Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-03 / 240. szám
1922. szeptember 3.________ Egyre késik a luxus&dó jóváhagyása A városi közgyűlés határozatai minőig csak néhány hónappal a közgyűlés döntése után léphetnek életbe, miután az illetékes minisztérium jóváhagyása mindenkor hosszú időt vesz igénybe. Ez a körülmény már sokszor kellemetlen helyzet elé állította a város tanácsát, sőt akárhányszor már tetemes károkat is okozott. Hogy milyen súlyos anyagi veszteséget jelenthet a városra nézve a kiszélesített tanács határozatainak késedelmes miniszteri jóváhagyása, arra vonatkozólag a legjobb példa az uj városi luxus-adó sorsa. Ezt az uj adónemet, amely a kávéházakban és más szórakozóhelyeken este kilenc óra után fogyasztó vendégeket adóztatja meg, a közgyűlés már hónapokkal ezelőtt elfogadta. A városi háztartásnak erre az uj bevételre sürgős szüksége vau jövedelmeinek szaporítása miatt. Életbeléptéim azonban nincs joga a városnak ezt az uj adót, mindaddig, amig a pénzügyminisztérium azt jóvá nem hagyja. Ez a jóváhagyás pedig még mindig késik és igy a város hosszú ideje már egy lényeges jövedelmi forrásától esik el. Ha a kiszélesített tanács döntése Után a luxus-adót életbeléptethették volna, úgy az eddig már több százezer koronát jövedelmezett volna. így pedig még sokáig nem leheti szó az uj adó kivetéséről, mert a miniszteri jóváhagyás megérkezése után még technikai-; lag is elő kell készítenie az uj adókivetést és a szükséges nyomtatványokkal el kell látni a kávéházakat és vendéglőket. A fogyasztó-közönség bizonyára ívmj bánja, hogy a minisztérium ennyire! nem siet egy uj adónem elfogadásával, azonban a városi háztartásnak nagy kára származik ebből a késedelemből. Mi vae a Vrangel‘ aranyakkal? — Nyilatkozik a pénzügyminiszter — A napokban beszámoltunk arról a súlyos támadásról, amelyet a „Videlo" Pasics ellen intézett az Angliába elszállított negyven tonna orosz arany és ezüst tárgyak ügyében. Legutóbbi számában a „Politika" is foglalkozik az üggyel. Megállapítja a lap, hogy az orosz Zsalozna Banka (zálogbank) értéktárgyairól van szó, melyeket Konstantinápolyból szálliloüak Dalmáciába, a cailarói kikötőbe. Dalmáciában egész legendák jártak erről a kincsről. Némelyek szerint 40.000 kiló arany, valamint különböző mesés értékű arany és ezüst tárgyról van szó, mások 800 millió aranyrubel értékű drágakövekről tudtak. Arról is beszélnek, hogy minisztertanácsi határozat nélkül különböző spekulánsok közbenjárására vitték ki a rengeteg kincset az országból. Most végre világosságot dérit a titokzatos aranyszállitmányra Kumanudi pénzügyminiszter nyilatkozata. A miniszter a „Politika" munkatársa előtt kijelentette, hogy a Ruszka Zsalozna Banka, amely Dalmáciában helyezte el értéktárgyait, engedélyt kért arra, hogy azokat Angliába szállíthassa át s ott eladhassa őket. Minthogy a rájuk adott zálogkölcsönök határideje már rég lejárt, a pénzügyminisztérium meg is adia az engedélyt avval, hogy — mint minden más árunál is szabály — minden kivitt arany és ezüst mennyiségért megfelelő értékű pénzt deponáljon o bank a Narodna Bankánál egészBÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. séges valutában. A Narodna Banka el fogja adni ezeket a valutákat és a megfelelő dinár értéket kiutalja az orosz Zsalozna Bankának. A pénzügyminisztérium egy tisztviselőjét le is küldte, hogy, hogy jelen legyen a drágaságok hajóba rakásánál. Pénzügyi körökben tegnap azt a hirt koiportálték, hogy az orosz Zsalozna Banka már depionált is a Narodna Bankánál százezer angol fontot az első nemes fém szállítmány ellenében. Sándor király Masaryknál A cseh-jugoszláv barátság hivatalos manifesztálása — Prágából jelentik: Sándor király magánjellegű látogatást tett Masaryk elnöknél ennek lanai kasiélyában. A társalgás a két államfő között azok körül a kérdések körül forgott, amelyek a Csehszlovákia és a Jugoszlávia jelen és jövő politikájára befolyással vannak. Az ezt követó' dejeunert a legintimebb körben fogyasztották el. Ezen a két államfő legszűkebb környezetén