Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-26 / 263. szám

1922. szeptember 26. BACSMEGYEI NAPLÓ SL oldal. Elfogott vasúti tolvajok Kairo vett zmilíu tolvaj egy íeíÜíó értékű árutlopott ka agy feltört vasúti kocsiból Nagyarányú lopásnak jött nyo­mára és veszedelmes embereket tett ártalmatlanná az odzsaci (hód' sági) rendőrség. Az egyik odzsaci rendőrőrszem­nek a napokban feltűnt két gyanús külsejű ember, akik kocsin jöttek a községbe s ott majdnem minden üz­letbe betértek. A rendőr érdeklődött, hogy mit keresett a két idegen a boltban, s ott azt mondták, hogy rézüstöket kínáltak eladásra. A rend­őrőrszem erre a kocsi után szaladt. A kocsin lévők megneszelték a ve­szedelmet, az egyik idegen leugrott és elfutott, a másikat azonban elfog­ták. Az elfogott embert a község­házára- vitték, ahol azt vallotta, hogy Bugadzsia Ferencnek hivják, Doroszlón lakik, a társa pedig Ra­dies István szintén doroszlói lakos. Hogy honnan jutottak az üstökhöz, erre nézve nem tudott kellő felvilá­gosítást adni. A csendőrök Bugad­­zsiát Doroszlóra kisérték, ahol úgy az ő, mint Radics házában házku­tatást tartottak. A házkutatás alkal­mával rengeteg ruhanemű került napvilágra. Hat vég vászon, négy láda női fehérnemű, több vég férfi­ruha szövet, igen sok bársony. Bugadzsia a csendőrök előtt be­vallotta, hogy a nagyértékü árukat lopták. E hó 16-ikán a priglevica­­szent-iváni állomáson feltörtek egy vasúti kocsit s onnan hordták haza a holmikat. A két tolvajnál talált áru értéke meghaladja a 600.000 koronát. A nyomozás azonban meg­állapította, hogy a két tolvaj idő­közben mintegy 400.000 korona ér­tékű árut el is adott már, s igy több mint egy millió koronányi értéket loptak cl. A csendőrség Radics Istvánt is elfogta s letartóztatta. Megállapítot­ták. hogy Bugadzsia már régebben el volt ítélve lopás miatt s hogy Ra­­dicsot csak a napokban engedték feltételes szabadságra a sombori fogházból, ahol lopás miatt ült. Orvosolják a jogfosztást Még ebben a hónapban megtartják a választójogi ankétet Ismeretes, hogy a magyarok vá­lasztási sérelmeinek orvoslására Dobanovacski Pál főispán kezdemé­nyezésére a belügyminiszter ankét összehívását helyezte kilátásba. Kezdetben az volt a terv, hogy ezt az ankétot szeptember elején tart­ják meg, később azonban a belügy­miniszter elfoglaltsága miatt az an­két megtartását szeptember köze­pére halasztották. Arról is beszámol­tunk már, hogy legutóbb bizonyos kételyek merültek fel aziránt, hogy 'az ankétot Suboticán vagy Novisa­­’don tartsák-e meg. A választójogi ankét megtartása értesülésünk szerint most már a leg­komolyabb stádiumba jutott. Doba­novacski Pál főispán ebben az ügy­ben hétfőn délelőtt telefon utján ér­tekezett a belügyminisztériummal, ahonnan közölték vele, hogy a vá­lasztójogi ankétet most már a legrö­videbb időn belül megtartják. Az ügyben folytatott hétfői tárgyalások eredményéről Dobanovacski főispán a következőket mondotta a Bács­­jnegyei Napló munkatársának: — A választójogi ankét mielőbbi megtartása biztosítottnak tekinthe­tő. Ebben az ügyben ma délelőtt ér­deklődtem a belügyminisztérium­ban, ahonnan telefon utján azt a ha­tározott kijelentést tették, hogy az 