Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-29 / 266. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. szeptember 29. íua^yarország-on ax eínhjr&naok ellen Hazaárulással vádolja ax ügyészség as emlgriciőt Budapestről faléntik: A legutöbbi Időben még kormánypárti körökben is azt hitték, hogy a magyar kormány legközelebb liquidá'nl kívánja as emigrációt. Á vélemény aa volt, hogy a kor* mány két nagy csoportba fogja osztani 82 emigránsokat: szigorú eljárást indít azok ellen, akiket közümégvs bűncselekmény terhel, de viszont megkönnyíti azoknak a hazatérését, akik jőakaratulag, a politikai mozgalmak és forradalmak áradatában jutottak el a? emigrációig. Érthető meglepetést kelt most magyar politikai körökben a kormánynak az az utasítása, amelynek alapján az ügyészségek most vádiratot készítenek az emigránsok ellen. Az emigrációban élő magyar állampolgárok ellen hazaárulás eb mén indul meg az eljárás és a mennyiben a bíróság bűnösnek találja őket, vagyonelkobzással fognak élni velük szemben. Téli szkiévad Szuboticán A Sarajevo! nemzeti színház társulatot szervezett Szufoqtica s Sombor részére Ismeretes, hogy a suboticai szinügyi bizottság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy érintkezésbe lép az osijeki és novisadi színtársulatokkal, hogy az egyiket harmincnapos suboticai vendégjátékra bírják. Az akció nem kecsegtetett sok sikerrel és már majdnem úgy volt, hogy Subotica az idén újra színház nélkül marad, mig most egy váratlan fordulat biztosítja Subotica számára az egész téli színházi szezont. A városhoz ugyanis csütörtökön terjedelmes pályázat érkezett aj színházra. Az ajánlatban Radivoj j Dimlovics, a sarajevói Nemzeti Színház technikai és adminisztratív vezetője közli a város tanácsával, hogy az Országos Szinészegyesülettel és a kultuszminisztériummal egyetértöleg színtársulatot szervez Subotica és Sombor részére és aZ előadások részére kéri a várostól a színházterem 'átengedését, valamint azoknak a szubvencióknak és kedvezményeknek a megadását, amelyekben a város más színtársulatokat és magának Dimlovicsnak 191S- ban rövid ideig itt. működött színtársulatát részesítette. Az előadások megkezdését a színtársulat október közepére tervezi és a szezon egész március végéig tartana, még pedig Suboticán hetenkint négy esti és két délutáni, Somborban pedig két esti előadás lenne. Suboticán az ajánlat szerint hétfőn este művészi hangverseny vagy opera előadás, szerdán délután iskolai-előadás, este dráma, szombaton este vígjáték vagy operett, vasárnap délután népszínmű és este népszínmű vagy történelmi dráma kerülne színre, Somborban pedig kedden és csütörtökön volna előadás. A színtársulat ruhatárát a beogradi Nemzeti Színháztól kapud. Mellékelve'van a pályázathoz a már megszervezett nagy társulat névsora is. amely több jeles beogradi és zagrebi színész nevével találkozunk és kilátásba helyezi az igazgató a legkiválóbb szláv művészek vendégszereplését is. Közli a pályázat a színtársulat repertoárját is, amely a legkiválóbb szerb szerzőkön kívül magában foglalja Gogolj, Tolstoj, Arcübasev, Andrejev, ;Shakespaere, Bataille, Sardou, Strindberg, Wedekind, Ibsen, Moliere és más irodalmi nagyságok színpadi müveit, valamint az ismertebb operákat is. Dimlovics igazgató még arról is értesíti a várost, hogy a jövő héten Suboticára érkezik a személyes tárgyalások felvétele érdekében. így a szinügyi bizottság valószínűleg csak ezután fogja a pályázatot tárgyalni és nem lehet kétséges, hogy a színházat a sarajevói igazgató meg is fogja kapni. Irányadó erre nézve, hogy az ajánlkozó színtársulatot kormánytámogatással szervezték Subotica és Sombor részére, másrészt pedig úgy sincsen sok kilátás rá, hogy az osijeki vagy novisadi társulattal sikerülne megállapodni. A sarajevói Nemzeti Színház igazgatójával való megállapodás biztosítaná Subotica számára a téli színházi szezont. Uj világháborútól tart az angol miniszterelnök Kemal pasa ellenköveteléseket támaszt — Anglia