Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-13 / 220. szám

! 1 oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. augusztus 13. nek mondunk, alkotó elemeire való bontása kideríti, hogy teljesen egy­séges területet alkotnak és egymás­tól egyáltalán nem függetlenek. Ne­vezzük^ mind a hármat, amint ma már szóllássá kezd válni, tágabb ér­telemben vett kultúrának, amely ere­detileg megmunkálást, megművelést, alkotást jelent. Két lényeges elemet foglal magában: egy belsőt, amely érzésekből, eszmékből és eszmé­nyekből és egy külsőt, amely a belső elemeknek a megvalósításából, vagy­is magából az alkotásból áll. Amaz a kultúra alanyi, emez a tárgyi ele­me. Minden kultúrában, minden ci­vilizációban s minden műveltségben ezek az alkotó tényezők s ezen az alapon kiderül, hogy az egész kultú­ra területe egységes, ha egyébiránt a kultúrának az ágai el is térnek egymástól a formába. A civilizáció a kultúrának az az ága, amely eszményeket, eszméket és érzéseket valósit meg társadalmi alkotásokban. Ezek az eszmék, érzé­sek az erkölcs-társadalom-gazdaság területéhez tartoznak s részint eti­kai .részint jogi, részint társadalmi stb. természetűek. Összefoglalhatók az emberi jólórtés méltóság eszmé­iében, amelyekről az emberek az idők egymásutánjában különböző eszményeket alkottak, de mindig egy cél szolgálatában, hogy a ma­guk, de rendszerint csak az ember­nek egy kisebb csoportjának a sor­sát jobbra fordítsák. A kultúrának egy másik területe, ä sz. é. v. kultúra. Ennek külön neve nincs .azonban mint ismeretes, a tu­domány, a vallás, a művészet, a vi­lágnézet köreit foglalja magában. Itt is csak érzések, eszmék és ideálok teszik a belső alapot, amelyeknek megvalósításai a tudományos, a mű­vészet stb. alkotások, amelyek azon­ban valamennyien külön utón jön­nek létre s folynak be döníőleg az emberi életnek a folyására s azokra az intézményekre, amelyek a civili­záció neve alatt egyesülnek. Az itt | megvalósuló eszmék végső fokon a kultúra szükebb köréből kerülnek ki, részint direkt, részint indirekt utón. Az idetartozó alkotásokat szokás szorosabb értelemben kulturális al­kotásoknak minősíteni. Ma ez a meg­szorítás már nem jogosult, mert mel­léjük sorakoznak, mint egyenran­gúak, az erkölcsi és a műveltségi al­kotások is. A kultúrának harmadik területe a műveltség köre, amelyet a kultúrá­val eddig is összekötöttek, belső tar­talmát és alkotásait mégis gyakran elszakították tőle. A műveltség szin­tén érzések, eszmék és ideálok fog­lalatát jelenti, s bár alkotó részei nem oly jellemzőknek látszanak, mint az előbbi két kör alanyi elemei, azért nem kevésbbé a kulturális va­lósághoz tartoznak. Alkotásai az egyéni- és a közműveltség, az álta­lános és a szakműveltség, a megfe­lelő ideálok szerint, valamint az ide­álok kifejlését elősegítő intézmé­nyek: az iskola, a szinház, a mú­zeum, az újság stb., amelyeket a leg­tágabb értelemben vett pedagógia­­didaktika neve alá lehet foglalni. E három kulturális terület közt te­hát mivoltuk szerint nincs különb­ség. Valamennyi kultúra, egy egysé­ges folyamat, amelynek mozzanatai a lelki momentumok, a működések, az alkotások; ennek az egységes fo­lyamatnak, mely az ember földi megjelenésétől tart és tartani fog az ember kiholtáig, a civilizáció, a sz. é. v. kultúra és a müvetlség csak más-más irányú