Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-24 / 261. szám
4. oldal BACSMtüYEI NAPLÓ 1922. szeptember 24, Emlékszik, hogy. a lábamat borogatták? Tanú: Nem láttam, csak azt, hogy a lábára lepedőt csavargattak. Ignácznál látta, hogy seb van a lábán. Gomiraz biró: Milyen seb volt? Tanú: A lábán volt. (A bírói emelvényhez megy és megmutatja, hogy alsó lábszárán volt a seb.) Elnök: Nem mondták, hogy megverték? , . ... I....... Tanú: Nem. Varga: Látta-e, hogy borogatták a lábát? Tanú: Azt láttam, hogy a lepedőt az ö cellájába vitték be. Ignácz; Amikor hozzám a meleg .vizet behozták, megmutattam a sebes lábszáramat és mondtam, azért mutatom meg magának, mert tanúnak akarom beidézni a tárgyalásra. Tanú: Láttam a sebeket. Singer dr. védő kérdésére elmondja a tanú, hogy Ignáczot két ember — detektívek — a hóna alatt támogatták, mert nem tudott a lábán állni. Elnök: Megmondta Ignácz, hogy honnan a seb? Tanú: Azt mondta, ütéstől van. Elnök: Mit ért ütés alatt? Tanú: Nem vettem figyelembe, mitől van. Ezután még Skalier és Singer dr. védők intéznek kérdéseket tanúhoz, akit a bíróság vallomására megesketett. Következő tanú Takács István suboticai lakos, halász. Távírdái munkás volt azelőtt. A vádlottak közül csak Heim Antalt ismeri, aki főnöke volt. Elmondja, hogy 1921. év augusztus havában kiment a horgosi határba Karácsony Andíás vonalmesterrel és az összes vonalakat, három kivételével, Heim utasítására, elvágták. Utána Vidákbvicsi Nikola rendőrségi kulcsár, tanút hallgatja ki a biróság. Vargát és Ignáczot ismeri. Elnök: Látta, hogy verték őket? Tanú: Nem. ö maga tiltja a verést. Ezután Piskulics Zvonimir védő intéz kérdési a tanúhoz, akit a biróság megesket. Kovács Iván rendőrségi kulcsár, tanú kihallgatása következett ezután. A vádlottak közül Vargát, Ignáczot, Némethet és Sárai-Szabó Krisztinát ismeri. Elnök: Verték őket? Tanú: Nem tudja. Skalier dr. védő, valamint Varga György, Ignácz Gyula és Sárai-Szabó Krisztina vádlottak intéznek kérdést tanúhoz, akit a biróság megesket. Következett Markovics Goga, Markó Vélicsi fogházőrök és Kulundzsics Antal fogházgondnok tanú kihallgatása, akik azt mondják, hogy amidőn a foglyokat behozták a fogházba, nem mondták, hogy bántalmazták őket. Ezután Pércsics Béla vasúti igazgatósági távirótiszt kihallgatása következik. A biróság szakértőként hallgatja ki. Elmondja, hogy 16 apparátus van az osztályon, ezek egész nap. dolgoznak. Cenzorok 1921. évben kezdték meg működésűket. Ezután hosszasan beszél a vasúti táviró-osztályon folyó munkáról és annak minden részletéről felvilágosítást ad. Majd arról beszél, hogy lehet-e észrevétlenül chiffrirpzott táviratokat leadni, amit ő nem tart lehetségesnek, mert hiszen azt fejből nem lehet lekopogtatni és nem lehet feltételezni, hogy az illető a chiffrét maga elé tegye az asztalra. Veresbaranyi Mihály: Teljes lehetetlen chiffre-táviratot észrevétlenül leadni! De, mondjuk, hogy — bár ez teljesen ki van zárva, — mégis adtam le chiffre-táviratot, akkor annak vagy Horgoson vagy Kelebián át kellett volna menni, ahonnan azt tovább kellett .volna Pestre leadni. Már ez maga is kizárja a lehetőségét a chiffre-táviratozásnak. Tanú ezután részletes felvilágosítást ad a 8102-es számú táviró-vonalról. Ezután Veiczig Sándor becseji távírda felügyelőt hallgatja ki a biróság. Az elnök, — látva, hogy gyönge és beteg, — székre ülteti. Elmondja, hogy 1920. év őszén Sentán találkozott Ignácz Gyulával, aki az elbocsájtott vasutasok érdekében kérte, hogy szerezze meg neki az elbocsátottak névsorát, mert azok se fizetést, se járulékot nem kapnak, öt 1921. év novemberben Stari-Becsejen tartóztatták le. Február 8-án hozták be ide Suboticára, oly állapotban, hogy rögtön kórházba kellett szállítani. Következik Marusics Koszta államügyész, a suboticai ügyészség vezetőjének tanukénti kihallgatása. Tanú annak idején mint vizsgálóbíró vezette ennek az ügynek előzetes vizsgálatát és három-négy vádlottat — akiket a nyomozás érdekében még a