buktatta meg a görög királyt — A török szultánnak is le kell mondania A keleti probléma Konstantin király lemondásával és a görög forradalommal sem oldódott meg. Az Athéni eseményeknek szinte epizódszerü jelentőségük van és a keleti ügy egyre inkább törökangol, sőt európai konfliktussá fejlődik. Lloyd George a parlament szünete miatt az újságíróknak kijelentette,' hogy a tengerszorosok szabadságának érdikében a legvégsőkre szánta el magát. Ezért újabb csapatokat indított útnak és további katonaságot fog útnak indítani, hogy elejét vegye a Szmirnában történt események megismétlődésének és annak, hogy a harcoknak a lakosság is áldozatul eshessek. Nem képzelhető el, — úgymond — hogy a törökök európai térfoglalása esetén Bulgária nyugcdlan nézze az eseményeket. Ebben az esetben pedig Jugoszlávia és Románia sem maradna tétlen, amit hamarosan más államok beavatkozása is követne. Ez pedig újabb világháborút idézne elő. Elég volt a vérből. Éppen ezért jCsanakban kell maradnunk, hogy 1 Európát az újabb háborútól megkímélhessük. A tengerszorosok szabadságát kívánjuk a Népszövetség ellenőrzésével. Az angol miniszterelnök háborút jósló kijelentése mellett súlyos komplikációk magvát rejti magában Kemal pasának a szövetséges hatalmak jegyzékére adóit válasza is. Párisi jelentések szerint a válaszjegyzék a következő követeléseket tartalmazza: 1) Az angorai kormány visszauiasiija a Dardanellák katonai leszerelései. 2) Oroszország és Bulgária nélkül nem vesz részt a békét megelőző konferencián. 3) Törökország ama jogának megállapítását kivánja, hogy a partvidéket és Thrácia legfontosabb pontjait megerősítse. Angol szempontból ez a harmadik követelés a legfontosabb s legsúlyosabb és emiatt a válaszjegyzéket a nagyhatalmak diplomáciai köreiben ultimátum jellegűnek tekintik. A görög forradalom A görögországi trónváltozást ma minden oldalról megerősítik és az athéni hirek már részleteket is közölnek arról a katonai forradalomról, amely Konstantin királyt lemondásra kényszeritette. A kisázsiai katasztrófa után a király lemondása várható volt, mert a görög nép elsősorban a királyt teszi Ífelelőssé a nagy vereségért. A nép Vetiizeloszt kívánja, mert azt hiszi, hogy az ö vezetése mellett az antant nagyobb erővel fogja megvéde-7 ni Görögország érdekeit. A király állítólag csak akkor határozta el lemondását, amikor arról értesült, hogy az egész hajóraj és a hadsereg nagyrésze a forradalomhoz csatlakozott. Kemal pasa Konstantin lemondása alkalmával kiáltványt intézett a török néphez, melyben ellenségeiről lekicsinyléssel és gúnnyal nyilatkozik. A párisi lapok is hasonló tónusban írnak a görögországi eseményekről. Általános az a nézet, hogy Konstantin lemondását Anglia idézte elő. Konstantin királyról a legkülönfélébb hirek vannak forgalomban. Egyes hírek szerint a volt király Tráciába ment, hogy ott az ellenállást megszervezze. Más verzió azt közli, hogy Konstantin Amerikába megy, mert Svájc megtagadta a menedéket. Az. amerikai utat állítólag Konstantin sógornője, Leeds amerikai milliárdos felesége, készíti elő. Athéni lapok szerint Görögországban Venizelosz is elvesztette a játszmát, mert a francia és olasz kormány nyíltan kijelentette, hogy Tráciát át kell adni a törököknek. Lemond a szultán is A Chichago Tribune jelenti Konstantinápolyból, hogy a szultán lemondása végleg elhatározott dolognak tekinthető. Közvetlenül a béke megkötése után a szultán lemond a trónörökös javára, aki azután Musztafa Kemal pasát fogja nagyvezirré kinevezni. Oroszország is részt akar venni a keleti konferencián Úgy látszik, a helyzet súlypontja nem csak Trácia rögtönös megszállása körül forog, hanem erősen komplikálődik az orosz kérdéssel. Az aqgorai kormány nem térhet ki az orosz kívánságok elől, mert bizonyos, hogy a nagy győzelmek annak is köszönhetők, hogy Odesszából, Szebasztopolból és Batumból rengeteg hadianyag vándorolt Angorába. Ezenkívül a moszkvai egyezménynek V-ik pontja kimondja, hogy a tengerszorosok