kívül a politikai személyek közül csak Benes és fankovics udvari miniszter vettek részt. A királynak Masaryk elnöknél tett látogatásáról a következő hivatalos kommünikét adták ki: Sándor király Masaryk elnöknél tett látogatása a jugoszláv politikának teljesülését jelenti. E politikának kezdete vísszanyulik 1891 ig, amikor is Masaryk az osztrák reichsrat tagja volt. Masaryk elnök jugoszláv politikájának jellemző tényei liberálisan ható felfogása, a prágai egyetemen való különösen kimagasló működése, de különösen a jugoszláv egyetemi hallgatókkal szemben tanúsított magatartása. A világháború után, amelyben a küzdelem közös célja mindkét népet egyesítette, Csehszlovákia és Jugoszlávia megerősítették a szövetséget, amely a kisántánt megalapításának aiapja lett. A király látogatása magánjellege ellenére is a két nép testvéri összeköttetését dokumentálja. A két államfő személye biztosítja a két nép függetlenségét és szuverenitását. a kiküldöttek visszatérnek Beogradba, Ki lesz az alispán? Sztojkov örökét, a vármegyei alispánt állást nem könnyen lehet betölteni. Nem akad vállalkozó, aki az erősen diszkreditált alispáni! hivatal vezetését átvenné. A legposszibilisebb jelölt dr. Radisics Lázár sombori polgármester kijelentette tudósítónknak!, hogy nem hajlandó a neki felkínált alispáni méltóságot elfogadni, mert úgy érzi, hogy kötelessége arra szólítja, hogy Sombor érdekében folytassa tevékenységét. A többi felfüggesztett és elmozdított tisztviselő utódját már nagy részben kinevezték. Vármegyei főügyésszé ki-' nevezték dr. Jagedity János ügyészt, főjegyzővé Kupuszarevies István másodfőjegyzőt, árvaszéki ülnökké .Továnovics Béla. palánkai föszolgabirót,. Palántára Horváth István sombori szolgabirőt nevezték ki főbíróvá, sombori főszolgabíróvá Obrenov Milán zsablyai közigazgatási gyakornokot. A vármegye közigazgatása még ma sincs egészen a rendes kerékvágásban s sok időbe telik még, amig a felizgatott kedélyek megnyugszanak. Elbocsátott vármegyei tisztviselők — Uj jegyzők és főszolgabírók —— Befejezés előtt a Sztojkov Mózes elleni vizsgálat — Nehéz alispánt kapni — Bácsmegye haldoklik. A kerületi beosztásról szóló törvény a régi értelemben vett vármegyét halálra Ítélte, Báesbodrogmegye nemsokára már csak történelmi emlék lesz. A vármegye kimúlása nem valami szép és méltóságos, botrányok emléke kiséri sírjába Bácskát. A jelenlegi fötisztviselők egyrésze felfüggesztve, börtönben ül. Igaz, hogy ezeket a tisztviselőket nem a vármegye közönségének bizalma állította arra a helyre, ahonnan dísztelenül kellett távozniok, hanem odaállította őket az a türelmetlen szellem, amely válogatás nélkül csapta el azokat, akik régebben becsülettel dolgoztak, s amely a jó tisztviselő egyetlen kvalifikációjának azt tekintette, hogy milyen a kinevezendő nemzetisége. Az is igaz, hogy Bácsmegye főtfsztviselöinek tömeges eltévelyedését, meglánlorodását éppen azért nem kiséri részvét, mert ezek a. tisztviselők úgy akarták elterelni a figyelmet emberi gyengeségeikről s határtalan pénzsóvárságukról, hogy állandóan üldözték és elnyomták a nemzetiségeket, különösen a magyarokat. Ha igaz is mindez, azért azok, akik ma börtönben várják a bíróság igazságtevését;, mégis hatalmat gyakoroltak, méltóságot töltöttek be, reprezentálták a vármegyét, amelynek elmúlását az ő bünük teszi csúfossá. Elbocsátották az alispánt. Sztojkov Mózes alispán a belügyminiszter elhatározásából már nem tiszt- > viselője Bácskának. A belügyminiszter j rendeletére Sztojkovot elmozdították állásától. Hasonlóképpen elmozdította a belügyminiszter Arszeniíevics főjegyzőt, dr. Tapavica Simon főügyészt, Konyovics István aljegyzőt, aki az alispán! titkári teendőkkel volt megbízva. A belügyminiszter rendeletéből felfüggesztették Jélics árvaszéki ülnököt. Minthogy Jélics ellen büntető eljárás megindítása vált szükségessé, az erre vonatkozó iratokat áttétek a sombori ügyészséghez. Á külszolgálati tisztviselők sorában is lényeges változások vannak. Felfüggesztették! Marcikics Miklós dolni-kovili, Marjanov