megnyilatkozásai éppen úgy mint ahogy az egységes életfolyamatunk más-más megnyilat­kozásai a táplálkozás, a mozgás, az érzés, a gondolkozás stb., amelyek gondolatban elszakíthatok ugyan egymástól, de csak együtt, egymás­sal kapcsolatban érthetők meg. E szoros egységnek bizonyítékait szolgáltatják azok a nyelvek, ame­lyekben a civilizáció és a kultura szavak használtatnak. Az angol, a francia és a német nyelvben — ösz­­szefogialva jelentés árnyalataikat — a civilizáció és a kultura csak nem egyet jelentenek. A civilizáció annyi mint a polgárosodás, polgárosultság, a durva természeti állapottal szem­ben finomság, pallérozottság, kimü­­veltség s végül jelentheti a maga­sabb kultúrát; viszont a kultura je­lenti a megművelést, a fegyelmet, műveltséget általában, finomságot, tudományt, művészetet s végül a ci­vilizációt. A mi nyelvünk a kultura kifejezésére a műveltség szót alkot­ta, értjük rajta a civilizációt, a sz. é. v. kultúrát s a közműveltséget, tehát íz emberi működésnek minden terü­letét. mindazonáltal általános érte­lemben célszerűbb a kultura szót használni, amely irodalmunkban szo­­kottabb s a nemzetközi felfogással és használattal is egyezik. Tones Gusztáv. II. Vilmos sajtóperei „Egy megkoronázott bolond életéből“ Berlinből jelentik: A bíróság teljes mértékben helyt adott a volt német császár által dr. Ludwig író ellen tett javaslatainak. A bíróság Ludwig Emil könyvének elárusitását, valamint da­rabjának előadását is megtiltotta. A tilalom egyes részeknek újságokban vagy folyóiratokban való közlésére is vonatkozik, amennyiben a két pana­szos személye iiy közleméyekben érintetnék. II. Vilmos nemsokára má­sodszor szerepel mint panaszos a né­met bíróság előtt. A mostani fellépé­sének oka a „Generalanzeiger“ egy cikke, amely Hahnke Gusztáv tenge­­részhadnagy halálával foglalkozik. Von Hahnke hadnagy fia a császári kato­nai kabinetiroda volt főnökének. A szóbaníorgó cikknek a címe is erősen sértő már: „Egy megkoronázott bo­lond életébőlA cikkíró azt állítja, hogy a fiatal hadnagv halálának a volt császár az oka. Állítólag Hahnke Gusztáv a császár egyik tréfáját a német tisztességbe és becsületbe üt­közőnek tartotta és emiatt öklével II Vilmos arcába vágott. A tiszti becsű let kérdését a keletkezett botrány miatt csak öngyilkossággal lehetett megoldani s a fiatal katonatiszt le is vonta végzetes tettének következmé­nyeit. Ezt azután úgy állították be, hogy Hahnke tengerészhadnagy 1897. julius 11-én egy bicikiikiránduláson szerencsétlenül járt. A német császár panaszos irata meg­jegyzi, hogy a cikk minden állítása szemenszedett valótlanság, melyet elő szőr a Nortcliffe sajtó fcocsájtott vi tággá. Hahnke hadnagy kerékpárja meg­csúszott, a fiatal szerencsétlen tiszt pedig a mélységbe zuhant. Azonnal mentő expedíciókat küldtek utánna, holttestét azonban csak darabokra sza­kítva csak napok múlva találták meg, Táviratcím: QKQ&IT. s katonai pompával tamették el. Sír­jára |I. Vilmos császár éfiirott emlék táblát. A vizsgálatot is megindították akkor, hogy kiderítsék, kit terhel a felelősség a szerencsétlenségért. Okružni sud u Suboíici. Broj; Gl. 1888/1922. a,a objava. Okružni sud u Subotici deje na znanjn do je protiv subotičku firmu Bano i Breder kao i protiv Sig­­munda Bano Lipot Breder i Nikola Breder temeljem molbe koja je predata 27. jula 1922. god. pokre­­nio postupek radi prinudne na­­godbe van stečaja. Pravno dejstvo postupke pčima od 9. avgusta 1922. god. Za imovinskog nodzornika odre­­djuje se Slavko Kačanski subotički stanovnik. Pozivaju se verovnici da nji' hovo potraživnnje zakljucno do 5 septembra 1922. g, prema §. 