Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-21 / 258. szám
2» oldat, BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. szeptember 21 Aaítozik föl és ellensége as alkotmány revíziónak. A krízis elhári* tásának előfeltétele azonban az, hogy a demokraták a zagrebi incidensért a kormánynak elégtételt adjanak. Szerdán este a radikális klubban. sok képviselő volt jelen, a kik élénken megvitatták a politikai helyzetet. Az a vélemény alakult ki, hogy kellemetlen volna ha a demokrata vezérek közötti egyenetlenségből pártszakadás keletkezne, tekintettel a külpolitikai helyzetre. Prolicsnak Pasics elleni akciójáról skeptikusan beszéltek, nem hisznek abban sem, hogy Prctics egyáltalában megindítja most akcióját. Pasics és Nincsics hazatérése Beogradból jelentik: Jó forrásból eredő értesülés szerint Pasics miniszterelnök és Nincsics külügyminiszter kedden vagy szerdán térnek vissza Beogradba, mert jelenlétüket a balkáni helyzet szükségessé teszi. A földmivespárt alkotmánysértéssel vádolja a kormányt Beogradból jelentik: A földmivespárt parlamenti klubjának és központi végrehajtó bizottságának Beogradban időző tagjai értekezletet tartottak, melyen főleg a kormánynak a dalméciai agrárviszonyokat szabályozó rendeletét tárgyalták. Megállapították, hogy a kormánynak ez a rende lete törvény- és alkotmányellenes. Törvényellenes azért, mert rendeleti utón változtat meg törvényhozási intézkedéseket, amelyeket az alkotmány 130. §-a alapján kiadott agrárreform rendelet szabályozott. Alkotmányellenes pedig azért, mert a 94. szakasz szerint törvényerejű rendeleteket csak külön törvényes fölhatalmazás alapján adhat ki a kormány. Elhatározták, hogy a végrehajtó bizottság és a képviselő klub Összes tagjait táviratilag Beogradba hívják a további teendők megbeszélésére. Dalmáciái földművesek küldöttsége szerdán az összes minisztereknél tiltako zott a rendelet igazságtalanságai ellen és figyelmeztették azokra a súlyos következményekre, melyekkel a rendelet végrehajtása járni fog. Krsztely közvetít a demokrata-vezérek között Beogradból jelentik: A demokrata párt alelnöke, Krsztely miniszter mér két napja folytatja a köz vetítő tárgyalásokat a demokratapárt vezetői között. Először Davidovicscsal, azután Timotijevicscsel, végül Pribicsevicscsel tárgyalt. A helyzet még nincs véglegesen tisztázva és kérdéses, hogy a klub október 1. előtt egyáltalában összeülhet-e a párt konferenciára. Egyes hírek szerint csak közvetlenül a parlament megnyitása előtt lesz az ülés meg tartva, mert csak akkor lesznek együtt a párt képviselői Beogradban. Demokrata körökben azt hiszik, hogy Timotijevics és Krsztely meg fogják találni a kiutat. Da vidovics barátai köréből olyan hangok hallatszanak, hogy ha Pribicsevics többséget nyer, nem lépnek ki a pártból és alávetik magukat a többség akaratának. A végleges megoldást a párt teljes ülése fogja meghozni. Magyarok a novisádi iskolákban — Nem nyílt meg a magyar Az Idei tanévben már mindenhol lezáródtak a belratások és meg lehet csinálni a mérleget. Sajnos, ez a mérleg a magyarság szempontjából teljesen rossz, mert a magyar gyerekek egy részét különböző ürügyekkel megfosztották attól a lehetőségtől, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Novisadon is megszűnt a magyar nyelvű gimnázium, mert a jelentkezők közül alig száz gimnazistát ismertek el magyarnak. A sérelmek orvoslását egy küldöttség kérte Pribicsevics kultuszminisztertől — minden eredmény nélkül, a magyar osztályokat nem nyitották meg, míg a szerb gimnáziumban négy-öt párhuzamos osztályt kellett fölállítani s ezekre olyan magyar fiuk is járnak, akik egy szót sem tudnak szerbül. Most az a terv merült föl, hogy átmeneti osztályok lesznek s a magyar fiukat a tavalyi tanáraik fogják részben tanitani. A gimnáziumba nem vették föl a magyarok közé a zsidó vallásuakat, addig a polgári iskola magyar osztályaiba járhatnak a zsidó fiuk, zsidó leányok, sőt németek is, Ugyiátszik, ebbe nem egyező a joggyakorlat. gimnázium első osztálya — ,Az elemi iskoláknál az első osztályokba Novisadon is lényegesen kevesebb a tanerő. Novisadon