Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-30 / 236. szám

1922. augusztus 30. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. őiM ja, hogy az érdekelt gyárak hitelez­nék az építés költségeit és ennek el­lenében a lakások elsősorban ezeknek a gyáraknak a munkásait illetnék meg. vagy pedig maguk a gyárak épí­tenék fel a munkáslakásokat, ha a város a Putri-kaszárnya épületét erre a célra nekik díjmentesen, bizonyos rekompenzációk ellenében átengedné. A városi tanácsban a legmesszebb­menő engedékenység tapasztalható a kérdésnek ilyen módon való megoldá­sa tekintetében és a tárgyalások ilyen irányban legközelebb már megindul­nak. A bécsi interparlamen­táris konferencia Négyszáz résztvevő — A nemzeti ki­sebbségek agya és a kisantant távol­maradása — .4 magyar csoport offen­­zivája a kisebbségi kérdés tárgyalá­sánál A Bí.«megyei Napló bicéi tudósitójátói Az osztrák szövetségi parlament üléstermében megkezdődött az inter­parlamentáris Uniók huszadik nem­zetközi kongresszusa. Négyszáz körül Jár a világ minden részéből össze­­sereglett résztvevő parlamenterek száma. Nagynevű, intemacionális súlyú politikusok és szürke ismeret­lenek sorakoznak egymásután a részt­vevők listáján. Itt van a földkerekség majdnem minden parlamentjének képviselete, csupán a kisantant álla­mok parlamenti csoportjai maradtak távol. Ez a tény természetesen sok mindenféle rosszakaratú és fantasz­tikus kommentárra adott okot. A fan­tasztikus hírek igazi magját megálla­pítandó, felkerestem a konferencia elnökét: dr. Heinrich Mataja állam­titkárt és felvilágosítást kértem tőle. Mataja dr. ezeket felelte kérdéseimre: — Tény, hogy a kisantant államok csoportjai nem vesznek részt a kon­ferencia munkájában olyan formá­ban, ahogy azt terveztük. Az elhatá­rozás okát — mivel nekünk nem je­lentették be — megmondani nem tu­dom. — A nemzeti kisebbségek ügyét társ? válni fogjuk: Adelswaerd svéd professzor fogja ezt a kérdést referál­ni. Ez a konferencia lesz ezerkilenc­­ezáztizenegy óta az első teljes kon­gresszus és igazán kár, hogy még ezen a kongresszuson sem lesz együtt a világ minden parlamenti testületé­nek képviselője. — A francia delegáció körében úgy tudják, — és ez indokolás látszik a leghihetőbbnek, — hogy a távolmara­dásnak semmi egyéb oka nincs, mint a Népszövetségi Liga prágai konfe­renciájának emlékezetes diszharmo­nikus lefolyása. A távollevő Uniók a prágai kongresszus tanulságai alapján hozták meg határozataikat. De ha vannak távolmaradó csopor­tok, viszont vannak olyanok is, ame­lyek teljes garnitúrával vonulnak fel, oly kvantitatív arányban, amihez ha­sonlót az eddigi interparlamentáris konferenciákon nem láttak. Elsősor­ban a magyar csoport vonultatott fel több mint száz tagot. Külön hajó hoz­ta a magyar képviselőket Bécsbe és ugyanaz a hajó szolgál lakásul a ma­gyar kongresszusi' tagoknak. Itt van Andrássy, Apponyi1, Klebelsberg, Drózdy, Csontos Imre — egyszóval az egész magyar politikai világ a szo­cialisták kivételével. A magyar delegátusokat különben nem a legkedvezőbb fogadtatás várta Bécsben. Mint minden konferencián, termé­szetesen itt is virágzik a minden­­fajtájú propaganda. A magyar politi­kai kurzus ellen két irányból is of­­fenziva indult meg. Minden érkező kongresszusi tag legelőször is egy szürketáblás könyvet kap a kezébe. A cime: »Verbrechen an Ödenburg«:. A cimtáblán égő falvak, akasztófák és a háttérben ez a fölirás: Magyar­­ország. Ezt a könyvet a nyugatma­gyarországi német szövetség terjeszti. Jtlert, amint a könyvből megtudjuk, sz osztrákok még mindig nem mond­tak le Sopronról. De erő3 offenziva ndult meg a magyar politika ellen nás oldalról is .A bécsi emigránsok f r‘goi, német és francianyelvü brosü­­ákat ad.tak ki, amelyben a magyar kurzus rendszere ellen tiltakoznak. A Xuagyar delegátusok viszont a nem­­etiségi kisebbségek érdekében ké­zülnek támadásra. Bécs kitesz magáért és ami rend­kívüli szomorú züllöttségében nyúj­tani tud, azt mind a konferencia ren­delkezésére bocsájtja. Vasárnap este a schönbrunni kastély pompás ter­meiben fogadás volt, hétfőn a Kon­­zerthausban