Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember (23. évfolyam, 238-267. szám)

1922-09-13 / 250. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. szeptember 13 Sziífeotsca közgyűlését szeptember 25-rehivták össze A kiszélesített tanács most már hosszabb idő óta nem tartott ülést. Több fontos ügy gyűlt össze, amelyek­nek közgyűlés elé terjesztése sürgőssé vált. Ennek következtében a polgár­­mester szeptember 25-re hivta össze a kiszélesített tanácsot. A közgyűlés tárgysorozata még nincs megállapítva és a tanács most fog csak hozzá a közgyűlés előkészí­tésének munkájához, azonban a folya­matban levő ügyekből már arra lehet következtetni, hogy a legközelebbi közgyűlés több fontos ügyben lesz Hi­vatva dönteni. Ezek közötöt-szerepelnek valószínű­leg azok az uj adójavaslatok is, ame­lyekről már részletesen beszámoltunk és a város telekeladási ügyei, vala­mint szóba kerül bizonyára a tiszt* ‘viselő-kérdés is, amely előrelátható­lag nagyobb vitát fog előidézni. Minđezf, amikor szóvátesszük, nem vádolunk, még csak nem is re­­kriminálunk. Ha mulasztást észle­lünk éppen olyan kötelességünk rá­mutatni, mint amilyen kötelessé­günk dicsérő szavakat fonni koszo­rúba, ha eredményt látunk. Csak a hivatásos félreértük, a konok félre­­magyarázók láthatnak ebben mást. A mi egyetlén célunk: védelme a fa­junknak. Védelme kulturális, gazda­sági és politikai érdekeinek s védel­me a célhoz segítő egységnek, mely a tiszta szándék és önzetlen törek­vés mellett kialakult. Nem vádoljuk a szuboticai pártot, ha megállapít­juk, hogy többet is lehetne tenni s nem vádoljuk a sentai pártszerveze­tet, ha látjuk, hogy az elnöke olyant is tett, amit el kellett volna mulasz­tania. Mi nem kalóz zászlók alatt har­colunk a magyarság érdekeiért. Ez ad nekünk bátorságot arra, hogy ne icsak az elért eredményt ismerjük el, hanem, ha látunk, rámutassunk a mu­lasztásokra is. kongresszuson a rezsim ellen is be-i széliek. Ki tudja azonban rábírni az; ellenzéket, hogy pártközi konferen-1 cián dicsérje a kormányt. Davidovics nem lát elvi ellentéte­ket fenforogni és nem is csinál addig pártkérdéát az ügyből, amíg Pribicsen vies világosan, meg nem jelöli azokatJ A demokratapárt megőrizte minded­­dig a demokratikus, tradíciókat: a szói! és gondolatszabadság'át. A személyiség diktatúráját nem te­­hét eltűrni még ha koronázott egyé-*, nektől is ered. Mennyivel kevésbbé’1 viselhető az el, ha közönséges halan-d dó akarja azt rákényszeríteni. , 1 Befejeződnek az olasz-jngoszláv tárgyalások, Rómából jelentik: Ä Consulta kö-j reiben az a vélemény uralkodik, hogy-i a római konvenciók 76. és 77. §-aij körül, amelyek a dalmáciai olasz is A kólák kérdését szabályozzák, a tár-1 gyalások végükhöz közelednek. Anto-| nijevics római jugoszláv kijvet és az\ olasz külügyi államtitkár ennek foly­tán valószínűleg még e hét folyamán: aláírják a rapallói szerződés végre-, hajtásáról szóló egyezményt. Az elmulasztott alkalom Mikor az ország újságírói, minden valamire való lapnak egy-két mun­katársa, Szuboticán összejöttek, nemcsak a városoknak és nemcsak szuboticai kollegáiknak voltak ven­dégei. Egyik-másik nagyobb iparvál­lalat is vendégül látta őket egy-égy barátságos összejövetelre. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy ezek a meg­hívások nem egyedül a sajtó megbe­csüléséből történtek. A vállalatok ve­zetői tisztában voltak vele, hogy az ujságirókongresszus résztvevői az ország nyilvánosságát alkotják, ők a közvéleménynek nemcsak megszó- Jaltafói, de ki,formálói is. Ha tehát az újságírókkal ismertetik meg a válla­latukat,1 vállalatuk üzletkörét és mun­kaképességét, az ország közvélemé­nye előtt teszik ismertté munkáju­kat. » Szomorúan láttuk, hogy a Magyar Párt nem használja ki azt az alkal­mat, ami most rendelkezésére állott. Az újságírók általában, de -különö­sen a szerbiaiak és boszniaiak, a leg­nagyobb érdeklődéssel fordultak minden felé, ami újat itt látni és hal­lani lehetett. A suboticai magyar új­ságírók dicséretes kivétel nélküliség­gel végezték cl a felvilágosítás mun­káját. De ez csak egy töredéke volt annak, amit el lehetett volna végezni. És nem volt senki, aki az egész fel­adatot vállalta és végezte volna. A Magyar Párt vezetői a legna­gyobb körültekintéssel és buzgó­­sággal gyűjtötték össze a magyarság sérelmeit. Az a memorandum, ame lyik e sérelmeket magában foglalja politikai és publicisztikai szempont­ból egyaránt kiváló alkotás. A Pro­gramm, amiben a magyarság félre magyarághatatan értelemmel és fel­hőtlen világossággal mondja el, hogy mit akar és mit vár, szerencsés kife­jezése az itt élő magyarság akara­tának, vágyának és sokat próbált re­ménykedéseinek. A memorandumot és programmot elküldték ugyan az egyes szerkesztőségeknek, de azt mi tudjuk legjobban, mi szokott a szerkesztőségekbe küldött nyomtat­ványnak a sorsa lenni. Rendszerint avatatlan kezek közt kallódik el. Nagyon sokáig nem lesz még egy ilyen kiváló alkalom arra, hogy az ország figyelő, jószándéku és érdek­lődő élő közvéleménye elé lehessen tárni mindazt, ami az itt élő magyar­ságnak fájdalma és reménysége. S ez az alkalom most veszendőbe ment minden eredmény nélkül. Pedig azok az újságírók, akik ha mulattak csár­dást táncoltak, akik egyetlen szót sem értve magyarul magyar szö­veggel énekelték a magyar nép da­lait, akik Kossuth nótát énekeltek a cigányzene mellett, azoknak lelke, mentalitása és segitőszándéka szi­ves készséggel hajlott volna a ma­gyar bánat felé. » Az állandóan fokozódó nyomor a legsötétebb árnyékol veti a közeledő tél elé. Nem lehet tovább elodázni az ellá­tatlanokról való gondoskodást. Ez a legöbb helyen már meg is történt. Az ellátatlanokról kíván most gondos­kodni Subotica városa is, amikor el­határozta, hogy nagyobbszabásu nvo­­moreny'hitő akciót kezdeményez. A mozgalmat annál inkább kell öröm­mel fogadni, miután az elmúlt évek­ben nem történt Subckicán semmiféle gondoskodás az ellátatlanokról. Az ellátatlanokról való gondoskodás módozatainak megbeszélésére a vá­rosi hatóság csütörtök délelőtt tiz órára ankétot hivott egybe a város­háza tanácstermébe. Az ankétra mint­egy harmincán hivatalosak, nagyrészt a nagytőke képviselői: bankigazgatók és földbirtokosok. Arra vonatkozólag, hogy milyen mérvben történjék gondoskodás az el­látatlanokról, még nincs kidolgozott javaslat. Az egybehívott ankéten fog kivilágl'anf, hogy a nagytőke meny­nyit hajlandó áldozni az ellátatlanok segélyezésére és ettől függ azután az ellátatlanokról való gondoskodás kér­désének megoldása. A cél az, hogy az ellátatlanokat minél több termé­szetbeni segélyhez, elsősorban gabo­nához juttassák. A suboticai ellátatlanok összeírása már megkezdődött. A »Bácsmegyei Naplót munkatársa kérdést intézett az összeírást eszközlö Karakasevicsi Gábor rendőrfőkapitányhoz arra néz­ve, hogy kiket vesznek fel az ellátat­lanok közé és miképpen történik ezek­nek összeírása, amire vonatkozólag a következő választ kaptuk: — Az ellátatlanok közé mindazokat felvesszük, akiknek nincs keresetük, így felvesszük elsősorban azokat a munkanélkülieket, akik igazolni tud­ják, hogy kerestek munkát, de önhi­bájukon kívül nem kaptak, valamint az egyedülálló, özvegyeket és mind­azokat a szegényeket, akik támasz nélkül állnak. — Az ellátatlanok összeírása ak­ként történik, hogy a kerületi rendőr­biztosok, a detektiv-lestület és az iparhatóság gyűjtik össze azokat az adatokat, amelyek az ellátatlanok lisv­­tájának összeállításához szükségesek. Ez a munka már folyamatban van, de hogy hány ellátatlan lesz Süboti­­cán, azt ma még nem lehet tudni. Valószínű, hogy1 sokan lesznek, mi­után a nyomor a külvárosi kerültek­­bén már első látásra is megdöbben­tően szembeötlik. Az összeírás munkálatai rövidesen befejeződnek és- az ankét döntése után teljes erővel hozzá akarnak látni az ellátatlanok segélyezéséhez. Vasárnap: a magyarság nagy napja! Pribicsevics és Davidovics összecsapása Nyilatkozatháború a demokrata vezérek között — A szerdai pártgyülésen megtörténhetik a szakadás — A belpolitika hírei A demokratapártban a zagrebi kon­ferencia miatt bitóit válság ma olyan stádiumba jutott, hogy a békéi meg­egyezés kilátásai teljesen megsounni­­sülteknek tekinthetők. A jobboldali demokrata sajtó még hevesebben foly­tatja támadásait Davidovics ellen, a párt minisztereinek lemondása' már a párt előtt fekszik. Krsztelj minisz­tert szabadságáról sürgősen vissza­hívták, hogy összehívja a demokrata­­párt ülését szerdára. Egy beogradi hiradás szerint a párt már kedd dél­előtt is tartott egy ülést, amelyen a Pribicsevics- és Davidovics-csoport, kö­zött nagyon éles ellentéték fejlődtek ki és heves jelenetek játszódtak le. Az ellentétek kiéleződésének leg­­eklatánsabb jelei azonban Pribicse­vics és Davidovics nyilatkozatai. Pribicsevics a Pravdában* nyilatkozik és miután a gyűlés nem demokrata résztvevőit a legélesebb kritikában részesíti, azt állítja, hogy Davidovics felült Szmod­­ladáék cselének és elment a gyűlésre. Egyedülálló ez az eset a világon — mondja. A legnagyobb kormány­pártnak, amely négy év óta vesz részt az ország kormányzásában, elnöke és tagjai megjelennek a zagrebi gyűlé­sen és ott jelen vannak, amikor kri­tizálják az eddigi kormány működé­sét, amelyben a párt maga a legin­tenzivebben részt vett. jának. követelését. A zegrebi kongresz­­szus összehívói a nyilatkozat szerint a demokratapárt felbomlását akarták elérni akkor, amikor a demokratákat meghívták. Ilyen módon akarták azt a pártot szétugrasztani, amely eddig céljaik elérésében a legnagyobb aka­dály volt. Két kiválóan érdekes csel­vetésben foglalható össze e gyüleke­zetnek egész eddigi politikája: a de­mokratapárt felbomlasztása és a thor­­vát blokk rehabilitálása. Davidovics a >Novosti«-ban válaszol. Az a véleménye, hogy nagyon he­lyesen cselekedett, hogy Zagrebba ment. Hallotta kétezer kiváló férfi együttes kívánságát, akik egy álla­mot, egy állami egységet, széleskörű tartományi önigazgatást és helyesebb tartományi beosztást kívánnak. Szük­­ségetsnek tartja a jugoszláv nemzeti blokk megalakulását,, amely valami újat teremtene és a helyes régit meg­tartaná. Ez a blokk nem lehet káros a demokratapártra. Tárgyalásokat folytattak eddig a mohamedánokkal. Senki sem vette ezt rossz néven. Tárgyalások voltak a magyarokkal és a németekkel, most pedig ne lehessen eszmecserét váltani a horvátokkal, akik nem tagjai a de­­mokratapártnak? Ez csodálatos és mulatságos kívánság. Megállapítja Davidovics, hogy a Megállapítja, hogy a hozott határo- ’ párt főbizottságának többsége az el­­zatok! a szó elkerülésével, de maguk-1 utazás mellett foglalt állást, ban foglalják az- alkotmány revízió-1 Azt is szemére hányják, hogy. a Három ország kezességére kap kölcsönt Ausztria Az osztrák szocialisták támadásra készülnek a kancellár ellen Mint már megírtuk, az osztráké kancellár Bécsbe való visszatérését/ napján azonnal minisztertanácsot hi-4 vott össze, amelyen elhatározták* hogy a parlamentet még ezen a héten," részletesen informálja Seypel az Ausztria, érdekében a kis- és a nagy-» antant államokkal történt tárgyalási sainak eredményéről. j A parlament ülésén rendkívül he^ vés összecsapásra van kilátás a kor-,, mány és a szocialisták között. A szó-» cialisták a hirek szerint, heves tárna-» dást szándékoznak intézni a kormány^ ellen, mivel általában erősen tartja; magát az a hir, hogy Seypel kancel-i lár Genfben internacionális csendőr-1 ség behozatalára kért engedélyt égj visszatérte ultán legelsőbben ezt aj csendörséget kívánja felállítani. Két-! ségteleni hogy ennek a nemzetközi), csendörségnek az lenne a feladata^ hogy az esetleges zavargásokat meg»j akadályozza. A szocialisták a kancel­lárnak ebben a lépésében az állam; élet szuverénitásának súlyos megsért tését látják és ezért minden erejű’ ’ tiltakozni szándékoznak ellene. Külföldi kölcsönről még egyelőre semmi hir. Általában rossz berivc*j mást keltett, hogy mr. Young, az an-s goi pénzügyi szakértő azt az infor>j mációt küláötte Londonba, hogy nen^j tartja, szükségesnek a külföldi kölcsö-j nők kiadását mindaddig,, mig azok a; széles rétegei az osztrák társadalom-»! nak, melyek a 'háború alatt és utáni hihetetlenül meggazdagodtak, nemjj sietnek segítségére a szenvedő ország­nak. Politikai körökben azonban tudnfi vélik, hogy Seypelnek sikerült Motta^ közbenjárásával elérni azt, hog-$ Svájc, Olaszország és Csehszlovákia.; nemcsak kezességet akarnak vállalni. Ausztriáért a Népszövetséggel szem-! ben, hanem külön kölcsönt szándé-.| kozik adni az osztrák köztársaságnak.1 Ha’ ez valóban megtörténik, akkor azj angol segítség nélkül is hozzájut; Ausztria a szükséges kölcsönhöz és a; Népszövetség genfi ülésén az antant­­hatalmak —- egy időre — újból ren-i dezhetik a szerencsétlen Ausztria zül-l lőtt pénzügyeit, v-Nyomorenyhitő akció Szuboticán — Ankét az ellátatlanok segélyezése ügyében —

Next

/
Thumbnails
Contents