Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-22 / 259. szám
Ara 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokoí. BAOSMEGYEI NAPLÓ XXIII. évfolyam Suboiica, péntek 1922. szeptember 22. 259, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexándra-aliea 1 (Lelbach-palota) Békét! •.. Még nem bizonyos, hogy elmúlt őz uj .európai háború Veszedelme. Az ötéves világöldöklésben holtrafáradt emberiséget, a győzőket és legyőzőtteket egyaránt meghökkentette a borzalmas lehetőség és az elhatározó pillanatban megtorpant a diplomaták és a kormányférfiak nem mindig emberséges Ielkiismerete. Most, pillanatnyilag, átmenetileg az a helyzet, hogy az európai hatalmak közül csupán a legnagyobb 'ázsiai hatalom, Anglia tartja még kezében a háború tüzcsóváját, ugyanaz az Anglia, amely Európádban pacifizmust hirdet és a háború ellenzőinek élén ugyanaz a Francia- Ország áll, amely Európában állig felvértezve, a harci riadóra felkészültén néz farkasszemet Németországgal. A kontraszt szatírának is beillik. íme a nagyántánt két főproku•ristája megint szembekerült egymással. Néhány héttel ezelőtt Anglia Volt az, aki megvédte Európa nyugalmát a Németországra ráugrani gkaró francia köztársaság ellen és most a világbéke nemtőjének szerepét a túlzottan militarista felkészültségű Franciaország vette át. Most ettől a két államtól függ, hogy belekeverejjnek-e a félig elájult kontinens megtépázott többi nemzetei egy Újabb véres és végzetes borzalomba, yagy sem. Mi, az S. H. S. királyság nyugalomra, teremtő munkára, egymás iránt való kölcsönös kiengesztelődésj-e vágyó népei a kontinens minden más nemzetével egyetemben Iélekzetvisszafojtva lessük a dolgok rendjének kialakulását, a nagy válság szerencsés elmúlását. Az elmúlt kéthárom nap alatt riasztó hírek ijesztettek reánk, a háború szekerének félelmetes dübörgését mi is meghallottuk. Hirtelen, máról-holnapra belepottyantunk a világpolitikába és ma is az a helyzet, hogy jelentőségében törpévé, érdektelenné zsugorodott minden más ügy, jelentéktelenné, sőt unalmassá és bosszantóvá váltak a belpolitika máskor viharokat ontó izgalmas szenzáció is. Most, hogy már bizonyosnak látszik a szörnyű lehetőségek tovamulása és szűnni kezd a nagy szívdobogás, milliók lélekzetének elállása, lehet már világosabb szemmel látni, sőt némileg .tiszta fővel gondolkodni is... És meg kell állapítani, hogy ezekben a napokban, mikor csakugyan hajszálon függött a béke és félelmetes sulylyal nehezedett le ránk a háború veszedelme, külpolitika dolgában nálunk, a kormányzatban és a közvéleményben ugyancsak erős tájékozatlanság uralkodott. A Beográdban tartózkodó miniszterek, vagyis a kormánynak nagyobbik fele a Franciaországgal való baráti viszonyt olyképen értelmezte, hogy az S. H. S. királyságnak feltétlenül Anglia mellé kell állania és Görögországot fegyveresen is meg kell segítenie a Konstantinápoly és Drinápoly irányában előnyomuló törökökkel szemben. És a kormány idehaza levő tagjai között valósággal heves ingerültség tört ki amiatt, hogy a Párisban életbevágóan fontos tanácskozásokat folytató Nincsics külügyminiszter levonta az eddigi következetes francia orientáció szűkcégszerű következményeit. A francia orientáció, valljuk be, nem volt éppen a békére alapítva, súlyos kötelezettségekkel járt, esetleg veszedelmes fejleményeket is hozhatott volna Európa és az S. H. S. királyság békéje szempontjából, mert hisz a francia politika offenzív irányú volt idebent Európában, bázisa a túltengő inilitarizmus volt. Ezt