Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-27 / 264. szám

1922. szeptember 27. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. vél és igy azt a feladónak vissza­küldi. A levelet azonban nem bon­totta föl. Ugyan ez mégegyszer is­métlődött, egészen ilyen módon. íme, ez Pálffy Gyula minden bű­ne. Mindazt pontosan igy elmondotta itt a rendőrségen, amikor letartóz­tatták és ideszállitották. A chiffre lé­tezését is — minden kérdezés nél­kül, — önként mondotta meg s a rendőrség nem is tudott volna erről a chiífre-kulcsról, ha ő — becsületes­ségében és minden bűntudattól men­tesen, — meg nem mondja. Minden­ki becsületes embernek és lojális polgárnak ismerte Pálffyt, akinek mégis tizenegy hónapot kellett, min­den bűn nélkül, fogságban tölteni. Ezenfelül pedig, — ha bűncselekmény' lenne is az, amit Pálffy elkövetett, bár nem az, — ez az állam-védelmi törvény hatályba lépése előtt tör­tént. Tehát már ezért sem büntet­hető. Völgyi János dr. ellen semmiféle más bizonyíték nincs, mint az, hogy járt Varga irodájában. Miután pedig ez még sem elég alap komoly vádhoz, az ügyésznek, aki a vádiratot szerkesztette, az a kitűnő ötlete támadt, hogy megálla­pította, hogy Völgyi elősegítette Varga terveit újságcikkekkel, ame­hogy nem állított fel uj titkos távíró­­vonalat. hanem — szavahihető ta­nuk vallomása szerint — azt az uta­sítást adta ki, hogy a meglévő vona lat elvágják. De egyébként is szak­értő vallomás alapján meg lett álla 7y Ignácz Gyula (Balázs Á. rajzai) perben pedig az ä különös eset forog fenn, hogy úgy a rendőrségi beis­merő vallomásra, mint a visszavont vallomásra egyformán illenek az anyagi bizonyítékok, mint a chiffre­­kulcs és a levelezés. Éppen ezért nem lehet abszolút biztonsággal megállapítani, hogy tulajdonképpen hol az igazság és igy nincs meg az a biztos bázis, amelyen a bíróságnak marasztaló Ítéletet lehetne hozni. Akár milyen lesz is ennek a pernek a befejezése, előbb vagy utóbb fel kell menteni a vádlottakat Pavlovics István elnök fölszólítja Varga Györgyöt, hogy kiván-e vala­mit védelmére előadni, mire Varga feláll és kijelenti, hogy nem kivan szólni, teljesen megbízik a bíróság igazságos Ítéletében. Ezzel véget ért a főtárgyalás és Pavlovics elnök kihirdette, hogy a bíróság szerdán délután 5 óra­kor fogja kihirdetni az ítéletet Ilonka elment a nagy útra ... Egy fiatal szaboticai leány bejelentette öngyilkosságát a Bácsmegyei Naplónak Az újságok szerkesztőségeibe sok mindenféle érdekes és unalmas, okos és nevetséges, komoly és kacagtató írást, levelet, meg miegymást titkos költők zöld zsengéit, zug drámaírók tragédiáit, félreismert feltalálók szabadalmazatlan keserveit, kisemberek megható pana­szait, állásnélküli családapák segélykiál­tásait, megcsalt nevelőnők kétségbeesett önvallomásait, falusi pletykákat, rossz vicceket, apró rágalmakat és az emberi lélek őszinte és hazug megnyilatkozásá­nak százféle írásbeli dokumentumát hoz­za nap-nap után a posta. A sokszor meg­nevezető, de nem ritkán megható és kö­­nyet fakasztó tarka-barka levélhalmaz­­,ból maga az igazi élet világlik elő ezer- I féle színében és a tanácsot, segítséget kérő levelekből néha komoly súlyos lel­kiválságok apró és nagy élettragédiák forró levegője csap ki. Ma .is kaptunk egy ilyen levelet. Nem tud valami túlságos szépen Írni, aki küldte, de szegény, aki küldte, valószí­nűleg — már nem él. Matheovici Piuko­­vich Ilonka a levél Írója és öt sűrűn te­lerótt oldalon keservesen elpanaszolja szomorú élete sorsát, végül pedig beje­lenti hogy öngyilkos lesz, mert nem bír­ja ki tovább az életet. Mielőtt elmennék a nagy útra — igy kezdődik a levél — tollat ragadva ke­zembe én magam leszek a riporter, aki a nagyközönség számára elmeséli a halálát, nehogy merész kombinációk szülessenek belőle. Régi bácskai zsent­­ri családból származom, kik hajdan fénylettek