'ankétet a lehető legrövidebb időn belül összehívják Ezjdeig ugyanis a belügyminiszter a miniszterelnöki teendők ellátása miatt annyira el volt foglalva, hogy nem volt ideje az ankétot megtartani. Most azon­ban Timotievics belügyminiszter át­adta a miniszterelnöki teendőket Trifkovics törvényegységesitő mi­niszternek és igy lesz már ideje az ankéten résztvenni. Hogy azonban a választójogi ankétot Suboticán vagy Novisadon tartjuk-e meg, ar­ra nézve még nincs végleges dön­tés, minden valószínűség szerint azonban az ankét Suboticán fog le folyni. Értesülésünk szerint a választó­­jogi ankét megtartására különböző vajdasági törvényhatóságok részé ről már minden előkészület megtör­tént. A magyar nemzetiségű lakos­ságnak a választók névjegyzékébe való pótló felvételét illető minden adat már együtt van és igy bárme­lyik percben megtartható az ankét Bécset általános sztrájk fenyegeti Becsből jelentik : Az indexszám miatt kitört sztrájk egyre széle­sebb körökben terjed. Most a fémmunkások, akik körülbelül 200.000 en vannak, fenyegetődz­­nek sztrájkkal az index miatt. A fémmunkások a teljes index kifi­zetését követelik, amelynek a legutolsó száma 91 százalék, a vállalkozók azonban egyhangúlag kijelentik, hogy 50 százaléknál többet nem adhatnak, már csak azért sem, mert nem áll elég pénz rendelkezésükre. Vasárnap egész nap tárgyaltak, holnap dől el, hogy megkezdik-e a fémmunká­sok a sztrájkot, amely esetben B eset általános sztrájk fenyegeti. A kávéházi alkalmazottaknak sztrájkja még egyre tart, de az újabb tárgyalások eredménnyel kecsegtetnek és remélik, hogy keddre a kávéházak újból a kö­zönség rendelkezésére állanak. Holnap véget ér a kémkedési por tárgyalása ítélet szerdán lesz Kedden, a kémkedési-pör tizedik napján, véget ér a főtárgyalás és már csak az itéletmeghozatala és kihirdetése marad hátra. Ez valószí­nűleg a szerdai nap folyamán meg­történik. A példátlanul nagy külső arányo­kat öltött monstrepör tehát tizen­egy tárgyalási napot vett igénybe, — beleszámítva az ítélethirdetés napját — és megmozgatta az igaz­ságszolgáltatás teljes apparátusát. A hétfői tárgyalási nap esemé­nyeiről már a hétfői számban közöl tűk az Uszkokovics Ilia államügyész vádbeszédéig terjedő részt. A védöbeszédek A vádbeszéd befejezése utén Ska lier Lovró dr., Varga György dr, elsőrendű vádlott védője kezdte meg védőbeszédének elmondását. Beszédét hatásosan vezeti be az­zal, bogy mint az olaszok által el­vett Isztria fia, teljesen meg tudja érteni az elvesztett haza feletti fáj­dalmat s igy kétszeresen érzi, hogy kötelessége a vádlott fokozott vé delme, aki a legsúlyosabb váddal terhelten áll a biróság előtt. Ezután foglalkozik a közvádlónak előtte elmondott vádbeszédével, a melyben az állam védelméről szóló törvény alapján kéri a vádlott elité­lését. Vizsgálja, hogy milyen körül­mények között jött létre az állam­védelemről szóló törvény és hogy mennyiben nyerhet ez a törvény al­kalmazást a tárgyalás alatt álló per­ben? Kifejti, hogy az államügyész által idézett törvény olyan körülmények között hozatott, amikor az állam belső rendjét és békéjét állandóan megzavarták a kommunista mozgal­mak és törekvések, amelyek őfel­sége