Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-29 / 235. szám

BACSMEGYEI napló

5. oldal.

H)22 augusztus 29.

pgyon érdekes beadványának köy$tkező részlete;

^Meggyőződésem, amit a főtár- Syalás folyamán bebizonyítani is remélek, hogy védencem ártatlan és tíz egész Tisza-gyilkosság a bíróság

előtti formájában nem egyéb, mint a Hüttner patalógikns agyában megfogamzott mese«.

A Tisza-iigy táblai tárgyalását októberre tűzték ki.

A Dráva partján — Magyarország határán

— Ahová Magyarországból hoznak vizet — Kézfogás a vízben —

Amott feljebb* a Nasici fűrésztelep hatalmas fakészletei állanak, munkások sürögnek a parti daru körül. A barcsi vasútállomásra most fut be a pécsi vonat; látni a leszálló utasokat. A Leszámitolóbank közraktárai másfél kilométer hosszúságban elhagyottan húzódnak végig a parton. Amióta a háború kitört, a közraktár évi har-' mincezer vagonos forgalma semmivé lett. A felső vasúti hídnál pedig a legnagyobb dunántúli magyar malom, az osijeki Unió-részvénytársaság gőzmalma áll munkanélktil.

A Dráva magyarországi partja, ahol azelőtt ezer munkás kereste a vizi forgalomból kenyerét, néma és kihalt. Egy-egy vasúti munkás sétál ’ csak a sínek között, a Dráván pedig a bácskai, a szerb, román és bulgár tengerit szállító uszályhajók raja helyett két uszoda áll a vizen a parti vállalatok alkalmazottai számára, kik munka hijján a fürdőben töltik idejüket.

Az innenső parton a közeli Virovitica lakói számára is építettek uszodát, ahová délutánonként fürdövonat iszi őket. Egy folyó medrében fürdik két ország lakossága, de még a vízben is ügyelni keli az országhatárra. A Dráva közepén képzelt vonal a határ, amit átlépni szigorúan tilos. Amióta; a kölcsönös találkozást a hid közepén jiem engedélyezik a katonai hatóságok. (néhány hónappal ezelőtt még rendes uzus volt a hidon való beszélgetés), most a vízben igyekeznek egymással iársalogni az emberek. A bátrabb úszók bemerészkednek a Dráva közepéig, hogy a kuriózum kedvéért kezet foghassanak egymással — de a parti- és hidörségek riasztó lövése többnyire szétrebbenli őket.

Beszélni nem szabad, de átnézni lehet Magyarországra. A Dráva az idén a nyári szárazság folytán nagyon sekély s a parti füzeseken túl még mélyen nyúlnak be a homoksávok a vízbe, úgy, hogy a Dráva medrében még ötven méternyire száraz lábbal meg lehet közeliteni a magyar partot.

Az említett fürdővonat jelenti a tizenhat kilométernyire levő Viroviticától a Dráva partjáig terjedő határterület minden vasúti forgalmát. A. vasúti Ilid, melyen át a Dunántúl és Szlavónia forgalma lebonyolítást nyeri, most céltalanul áll. A Dráva horvátországi. partján, közvetlenül a vashid mellett fekvő és Magyarországnak Ítélt ötszázholdas kis Sáncpuszta lakói csak csónakon mehetnek át magyar területre.

Ezen a vonalon megszűnt a vasúti forgalom. ,. Azaz mégis van. Naponta készer, reggel és, este hét órakor egy-egy mozdony jön át a hidon, mely külön tartályban vizet hoz a Viroviticáról induló vonatok számára Barcsok Virovitica állomáson ugyanis még nincsen kutberendezés és igy Magyarországból kell a vizet importálni.

Személyforgalom nincs a határon. A terezinopolje—barcsi közúti hidon át csak útlevéllel lehet átmenni, de ezt az utat nagyon kevesen veszik igénybe. Csupán a kényszerű utasok, a Horvátországból kiutasított magyarok számára nyit utat a hidőrség.

A hidon át íebonyolilott. régi nagy forgalomból mindössze ennyi maradt meg. Ezenkívül —. a határmenti hatóságok engedélyével — egv héten kétszer a barcsi orvosok látogatnak el Terezinopoljere betegeikhez. _ sürgős esetekben soron kívül is átjöhetnek éppúgy, mint a barcsi szülésznők. A határátlépési igazolvány a. legnagyobb Ritkaságok közé tartozik: a Dráván csak —' a-svreerek tudnak áthatolni.

Terezinopolje — országhatár. Ez a (jelző- valami különös, furcsa fontosságot kölcsönöz ennek az ötszázlakosu kis dráyaparti horvát falucskának, melyet hatalmas négyivü közúti vasjhid köt össze Magyarországgal.

Egy év ó'ta, Baranya kiürítése után Jett határközség Terezinopolje. Azelőtt ézorosan Összefüggő része volt a so.mogyrnegyei Barcs nagyközségnek, amellyel a kétszázméteres vashid, há-Soru kilométerrel feljebb pedig vaSuti lid köti össze. Ez a két híd kapcsolta jegybe Szlavónia és a magyar Dunánkul gazdasági és kereskedelmi forgalmát, ma pedig fontos katonai objeklum a két impozáns vasépitmény, ■gyakorlati haszon nélkül. A határszéli forgalom megszüntetése és a szigorú <határelzárás> miatt az őrszemek a két ihid közepén árván elhelyezett tábláikat őrzik, melyek a két ország határát jelzik. Katonaság vigyáz, hogy senki a hidra ne mehessen. A hidlábnál íeltüzött szuronyu baka áll feszesen és farkasszemet néz a másik oldalon levő magyar katonával. Azután át-áttekint Magyarországra, a hid főnél kezdődő barcsi utcákba, ahol minden háztetőt, kaput, ablakot, fát és bokrot világosan meg lehet különböztetni egymástól.

Nyári ünnepdélutánokoi^ különösen érdekes megfigyelni az innenső partról a szomszédos magyar város életét. A hid túlsó lábánál a fövenyes folyóparton fürdőznek a barcsiak. Távcső nélkül is fel lehet ismerni az embereket. Integetni is lehet, a fürdözök hangjait tisztán áthozza a viz, a rezesbanda nótáira még ideát is lehet mulatni. Egyesek átkiáltanak az ismerősöknek, akik ijedten kapják el a fejüket: odaát szigorúan tiltják a nemzetközi drótnélküli telefonbeszélgetést és a tulsópartiak nem vállalják a kockázatot.

iek. Igazán nem zavarom . . .

— Dehogy! mi sohse megyünk el vacsora után. De nálunk minden vacsora háziünnepély. Mindig estélyi ruhában ülünk az asztalhoz. Mi azt hisszük, hogy ez igy nagyon szép És sok örömünk van benne. Nálunk minden este: estély. .Vacsora után zongorázunk.

— Mily szépen élnek . , «

— Szépen, boldogan . . *

£n ekkor kitépve magam az aszezonyhozta finom muzsikáju hangulatból, szigorúan Szűcs Lászlóra néztem. A tekintetemben ez volt: »Te méltatlan dús, itt király vagy, látom, hogy uralkodsz is. Szerelmed itt beteljesedik .— mondd hát, miért bitangolsz idegenben és heversz a szerelem szemétdombjain?«

Barátom tekintete felém esett, amikor e szavakat némán integettem felé. Azt hiszem megértett. Szempillái megrebbenlek, aztán kiválasztott egy pompás őszibarackot és odanyujtotta a feleségének . . .

Vacsora után átmentünk a szalonba. Mária egy uj kottátért ment a

__ Te gazember! —• mondtam fél; hangon, de szitkozódva.

Szűcs László mosolygott. Kevés szünet után igy szólt:

— Kérlek, ha egy világhírű' énekesnőnek van egy milliárdokat éró ékszere, ugy*e nem viseli? Csináltat Tóla értéktelen, de csillogó utánzatot és az utcán, vendéglőben, színpadon és színházban azt hordja.

Az igazit titkos, záru, finom Riivjir e* 'L-beflPott^WfőrzL ; '?•• ••* l ^ C

— Megkezdődtek az SHS.-lengyel kereskedelmi tárgyalások.

Varsóból jelentik : Hétfőn kezdődtek meg a tárgyalások az SHS. kormány kiküldöttei és a lengyel kormány között kereskedelmi szerződés megkötésére, funkovics Velizár, a jugoszláv delegáció el nöke előzőleg több lengyel ipari centrumot látogatott meg.

— Miniszterek visszatérése Beogradba. Beogradból jelentik : Tinwtievícs Koszta belügyminiszter, a miniszterelnök helyettese, hétfőn este útjáról visszaérkezett Beogradba. Ugyancsak hétfőn este érkezett meg Beogradba Omerovics közegészségügyi miniszter. Kedden érkezik Puceij földmivelésügyi miniszter.

— Viaskalin főinspektor uta* zása. Beogradból jelentik ; A sombori vizsgálatot vezető Viaskalin Milorád dr. főinspektor Beogradba érkezett, hogy a néhány sürgős hivatalos ügyet a belügyminisztérium B. B. B. ügyosztályában elintézzen. Viaskalin dr. két nap múlva utazik vissza Somborba, ahol most különösen a pazovai kőbánya körüli visszaélések kinyomozása foglalkoztatja.

— Személyi változások a suboticai bíróságnál. Mint értesülünk, Lahner Antal suboticai törvényszéki bírónak a velikikikindai törvényszékhez való áthelyezését visszavonták és Lahner Antal továbbra is a suboticai törvényszéknél marad. A novi-mosti törvényszéktől a suboticai törvényszékhez helyezték át Kiszela Ferenc törvényszéki bírót. Frank Sándor dr., törvényszéki jegyzőt, az államnyelv nem tudása miatt állásából elbocsájtották.

— A Bánát az éhező oroszokén Becskerekről jelentik: Az éhező oroszok javára folytatott gyűjtési akcióban a Bánát népe is erősen résztvett. A bánáti gyűjtés végösszege másfélmillió koronára rúg.

— Felemelték az ipar engedélyezési illetékeket. Beogradból jelentik: A kereskedelmi és iparügyi minisztérium a villany installáció, nyomda berendezés és épit kezési engedélyek diját 100 dinárról 200 ra, egyéb üzemekét 50 dinárról 100 dinárra emelte fel.

— A berlini jugoszláv FSkonzulátus megnyitása. Beogradból jelentik : Az újonnan kinevezett berlini jugoszláv főkonzul Ramadunovics, a napokban utazik el Berlinbe, hogy ott újra megnyissa a fókonzulátust. A háború kitörésekor bezárt berlini szerb konzulátus evvel ismét megkezdi működését.

— A szocialistapárt gyűlése Vrsacon. Vrsacról jelentik: Vasárnap délelőtt tiz órakor az országos szocialistapárt népgyülést tartott, amelyen a vrsaci és a vidéki párthivek nagyszámban jelentek meg. A népgyülés első szónoka Iskuljev Jovan dr., a vrsaci munkásbetegsegélyzőpénztár igazgatója volt, aki a politikai helyzetről és a szocialistapárt parlamenti működéséről mondott hosszabb beszédet. Utána Dedakin Lázár terjesztette elő1 a határozati javaslatot, amelyet a népgyülés egyhangúlag elfogadott. .

— Lakásokat rekvirálnak Novisadon. Novisadró! jelentik: Hétfőn érkezett meg Novisadra a szociálpolitikai miniszter uj lakásrendelete, amely szerint 1923. év január 1-töl kezdve nem lehet lakásokat rekvirálni. Erre való tekintettel egy bizottságot szerveztek, amely a város egész területén lakásvizsgálatot tart abból a szempontból, hogy van-e fölösleges lakosztály. A bizottság tagjai között van a novisadi törvényszék két magasrangu tisztviselője, továbbá a postaigazgatóság, a pénzügyigazgatóság, a közegészségi hivatal és az agrárhivatal két-két tisztviselője.

—. jugoszláv képviselek tanulmányútja. Beogradból jelentik: Politikai körökben mozgalom indult meg egy kirándulás megszervezésére, melyen képviselők vennének részt. A képviselők Prágába és Varsóba fognak utazni, hogy a szövetséges államok viszonyait tanulmányozzák. Szó van arról is, hogy Bukarestbe is ellátogat a kiránduló képviselők csoportja.

— Az uj tizdináros bankjegyeket kivonják a forgalomból. Beogradból jelentik: Néhány napja, hogy az Amerikában készült uj tizdináros bankjegyeket a Narodna Banka közforgalomba helyezte. Alig kerültek az uj bankjegyek a közönség kezébe, amidőn kitűnt, hogy a rajtuk levő kék szin kopik. A Narodna Banka igazgatója ennek folytán az uj tizdináros bankjegyeket máris kivonja a forgalomból, — úgyszólván — még mielőtt forgalomban lettek volna. A lapok élénken kommentálják a feltűnő esetet.

— Hosszú mátkaság. Az igazi szerelem örökkön él. Ezt hangoztatja Beacon, Newyork város bírója, Éránk Rickert is, aki 73 éves korában esküdött örök hűséget piruló menyasszonyának, Johanna Shermannek, kinek ugyancsak 73 tavasz nyomja vállait. Az ifjú pár 55 évvel ezelőtt ismerkedett meg, akkor meg is tartották az eljegyzést, de a házasságból valahogy nem lett semmi. Most- 55 év múltán/, jóvátette a mulasztást és elvette gyerekkori szerelmét.

— Nemzetközi sakkverseny Trencsénteplicen. Szeptember 22-én kezdődik Trencsénteplicen (Csehszlovákia) a legközelebbi nemzetközi sakkverseny, amelyen 14 mester vesz részt. Eddig a következő mesterek részvételét, biztosította a rendező fürdőigazgatóság: Bogolyubov,Grünfeld, Johner, Maróczy, Mieses, Réti, Spielmann, Tarrasch, Tartakower, Teichmann, Wolff és a jugoszláv Kosztics. A verseny október 6-ig fog tartani. Dijak: 3000, 2500, 2000, 1500, 1000 és 500 csehkorona, ezenkívül minden játszmáért a győztesek 60, a legyőzöttek 20 koronát kapnak. A résztvevők 100 korona napidijat és utiköltségmegtéritést kapnak.

— Sztrájkok Ljubljanában. Beográdból jelentik: Ljubljanában hétfőn bérkövetelések miatt sztrájkba léptek a könyvkötő- és _ mészárossegédek, valamint a borbélysegédek. Mindhárom sztrájkban folyamatban vannak a tárgyalások a munkások és munkaadók között.

— A baranyai menekültek gazdasági egyesületének közgyűlése. Bcográdból jelentik: A baranyai menekültek gazdasági egyesülete vasárnap, szeptember hó 3-án, az uj Munkás-Otthonban közgyűlést tart.

— A beogradi dunakikötő tervei. Beogradból jelentik : A város rendezési bizottság legutóbbi ülésén elhatározták, hogy elsősorban a dunai kikötő kiépítéséről kell gondoskodni. A tervek kidolgozásával Nesics és Riskov beogradi műegyetemi tanárokat bízták meg