Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-05 / 212. szám
Előfizetési át t negyedévre $8* -—dinar Ära 1 ákár, 2 lei, 4 márka, 1 sok©! XÖIf, évfolyam Subotica, szombat 1922. augusztus 212. szám íSegjelenik minden reggel; ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztősig 5—10 SZERKESZTŐSÉI!: Kralja Akxaadra-alica 4 Erim alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexaadra-uliea 1 (LDlbach.pa5«tay Nagy elhatározások előtt A Magyar Párt suboticai szervezetének vezetősége elhatározta, hogy a jövő hét szerdáján tartandó ülésére meghívja a jugoszláviai Magyar Párt eddig megalakult valamennyi szervezetének kiküldötteit s akkor fogja elhatározni, hogy a mai tényleges és jogi helyzetben miképen vezesse tovább a pártszervezés munkáját. Az a határozat, melyben a meg-1 'elenők akarata meg fog egyezni, létségtelenül nagyjelentőségű és messze kiható less az itt éiŐ ma Ifyarság politikai történetében. A jugoszláviai Magyar Párt voltaképen még meg sem alakult. Az eredeti koncepciója az alapítóknak az volt, hogy előbb alakuljon meg mindenütt a helyi szer vezet s a megalakult helyi szervezetek kiküldötteiből élló nagygyűlés alkossa majd meg az or szagos párt szervezetét és programját, A szervezésnek ez a módja külső* és egyelőre elhárithetátlan erők érvényesülése következte ben nem volt teljes sikerű. Egyrészt s helyi szervezetek meg alakulása és működése elé gördítettek akadályokat, másrészt o nagygyűlés összehívásának tervét olyan szempontok hangsúlyozásával hiúsították meg, amelyek nem az alkotmányban s nem a gyülekezési és egyesülési jogot szabályozó rendeletekben gyökereznek. A szervezkedés jórészt kényszerű mulasztásai mellé a vá lasztójogről szóló törvény alkalmazása olyan jogi helyzetet teremtett, mely önként veti föl a legalapvetőbb kérdést, keSi-e folytatni a politikai szervezkedés munkáját, vap-e célja a pártszervezet kiépítésének,, kilátásos-e az a fáradozás, mely politikai téren jelölte ki az itt élő magyarság számára uj munkáját és uj föladatait. Vagy summázva minden aggodalmat és akadályt: van-e jogosultsága annak a politikai pártnak, mely nem tudja elhárítani szervezkedésének akadályait s melynek tagjait megfosztják a legelemibb politikai jogtól ? Nem akarunk ma még véleményt nyilvániíani ebben a döntő jelentőségű kérdésben. Most csak azt a kötelességünket teljesítjük, hogy felhívjuk a figyelmét mindazoknak, akiknek, akár mint küldök, akár mint kiküldöttek részük lesz a határozatban, milyen utat jelző, eszközt megválogató, álláspontot leszögező, taktikát megszabó lesz a döntés. Ami a legfontosabb : a pártnak most kell döntenie taktikája felől. Nem szabad lekicsinyelni ennek jelentőségét. A politikai pártok sikere nem a vallott progremon, nem a hirdetett elveken, nem a legszigorúbb személyi kataszter alkalmazásán muiik, hanem a jól megválasztott taktikán. Jó! tudjuk a legélesebb álláspontok állanak egymással szemben. Ma még minden álláspontot tiszteletreméltónak kell tartanunk, mert mindegyik jóhiszeműen törekszik a reábizoít nagy érdekek becsületes védeimezésére Megvan az a reményünk, hogy a nézetek és meggyőződések összeegyezte tése meg fogja teremteni, ki fogja érlelni azt a komoly elhatározást, amely egyesíteni fogja egy és egyetlen álláspontban az itt élő magyarságot. Ennek a magyarságnak ma még nagyobb szül: sége van az egységre, mint bármikor volt, egyéni érvényesülések kilátásai, tetszetős ígéretek nem szaggathatják szét ezt az egységet. Akármi lesz is ez a határozat, vesse alá kötelező erejének magát mindenki. Ha nem is lesz a választott ut a legrövidebb, ha a kézbevett eszköz nem is lesz a leghatásosabb, még mindig rövidebb az ut és erőteljesebb a fegy ver, ha a meg nem osztott ma gyarság jelöli ki benne jövendő jének sorsát. Elnapolták a nemzetgyűlés ülését a a hadikárpótlások körül — György herceg üg Elkobzott beográdi lapok — A belpolitikai helyzet Vita a hadikárpótlások körül — György herceg ügyei ", oiitikí A hadikárpótlásról és a tisztvi-1 selÖkről szóló törvények körül nz utolsó pillanatban olyan kompit kációk merültek fel, melyek a nyári szünet idejét is kétségessé teszik, A kormány a hadikárpótiások kérdésében, mint már tegnap jelentettük, nemcsak az ellenzékkel, hanem saját pártjaival is szembekerült. Különösen a demokrata-párt, amely más vitás kérdésekben is gyakran okozott nehézségeket, elégedetlen a kormány tér vezetévél. A klub legutóbbi üiését is ez a kérdés dominálta és hoszszu, heves vita után megbízták Kumanudi pénzügyminisztert, hogy a párt módositásairól kompromisz számos tárgyalásokat kezdjen a kormány radikálispárti tagjaival. A klub kívánsága az, hogy az elosztó bizottságnak négy képviselő és nyolc tisztviselő tagja legyen, akiihárom évre szóló megbízást kapjanak és a kormány felügyelete alatt működjenek. Az országnak a jövő évben járó