személye ellen intézett, de meghiúsult és Draskovics Milorad akkori belügyminiszter ellen intézett szomorú végű merényletben robban­tak ki. Ennek az idézett törvénynek egész szelleméből, keletkezésének körülményeiből a biróság csak arra a meggyőződésre juthat, hogy az a jelen esetben egyáltalában nem al­kalmazható, annál kevésbbé, mert az csak 1921. év augusztus hó 3-án lé­pett érvénybe, minélfogva az ezen határnapot megelőző időben elköve­tett cselekmények nem esnek ezen törvény határozmányainak hatálya alá. Ezután behatóan taglalja a Varga György ellen a vádiratban foglalt vádakat és kimutatja, hogy ha a bi­róság bebizonyító ttnak veszi mind­azt, amivel az ügyészség dr. Vargát vádolja, még akkor sem lehet őt megbüntetni, mert mindezek a vád­iratban felhozott cselekmények, ha utolsó szóig igazak is, semmilyen bűncselekmény alkotó elemeit nem merítik ki. Mindezeknél fogva kéri védence felmentését. Utána Singer Béla dr. Ignácz Gyu­la védője terjesztette elő védőbe­szédét. Erős logikával, alapos jogi tudással felépített beszédében kimu­tatja, hogy nincs semmiféle bizonyí­ték arra, hogy védence összekötte­tésben állott volna valamely külföl­di személlyel vagy társulattal s hogy ettől akár anyagi, akár erkölcsi tá­mogatást kapott volna abból a cél­ból, hogy államunk területén forra­dalmat szitson. Semmivel sincs bi­zonyítva, hogy bármily olyan titkos politikai szervezetnek, amely álla­munk területén a belső rend- és bel­­béke ellen izgatott volna, — tagja lett volna. Hangsúlyozza, hogy a nyomozó hatóságok a törvénysértések egész sorozatát követték el, amit példák­kal illusztrál és ezért az előttük telt beismerő vallomás birói figyelembe nem vehető. Utal védencének a főtárgyalás so­rán tett vallomására, amely a való tényeket tartalmazza és ez bizo­nyltja, hogy védence nem követett el semmiféle bűncselekményt. Kéri xölmentését. Következett Magarascvics Sándor dr. védőbeszéde. Két vádlottat véd: Pospek Ferencet és Szedlár Józse­fet. A bizonyítási eljárás anyagából és a tanúvallomásokból merített hatá­sos argumentumokkal bizonyítja a vád tarthatatlanságát és véden­ceinek teljes ártatlanságát. Maga az ügyész sem tudott felhozni bizonyí­tékokat védencei bűnössége mellett. A kihallgatott rendőrségi tanuk közül Tillinger főkapitányhelyettes tette a legprecízebb vallomást. El­mondotta ugyanis, bogy a rendőrség megtudta, hogy Ignácz Gyula enge­dély nélkül kétszer átlépte a határt, mást egyáltalában nem tudtak, ami­kor Ignáczot letartóztatták s csak következtették, hogy emögött rejlik valami. Három nappal Ignácz letar­tóztatása után tartóztatták le Varga Györgyöt, amiből az következik, hogy amikor Ignáczot letartóztatták, a rendőrség mást abszolúte nem tu­dott, mint azt, hogy engedély nélkül kétszer átlépte a határt. Az egész rendőri nyomozás ebből az alapból indult ki. - • Megemlíti Timotievics Koszfa bel­ügyminiszter ismeretes rendeletét,, amelyben szigorúan megtiltja, hogy, a rendőrségen- a terhelteket verjék. Egy olyan nagy múltú és gazdag ta­pasztalad államférfi, mint Timotie­­vics bizonyosan nem adott volna kií ilyen rendeletet, ha nem lett volna rá kellő ok és nem lett volna meg­győződve, hogy