torzsai, Csupria bukini, Csuruvia Milán vajszkai jég zőt. Sztojkov a börtönben. A sombori ügyészség fogházában vannak letartóztatásban Sztojkov alispán és bűntársai. Sztojkov a vizsgáló bíró elölt részben beismerő vallomást is tett. Beismerte, hogy a bajai három szög kiürítése után elárverezett állatok eladási árából 250.000 koronát elsikkasztott s a saját céljaira fordította. A sikkasztást úgy leplezte, hogy az árverési jegyzőkönyveket meghamisította. A volt alispán beismerő vallomását egy jellemző incidens zavarta meg, Kedden, augusztus 29-ikén, a sombori fogház udvarán a rab séta alkal mával Sztojkov, Arszenovics és a szintén letartóztatott Szudarevits Vladi mir vármegyei irodaigazgató, összevesztek. Kölcsönösen legazemberazték, tolvaj, panamistának nevezték egymást, A vármegye rab urai ökölre I mentek volna, ha a börtönőrök idejében közbe nem lépnek. A jelenet után Sztojkov vallomásra A jelenet után Sztojkov vallomásra jelentkezett s a sikkasztást beismerte, bűntársait is súlyosan megvádolta. uzsorája A tőkések erősen konkurálnak a bankokkal A pénzhiány olyan jelenség, amely alatt az egész világ gazdasági élete nyög. Még azt sem lehet mondani, hogy Jugoszláviában nagyobb a pénzhiány, mint más államokban, a helyzet nálunk annyiban súlyosabb, mint bárhol másutt, hogy a pénzünk értéke állandóan esik, áruért, szükségleti cik-, kékért sokkal többet kellene adnunk! azokból a bankókból amelyek nincsenek meg. Hogy Suboticán olyan bénítóan hat minden vállalkozásra a pénzhiány, annak speciális okai vannak. A bankok a legjobb akarattal sem tudják a hiteligényeket kielégíteni^ mert azobi akiknek heverő tőkéjük van, nem helyezik el ezt betétként, hanem otthon l tartják. Hiába csalogatják a betevőt a legmagasabb kamat Ígéretével, a tőkés maga akarja megkeresni azt a huszharminc százalékot, amit a hiteltkérök, ha nem is szívesen, megadnak. Aí! bankok legális kölcsönüzlete mellett virágzik az uzsora, amelyet magánosok űznek. A. legvakmerübb perfidiával kihasználva egyesek pénzszűkét és horribilis uzsorakamatra adják ki pénzüket, amely igy jól gyümölcsözik. A napokban az egyik bankban megjelent egyik előkelő földbirtokos-ügyvéd s elsőrangú fedezetet ajánlva föl, két millió hitelt kért. A bank éppen a pénzviszonyokra való tekintettel, nem adhatta meg a hitelt1. Erre az ügyvéd kijelentette, hogy amennyiben a hitelt nem szavazzák meg, az egyik ügyfele, akinek két millió korona betétje van a bankban, kiveszi pénzét. A bank ennek ellenére sem folyósította a kölcsönt. Egy fél óra múlva csakugyan Jmegjelenifc a betétes, s kérte a' két millió .Vége ie>« jár a vizsgálat.(betétet, amit az intézet presztízsének ’fentartása végett ki is fizetett. A kőt milliót még aznap évi huszonnégy százalék kamatra kölcsön vette a föld birtokos ügyvéd. Ez még az enyhébb módja az uzsorának, mert akadnak -40—60 százalékos kamattételek is. Azokat, akiknek pénzük van, nem riasztja vissza az sem, hogy ez a kamat biróilag alig érvényesíthető követelés, még akkor sem, ha az uzsora-kamat kikötését a legravaszabb formába öltöztetik. Az uzsorások becsületre hiteleznek s azt mondják, __s ebben igazuk is van, — hogy» ma minden hitelezés becsületre megy, bisizen a nem fizető adós elten a legritkább esetben lehet bírói ítéletet szerezni, s a bírói ítéletet csak szerencsés felperesek tudják végrehajtatni. Vége fe^é jár a vizsgálat. Minthogy Sztojkov és társainak üzelmeire lassanként világosság derül, nem sok jelentősége van annak a mozgalomnak, amelyet Sztojkov képviselő barátai indítottak Beogradban olyan irányban, hogy hívják vissza Vlaskalin inspektort. A vizsgálat végéhez közeledik. Szeptember 15-ikére vármegyei közgyűlést hívnak össze, amelyen Vlaskalin Milorád alispán-helyettes beszámol a vizsgálat egész anyagáról és eredményéről. Vlaskalin addig, amíg a közgyűlésnek számot nem ad, a vizsgálatról a nyilvánosság számára nem ad közléseket, értesülésünk szerint a kiküldött vizsgálóbizottság még Bezdánba és Topáiéra száll ki, 3 ott folytat nyomozást. A közgyűlés után A haldokló vármegye