természetben és készpénzbeli kártérítésekből kétharmad részt magánosok és csak egy harmadrészt kapjon az. állam, A kormány a kényes helyzetből úgy szabadult meg, hogy a parlamentet ma elnapoliaíta szeptember második feléig, Az ellenzék természetesen agitativ célokra fogja felhasználni a kormány taktikázását. Úgy Szerbiában, mint Montenegróban rend• kívül fontos kérdés a háborús jóvátétel, mert az ottani lakosság valóban nagyon sok hadikárt szenvedett. Eddig azonban a földmives lakosság még nem kapott semmi kártérítési, néhány mezőgazdasági szövetkezettől eltekintve, mig befolyásos nagyiparosok, nagykereskedők már tekintélyes összegű készpénz térítéseket kaptak. Ezt a körülményt az ellenzéki sajtó már erősen ki is használta a kormány ellen, sőt a demokrata újságok is, lévén a hadikárpótlások ügyét intéső igazságügymimsater radikális. A parlament is vizsgálóbizottságot küidött ki az azóta megszűnt zsákmányoló bizottság ügyeinek megvizsgálására, de ez a bizottság még nem fejezte be vizsgálatát. Különösen a földmives-párt igyekszik a hsdikarpótlös kérdésének állandó napirenden tartásával magának az elkesere deli parasztság között híveket szerezni. A tisztviselő törvény körül hasonló a helyzet. A kormány bizonyos pénzügyi kérdésekben még nem tudott megáll a podni a törvény végleges szőve gében. A tisztviselők már nagyon türelmetlenül követelődznek, sürgetik a törvény meghozatalét. Az ellenzék — természetesen — magáévé eszi a tisztviselők követeléseit és átva a kormány habozásét, a parlamentben is gyakran kellemetlenkedik a törvényjavaslat sürgetésével. Bizonyára nemcsak azért, mert nagyon szivükön viselik a lisztviselők sorsát, hanem mert ettől propagandisztikus eredményt is várnak. A kormány a sürgető sebre azzal felel, hogy a törvényügy is csak 1923 január 1-én léphet hatályba, fölösleges a sietés, az őszi parlamenti szezonban is ráérnek megszavazni. A földmivespárt legutóbbi ülésén azonban kimondta, hogy ragaszkodik a pártvezérek azon régebbi meg áílapodásának végrehajtásához, hogy úgy a hadikérpótlesról, mint a tisztviselőkről szóló törvényt még a nyári szünet előtt letárgyalja a szkupstine. György herceg közjogi és magánjogi viszonya György herceg váratlan megérkezése Beogradban ismét aktuálissá tette köz- és magánjogi viszonyainak régóta húzódó rendezését. Angyelics Pavle deir.ok rata képviselő már régebben kérdést intézett ebben a kérdésben a miniszterelnökhöz, valamint a hadügyminiszterhez és a herceg őrnagyi rangjáról való lemondása tárgyában, de választ még nem kapott, ezért a válaszadást meg fogja sürgetni. Az Epocha értesülése szerint György herceg anyagi viszonyainak olyan rendezéséi nem hajtandó elfogadni, hegy bármilyen összegű állami apanázst szavazza'' nak meg neki. A Pravda értesülése szerint »' herceg csütörtökön meglátogatta, Pastes miniszterelnököt es N desks: külügyminisztert, akiktől helyzetének sürgős rendezését leérte. Pastes megígérte, hogy a legközelebbi minisztertanácsi ülésen határozni fognak ezekben a kérdésekben. h Beogradski Dntvnik & királyfi több állítólag autentikus levelét közli, me'yeket ebben a kérdésben a kormányhoz, a hadügyminiszterhez és a szkupstine elnökéhez intézeti. UgyonszoKat a leveleket leközölték a Politika és a Start. Beogradski Dnevnil: is. Mint beográdi tudósítónk jelenti, a- rendőrség mindezeket az újsága-; kai elkobozta és a Start Beogradski Dnevnikei (Cicvaricp lapja) egy napra betiltotta. Mint beográdi tudósítónk jelenti;, a herceg pénteken délelőtt újból felkereste Pasicsot, később pedig MUrovics beográdi polgármestert js. Délután a miniszterelnökségen konferencia volt, melyen Pasicson és Nincsicsen kívül dr. Ribar házelnök is részt vett. A konferencián György herceg kiváltságairól tárgyaltak. A belügyminiszlerválság A demokratapárt pénteken délután ülést tartott, melyen a belügyminiszteri tárca betöltésével foglalkoztak. Hosszú vita után elhatározták, hogy egyelőre nyitva hagyják ezt a kérdést és felhatalmazták a pórt elnökei, Davidovics Ljubáí, hogy Pasics miniszterelnökkel e kérdésben a párt revében megállapodást létesítsen. A szkupstina ülése Délelőtt fél tizenegykor nyitotta meg a szkupstina üiését Ribar házelnök. A napirend tárgyalása előtt a miniszterek néhány kisebb jelentőségű kérdésre válaszoltak. A formalitások elintézése után következett volna a kerületi beosztásról és a főispánokról szóló törvény módosításának tárgyalása, amit a szükséges kvórunt hiánya miatt a csütörtöki ülésen elhalasztottak. A tárgyalás megkezdése előtt azonban megállapította ez elnök, hogy a ház ismét határozatképtelen. Időközben a pártok vezetői megjelennek ez ülésteremben, akiknek felkérésére di. Ribar elnök előterjeszti az indítványt, hogy szkupstina ülését bizonytalan időre napolják el és a képviselőket szeptember közepe táján írásban hívják i?mä össze.
