Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-26 / 263. szám

Am 1 dinár, 2 lei, 8 márka,, 1 sokol. AGSMEGYEI 2BKUL évfolyam Szuboiica, kedd 1922, szeptember 26. 263, szám Megjakmk isindea reggel, ünnep után és hátfőa délben TEiEFOíí SZÁSS: SiadaMvaíal 8—58, sicxkesctSség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre SO* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiesacdra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alezandra-ulica 1 (Lslbach-palota); Amit a Népszövetség nem tud A Népszövetség tanácsa most, j Iiogy egészen belemelegedett a mun-) kába, egyebek között, igaz, hogy | csak úgy mellesleg foglalkozott a nemzetiségi kisebbségek kérdésével is. Azt igazán nem lehet mondani, hogy érdemlegesen. Hogy gyakor­lati jelentőségű, konkrét határozato­kat hozott volna, amelyeknek segít­ségével valami formában, valamely irányban némi progresszivitást önt­hetett volna ebbe a sok-sok millió embert és egész sereg államot na­gyon is közelről, nagyon is életbe­vágóan érintő problémába. Röviden szólva: a Népszövetségnek a kisebb­ségi kérdésre vonatkozó határozatai túlságosan elméletiek és nem alkal­masak semmiképpen arra, hogy megoldást hozzanak, hogy legalább ideig-óráig nyugvópontra tereljék az ügyet. A Népszövetséget a békeszerző­dések eredetileg olyan legfelsőbb nemzetközi birói fórumnak tüntetik fel, amely az egyes államokban élő nemzetiségi kisebbségek várható, sőt természetszerűleg már elejétől fogva meglelő jogos sérelmeit, pa­naszait fogja majd orvosolni. Elmé­letben ez nagyon szép, a valóságban azonban másként fest a dolog, mert nyilvánvalóvá vált, mindenki tudja jól, az egyes kormányok és az egyes nemzetiségi kisebbségek kivétel nél­kül. hogy a Népszövetség sokkal ki­sebb jelentőségű ügyekben sem tud helyt állani a legfőbb nemzetközi döntőbíróság tisztében, az egymás­sal ellentétes érdekek egymásratörő zuhaíagában korántsem tudja betöl­teni a sziklaszilárd jégtörő szerepét, hogy tudna tehát állandóan, rend­szeresen és sikeresen közvetíteni, intézkedni, bíráskodni és megtorlás­sal élni egy olyan bonyolult, annyi kis és nagy veszedelmet magában | rejtő, oly kevéssé egységes jellegű és olyannyira kiszámíthatatlan, any­ujára megoldatlan és megoldhatat­lan kérdésben, mint amilyen ezidő­­szerint az európai nemzetiségi ki­sebbségek zűrzavaros problémája. A Népszövetség ezúttal sem tudta akár csak egy rövid, de határozott lépéssel is előbbre taszítani Európa e nagy nyílt kérdését. Türelmet és megértést tételez fel a nemzetiségi kisebbségekkel szaturált államok kormányairól kifejezi azt az óhaját, hogy a nemzetiségi kisebbségek jo­gos kívánságait, sérelmeit a kormá­nyok jóindulatulag intézzék el mi­előbb és külön pontban a nemzeti­ségi kisebbségeket lojalitásra inti uj hazájukkal szemben. Egy nem is túl­ságosan hosszú mondatba összefog­lalva: ennyit tett a Népszövetség mostani ülésszakának tartama alatt a nagy kérdés megoldása érdekében Lojalitást az uj állammal szem­ben! — mondja a Népszövetség. Mintha ennek a rövid, kategórikus felszólításnak a szükséges és igaz voltával a nemzeti kisebbségek még mindig nem volnának tisztában! A valóság az, hogy a Népszövetség intelme igazán tárgytalan, legalább a számunkra, a jugoszláviai magyar kisebbség számára már elejétől fog­­ya az is volt. Mi a Népszövetség ta­nácsa nélkül is tudtuk és tudjuk, hogy jogos kívánságainknak és kö­veteléseinknek minden pontja az uj hazával szemben tanúsított és ko­molyan átérzett lojalitásunkon ala­pul. Az a körülmény, hogy