Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-17 / 254. szám
1922. szeptember 17. BACSMEGYEi NAPLÓ Irta: Popovits L. Miián Nincs a világon olyan ország, amely megengedhetné magának azt a luxust, hogy polgárai százezerszámra nőjjenek fel analfabétáknak. Ha erőteljes nemzeti államot akarunk, úgy össze kell egyeztetni: a nemzeti ideológiát a kulturideolőgiával. Ha népoktatásunkat alapos reform átalakítaná, úgy nem volna az S. H. S. államnak csak tizenkétezerötszáz tanítója, amikor harmincezerre van szükség és nem volna mindössze csak harminckét tanitóképezdéje, amelyekből évente alig egyezer tanitö kerül ki. Mig a legyőzött Németország tanítói számára egyetemi képzettséget követel és mig Hollandiának és Dániának vagy kétezer százalékkal több mezőgazdasági tanfolyama van, mint az S. ÉT. S. királyságnak iskolája, nálunk még mindig az 1870. évi törvény van érvényben. Valaki azt mondta, e,gy állam háztartásához és többtermeléséhez még a műtrágyánál is sokkal inkább kell az iskola. Népiskola. Ismétlő iskolák. Mezőgazdaságii tanfolyamok. Tanitóképezdék. Népegyetemek. Röviden: Uj iskolapolitika, vagy államcsőd. Az ország népeinek egyenlősége és demokratikus szabadsága jegyében alakuló politikai viszonyok kérlelhetetlenül uj kérdés elé állitják az iskola reformot. El tudja-e az iskola a délszláv nép hatalmi fölénye alá kerülő országrészekben soviniszta nemzetiségi politika következményeképpen érni azt, hogy akár csak egyetlen magyart, vagy németet, vagy románt is elszlávositson ? Mindenkinek felelnie kellene: látott-e már ö valaha embert, egyetlenegy embert, akit a volt Magyarország nemzetiségi politikája megmagyarositott? Pedig Magyarország a nemzetiségi kérdés terén tudott néha erőteljes cselekedeteket produkálni: de ezek az erőteljes eszközök egyetlen embert elmagyarositani nem tudtak. Más példa: a hatalmas Németország szörnyű kudarca Posen-nel szemben, vagy Romániának Bessz- * i Ismét elébe ment a halálnak, de most még keserűbb, még halálosabb elszántsággal. Ki vette észre a borjupörköltsza&u, borgőzös, pipafüstös ipartestületi helyen, hogy mikor másnak a szüret, a kukoricafoszíás és a lekvárfőzés meg a durák jár az eszében, a vigasztalan őszi délutánokon egy nagy költő bolyong önmagával és a sorssal viaskodva a kis faluváros végén és elpusztul elég attól a soha be nem teljesülő beteg vágytól, hogy a fővárosba kerülhessen. Senki. Még a szőke Anna sem. Csak a pesti lapok számoltak be jóval később Juhász Gyula újabb tragédiájáról. És megírták, hogy Juhász Gyula öngyilkosságot követett el a lévai erdőkben a megértő Természet oltalma alatt Megírták, a lapok azt is, hogy mi kergette végső kétségbeesésbe a költőt. Két hét múlva valamelyik vidéki kórházból ismét előkerült Juhász Gyula. Fáradt mosolylyal, a mindenbe való beletörődés keserű mosolyával állított be a pesti szerkesztőségbe — cáfolni. i _ Tévedés volt mondotta, álhir, nem is igaz! ' Néhány napig Pesten maradt de Pest újra száműzte legnagyobb hívét, legrajongóbb szerelmesét. Ismét vidékre kellett mennie: Váradra. És Váradon, ebben a drága nagyszerű városban végképpen ki is gyógyult Juhász Gyula Budapest iránt való halálosan nagy szerelméből. Várad, Szeged forró és szerető nagy szerető szive megértőbb, Igazabb, tartósabb..« ~ - • arábiával szemben folytatott nemzetiségi politikája, amellyel még sem tudta megfosztani jogaitól és iskoláitól az ottani nagy és kompakt nemzeti öntudattal bíró zsidó népet. Az amerikai példa még tanulságosabb: ott mindenki siet angolul megtanulni De Amerikában, minden bevándorló nemzetiségnek meg van a saját iskolája, amelyet gyerekei .