zárt diner, kedden Hai­­nisch köztársasági elnök fogadta a Eallhausplatzon az Unió tagjait. A parlamentben az újságírók kényel­mére külön posta és távirdahivatalt rendeztek be. A sajtószolgálat első­rendű. Minden újságíró a titkárság rtján azonnal megkapja francia nyel íren valamennyi elhangzott felszóla : ás teljes szövegét. Valamennyi nagv I lan képviselője itt van és a kongresz­­zusi sajtószobában valósággal bábeli js zűrzavar. A legtöbb újságíró és kép iriselö egész családját magával hozta, hisz az élet Bécsben az ezerkoronás villanyosjegy mellett is olcsó, ha va­­aki dollárok boldog tulajdonosa. Ta­­án a konferencia tagjai, ha vissza­érnek hazájukba, nemcsak a pompás dinerekről, nemcsak a schönbrunni kastély szinaranvbó! vert falakkal díszes szobáiról és a magyar kormány meghívására luxushajón végigélve­zett dunai és pesti kirándulásról fog­nak beszámolni, hanem elmondják fez ezerkoronás villanyosjegy szomorú orténetét is és nem feledkeznek meg SiTól sem, hogy a márványterem aj­taját, ahol az előkelő vitatkozásokat endezték, csak két nappal ezelőtt uzta darabokra az éhező munkánál üüek rongyos csapata és ennek a patának vértócsás emléke még nem s száradt fel egészen a parlament szlopairól és márványlépcsőiről. Sz. V A jugoszláv-cseh katonai megegyezés rendkívüli izgalmat keli: Budapesten A magyar külügyminiszter Genfbe utazik — Sürgetik a külügyi bizottság- összehívását közvetlenebbül van érdekelve ebbei a kérdésben és amely nem egyezi! abba bele. hogy a kikötő városa Hin terlandját képező osztrák területen a szláv hatalom vethesse meg a lá­bát. Ez a törekvés Olaszország leg­teljesebb ellenállásával fog találkoz­ni. Már most, ha emellett számba­­vesszük azokat a belső nehézsége­ket, amelyeknek belülről ható erejé­vel kell a kisántánt e két államának megküzdenie, — Csehországban a szláv autonómia gondolatának egyre növő arányokban való jelentkezését, kétségtelenné válik a tények objektiv szemlélője előtt, hogy bár a cseh— jugoszláv katonai készülődések híre minden komoly megfontolást megér demel, nagyon kérdéses, van-c ere­je Csehországnak legyőzni a terve végrehajtását gátoló belső akadályo­kat, A magyar belügyminiszter Géniben. Bánfíy Miklós gróf külügyminisz tér szerdán utazik el Geníbe a ma gyár kormány képviseletében, az osztrák kérdés tárgyalásakor. A ma gyár külügyminiszter megkísérli ér vényesiteni azokat a szempontokat, amelyek a kérdés magyar vonatko­zásaihoz fűződnek. Összehívják a külügyi bizottságot. Budapestről jelentik: Az ellenzéki [képviselők sürgetésére, de az cgy­­fségespárti képviselők kívánságára is, Bethlen miniszterelnök elhatározta, hogy a külügyminiszter távoli-été­ben is összehívja a külügyi bizott­ságot. A külügyi bizottság foglalkoz ni fog azzal az uj helyzettel, melybe a jugoszláv—cseh megegyezés foly­tán került Magyarország. i Izgalmak a francia munkásság körében — Általános sztrájk fenyeget —* Parisból jelentik: A munkásság ama mozgalmához, amelynek célja, hogy a vasárnap Havreban lejátszó­dott véres zavargások miatt 24 órai általános sztrájkot rendezzenek, ed­­digeié csak a kommunista munkások csatlakoztak. Kormánykörökben azonban, tekintettel a munkásság izgalmára, összeütközésektől tarta­nak, miért is a francia kormány nagy­stílű óvóintézkedéseket léptettek életbe. Parisban nemcsak a rendőr­séget, hanem a teljes katonai helyőr­séget készenlétbe helyezték. A Havas-ügynökség jelentése sze­rint Rcuenban 24 órás általános sztrájkot hirdettek, úgy hogy a ki­kötőben horgonyzó 55 hajónak kira­kodása lehetetlenné vált. A reggeli párisi lapok jelentése szerint az általános munkásszövetség elvetette azt, hogy csatlakozzék a túlzók részéről kiadott sztrájk­­parancshoz. Felszólította híveit, hogy dolgozzanak tovább, de a mai nap munkabérét adják a havrei sztráj­kolok javára. Egyébként a munkás­­szövetség szolidárisnak nyilvánította magát a havrei sztrájkolókkal és á kormányt tette felelőssé a kiontott vérért. Szombaton és vasárnap or­szágszerte tüntető gyűléseket ren­deznek. A határozat következtében valószínű, hogy csak Párisban lesz részleges sztrájk. > £r«*KMMMM»«.