városházán tartottak fogva — ott a városházán az ügyészség elrendelte a vizsgálatot, neki, mint vizsgálóbírónak, törvényszerű kötelessége volt 48 órán belül megejteni a terheltek kihallgatását. Kijelenti, hogy jegyzője, Szuvacsarev Szvetiszláv, aki tökéletesen bírja a magyar nyelvet, minden egyes terheltnek, a kihallgatás megkezdése előtt kifejezetten megmondotta, hogy a vizsgálóbíró előtt áll €s ha beismerő vallomást tesz, ezt enyhítő körülményül tudják be neki és ezzel sietteti a bűnügy befejezését. A * terhelteket azért hallgatta ki a városházán, hogy gyorsítsa az eljárást, de — ismétli — hogy mindenkinek meg lett mondva, hogy a vizsgálóbíró előtt állanak. Gomiraz Voiszláv biró, tanács tag: Az agrárreform végrehajtásának rettenetes hibáiról köteteket lehetne írni. Az a nagy gondolat, hogy a föld azé legyen, aki megműveli, az agrárreform végrehajtásánál oda korcsosul, hogy területek maradnak megmüveletlenül, s hogy ott, ahol a szakszerű, tapasztalatok eredményeit kihasználó földművelés a termés maximumát tudta produkálni, ma alig terem valami. Mezőgazdasági ipartelepek, nagyértékü ménesek, a nép táplálkozására fontos tejgazdaságok semmisültek meg az által, hogy a földosztást nem azoknál a birtokoknál kezdték, amelyek nem jól voltak megművelve, hanem főleg nemzetiségi szempontokra ügyeltek s olyan birtokokat osztottak föl, á melyeken mar megoldották a mezőgazdasági többtermelés problémáját s amelyeknek mintagazdaságul kellett volna szolgálniok. A birtokok túlságos elaprózása csak megdrágította a termelést, anélkül, hogy segített volna többet termelni. Megállapítható az is, hogy a felosztott földbirtok kilencven százalékán az uj tulajdonosok kukoricát termelnek, ami kétségkívül hozzájárul a kenyér megdrágulásához. Az agrárreform által megreformált nagybirtokok közzé tartozott a zsombolyai Csekonics-uradalom is. amely egyike volt a régi Magyarország leginkább reprezentatív mintagazdaságainak. Ha a magyar kormány vendégségbe jövő külföldi tudósok előtt pompázni akart a magyar mezőgazdasági kultúrával, Zsombolyára küldte az idegen vendégeket. A Csekonics-uradalomban nemesitett búzával, rizstermeléssel kísérleteztek, angol fajta sertéseket, dán és holland és svájci teheneket, merinói juhokat angol paripákat tenyésztettek. Ezen a birtokon is úgy hajtották végre az agrárreformot, mint a többi birtokon. A Csekonics-uradalmat zár alá helyezték, ez alatt a földek Milyen időben volt a kihallgatás. Marusics Koszta: Délután három órakor. Gomirac biró: Lehetséges-e, hogy olyan vallomások kerültek bele a jegyzőkönyvbe, amit a felek nem mondtak? Marusics Koszta: Ez teljesen kizárt eset. Szuvacsarev volt a jegyző, aki tökéletesen tud magyarul. Gomirac biró: Vett-e észre sérüléseket a terhelteken? Marusics: Nem. Akkor ki se hallgattam volna őket. Ezután Skalier dr., Singer dr. és Piskulics dr. védők intéznek kérdéseket a tanúhoz, akinek megesketését a felek nem kívánják. Ezután Suvacsarev Szvetiszláv vizsgálóbiró-jegyzőt hallgatta ki a biróság tanúként. Kijelenti, hogy mindenkinek külön-kűlön a kihallgatás megkezdése előtt kifejezetten megmondta, hogy a vizsgálóbíró előtt áll és a kihallgatás végén kihirdették a terheltek előtt a vizsgálati fogság elrendelését. Ezzel a tanúkihallgatások véget értek. Pavlovics elnök — miután dr. Skalier, dr. Singer Béla, dr, Magarásevics Sándor és dr. Székely Zoltám védők előterjesztést tettek néháhy uj tanú kihallgatása és uj adat beszerzése iránt — a legközelebbi tárgyalást hétfő reggel fél 9 órára tűzte ki, amikor majd határozni fog a biróság a védők által tett előterjesztések egy része parlagon hevert, a nagy értékű gazdasági felszerelés elkótyavetyélődött, a fajlovakat eke elé fogták, a tenyészállatok mészároshoz kerültek, a merinói juhokat levágták bürgepaprikásnak. Vagy a Csekonics-uradalomnak, vagy a jugoszláviai agrárreformnak világhíre van. Akár egyik, akár másik okból a Palesztinában most alakuló uj zsidó állam sokkal élelmesebb, mint a jugoszláv