a magyar elemibe — kathoiikus s református — 967 növendék jár, a németbe 161, a slovákba 81, ruthénbe 31, — a szerbbe 1270. A magyar polgári iskola is elég látogatott és ugyiátszik, a szülők inkább oda adják a gyermekeiket, mint a gimnáziumba. A fiú I-ső osztályba 33-an, a leány I-ső osztályba pedig 47-en iratkoztak be, mig a magyar gimnázium I-ső osztályába még 20 növendéket sem vettek föl, úgy, hogy ezt az osztályt nem is lehetett megnyitni. A felsőbb osztályokba mindössze 97 tanulót vettek föl, ennyinek sikerült igazolni, hogy felmenő ágbeli ősej is magyarok voltak. A német iskolának csak két osztálya van még 75 növendékkel. A novisádi magyarság még remél. Reméli, hogy az utolsó szót nem mondották ki a magyar iskolák ügyében s a sentai impozáns gyűlés más belátásra fogja majd bírni Pribicsevics,éket s a beiratások revízióját hamarosan elrendelik. Ä kémkedési perben befejezték a vádlottak kihallgatását Az ügyész enyhítette a Völgyi János elleni vádat — Pénteken kezdődik a tanuk kihallgatása — Szerdán, a kémkedési pör hatodik napján, reggel félkilenc órakor nyitotta meg Pavlovié» István elnök a fő- i tárgyalást. A vádlottak közül soron volt Demeter Aladár, 29 éves, református vallásu, vasúti igazgatósági tisztviselő kihallgatása. Mielőtt a terembe bevezették, az elnök még Hajdú József vádlotthoz intézett néhány kérdést. Ezután kezdetét vette Demeter Aladár kihallgatása. Nem érzi magát bűnösnek. A vádirat ellen csak azért nem élt kifogással, hogy ne késleltesse a főtárgyalás megtartását Elmondja, hogy amikor a vasúti szolgálatból elbocsájtották, fölkereste Ignácz Gyulát, akit vasúti szolgálati idejéből ismert, s akiről tudta, hogy ő lesz a tervbe vett magyar állami vasúti kirendeltség wezetőjö és kérte, hogy alkalmazza öt is a felállítandó intézöségnél. Ignácz Farkas Józsefhez utasította, aki elnöke lesz a kirendeltségnek. Varga György dr.-t onnan ismeri, hogy valami családi ügyben ügyvédi tanácsra volt szüksége és Veresbaranyi Mihály — akit szintén vasúti szolgálati idejéből ismer — Varga Györgyöt ajánlotta neki. Ott ismerkedett meg Varga Imre újságíróval, aki azért járt nála, hogy a német Kulturbund mintájára magyar kuíturszövetséget létesítsenek. Többször nem is találkozott Varga Imrével. Egy ízben beszélt Varga György dr.-al, amidőn Ignácznál járt, aki akkor már ügyvédi Írnoka volt Vargának. A nehéz megélhetésről1 beszéltek. Foglalkozás nélkül volt és alkalmazást keresett. Ajánlották, hogy lépjen érintkezésbe Tumbász Bélával, aki Sentán megindította a Tiszamellék cimü lapot és ajánlkozzék tudósítónak. Ezt meg is tette és küldött is tudósításokat, vasúti szakhireket, amelyek meg is jelentek a Tiszamellékben. Völgyi János dr., aki abban az időben a Bácskai Napló szerkesztője volt. felszólította, hogy az ő lapját is lássa el vasúti szakhirekkel, amelyek " a közönséget érdeklik. Az elnök itt kérdést lesz, hogy van-e tudomása chiffrirozott táviratokról. Demeter: Nincs, erről1 csak a rendőrségnél hallottam. Ezután felolvassa az elnöki; azokat a vallomásokat, amelyeket vádlott a rendőrségen tett. A jegyzőkönyvek felolvasása után vádlott kijelenti, hogy ami azokban a jegyzőkönyvekben van, azokat ő nem mondotta, az — amint vádlott mondja — teljesen a rendőrség vallomásai. Ütötték, verték és arra kényszeritettók, hogy azt mondja', amit ők akarnak. 1921 november 1-én tartóztatták le, illetve önkén jelentkezett, mert távollétében keresték és amidőn hazaér- 5 kezve erről értesült, maga jelentkezett a rendőrségen. A titkos jegyű táviratokra vonatkozólag előadja, hogy lehetetlen volt a vasúti igazgatósági távírdáról chiffrirozott táviratot elküldeni, mieirt ott állandóan négy cenzor ellenőrizte a munkát, a cenzorok voltaki Strazics, Csirity Györgye, Stevin István és Popov Angyelka, akik most is vasúti szolgálatban vannak. Kéri ezeknek tanukénti kihallgatását.. A cenzorok mindent a legszigorúbban ellenőriztek és ha egy távirdagép-szalag elszakadt, azt is rögtön jelenteni kellett. A cenzorokon kívül nyolc szerb nő is dolgozott a hivatalban, akik most is ott dolgoznak. Kéri ezeket is tanúként