Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)
1922-09-14 / 251. szám
XXIII. évfolyam Sufootica, csütörtök 1922. szeptember 14. 251. szám, Uegjelenik minden reggel, ünnep után él hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiaddhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési árt negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiezandra-oíica 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja Alesandra-niica 1 (Lelbach-paiota) m&msm&M Jugoszláviai Magyarok! A Magyar Párt folyó hő 17-én. Seníán, vasárnap délelőtt 10 órakor Ha minden külön érdek, minden külön gondolat, minden tétovázó elhatározás nem merit a szent vizekből, a magyar szervezkedés nem marad délibábos álom, Nílus eljutmégis az Óceánig.; A magyarság vigasztaló» bátCK ritó és teremtő egységének legyen; dokumentuma a sentai nagygyűlés. tartja alakuló országos nagygyűlését. Hosszas küzdelem után sikerült elérnünk, hogy végre megalakíthatjuk a jugoszláviai magyarság országos politikai szervezetét. A magyarság egész életére kiható kérdésekben kell a jövőben döntenünk, miket csak a magyarság együttes erejével és részvételével oldhatunk meg. Erre a nagy föladatra csak akkor vállalkozhatunk, ha az egész magyarság tömörülésére, egységére és jelenlétére hivatkozhatunk. A ti jelenlétetek adja majd meg nekünk az erőt, a bizalmat és a lelkesedést. Kérünk tehát titeket, legyetek ott mindannyian. Azok a szervezetek is, amelyek már megalakultak és azoknak a községeknek a magyarsága is, ahol a szervezkedés tőlünk független körülmények miatt nem történhetett meg. Bízunk a ti odaadásotokban, a ü segítségetekben és a ti hivségeiekben ! Subotica, 1922 szeptember hó 14-én. A szuboticai Magyar Párt intéző-bizottsága nevében: Dr. Székely Áron Dr, Sántha György főtitkár. elnök. .Amagyarságegysége Lehetnek eltérőek a felfogások, a meggyőződések helyeselhetik, vagy gáncsolhatják az intézkedéseket és mulasztásokat, az óvatosság tuibátornak. Ítélheti a kezdeményezést, az elszántság kifogásolhatja a szervezkedés ütemét ■— egyben egyet kell érteni mindenkinek, aki szivéhez szorítja a ^magyarság örökkévaló szent dolgait, hogy a sentai nagygyűlésnek az egész magyarság megmozdulásának, fölébredésének, taipraállásának kell lenni. Hogy a talp raállitott magyarság mihez fog, kinek a keze után nyúl, kinek 8 szavára hallgat s kinek gondolatában dobban meg szive, ez mind a talpraállított magyarság gondja, törődése, feladata lesz. Akik ma a magyarság jövendőjén fáradoznak, az ébresztés munkáját végzik csupán. Az áléit magyarság fülébe dörgik az élet harsonáját, zsibbadt tagjait mozgásra hajlítják, lassú forgásu vérét fölrázzák és belék verik az örökkévaló életnek hitét. A talpraállított magyarság a sentai nagygyűlés után kezdőd k csupán. Ma még nem lehet tudni, tnit fog cselekedni, milyen útra lép, kiknek segítségét keresi. Nem tudhatja senki, rohanni fog-e az utón, melyet céljához vezetőnek tart, a radikalizmus mérföldet járó csizmáiban, vagy bátran, nem nézve a meredeket és a szakadékokat, előre fog-e haladni a pro gresszivitás autóján. Vagy fölül a delizáncra s a konzervatizmus kényelmességével többre becsüli a ma kényelmét, mint a jövendő esélyeit. Mindez ma nem is fontos. Mindezt ki fogja alakítani a vérmérséklet, az osztályelhelyezkedés s a mindenkori érdekek tiszta fölismerése. Most csak az a fontos, hogy mindenki résztvegyen, testben, gondolatban, üzenettel, biztosítással, helyesléssel mindenki segítsen, amikor négy éves aléltságából először ébred öntudatára a magyarság s először nyitja föl ajkát lélekzetvételre. Mindenki adjon abból, amije van. Az újszülött magyar öntudatot — véresen és mezítelenül, hosszú és gyöngítő vajúdások után születik meg az ébredező gondolat tömegöntudattá — segítsen fölruházni mindenki gondolattal, hittel, főnixreménykedéssel. Akaratának drótkötelétől, hitének selyemszálaitól, lelkesedésének eléghetetlen aszbesztából fonjon neki ruhát és ringassa szivböícsőjében. Mint a hívek a pogány isten oltárára, vigyük oda a legjobbunkat, tudásunkat, gondolatunkat, termésünk zsengéjét, első fübárányt, vért és velőt. Nem kell félni semmitől. Szándékaink tiszták, törekvéseink nem csapnak ki a törvényes rend medréből. Boldog államnak akarunk jólétben élő gyermekei lenni, ez ellen nem lehet kifogása a legtulzóbb nemzeti önérzetnek sem. A magyarság egységét ne zavarja semmi. Ne zavarják távolmaradásukkal a kételkedők