mint két bajvívó csillag és lebuknak a feneketlen űrbe. Az élet kegyetlen volt velem szemben, dacá­ra, hogy művészi hajlamaim voltak. A sors űzött ki otthonomból idegenek közé, ahol szolgai munkában tellett az életem, ügy el vagyok hagyatva, mint a magányos kóró a sivatagban és el­temetve, mint régi város a homokban. A hosszú levélhez fényképet mellékelt Ilonka. Szép, fiatal barna leány tekint ránk szomorúan a levelezőlap alakuló fotográfiáról. Hátul néhány sor megjegy■ zés: Születtem 1901. április 12-én, meg­haltam 1922. szeptember 26-án. És egy hosszú vers amely igy végző­dik: Ha majd fekszem a sírban némán holtan, Jut-e eszébe valakinek, bogy én is voltam!?... Szegény Ilonka, úgy látszik, csak­ugyan nagyon komolyra vette a játékot a halállal. Nosza szaladt is rögtön a für­ge riporter Ilonka lakására (mert a cí­met megadta pontosan szegényke). Ilonka háziasszonya értelmes, jóaka­­ratu komoly nő, sok mindent elmondott Ilonkáról. Körülbelül két esztendeje veit ná­lunk, mondotta. Bácsalmási gazdag famíliából származót V - egyik bátyja Dr. Varga György lyeket az általa szerkesztett Bács­kai Naplóba irt. Amikor azonban, — mondja a védő — a főtárgyaláson erre az ügyre vonatkozólag kérdést intéztem és kértem az ügyész urat, hogy jelölje meg azokat a cikkeket, amelyeket vád tárgyává tesz, az ügyész ur elejtette az újságcikkekre vonatkozó vádat és csupán a vádnak azt a részét tartotta fenn, hogy Völ­gyi járt Varga irodájába és be volt avatva terveibe, ismerte a szervez­kedést, de nem tett róla feljelentést. Azonban az ügyészség teljesen adós maradt annak a bizonyításával, hogy Völgyi valóban tudott Varga tervei­ről, viszont nyugdíj-illetményei sür­getése végett járt Vargánál mert ugyan ebben a dologban járt nála is és Manojlovics Jocó irodájában. Az ügyvédi iroda minden ember előtt nyitva áll és igazán furcsa dolog vol­na megvádolni egy klienst azért, mert egy ügyvédi irodában megfor­dul. Hogy ilyen lehetetlen vád alap­ján valakit tizenegy hónapig fogva .tartsanak, az minden, csak nem sze­mélyes szabadság és sajtószabad­ság. Tumbász Bélánál lényegileg ugyan äz a vád forog fenn, mint Völgyinél, tudniillik, hogy járt Varga irodájá­ban. Egyedüli bűne az volt, hogy új­ságíró és ezért kellett ily hosszú szabadságvesztéssel bűnhődnie. Heim Antal védencére megjegyzi, hogy ha igaz volna a vádbeli cse­lekménye, ebben az esetben a főbü­­nösök között kellene helyet foglal­nia, azonban a a főtárgyaláson be­­igazolást nyertj hogy, nem csak, pitva, hogy közvetlenül nem lehe­tett se Szegedre, se Budapestre táv­iratozni, hanem csakis Horgoson vagy Kelebián át, ott pedig megbíz­ható szerb távirótisztek teljesítettek szolgálatot. Ilyen vád alapján volt Heim Antal tizenegy hónapig fogva. De térjünk át *— mondja đ védő — védencem, Varga-Kaiser Imre ügyére. Mi a bűne Varga-Kaiser Imrének? Az. hogy Varga Imrének hívják és még ezenfelül Kaisernek! Védencem tisztán nevének az ál­dozata. Ebben a perben szerenel egy Varga Imre állítólagos újság­író. aki utazgatott ide-oda, leveleket írogatott. Ennek a Varga Imrének azonban volt annyi esze, hogy ide­jében megszökjön. Kellett tehát ok­vetlen egy Varga Imrét előterem­teni. Kerestek és találtak egy Varga Imrét — akinek, hogy szerencsét­lensége teljes Jegyen — még ezen­felül Kaiser is volt a neve. Ez az egész bűne, igaz, hogy ennek elle­nében mindössze csak 7 hónapig volt letártóztatva. Névazonosságért ez éppen elég büntetés. Beszédét igy fejezi be: Elvártam volna az ügyészségtől, hogy a bizo­nyítási eljárás befejezése után elejt­se a vádat a teljesen ártatlan embe­rek ellen, de sokkal kellemesebb, hogy ezt nem tette, mert igy módot adott, hogy független biróság hozza meg az Ítéletet és elégtételt fog szolgáltatni az ártatlanul szenvedett védenceinek. Annak az igazságnak nevében, a mely igazi alapja az államnak, kér