tudhatták jó előre és azóta is világosan láthatták mindazok a jugoszláv vezető politikusok, akik az Európa pácifikálását komolyan akaró angol orientáció helyett a francia barátságot, a_ francia protektorátust választották, mint az államra nézve, megfelelőbb, hasznosabb megoldást. Most aztán előállott az a némileg furcsa, de egyébként érthető és logikus helyzet, hogy a francia orientációnak kellemetlen konzekvenciáit is le kell vonni. A jelen esetben Franciaország érdekei azt parancsolják, hogy összes kis és nagy szövetségesei, alárendelve a saját szempontjaikat és legsajátosabb érdekeiket is, némán szemléljék a törököknek Európába való visszatérését. A törökké váló Drinápoly, a török-bolgár. határ felújítása nem lehet közömbös az S. H. S. állam szempontjából, az bizonyos. Elvégre a kisantant felé igazodó, az uj balkáni szövetségbe belépni készülő Görögország gyengítése, a legyőzött és revansra hajló Bulgária megerősítése sem a megnagyobbodni vágyó kisantant, sem a most vajúdó uj balkánszövetség szemszögéből nézve nem nagyon kivánatos. De mindenféle szövetkezésnek, barátságnak és protektorátusnak vannak kellemetlen oldalai is és az eddig folytatott francia orientáció hiveinek, vagyis a mai hivatalos S. H. S. politikának és a közvéleménynek már eleve számolnia kellett volna ezzel a szükségszerű ténnyel. IgaztaJanul támadják tehát a Párisban, a világpolitika nagy konyhájában sürgölődő külügyminisztert idehaza. Nincsics nem tett egyebet, akkor, amikor kifejezetten a francia álláspont mellett foglalt állást, minthogy a francia orientációnak mindenfajta, kellemes és nem tetsző következményét lojálisán, okosan előrelátó meggondolásával levonta. Elvégre mit cselekedett Nincsics? Alapjában véve, a népek, a milliók szempontjából egyedül helyes dolgot. Elkerülte a háború veszedelmét és a háború soha előre nem látható, mindig kiszámíthatatlan következményeit az által, hogy alárendelte a tetszetős kisebb szempontokat az általános nagy szempontoknak, a könnyű győzelemmel, jelentős katonai sikerekkel kecsegtető, de mégis csak vérontással és szörnyű anyagi megterheléssel járó háború lehetőségét a feltétlen békeszándéknak, az eltökélt békeakarásnak. Talán hiba volt a francia orientáció, mert már meginduláskor a háború veszedelmét jelentette, de most amikor éppen általa lehet elkerülni egy levegőben lógó háborút, az egyedül helyes és becsületes megoldás: kitartani a vállalt kötelezettségek mellett. Mert a háborús velleitásu francia politika ma békét jelent számunkra, a pacifista angol orientáció pedig most háborút hozna. Elmúlt a háborús veszedelem A külügyminiszter újabb nyilatkozata az SHS. királyság ma gatartásáról — Korosec mindenkivel hajlandó együtt dolgozni — Románia olcsó élelmiszereket ajánl Jugoszláviának -A görög török konfliktus legújabb világpolitikai fordulatai után, az SHS. diplomácia különböző nyilatkozatai és az egész beogradi közhangulat arra mutat, hogy a háborús veszedelmet elhárítottnak tekintik. Az események fejlődésében nagy fontosságot tulajdonítanak Nincsics párisi tanácskozásainak, aki úgy látszik, átvette Benes régebbi szerepét és most ő próbál közvetíteni a keleti kérdésben rivalizáló Anglia és Franciaország közölt. A gazdasági világ is nyugodtan ítéli meg a balkáni eseményeket, ami legjobban kifejezésre jut a külföldi valuták árfolyamaival. Úgy a beogradi, mint a zagrebi tőzsde már napok óta tartja az alacsony devizaárfolyamokat, melyek lényegesen mélyebbek a zürichi paritásnál, pedig eddig rendszerint