sem. Minden külön utakon járó gondolat, minden külön érvényesülést kereső törekvés egyesüljön most. A Magyar Párt memorandumát ma levélben elküldették a miniszterelnök címére — Ä kísérőlevél felsorolja a magyarság újabb sérelmeit — Mikor áprilisban a Magyar Párt helyi szervezetének kiküldöttei megjelentek Pasics miniszterelnök előtt, a kormány feje azt a kívánságát fejezte ki, hogy a magyarság követeléseit, sérelmeit és panaszait egy terjedelmes memorandumba foglalva terjeszszák elébe, mert a kormány a lehető legkomolyabban és behatóan akar foglalkozni az SMS. királyság magyarságának helyzetével. Azóta már régóta elkészült a miniszterelnök által kívánt emlékirat és a Magyar Párt intéző bizottsága többször kereste a módját annak, hogy a memorandumot küldöttség utján átadja a miniszterelnöknek. , Minden utánjárás, sőt erős fáradozás dacára sem találtak alkalmat a Magyar Párt vezetői, hogy az emékirat átadása céljából a miniszterelnök elé járulhassanak. Nem sikerült elérniük azt, hogy a miniszterelnök fogadja őket. Két hónapnál hosszabb ideig tartott ez a furcsa és érthetetlen helyzet. Igaz ugyan, hogy közben nagyjelentőségű politikai események egész sorozata váltotta fel egymást, a király esküvőjét megelőző és az ezt követő fontos diplomáciai tárgyalások, az időnkint megújuló kormányválság, főként pedig a miniszterelnök gyakori külföldi utazásai némileg indokolttá teszik a magyar pártvezérek fogadtatásának folytonos elhalasztását, amelyet még sem lehet egészen nem célzatosnak tekinteni. Az egyre késő s végül teljesen kútba esett miniszterelnöki audiencia mindenesetre vegyes hatást keltett a jugoszláviai magyarság közvéleményében és a Magyar Párt intéző bizottságát arra az elhatározásra késztette, felhagyjon a fogadtatás kieszközlésének meddő kísérletével. A Magyar Párt intéző bizottsága — amint azt a „Bácsmegyei Napló" annak idején jelentette már — olyképpen határozott, hogy a magyarság kívánságait, panaszait és sérelmeit tartalmazó memorandumot, amelyet az intéző bizottság megbízásából dr. Grúber László készített el, posta utján küldi el a miniszterelnöknek, miután a személyes, közvetlen átadás lehetősége kizártnak. léía&iL vagy legálább is folyton elődézódik. A memorandumot ma küldötte el posta utján a suboíicai Magyar párt intézőbizottságának meglbzásából dr. Sántha György elnök és tír. Székely Áron főtitkár Pasics miniszterelnöknek. A memorandumhoz az intéző bi-j zottság az alábbi kisérő levelet’ mellékelte, amely egyben a memorandum kinyomatása után fel-i merült újabb sérelmeket is tartalmazza. Miniszter elnök Uf! Múlt hó 19-én bejelentettük’ kabinetjenek főnökénél, hogy kívánságának megfelelve elkészítettük a.ma-; gyarság céljait és kívánságait tartalmazó memorandumot és azt a vá- Iaszt kaptuk, hogy Elnök Űr távira-; tilag fog bennünket a memorandum átvételének időpontjáról értesíteni.. Miután a. politikai viszonyok alakulása és Elnök Ur utazásai követkéz-1 tében a memorandum átadása nem; történhetik meg, van szerencsénk! az emlékiratot ide zártan megkülde-l ni. Ebből az alkalomból, felhívjuk El-’ nők Ur figyelmét arra, hogy meg-! nyugtató kijelentése dacára a me-> morandum elkészítése és kinyoma-i tása után is, súlyos sérelmek érték az ország magyar népét. 1. ' !' ‘S’"; Amikor a királyi kormány diplomáciai __ retorzióként elrendelte a. meghatározott számú magyar alattvalóknak országunkból való kiutasítását, Sombor, város polgérmestere és rendőrfőkapitánya, a topolai és! sentai járás főszolgabírója és Mól község jegyzője ezt a rendelkezést ürügyül használták fel arra, hogy magyar nemzetiségű S. H. S. állampolgárokat utasítsanak ki az országi területéről oly módon, hogy njég néhány órát sem adtak nekik családi, és vagyoni ügyük elintézésére, sőt' Mólón még le is tartóztatták őket! Mcgdöntetlen tény, bogy a kiutasítottak közúti voltak az illető területek Magyar Párt szervezetének ve-! zetői. Csak egynéhány példát hozunk fel. Kiutasították Somborból: dr. Bulyák János pártelnököt, đr. Deák Leó alelnököt, dr. Jurányi Zsigmond titkárt, dr. Léderer Dezső és dr. Tibor Ervin intézőbizottsági! tagokat. Topoláról, dr. Hoos Kázmér ügyvédet, a Magyar Párt vezetőségének tagját, Mólról ugyancsak a Magyar Párt vezetőségének több tagját. Elismerjük, hogy á nemzetgyűlés egynéhány (ellenzéki) tagjának köz-' benjárására a kiutasítottak legnagyobb részének visszatérése lehetővé jtéf.eíetfc_dfi példáuLdtx fhwsjte*.