Ítéletet! Piskulics Zvonlmlr dr. (Nagy József és Deák Sán­dor védője.) A v’édőbeszédek sorozatát Piska­­lics Zvonimir dr. zárta be. Nagy jogi készültséggel és alapos tudással építette fel Piskulics dr. vé­dőbeszédét, melynek elején utal ar­ra, hogy tulajdonképpeni védőbeszé­dét igen rövidre foghatja, mert vé­dőtársai, akik előtte beszéltek, a leg­nagyobb részletességgel kifejtették a védelem minden argumentumát, majd az ügyész által a főtárgyalá­son elmondott beszédét bírálja. Ez­után pedig jogtudományi fejtegeté­sekbe mélyed a büntető ügyekben tett vallomások igazi értékelése te­kintetében. Még a beismerő vallo­más alapján sem lehet a birónak ma­rasztaló ítéletet hozni; hogy ha a jjbeismerést nem támogatják megíe­­llelő anyagi bizonyítékok. A jelen szolgabirö, de a családfő Idővel elver­te a haiszázhold földet és szegénység­be, majdnem nyomorba sülyedt. Szü­lei nem bírták eltartani és a kénye­lemhez szokott, rosszul nevelt leány: elment szerencsét próbálni. Sehogy-' sem tudott alkalmazkodni az emberek-; hez. Mi is csak szánalomból tartottuk. Dolga más nem volt, csak a gyerekek-' kel foglalkozott. Éjjelenként irt és ol-’ vásott. Crocker és Schakespeare; egyformán ott feküdt az éjjeli szekré-i nyén. Nem tudott külömbséget tenni a kettő között. A sok könyv és az egye­düllét, — hazulról hetekig nem ment se-; hová, — megzavarták a fejét. Egyre feltűnőbben viselkedett, néha össze­vissza beszélt értelmetlen dolgokat, verseket szavalt és különösen az utób­bi napokban, folyton öngyilkosságot emlegetett. A morfium csábította és; meg is mondta, hogy azzal öli meg magát. Beszédét nem vettük komo-, lyan, mert látták, hogy túloz. Pénzét, ami kis fizetése volt, fényképekre és virágra költötte. Szeretett temetések­re járni. Szép, magas, fekete hajú le-! ány volt. Szegény Ilonka tegnap éjszaka eltűnt; a lakásáról és nem tért többé vissza. Aj háziasszonyának is hagyott hátra egyj levelet, amelyben szintén bejelentette öngyilkosságát. Nagyon valószínű, hogy azóta a város határában, a szántóföldönj vagy a palicsi tóban pihen kihalt szép5 ifjú teste ... > De az is lehet, hogy Ilonka meggon-j dolta magát és holnap bejön a szerkesz­tőségbe, hogy helyreigazítást kérjen. Szeretnénk, ha igy történne..,., . — A minisztertanács ülése. Beogradból jelentik: A kormányj kedden délelőtt ülést tartott, me­lyen Nincsics külügyminiszter be-, számolt a nagyhatalmakkal foly-i tatott tárgyalásairól. Expozéjában) kiterjeszkedett genfi tárgyalásaira) is, különösen az olasz kérdésben Tosti-va\ folytatott tanácskozására. Elhatározták, hogy György her­ceg ügyében konkrét javaslatot tesznek a királynak. A javaslati tartalma még ismeretlen. — Az agrárreform-miniszter a Vajdaságban. Beogradból jelentik :j Miletics Koszta agrárminiszter ok­tóber elején szemlekörutra a Vaj­daságba utazik. A budapesti angol követ Bellyéu. Dr. Hohler, a budapesti angol kö-; vet, valamint Milojevics, az SHS királyság budapesti követe, a bara­­nyamegyci Bellyére érkeztek. A két diplomata az egykori Frigyes fő­herceg-féle dominium vadakban dús­gazdag erdeiben vadászgatott, a! legszebb eredményekkel. Dr. Hoh­ler és Milojevics Bellyéről, Pécsen keresztül, Budapestre yisszautazo­­tak. — Pusztai Béla temetése. Bu­dapestről jelentik : A rákoskeresz­túri római katolikus temetőben hétfőn délután helyezték örök nyugalomra Pusztai Béla volt su­­boticai hírlapírót. A temetésen a Magyarországi Újságírók Egye­sülete Márkus Miksa elnök veze­tésével küldöttségileg vett részt. A simái Vajda József volt subo­­ticai hírlapíró mondott beszédet. — A gyógyszerészet: kiállítás dijainak nyertesei. A gyógyszeré­szeti kiállítással kepe ''’atban a két legnagyobb kiéli:: díszokle­velet kapott. Első dijai .erdahelyi Károly Begaszentgyörgy, másodi­kat Spórer Mór „Erika" illatszer­gyáros Szubotica nyerték el.

Next

/
Thumbnails
Contents