a jugo­szláviai magyarság élő jogokat ki­van uj hazájában, hogy magyar is­kolákat, magyar kultúrájának intéz­ményes biztosítását, gazdasági hely­zetének javítását, szociális igényei­nek kielégítését, politikai jogainak teljesítését követeli, azt jelenti, hogy bele akar illeszkedni az állam egész­séges életfolyamatába, hogy részt kíván a maga számára a konszoli­dáció munkájából, hogy dolgozni és boldogulni akar, hogy jól akarja magát érezni ezen a földön, ahová a sorsa, történelmi rendeltetése, gazdasági állapota rendelte. Mi más ez, ha nem az igazi, a félre nem ma­gyarázható, el nem vitatható lojali­tás. Vagy talán a lojalitásnak na­gyobb foka, szebb, megnyugtatóbb kifejezési módja volna, ha mi, jugo­szláviai magyarok, egyáltalában nem kívánnánk résztvenni az állam­életben, ha magunkba fojtanék pa­naszainkat, eltitkolnánk sérelmein­ket, ha a teljes passzivitás állás­pontjára helyezkedve elkülönül­nénk a közélettől, keserűséggel, sőt talán gyűlölettel a lelkünk mélyén és élnénk a mi magunk külön álom­világát. Ha soha sem nyílna panasz­ra az ajkunk ide, befelé, csak kifelé, ha nem itten követelnék mindazt, amire jogot formálunk és amire né­zetünk szerint íeltétienül szüksé­günk van, hanem másutt. Vájjon ez volna-e az igazi, a kí­vánatos lojalitás? Nagyon sokak, kormánykörök, hatóságok és a ; szláv sajtó egy része ma még illo­­jálisnak tartják a magyarság legki­­j sebb mértékű nemzetiségi kivánsá- I gainak hangoztatását is. Ma még j illojális tény a Magyar Párt meg- 1 alakulása, illojális a magyar sajtó lé­­jtezése, irásmodora, egész hangneme ! illojális, külön speciális magyar kul­túráról beszélni, illojális a magyar i iskolákra vonatkozó követelés, illo­­! jális az is, ha azt kívánjuk, hogy az j agrárreform előnyeiben a földnél- I küli magyarságot is részeltessék. |Ma még mindez illojalitás a ré­­! szünkről . . . Nem tudjuk, hogy a Népszövet­­í ség hogyan értelmezi a lojalitást, 1 de azt tudjuk, hogy ma nálunk mi- I képpen értelmezik az illojalitást. i Viszont tudunk még egy dolgot is I biztosan, jó előre. Mi »illojális« ju­­; goszláviai magyarok a világért lsem visszük a Népszövetség elé or­­; voslatban panaszainkat. Mi itten, idehaza akarjuk bajainkat elmulasz­­tani államalkotó szláv testvéreink­­; kel való egyetértésben, a konszoli­dációra való közös törekvéseink ál­ital. Sándor király visszaérkezett Beográdfea fegalom Beográdban a törökök Tráciába való bevonulása miatt A zagrebi konferencia által Nincsics külföldi útja eredményei­­felkavart pártpolitikai viharban ről be fog számolni. pillanatnyi szünet állott be. Egy két napra elcsendesedtek a kor mánypártok egymással szemben álló frakciói és a kibékülést köz­vetítők munkája is a kulisszák mögé húzódott. Ez a pillanatnyi csend azonban egyáltalában nem jelenti a feszültség enyhülését. Dacára a számtalan nyilatkozat­nak és ellennyilatkozatnak, a de­mokratapárt két szárnya között a zagrebi gyűlés óta lefolyt 16 nap alatt semmiféle lényeges kö­zeledés nem történt és az ellen­tétek teljes élességükben ma is fennállóknak tekinthetők. A vál­ság elhúzódásának legfőbb oka az, hogy sem a képviselők, sem a kormány legjelentékenyebb tag­jai nem tartózkodtak huzamosabb ideig a fővárosban. A kormány most a hét folya­mán ugylátszik mégis teljes lét­számban összegyűl Beogradban. Hazaérkezett Nmcsics külügymi­niszter Parisból, Trifkovics törvény­­egységesitő miniszter Nauheimről, Kamanudi pénzügyminiszter Béllyé ről. Maga Pastes szerdán érkezik meg. Hazaérkezett három hónapos