királyság, mert Palesztinából megbízottakat küldtek Jugoszláviába, hogy a zsombolyai uradalom állatállományából tenyészállatokat vásároljanak. A zsidó állam megbízottai egyelőre húsz darab hollandi fajtehenet s tiz angol kancát vásároltak s szombaton el is szállították Szuboticán át Triesztbe, ahonnan hajón három hét alatt Palesztinában lesznek Zsombolya kincsei. Ha a próba sikerül s az állatok jól birják a tengeri utat, a Palesztinái kormány tömegesen vásároltat tenyészállatokat Jugoszláviában. A Palesztinái megbízottak a dobrovoljac tulajdonosoknak meglehetős magas árat fizettek, kilónkint, élő súlyban negyven koronát. A zsidó állam .megbízottai Palesztinában letelepedett angol földmivesek, akik — bár zsidó-államot képviselnek, — a vallási törvényekkel nem igen törődnek, mert a szombat és a zsidóünnep dacára vígan serénykedtek az állatok berakodása körül. A vallási törvényeknek ezt az áthágását a zsombolyaiak is, a szuboticaiak is szívesen elnézték, mert a Palesztinái kiküldöttek megengedték, hogy a teheneket pénteken Zsombolyán, szombaton Szuboticán megfejjék s a tejet ingyen adták oda azoknak, akik a fejésre vállalkoztak. Végre a szegény embereknek is volt valami hasznuk az agrárreformból ... Milliós károkat okoz az agrárreform Palesztinába viszik a Csekonics-uradalom értékes fajállatait Komolyra fordult György herceg afféija Koronatanács mond ítéletet a királyfi felett Beogradból jelentik: Györgyi herceg kérdésében a kormány a; jövő hét folyamán fog véglege-j sen dönteni. A király és Pasic&l a hét folyamán visszaérkeznek Beogradba és rögtön megérkező' sük után össze fog ülni a korona-; tanács, hogy meghozza Ítéletét ai királyfi ellen. A kormány eddigra összegyűjti az egész terhelő anyagot György herceg ellen. E célból ki fogják hallgatni a herceg legközelebbi környezetének tagjait, volt adjutánsát és azokat a személyeket is, akik a herceggel közelebbi érintkezésben voltak az utóbbi időben. Uj bankdirektorok Kik igazgatják a városi takarékot A szeptemberi szuboticai köz-, gyűlés egyhangúnak látszó napirendjére váratlanul fontos pont került. Már megírtuk a napokban, hogy a rég tervezett városi takarékpénztár megalakításának ügye most döntő stádiumba jutott és* a jelenlegi viszonyok által keletkezett szükségesség arra indítja a város tanácsát, hogy a már jóváhagyott alapszabályokkal biró uj pénzintézetet minél előbb megalakítsa. Az ügy sürgősségére való tekintettel szombati ülésén úgy döntött a városi tanács, hogy a takarékpénztár megalakítására vonatkozó javaslatát a kiszélesített tanács szeptember 25-iki ülésén terjeszti elő. Miután pedig az alapszabályok értelmében a városi takarékpénztár igazgatóságát és felügyelőbizottságát elsőizben a kiszélesített tanács tagjai közül kell megválasztani, a városi tanács szombati ülésén eszközölte a jelöléseket is a városi takarékpénztár igazgatóságába és felügyelőbizottségába. Az igazgatóságba a következő tizenöt tagot jelölték: Bájics Péter földbirtokos, Crnkovies Iván képviselő, dr. Hoffmann Kálmán gazdasági tanácsos, Horváczki Máté temetkezési vállalkozó, Nagy Ferenc cipészmester, Lepedát Illés pénzügyi tanácsos, Karsai Bertalan vállalkozó, Orsics Lázár városi főjegyző, Petrovics Koszta városi főmérnök, Malagurszki Albin földbirtokos, Pendzsics Miklós cipőgyári igazgató, Gavanszki Milos igazgató, Mándics Péter földbirtokos, Vidékovics Antal földbirtokos. A ffelügyelő-bizottságba a következőket jelölte a város: Szuvajdzsics Sándor városi főszémvivő, Crnkovics Antal földbirtokos, Matics Ivó képviselő, Sztojkovics Dusán tanitó és Radics Szvetozár földbirtokos. Miután bizonyosra vehető, hogy a közgyűlés megfogja szavazni a városi takarékpénztár fölállítására vonatkozó javaslatot, az uj pénzintézet valószínűleg október folyamán már meg is kezdi működését a már ismertetett tervek szerint és ezzel a város pénzügy, gazdálkodásának uj fejezete kéz1 dődik. Nagy terveket valósitha" meg a város, ha könnyen mobiiit zálható összegekkel diszponálha" 2»