a zürichi paritás felett cctirozták a jugoszláv tőzsdék a külföldi fizetési eszközöket. A belpolitikát a vihar előtti C3end uralja. A mai nap jellegzetes eseménye Korosec-nek, a klerikálisok parlamenti vezérének nyilatkozata az tij jugoszláv blokk megalakulásáról és kilátásáról. A szellemi munkások zagrebi kongresszusára tudvalevőleg a klerikális pártot nem hívták meg, bár annak közjogi programmja szinte teljesen fedi az összehívók által hirdetett elveket. A klerikálisok mellőzése nagy feltűnést keltett már annak idején is. A kleriká'is-párt azonban nem vette zokon ezt a szinte tüntető figyelmen kívül hagyását. Korosec dr., a párt vezére, a „Vreine“-ben nyilatkozik a kongresszus ügyeiről és nem is tesz ezért szemrehányást az összehívóknak. Kijelenti Korosec, hogy nagy szimpátiával várja a jugoszláv blokk megalakulását. A mozgalomtól jó eredményeket vár, minthogy az állam mai helyzete tűrhetetlen. Az alkotmány revízióját nem programúinak, csak modus procedendinek tekinti. A klerikálisok eddig a radikális párthoz állottak közelebb, mint a demokratákhoz, mert náluk is volt egy alkotmányreviziós áramlat. Most végre a demokratáknál is észlelhető ilyen áramlat. Az mindegy hogy az uj blokk a radikálisokkal, vagy mint néhány demokrata kívánja, a radikálisok nélkül alakul-e meg. A klerikálisok hajlandók a földmivesekkel vagy a Kmetpárrttal is együtt dolgozni. Azt is hozzá tette Korosec hogy pártja szociális-gazdasági programmja legközelebb áll a szocialista és kommunista programhoz, ezért kívánatosnak is tartja a szocialistákkal való együtt működést. Az uj jugoszláv blokk ügyében már a radikálisokkal és muzulmánokkal tárgyalt Korosec, mindkét pártnál megértéssel találkozott a mozgalom iránt. Azt hiszi Korosec, hogy a horvát blokk egy része és pedig a Zajednica és a Radios párt egy része csatlakozni fog a mozgalomhoz. Ha az uj blokk kormányra kerülne, a klerikálisok megfelelő biztosíték esetén nem követelnék azt, hogy a programrnot az alkotmányrevizió végrehajtáséval kezdjék meg. Nincsics a beavatkozás ellen Parisból jelentik: Az „Echo de Paris'® azt a hirt közli, hogy Nincsics külügyminiszter kijelentette, hogy Jugoszláviának semmiképen sem áll érdekében bármily akciót kezdeni Törökország ellen. Angliának csak egy kivezető útja van, vagy elállani tervétől, vagy pedig annak végrehajtását egyedül magára vállalni. Beogradban Nincsics újabb nyilatkozata nagy feltűnést keltett, de általában kedvező benyomást tett a politikai körökre. Nincsics párisi jelentéseiből Beogradból jelentik : A kormány Párisbóí jelentést kapott arról, hogy Románia jegyzékben ériesitette a nagyhatalmakat, hogy a leghatározottabban ellenzi a közvetlen bolgár-török határ helyreállítását. Az angol kormány értesítette a román kormányt, hogy megtette a szükséges intézkedéseket és közölte az érdekeltekkel, hogy nem fogja megengedni a komitáknak Tréciába való betörését. Nincsics arról is jelentést tett a knrmánynak, hogy csütörtökön Poincaré-val és Lóid Kurzon-nal tanácskozik és megkísérli az összhang helyreállítását Franciaország és Anglia között. Ha ez a vállalkozása sikerrel jár, akkor kilátás van a Kelet békéjének teljes helyreállítására. Románia olcsó élelmiszereket ajánl Beogradból jelentik : Pucelj, Krsztely, Zserjav miniszterek a földművelésügyi minisztériumban konferenciát tartottak, amelyen a drágaság kérdéséről tanácskoztak, hogy a minisztertanács elé konkrét javaslatokkal léphessenek. Zserjav szociálpolitikai miniszter a konferencián bejelentette,;
