iparossok. a termelők nyakába —■ és mégsem sikerül a védelem. Az 1.35 centimes árfolyam azt mutatja hogy súlyos, nagyon súlyos hibák vannak valahol, amelyeket a rendeletek tömege nem tud ellensúlyozni. Pleonazmus már ismételni azokat a panaszokat, amelyeket a valuta romló, sa óta állandóan hangoztatunk. Hogy a jól sikerült termést a‘gazdák visszatartják . és emiatt a belföldi fogyasztók ellátása végett el kell tiltani a gabonakivitelt, hogy a devizarendelet a gazdasági életet megbénítja és csak arra jó, hogy gúzsba kötözze a kereskedel met, hogy a lehetetlen vasúti politika a csődjét jelenti a belföldi és külföldi forgalomnak, az adóterhek megölik a vállalkozási kedvet é9 — hogy minden javító célzatú törvény és rendelkezés eddig csak ártott a valutának és csak azoknak használt, — akik kíjátszák. a kormány és a hatóságok intézkedéseit Nem ismételjük ezeket az ezerszer elmondott és mindig fájdalmasan aktuális panaszokat, mert ©nélkül is mindenki látja és érzi a hibákat. A valutáról írva azonban meg kell emlékez ni a beogradi Pravdának arról a legújabb leleplezéséről, amely azt igazolja, hogy éppen a devtegvédelmi rendelet okozza a legnagyobb bajt,, ez ad módot a legtöbb visszaélésre és arra, hogy a belföldi valutaforgalom is- hozzájáruljon a jugo-korona krónikus romlásához. A Pravda közlése szerint a devizavásárlásról jogosított beogradi pénzintézetek a külföldi devizákat nem adják el a beogradi kereskedőknek, hanem ezt a zagrebi tőzsdén értékesítik, ahol •j beogradi árfolyamnál 7—8 ponttal drágábban tudják eladni. Ebben különösen a Francia—Szerb Bank jár elő fis példával, amely pénzintézet már jobb ízben megszegte a devizarendelei intézkedéseit. A példát a többi bankok s követik, úgy, hogy egyedül a Narodiea Banka áll a beogradi valutavásáróknak rendelkezésére, ez azonban era képes a szükségletet kielégíteni, jj-ry a valutát igénylők kénytelenek más módon, a napi árfolyamnál drá-EREM ARANSJ KALÁSZ EREM PINTÉR FERENC 5zt. József gyógyszerfára Subotica