éppen úgy látogathatnak, akár magyarul, ruténul, tótul hangzó nevük van. Ott a rutén és a tót éppen úgy, mint a benszülött angol, öt év múlva választó és egyesülési és szervezkedési szabadsága éppen olyan hozzáférhetetlen, mint az angoloké. Az iskola asszimilálási hatását azonban nem szabad túlbecsülni Az iskolának van jelentősége ott, ahol kompakt, erős szláv többség közé beékelődött egy nemzeti kisebbség. De ahol sűrű rétegekben laknak nemzetiségek, ott tehetetlen a legjobb iskola is. Hát még a rossz? Ezért kell uj iskola politika. Ha az állam nem akarja, hogy összes népeinek boldogulásáért, több jogáért és nagyobb igazságáért folytatott munkáját a nemzeti létükre féltékenyen ügyelő nemzeti kisebbségek bizalmatlansággal fogadják, akkor adjon módot és lehetőséget arra, hogy a fejlett nemzeti knltnrával birő kisebbségi tömegek saját nyelvű iskoláikban nevelhessék gyerekeiket. Az uj iskola tanítsa a nemzeti kisebbségek gyerekeit előbb saját nyelvükön saját iskolájukban, azután, ha a művelődés bizonyos fokát elérték, i kötelezze őket az ismétlő iskolák és kizárólagosan az államnyelvet oktató ingyenes tanfolyamok látogatására. A I nemzeti kisebbségeknek az a része, amely kulturvágyakat egyáltalában ismer és amely ebben az országban már nyugodtan beleilleszkedett, szívesen küldi a gyerekeit az állami iskolába és örül, ha a gyerekei megtanulják az államnyelvet. De ezt csak megértő és igazságos teljesen uj iskola politikával és az iskola formálási erejével lehet elérni. Egy demokratikus^ tiszta faji, illetve nemzeti álláspont az uj iskola politikánál az egyedüli, amely a nemzeti kisebbségeknek az uj országba való beilleszkedését teszi lehetővé. Mert ennek az országnak kultúrájában, a népek megértésének az összes faji és tömeglélektanánál fogva alkalmas összekötő láncszeme a nemzeti kisebbségek csak akkor lesznek igazán, ha a szervilizmus, a bujkálás és meghunyászkodás hazug politikája helyett ehhez az országhoz feltétlenül hűen ragaszkodó nemzeti tradíciót tisztelő, de önmagukat és egyéni kultúrájukat fentartó népi vallomást tesznek. Az S. H S. királyság erős geográfiái és állami egység. Amint a nemzeti kisebbségek vezetői csak államnyelven tanácskozhatnak közigazgatásunk és törvényhozásunk vezetőivel, éppen úgy fog minden jugoszláviai magyar, német vagy román államnyelvet beszélni: ha ennek az országnak fokozottan gyarapodó kultúrája, kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági feilődése érdekévé teszt, hogy államnyelven beszéljen. Mert nem az iskola hatása, még kevésbbé a közigazgatás hatalma angolosig germanizáí vagy szlávosít, hanem': az érdek, a fejlett kultúra, a politikai szabadság, a JŐ közlekedés a szabad kereskedelem, az ipart fejlődés, a délszláv nemzet beolvasztó képessége és az igazi demokrácia haladása. Nem szabad megismételni as elvakult junkerpohViim végzetes hibáit, engedjünk utat n demokrácia szabad levegőjének. Gyógyszerészkosigressziis és győgyszerkiállitás lesz Palicson — Gyógyszerész-kamara alakul — Amint már megírtuk, szeptember 25 én és 26-dn tartják az ország gyógyszerészei Palicson országos kongresszusukat, amely kiállítással lesz kapcsolatos. A kongresszusra mar javában folynak az előkészületek és eddi:; több mint száz gyógyszerész jelentette be részvételét. A kongresszus, amely 24-én este ismerkedési estéllyel kezdődik, mind végig Palicson fog lefolyni és ott is szállásolják el az ország min den részéből érkező vendégeket. A gyógyszerész-kongresszus tárgysorozatának legfontosabb pontja az országos gyógyszerész-kamara felállítása, amellyel a gyógyszerészeknek egy rég hangozta tóit kívánsága megy teljesedésbe. A kamara a gyógyszerészek együtt működésének és érdekeik megvédésének szempontjából rájuk nézve nagy fontossággal bir. Ezenkívül lényeges pontját képezi a kongresszusnak az a megbeszélés is, amely a gyógyszerészeti törvények revíziójára irányul. A kongresszussal kapcsolatos gyógyszerészeti kiállítást a palicsi Vigadó olvasótermében ren dezik és az nagyon érdekesnek ígérkezik. Eddig tizenhat gyógy szerész jelentette be a kiállításon való részvételét, köztük három suboticai. Képviselteti magát » kiállításon egy nagy berlini és bécsi gyógyszerészeti gyár is. Mlucsics valuta-teóriája Protica támadja a külügyminisztert — Versengés Pasics örökéért — A »Radikal« legutóbbi számában Protics élesen támadja Nincsics külügyminisztert. Mint ismeretes, Nincsics Genfben a Népliga előtt beszédet mondott, amelyben többek között beszélt a jugoszláv valutáról is. Nincsics azt fejtegette, hogy az S. H. S. államnak a papirpénzforgalma relative kisebb, mint bármely más államé. Ezt a tényt pedig azzal dokumentálja, hogy ha az öt milliárd körüli papirpénzforgalmunkat svájci frankra átszámítjuk, úgy az derül ki, hogy az S. H. S. papirpénzforgalma nem több 300 millió svájci franknál, ez pedig nagyon kis mennyiség az ország 12 milliós lakosságához képest. Be kell ismernünk — folytatja Protics — hogy csodálatba ejtett bennünket Nincsicsnek a beogradi egyetemen a közgazdaság és a pénzügytan tanárának e legújabb teóriája. De valójában még sem hihető, hogy Nincsics ezt komolyan gondolta. Sajnálatos azonban, hogy ily módon akarta a világ előtt kimutatni erős pénzügyi állásunkat. Ha Nincsics azt hiszi, hogy nagy papirpénzforgalmunkat úgy tudja a világ előtt csökkenteni, ha átszámítja svájci frankra, akkor ezt könnyebben megtehette volna, ha az egészet mindjárt angol fontra számítja át ügy érvelni, ahogy Nincsics érvelt a Néplfga tudósai és politikusai előtt, í*sak két megállapítást vonhat maga után. A világ vagy azt hiszi, hogy tényleg így gondolkozunk és fogalmunk sincs a valutáról, avagy pedig azt gondolja, hogy bei akarjuk csapni. Protics támadása nagy feltűnést kelltett úgy a politikai, mint pénzügyi körökben. Összefüggésbe hozzák a támadást azzal az utóbbi időben, elég gyakrari hangoztatott kombinációval, hogy Pasics közeli visszavonulása 5. oMaí után Nincsics aspirál a miniszter-;, elnöki és a radikális párt v.ezéri ál-* 1 lására. Minthogy pedig Protics most készül a döntő ütközetre a radikális pártnak vezérségéért, lehetőleg meg! akarja tépázni látszólag legerősebb; riválisának tekintélyét. A pszicholó-; giai pillanatot azonban rosszul vá-‘ lasztotta meg Protics Sztoján. A ki-! sebbségi kérdésben elért genfi sikerei' éppen most erősítették meg nagyon: Nincsics tekintélyét. asss A pénteki vihar megölt egy emherfc — Harminc ember megsebesült — Novisadról jelentik: A pénteki vihar Novisad környékén nagy károkat’ okozott, Kovilban pedig emberáldozatai is vannak a zivatarnak. Kovil mellett, a Csajkás-réten, mely a patriarchális birtokához tar-' tozik, a mezőn foglalatoskodó föld- j munkások a vihar elöl két gazdasági ' épületbe menekültek. A nagy szélben 1 azonban a két, ötven öl hosszú, pár-,, huzamosan épitett istálló összedőlt1 és maga alá temette a benlevő embe-1 reket. A vihar elmúlta után a környékbeli lakosság mentésére sietett az el-j temetett embereknek. A romok alól, holtan húzták ki Jovar.avics Szvetozárt, akinek a fejét teljesen összelapi-, tóttá a beomlott fal. Gyukics Milost, Jaszterics Lázárt, Szubotics Jovánt1 tört karokkal és lábakkal, súlyosan sebesülve beszállították a novisaüL közkórházba. Ezenkívül öt súlyosan} és mintegy huszonöt könnyebben se-; Lesültet otthon ápolnak. Nagy vihar Beogradban. Beogradból jelentik: Beogradban tegnap már régen látott hatalmas zivatar dühöngött. A vihar óriási károkat! okozott. A háztetőkről cserepeket,; cégtáblákat sodort le, agyonveréssel fenyegetve a járókelőket. Különösen' Topcsiderben és a topcsideri hegyekben volt nagyobb méretű a vihar. Ez! az orkán vastag fákat csavart ki he-J lyükből és mindent magával sodort.; A kár egyelőre megbecsülhetetlen. Subotica és Beograd között a zivatar következtében pénteken délután megszakadt a telefonösszeköttetés,, amit még szombat estig sem sikerült1 helyreállítani. Elfogták a sfari-beeseji! gyilkosokat Két héttel ezelőtt — mint megírtuk — Stari-Becsej határában meggyilkolták és kirabolták Bérezek Mihályi petrovoszeloi gazdálkodót. A becseji rendőrségnek gondos nyomozás utáni sikerült a gyilkosokat Pékár Mihály és Mester Péter becseji béresek sze-! mélyében kinyomozni, akiket letar-» tóztattak és szombaton beszállítottak a novisadi törvényszék fogházába. A gyilkosok kihallgatásuk alkalmával bevallották, hogy lesbe álltak az országúton és mikor Bérezek Mihály kocsijával arra hajtott, Pékár katona-fegyverével reálött. A lövés fülén keresztül fején találta, úgy* hogy nyomban meghalt. Az áldozatot ezután kifosztották, a holttestet az országút árkába dobták és a kocsival: Stari-Becsejre hajtottak. Pékár és Mester eleinte tagadni próbáltak és alibit akartak igazolni, de ez nem sikerült. Letartóztatásuk után még két feljelentés érkezett flllenük a rendőrségre, hogy szeptember elején Sági Lázár bccseji gazdától háromezer dinárt, Jung Pétertől pedig tízezer dinárt rabollak el és megfenyegették, hogy agyonlövik őket, ha feljelentést tesznek ellenük. Emiatt csak a gyilkosok letartóztatása után merték a megkárosítottak a feljelentést megtenni. Uj iskolapolitikát!