kihallgatni, hogy lehetséges volt-e a vasúti távírdából titokban, chiffrirozott táviratokat leadni Ezt Panics felügyelő is igazolni fogja. Pálffy Gyula. Demeter Aladár kihallgatása ezzel véget ért és Pálffy Gyula 50 éves, róm, kath. pancsevói gyógyszerész lép a bíróság elé. A kórházból hozták el, ahol gyógykezelés alatt áll. Az elnök kérdezi, hogy' megértette-e a vádat és hogy bűnösnek érzi-e magát? Pálffy Gyua: Nem érzem magam bűnösnek. A vádiratban levő vádat nem ismerem. Elnök: Kit ismer a vádlottak közül?, • ..... • Pálffy: Senkit. Soha nem is hallottam egynek a nevét sem, Hajdú Jó-1 zsefet kivéve, mert a Hajdú nevét hal-! lottam. Aztán elmondja, hogy 1919. és 1920.' év telén fölkereste gyógyszertárában) Pancsevón egy ismeretlen ur, aki; Vojkiczának mutatta ba magát és; kért, hogy adjak neki felvilágosítást, a »D. M. K. E.« (Délmagyarországi' Kultur Egyesületiről. Ezt a D. M. K.; E.-t tévesen a Délvidéki Ligával tévesztették össze a rendőrségen és ezen: a néven szerepel a vádiratban, holott) a kettő semmi vonatkozásban sem álit) egymással. A »D. M. K. E.« kizárólag: kulturális jellegű egyesület és semmi) köze a politikához. Az ismeretlen urj könyvtárakról és iskolák felül érdek-! Iődött. Mielőtt csak egyetlen szót is! szóltam volna, kijelentettem, hogy egész exisztenciám itt vad, itt iís akarok maradni, semmi olyan felvilágosítást nem adok, ami a mostani uralom ellen irányulhat. Ezután ki-, zárólag könyvtári és iskolai ügyekről’’ beszélgettünk. : & chiffreiiás rejtélye. Két-három hét múlva ez az ur is-: mét eljött hozzám, kérdezte, mi újság,: Semmi —• feleltem. Milyen itteni helyzetük? Tűrhető ,—t feleltem. Aztán engedélyt kér, hogy néha iskolai ügyekben Hajdú utján levőiben for-j dúljon hozzám. —. Nincs szükségem] levelekre — feleltem. Hagyjon engem' békén, én csak két éve vagyok Pad-; csevón, más talán inkább adhat fel-) yilágositást. Szegedről jöttem két éve) Pancsevóra és nem ismerem a viszo-í nyokat. Ezzel az ismeretlen ur távozott. Egyszer, amikor délelőtt a város-) ból hazamentem, a gyógyszertárban! segédem egy levelet adott át. A levélj az én címemre szólt,, de volt rajta egy, római nyolcas szám is. Felbontottam a levelet és találtam benne két kis, gömbölyű papirost, egyik nagyobb,! mint a másik, úgy, hogy egymásra) illettek. Ezekre egyes betűk voltak: írva. Ez volt a chiffre. Mind a két papírlap római számokkal- volt megjelölve. Mellékelve volt még egy levél is. A betűk egymás mellett értelmetlenek voltak a levélben. Akkor megpróbáltuk a chiffre-kulccsal meg-! fejteni. Ez sikerült és midőn a levelet, dechiffriroztuk, láttuk, hogy abban,, iskolaügyekről van szó, valamint társas körökről, kaszinókról1, társadalmi viszonyokról. A levél alá keletnek i Szeged« volt Írva és a következő név: »Moit.« Amikor ezt is dechiffriroztuk!, akkor »Czakó« nevet adták ki a betűk. Ennek az egyénnek nevét,, létezését nem tudóm. A levelet megsemmisítettem, mert sem időm, se ml; kedvem nem volt levelezésekre. A~ chiffre-kulcsot pedig egy gyógyszeré-, szí naptárba beragasztottam. Az elnök itt megmutatja Pálffynak a bűnjelként lefoglalt chiffre-kulcsot, egy kerek, kis papírlapot. Pálffy kezébe veiszi, megnézi és nyugodtan mondja: — így nézett ki. Két kis köralakU papír. Elnök: Amikor a levelet megsemmisítette, miért nem semmisítette meg a chiffre-kulcsot is? Pálffy: Azért, mert hátha jelentkezik az illető ur, aki küldte és hogy akkor odaadhassam és megkérdezzem tőle, hogy ki hatalmazta fel arra, hogy nekem ezt küldje. Ezután elmondja, hogy hosszú idő telt el és nem történt semmi; mig egyszer 1921 elején egy Németh nevű;, vasutas Isi hozott egy levelet, amelynek borítékára egy VIII-as volt Írva.' Én fel sem bontottam a levelet, áthúz-f tam a VÍII-ast és odaírtam »Czakó«.! Ezzel visszaadtam Némethnek a leve-, let. Idegesen mondtam neki: — Vi-j gye vissza, nekem nem kell. 1921. év, nyarán ismét hozott Németh egy hasonló VIII-as jelzésű levelet. Ezt is felbontatlanul visszaküldtem, épp ugyj áthúzva a VIII-ast és ráírva »Czakó«; nevét. Többet az egész ügyről nemtudok. Soha életemben politikai egye-