valóban verik a ter­helteket a rendőrségen. Hallottuk a főtárgyaláson, hogy a vádlottak leg­nagyobb részét ütötték, verték, de feltűnő, hogy a »Kurírok« közül csak, feltűnő, hogy a »kuirrok« közül csak meg, a többi kettőt nem. Megemlékezik az 1919. évi vasúti sztrájk idejében történt puccsról, a' mikor valóban történtek erőszakos­ságok és államfelforgatást célzó cse­lekmények. Egy rendőrbiztost meg-! gyilkoltak, valamint egy rendőrt.! Több kerületi rendőrségi őrszobát! kifosztottak, fegyvereket vittek el.1 Ellenben ennél az esetnél semmi! ilyesmi nem történt és igy nem áll-; hat meg az a vád, hogy a vádlottak1 forradalmat akartak volna inscenál-! ni- . ! Legkevésbbé áll az a vád veden- j cére, Pospek Ferencre, aki semmi-; féle politikai organizációban nemj vett részt. Védencét azzal vádolják,! hogy menetrendeket adott át Jakab] Samunak és grafikonokat másolt le. j A tanúként kihallgatott Panics An—j tál vasúti igazgatósági osztályfőnök] kijelentette, hogy úgy a hivatalszo-i ba falán kifüggesztett grafikonok.] mint a menetrendek nyilvánosak és! nem képeznek hivatali titkot. A gra- j fikonokról és menetrendekről tehát] bárki tudomást vehetett. Szedlár ellen az a vád, hogy a1 8102-es táviróvonalon titkos távira-! tokát adott le. A kihallgatott szakér-: tők vallomásából kétségtelenül kide-J rül, hogy az teljesen lehetetlen volt.;] Közvetlen kapcsolást Szegeddel nem ; is lehetett létrehozni, hanem csajqsl Palicson és Horgoson át, ahol tehát) rögtön látták volna, hogy rendelte-j nesség történik. _ _ t Ilyen vádak alapján voltak v'éden-j cei tizenegy hónapon át letartóztat­va. ' Védenceinek egyetlen egy olyan ténykedése sincs felemlítve, ami bűnösségük mellett’ .volna. Főimen-; tést kér. A hétfői tárgyaláson előterjesztett védőbeszédeket sorozatát dr. Bélics Radoje védőbeszéde zárta be. Bélics dr. védencei: Veresbaranyi Mihály, Sebestyén Antal, Németh’ Imre, Jakab Sámuel és Pálffy Ist­ván. <•» Védőbcszédéf azzal kezdi, hogy á tárgyalás alatt álló per par excellencS politikai per. Elismeri, hogy fiatal államuknak fokozott védelemre van szüksége, és! ott, ahol arra kellő ok forog fenn,, alkalmazni kell a törvény teljes szi­gorát. Az itt, á vádlottak padján ülő vád­lottak tizenegy hónap óta vannak fogva és az ügyész egyetlen kon­krét vádat se tud ellenük felhozni. Megemlékezik a vasúti hivatalim-, kok tömeges elbocsájtásáról, a lét-; szám csökkentés miatt. Ezután részletesen foglalkozott védence, Veresbaranyi ellen felho­zott vádakkal. A többi vádlott leg­nagyobb része már le volt tartóztat­va, amidőn Veresbaranyií tartóztat­ták le. Amikor bevitték a rendőrség-! re, az egyik detektív, aki kihallga­tása megkezdése előtt a folyosón őrizte, azt a jó tanácsot adta neki,! hogy ha bekerül a kapitány elé ak­kor arra ügyeljen, hogy ha a kapu tány azt mondja: fekete akkor ő is mondja fekete, ha azt mondja: fe­hér, akkor ő is mondja fehér. Veresbaranyi aztán valóban azt »vallotta« amit tőle kívántak. Okos ember létére mindenre azt felelte: igaz. úgy történt. Erre kapott fekete kávét, cigarettát és jól, kíméletesen bántak vele. Ezután részletesen be­szél a vasutigazgatósági távirópsz-

Next

/
Thumbnails
Contents