kérdését csak a Fekete-tengcrmenti államok, közös konferenciája rendezheti yéglegesen. Berlini jelentések szerint a szovjet-kormány követei legközelebb Berlinben tanácskozásra ülnek öszsze, amelyen Litvinov is részt fog venni, hogy a kemalisták győzelme által a keleten előállott helyzetet megbeszéljék. Lehetségesnek tartják azt is, hogy Trockij is Berlinbe jön. Szovjet-Oroszországban döntő fordulatra készülnek a külpolitikában. Az angol kormány jegyzéket kapott a szovjet-kormánytól, amely bejelenti Oroszországnak a;zt az igényét, hogy résztvehessen a keleti konferencián. A kisázsiai események miatt Csicserin Berlinből Moszkvába utazott, hogy a szovjettanács döntésénél ő is részt vegyen. Mint Helsingforsból jelentik', a szovjetcsapatokat összevonják és előkészületeket tesznek az angol-török háborúra. A Volga mellől, Középázsifíból és Ukrajnából-a Kaukázus Jelé nagyszámú csapátokat szál-1 litanak. Angol-török’ katonai előkészületek A Corriere della Sera jelenti Szmirnából: Hetvenezer főnyi kemalista hadsereg három oszlopban elindult észak leié, Konstantinápoly■ irányában. A hadsereggel Kemal pasa is elhagyta Szmirnát. A Matin jelentése szerint az angol tengernagyi hivatal parancsot kapott, hogy küldjön újabb hadihajókat a keletre és pedig egy. Super-j drednaugth, öt cirkálót és tizenkét! torpedózuzót. Ugyanez a lap jelenti, hogy három Superdrednaugthot, egy torpedózuzót- és több könnyű cirkálót várnak Máltába, amelyek szintén a Boszporuszhoz mennek. Pál görög herceget internálták Szalonikiből érkező jelentések: szerint Pál görög királyi herceget, az »Élik nevű hajón internálták. Kemal elfogadja a szövetségesek feltételeit j Párisb'ól jelentik, hogy, a Petit Pa-i risien értesülése szerint késő éjjeli érkezett meg Kemal pasa válaszai jegyzéke, amely szerint elfogadja ni szövetségesek jegyzékében foglalt1 teltételeket a görögökkel való békekötésre. Venizeloszt visszahívták Görögországba Athéni jelentések arról számoK nak be, hogy Venizelosz volt görögi miniszterelnököt hivatalosan is visz-1 szahivták Athénbe. Forradalmi tisztek á parlament feloszlatását, naci-i onalista kormány alakítását és a front megerősítését követelik. A mozgalom élén Konate ezredes a huszadik divízió parancsnoka áll, ; Rossz adós az állam Még most sem fizette meg Szubotica városnak az 1921. évi adórészesedést Subotica város már hónapok óta harcban áll az állammal. A város-i nak az államtól 3,200.000 korona követelése van, amit minden sürgetés] ellenére sem tudott eddig megkapni. A késedelmes kifizetés közvetve jaj város alkalmazottait sújtja. A városnak ugyanis — mint errőL egy ízben már irtunk — tiz száza-’ lékos részesedés jár a beszedett ál-, látni adók összege után. Ezt a ré-j szesedést az 1921. évi pénzügyi tör-’ vények írják elő és igy először aj a múlt évi állami adószedésért volt* esedékes. Az 1921. évre a tiz száza-; lékos részesedés Subotica részére 3,200.000 koronát tesz ki, amit azon-] ban a város a mai napig sem tudott! megkapni az államtól. A törvény szerint ezt a részese-; dést a tisztviselők fizetésének javítására kell fordítani. Miután pedig; ma a városi tisztviselők helyzetén! való segités nagyon sürgőssé vált,! a városi tanács több Ízben sürgette] a már tavaly óta esedékes összeg; kiutalását, azonban minden ered-; mény nélkül, úgy, hogy most Szuvajdzsics Sándor főszámvivő sze-! mélyesen eljár Beogradban, hogy azj adóst, az államot, fizetésre szorítsa,» Szuvajdzsics főszámvivő csütörtökön érkezett vissza Beogradból és kijelentette munkatársunk előtt, hogy most már rövidesen várható! a 3,200.000 korona folyósítása, ami lényegesen segítene a városi alkalmazottak nehéz helyzetén. Az állami adó beszedése után járó jutalék kifizetése körül minden törvényhatóságnak nagy harcai voltak, azonban a kérdéses összeget már ugy Zagreb, mint Novisad és több más város már megkapta, remélhető tehát, hogy hamarosan megkapja Subotica is, s legalább némileg segíteni tud a tisztviselők súlyos helyzetén^ ■ ~i