távoliét után Sándor király is, aki­nek jelenléte néhány nagyon fon­tos ügy elintézésénél elsőrangú jelentőségű. Kedden délelőttre halasztották azt a minisztertanácsot, melyen Az ellenzék akcióra készül a titkos külpolitika ellen Beogradból jelentik : Politikai körökben nagy elégedetlenséget kel­lett az a hír, hogy a szövetséges hatalmak elakarják ismerni Török­országnak Tráciára és Drinápolyra való jogát. Ellenzéki képviselők a parlament azonnali összehívását fogják kérni, hogy interpelláció formájában szóvá tehessék a ke­leti kérdést. Az interpelláció vitá­jával kapcsolatban földmivespárti képviselők követelni fogják, hogy a külügyminiszter ellenőrzésére állandó parlamenti külügyi bizott­ságot állítsanak fel. Ezt a követelést avval fogják indokolni, hogy ilyen fontos, életbevágó kérdésben, mint a ke­leti kérdés, a kormány a parla­ment ellenőrzése nélkül a nagy­hatalmakkal tárgyalásokat foly­tatott. Visszaérkezett a király Beogradból jelentik : Sándor ki­rály hétfőn este 9 órakor visszaér­kezett. Tekintettel arra, hogy a király inkognitóban utazott, nem volt ünnepélyes hivatalos fogad­tatás. A kormány tagjai közül Nincsics külügyminiszter és Pucelj földművelésügyi miniszter fogad­ták a királyt a pályaudvaron. Manóra királyné nem utazott együtt a királlyal, mert Jelena hercegnő kíséretében még néhány napot Parisban fog eltölteni. Megegyezés Olaszországgal Ántonijevics római követi táv&tSlag értesítette a kormányt,; hogy az olasz kormány elfogadta a jugoszláv kormánynak a római egyezmény 4-ik pontjára vonat­kozó javaslatát. A kormány az ügyben még nem dönthetett, mert a szerződés egyetlen példánya Nesics meghatalmazott miniszter* nél van, aki csak hétfőn érkezik vissza Nincsics külügyminiszterrel együtt Beogradba. Bajok vaunak Bulgáriában Végkép kiélesedett a pártok viszálya Beogradból jelentik : A „Vreme" hosszú tudósításban számol be a Bulgáriában uralkodó állapotokról. Az ellenzéki blokk elhatározta, hogy tovább folytatja akcióját a kormány diktatúrája ellen és a hatalmat minden áron a kezébe keríti. Szófiai kévéházakban és cukrászdákban sokat suttognak fantasztikus puccstervekről, a melyekkel a földmives-kcSfcnányt máról-holnapra megbuktatnák. A rosszul sikerült trnovói gyűlés után most az október elsejei fili­­popoliszi gyűlés lesz az első ko­molyabb ellenzéki akció. Az ellenzék vezérei még nem határoztak az akció méreteiről, egyelőre a filipopoliszi gyűlést a törvényes keretek közt akarják megtartani. A földmives-pórt sem nézi tét­lenül az ellenzék készülődéseit. Mint már a „Bácsmegyei Napló" is jelentette, Ők is összehívták hí­veiket ugyanarra a napra Filipo­­poliszba. A földmivestanácsokhoz azonban rendelet ment, hogy csak akkor induljanak útnak, ha erre külön távirati utasítást kapnak. Három kerület parasztságát moz­gósították Filipopolisz környékén. A mozgósított földmivesek szep­tember 27-én este meg fogják szállni a várostól keletre és nyu­gatra a vasúti vonalat és a város összes bejáratait. A kormány tagjai ezúttal nem mennek el a gyűlésre, nehogy az ő oltalmuk alá meneküljenek az ellenzék vezérei, ha a paraszt­tömeg megtámadná őket. A sajtó képviselőinek odautazását a ha­tóságok megtiltották. Szófiában vasárnap az a hír keringett, hogy a blokk elha­lasztja gyűlését bizonytalan időre, tekintettel arra, hogy Szófiában október 1-én lesznek a községi választások. A bolgár belpolitikában, amint ezekből az előkészületekből lát­szik, a közel jövőben izgalmas események várhatók,

Next

/
Thumbnails
Contents