-: Orvosi műszerek nagy választékban érkeztek és jutányos áron kaphatók Tenner optikus Subotica, Kralj Alexandra-u. 11. Műtőasztal! MGszersze’srény! Betegápolási cikkek nagy raktára! lilies kilátás megegyezésre a német jóvátétel ügyében Szerdán folytatja tárgyalásait a jó­vátételt bizottság A jóvátételi bizottság a Wolff-ügy­­nökség párisi jelentése szerint ülést t irtott, .amelyen Amerika képviselője. ÍÍ3 résztvett. A bizottság a német kor­mány által julius 12-én előterjesztett moratóriumkérés fölött szerda előtt ( aligha dönt. Hivatalosan közölték a német kormánnyal, hogy a bizottság szerdán hajlandó meghallgatni a né­met kormány meghatalmazott képvi­selőit. A Malin szerint a döntés elha­lasztása belga kezdeményezésre tör­tént. Belgium ugyanis elhatározta* hogy három hónapig Németországtól készpénzfizetés helyett szállításokat fogad el. A IHavas-ügynökség úgy tudja, hogy a jóvátételi bizottság szer­dai döntése egyhangú lesz. Újabb német javaslatokat várnait. Berlinből jelentik: Az angol-francia' ellentétek a jóvátételi bizottság szom­bati ülésén akkorák voltak, hogy a megegyezésre egyáltalán nem volt remény. A francia megbízottak telje­sen elfogadliatatlanoknak minősitet­­ék a legújabb német javaslatokat is és azoknak feltétlen elutasítását java­solták. Az angolok is azon a vélemé­nyen voltak, hogy a német javasla­tok nem kielégítők, azonban nem tar­­itolták helyesnek a tárgyalások meg­­j szakítását, hanem azt ajánlották, jhogy a németellnek még egyszer adja­­?nak alkalmat a nyilatkozásra. Álta­lában az a vélemény uralkodik, hogy !a helyzetet rendkívül komolynak kell I tartani, mert a német kormány ismét (határozottan kijelentette, hogy leg­utóbbi javaslatain túlmenő ajánlat í teljes képtelenség. A megegyezés re­­jjménye, amely angol körökben él, ed­zőig még nem közeledett a megvaló­suláshoz, mert eddig még — éppen [a német kormány említett nyilatko­zata folytán — újabb német javasla­tok nincsenek. -- -•* ; Budapestről jelentik: A Hollandsch Nieuxvs bureau jelentése, mely hirt adott a Csehszlovákia és Jugoszlá­via közötti katonai konvenció létesü­­'léséről és azokról a kidolgozott ha­­íditervekről és katonai készülődé­­jsekről, amelyek Ausztria és Ma­­'gyarország területeinek árán a szláv korridor megvalósítását célozzák, — i nagy feltűnést keltett úgy a közön­ség, mint a politkusok körében. A politikai pártklubbokban — ámbár Jiiggadían ítélik meg a helyzetet — élénk megbeszélések tárgyát képez­ne a jugoszláv—cseh törekvéseknek I ez a pozitivformában való megjele­nése. A helyzettel jól ismerős, a kérdés­ben elsőrendűen autentikus helyen, [ahol a magyar kormány felfogását is jól ismerik, a cseh—jugoszláv ka­tonai készülődések híréhez a követ­kező érdekes reflexiókat fűzték a Bácsmegyei Napló budapesti mun­katársa előtt: — A Csehszlovákia és Jugoszlá­via között!, a szláv korridor j gondolatának realizálását célzó katonai megállapodások, sőt for­mális felvonulási tervek létesülé­­séröl szóló hir nein kelthet meg­lepetést azok előtt, akik az euró­pai események fejlődését a lon­doni konferencia csődje óta fi­gyelemmel kisérték. A londoni konferencia szétválása óta, ahol a nyugati hatalmak együt-| tese tartó-kapcsaiban meglazult, egy általános európai krízis vet- « te kezdetét, melynek most fon­tos fordulópontja eié érkeztünk. A nyugati hatalmak közötti felme­rült ellentétek, amelyek a nagy­­ántánt hatalmi egységét megbontot­ták, uj impulzust adtak a kisántánt hatalmi törekvéseinek és bizonyos lehetőségeket feltárva, uj tápot adtak a cseh és jugo­szláv közeledési tervnek. — Ezek a hatalmi törekvések ter­mészetszerűen vezetnek Ausztria, a meggyöngült, a gazdasági agóniában vergődő Ausztria felé. Hiszen ebben az agóniában, — amint mindenki előtt világos, aki a cseh és az osz­trák ipari érdekeltségeknek az utób­bi időben végbement elkeseredett harcát figyelemmel kisérte — a cseh aspirációknak nem csekély része van. A cseh és jugoszláv hatalmi tö­rekvésekkel azonban szemben áll Olaszország, amely, .az antant államai közül a leg-

Next

/
Thumbnails
Contents