28. naredbe 4070/915. god. prijavu iim više, jer ko do odredjenog róka to ne učini, táj na raspravi samo onda ima pravo na glesanje ako dokaže odmah na raspravi da je njegovo propuštanje bez krivnje. Oni verovnici koji stanuju izvan Subotice mogu svoje glasunje da odredienog róka i pismenO đže­­rati ili nuz prijavu priložiti. Pozivaju se oni verovnici koji imaju prava na koristnu ili na posebno nomirer.je i oni za čije potražiivanje kogod jamči ili čije je potraživanje no drugi nnčin osigurano dužni su tu okolnost u orijavi spomenuti. U stvari primanja ili ne prima­­nja nagodbene ponude održaće se rasprava 9. septcmbra 1922. god. okružnog keo suda I. sprat sóba broj 53. a kője vreme i mesto poiraživanu se za interesovani usled zakonitih posledica. Subotica, 9. avgusta 1922. god. (Nečitljiv potpis) 5706 sudac. Állatorvosi vezetés! Al’ami felügyelet SZERUMTERüSELŐ-IM-TÉZlET BEOGRAD—SUBOTICA VÉDJEGY. i p ( L i SßRGÖNVCim! I“ 2 tfl.-szAmok PATRIASHRUM ) SÜ|^ í. ESCGRAO ÍIJ. SUBOTICA. SUBOTICA Ć®. V SEKüMy *** ...a.Aá. Alii |—* Őszi divatlapok megérkeztek ! ! ! Vig Zsigmondi Sándor könyvkereskedése Subotica — Telefon: 57. Első hazai intézet, mely az összes ál­lat! oltóanyagokat és szérumokat ki­zárólag hazai baktériumtörzsekből termeli. Termelünk és szállítunk védő- il­letve gyógyító oltóanyagokat és szé­rumokat minden mennyiségben és min­denkor teljesen friss állapotban a kö­vetkező betegségei:, u. ni. Lépfeae, sertés <orbá«7c, sertéspestis, j (sertésvész) scríésseptifceenua, barom-1 flkokra, mirigykor (petecskór) sareegS-1 Üszők, járványos elvetélés (abortus) vérisas és fertőző tüdőlob ellen. Készítünk továbbá Yuberculint és Ophtclmict, Végül Kennt egerek és Rutint patkányok irtására. ' Diiíaian kérraegéüapitás! Pimentes felvilágo­sítás minden szakkérdésben. Kérdezze 3360 meg háziorvosát is ö is igazolni fogja> hogy jó és megbizhaió fertötíerütö­­szernek egy háztartásban sem szabad hiányozni. Sebek és sérülések kimosá­sára, a betegágyon való fertőtlenítésre hölgyek intim toilettjéhez legjobb szer a 1—2 százalékos oldatban. A Lysofonn évtizedek óta bevált, tudományosan meg­vizsgált fertőtlenítő szer. — Kapható használati utasítással minden gyógy­szertárban és drogueriában. Főelórusitó Jugoszlávia területére: Jugopharmacia D. ZX Zagreb, Priiaz 72. Viszonteladóknak magas engedmény I Kérjen ajánlatot l JELENIK ésPISZKER,NOY ISAD fzr, hKKftzséal é-pClet. Ajánlja újonnan megnyílt MratszM fa Mlési varsenyképes árakkal. Telefon sz. 803» BÉD6RÁDI ASZFALT ÉS KÁTRÁNYTERMÉKEK GYÁRA KAUC3UM ASZFALT KOMPOZÍCIÓVAL- EJfcVOKT SZAGTALAN BSRFE5ÜLLEMS TARTÓS ViHARTAILO CSAK ÍZEM (IMRÉVEL ÍLLftTCTT FC3IÉUEM&T FÖDJÖN fcj.: 6rÁHT/A:S£tCRÁB1, •vArr * B EDE RÁD, VUKÄ KARADŽIĆA 6, lERTHEL: „SaRDZIT" bőrtetőíedőlemezt, eszfalf- és kátrány tetőfedőlemezt, kátrány­­kőolajat, karboiineu mat, facsmen­­tét, tető-És vasleköt, k&szénszut’­kot keményet és puhát, nüftalint és minden egyéb ilynemű terményt-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents