Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-29 / 235. szám

, 2^ đđsS. B'ÁCSMEGYH mPffi 1922. augusztus 29. nék, hogy Magyarországot mind­addig ne ' vegyék föl a NépszÖvd­­ség tagjai sorába, míg minden a nemzetközi szerződésekből folyó kö­telezettségét nem teljesítette. Olaszország megmenti Ausztriát ? Rómából jelentik: Vasárnap mi­nisztertanács volt, amelyen Para­­tore kincstári miniszter bejelen­tette, hogy lehetőleg siettetni akarja az Ausztriával folyó tárgya­lásokat, Előzőleg tanácskozott Bör­töne pénzügyminiszterrel és az a szándéka, hogy e!kész;ti a nép­­szövetségi ülésszakra előterjesz­tendő tervezetét s ezért a római tárgyalások rövid ideig fognak tartani. Olaszországnak Ausztriával szrmben kedvező szándékai vannak, mert tudatában van annak, hogy Ausztria esetleges összeomlása mi lyeti végzetes következményekkel jár­hat a vele szomszédos államok köz­gazdasági viszonyaira. Az osztrák kérdéssel látszik összefüggésben lenni az, hogy Soleri hadügymi­nisztert a király vasárnap kihall gatáson fogadta, azután pedig a hadügyminiszter fölkereste Schan %er külügyminisztert. Carletti had agyi államtitkár is vasárnap Ró mába utazott. ... ......... Szociális és humanitárius £ ügyosztály létesül avasutigazgatóságoknál A vasúti alkalmazottak kiválnak az > országos betegpénztárból / rA közlekedésügyi minisztériumban most készült el az a tervezet, amely újításokat vezet be a vasúti alkal­mazottak szociális ellátása tekinte­­itébcn. Az újításra két fontos okból ,voIt szükség: elsősorban is a vasúti alkalmazottak beteg- és balesetbiz­tosításának újbóli szabályozása vált Szükségessé, másodszor pedig a Vasútnál is kezdenek arra a belátás­ra jutni, ami most úgyszólván min­den vonalon érvényesül, hogy az al­kalmazottak helyzetén pusztán fize­­íésjavitásokkal nem lehet segíteni, hanem ennél sokkal radikálisabb szociális intézkedések lehetnek csak eelravezetők. Ezeknél az okoknál fogva minden yasutigazgató Ságnál szociális és hu­manitárius ügyosztályt létesítsenek, ■amely szerv hivatott lesz arra, hogy az alkalmazott érdekeit a munkaadó állammal szemben megvédje és min­den lehető intézkedést megtegyen a yasuti alkalmazottak helyzetének javítása érdekében. Az uj ügyosz­tályokat most szervezik az egyes vasutigazgatóságoknál és azokat a közlekedésügyi minisztérium hasonló jij ügyosztályából fogják irányítani. A most létesülő szociális és hu­manitárius ügyosztályok kinevezett Vezetői most tartották meg Dubrov liikban első értekezletüket a közle­kedésügyi miniszter kiküldöttének .vezetésével. Ezen a konferencián körvonalazták az uj vasúti ügyosz­tályok hatáskörét és célját. Eszerint az egyik legfontosabb leendője az uj ügyosztálynak a yasuti alkalmazottak baleset- és be­tegbiztosításának kidolgozása lesz, *A vasúti alkalmazottak ugyanis egé­szen kiválnak 'az országos beteg­­fpénztárból és minden vasutigazgató­­bág területén külön vasúti beteg­­pénztárt létesítenek. A biztosítási ^szabályzat lényegesen eltér az or­szágos pénztárnál érvényben levő I szabályoktól és sok tekintetben an­­\nál szociálisabb lesz3 Ezen a fontos feladaton kivül még az uj ügyosztály hatáskörébe tar­tozik az alkalmazottak természetbeni ellátásának minél szélesebb meder­ben való kiterjesztése, yalamint egy később! időpontban a vasutasok nyug­­dijkérdésének újbóli szabályozása. A vasúti alkalmazottak körében nagy várakozással tekintenek az uj szociális ügyosztályok működése elé. Csehszlovák-magyar határmegállapitás a salgótarjáni bányavidéken A határ megállapító bizottság elvben honorálta a magyar kívánságokat A csehszlovák—magyar haíármeg­­állapitás feladatának egyik legfonto­sabb és legkiélezetteb pontja a salgó­tarjáni bányavidék felosztásának kérdése, amit bizonyát az a tény is, hogy a hosszú magyar—csehszlovák határvonal mentén behatóbb tárgya­lás alá csak ezt ve.te a határmeg­­állapitó-bizottság. Ennél a pontnál á magyar érdekek képviselői Magyarországnak köve­telték vissza Somoskő és Somosuj­­lalu községeket, mint amelyek nem­csak Magyarország általános gazda­sági szempontjából, hanem a helyi gazdasági viszonyok folytán is Ma­gyarországra nézve különös fontos­sággal bírnak. Ezen a területen yan a sátorost állami kőbánya és a Krepuska-iéle kőbánya. Ezek a bá­nyák látják el Budapestet bazaltkő­vel. Ha e bányákat Csehszlovákiá­hoz csatolják, akkor a valutakülönb­ség következtében lehetetlenné len­ne, hogy Budapest innen szerezze be bazaltkőszükségletét és mert vi­szont Csehszlovákia bazaltkővel a Sátorosi bányákon kivül is bőven el van látva, a sátorosi bányák tönkre­lene nem katholikas radikális jelöl­tet hozni, miután Suboticán ilyeii) sem akad, a vidéken azonban ilyen' jelöltekben választék is volna. Ettől? a megoldástól azonban a radikális­­párt érthető okokból idegenkedik és igy a beavatott körök véleményei szerint a megoldásnak ez a módja $ legkevésbbé valószínű. mennének, mert nem versenyezhet- telével. nének csehszlovák, városokhoz kö­zelebb fekvő más bányákkal. Somosujfalu területén fekszik a Szénipari és Kereskedelmi rt. szén­bányájának egy része és pedig ak­ként, hogy a bányabejárat magyar területen van. Somoskő község terü­letén fekszik a salgótarjáni bánya­érdekeltség nagy szénbányája, mely­nek elvesztése óriási gazdasági vesz­teséget jelentene Magyarországra nézve, A nemzetközi hafármegállapitó­­bizottság elvben honorálta a magyar kívánságokat, dönteni azonban a sa­ját elhatározásából nem akart, mert Csehszlovákia energikusan ragasz­kodik a trianoni vonalhoz és legkc­­vésbb hajlandó lemondani a salgótar­jáni bányavidéknek egy értékes ré­széről; Csehszlovákia és Magyar­­ország között a barátságos meg­egyezés e kérdésben nem jött létre A bizottság erre a nagykövetek ta­nácsát kérte föl közvetítésre, amely úgy döntött, hogy ä bizottság maga határozza meg szótöbbséggel a vég­leges határt a békeszerződés vonat­kozó rendelkezésének figyelembevé-Nincs pénz Polgármester kerestetik . . . Idegenben sem találnak megfelelő polgármestert A radikális-párt nem tudja megoldani a válságot A pölgármesterválság még mindig nem közeledik a megoldáshoz, sőt a jelölés kérdése napról-napra na­gyobb zavarokat kelt. Ma még min­dig az a helyzet, hogy nincs kilátás elfogadható jelöltre. Ez pedig a vál­ságnak hosszabb időre yaló elodá­zását jelenti. Amint már megírtuk, a radikális párt egy bizottságot küldött ki, hogy Pletikoszits András dr. lemon­dásának tényleges okait felderítse és a polgármesterválság megoldá­sának ügyében javaslatot tegyen. Ez a bizotság most kezdte meg mű­ködését, amely főképpen arra irá­nyul, hogy Pletikoszits polgármes­tert meggyőzze arról, hogy lemon­dásának nem volt komoly oka és arra törekszik, hogy a lemondott polgármester, megmaradjon állásá­ban. A radikálispártnak- ezzel kettős in­tenciója van. Elsősorban is Pletiko­szits polgármester állásban mara­dásával megszűnnék az a súrlódás is, amely épp a lemondás okai körül a radikálispárt és a banyevác földmű­ves-párt között támadt, mert a bu­­nyevác földműves-csoport teljesen azonosítja magát Pletikoszits dr. sé­relmével, így ha a lemondott polgár­­mester mégis hajlandó volna tovább vezetni hivatalát, úgy a földmüves­­bunyevác - csoportnak a radikális párton belül való elhelyezkedése to­vábbra is biztosítva volna. Ezenkívül azért is ragaszkodik a radikálispárt ehhez a megoldáshoz, mert ha Pletikoszits polgármester távozása véglegessé válna, úgy a párt a legnagyobb zavarban volna az uj polgármester személyének jelö­lésével. Azt már megírtuk, hogy megfelelő helyi jelölt nincs és ezért a párt kénytelen volna idegenből polgármestert hoznia A kiküldött ankét-bizottság ugyan még nem határozott semmit, azon ban maga a radikálispárt már még is folytatott — bár nem hivatalos — tárgyalásokat arra vonatkozólag, hogy kit lehetne Suboticára hozni idegenből polgármesternek. Az ala­posabb seregszemlénél azonban ki­tűnt, hogy az idegenből való polgár­mesterjelölés ugyanolyan nehézsé­gékbe ütközik, mint a suboticai. A radikálispárt ugyanis hivatalos nyilatkozataiban már eddig is több­ször har^oztatta, hogy csak katlio­­likus szláv polgármestert akar Su­boticára hozni, mert a párt nagyon vigyáz arra, hogy az itt túlnyomó többségben lévő bunyevácokat a pol gármester személye ne idegenitse el teljesen a városi közigazgatástól, Amint azonban Suboticán nem tud a radikálispárt a vele kooperáló bu nyevácok között megfelelő jelöltet találni, ugyanúgy nem akad megje­lelő jelölt a városon kívül ■ sem. Ez könnyen érthető is, miután a leg­több bunyevác épp Suboticán él és a ; környéken, igy Sombor vidékén már sokkal kevesebb a bunyevác és ezek között nem tudnak jogvégzett és a kivánalmaknak egyébként is megfe­lelő jelöltet találni. így tehát látszólag a polgármes­terjelölés kérdése végképp kátyúba jut, miután Pletikoszits .polgármester maradásának nagyon kevés a való­színűsége. Értesülésünk szerint azon­ban a radikálispárt erre az esetre is biztosítani kívánja magát és több irányban is folynak a bizalmas tár­gyalások arra vonatkozólag, hogy a polgármesteri állásra megjelelő egyének csatlakozzanak a radikális­­párthoz. Ha ez a kísérlet sem járna siker­rel, akkor egyetlen megoldási mód , maradna csak hátra: idegenből kel­munkáslakásokra A városi tanács leszavazta a Putri­­kaszárnyának munkás-lakásokká vald átalakítását Subotica város anyagi helyzete az utóbbi időben olyan súlyossá vált,, hogy ez az állapot valósággal béklyóki közé szorítja a városi tanács .minden, akcióját és lehetetlenné teszi mindéi® terv megvalósulását. Ez a siralmas) helyzet végeredményben arra vezeti azonban, hogy a város teljesen hátra­­marad a fejlődésben és semmiféle új] intézmény nem keletkezhetik, bármi­lyen nélkülözhetetlenül szükséges is] volna. A legaklatánsabb példa erre a mun­káslakások létesítésének kérdése, -ti napokban már ihirt adtunk arról, hogy, hosszas vajúdás után ez a kérdés vég­re kedvező stádiumba jutott, miután a városi tanács elhatározta, hogy a tel­jesen elhanyagolt és lakatlan Putri­­kaszárnyából tizenhat egy szoba­­konyhás munkáslakást Iétésit. Az át­alakítás költséged 500.000 dinárra rúg­tak volna és a tanács már ki is irue az árlejtést, amelynek alapján három; hónapon belül már el is kellett volna; készülniük a munkálatoknak. A már teljesen kidolgozott terv morf azonban váratlanul meghusult és a munkáslakásokat mégsem építik fel, A városi tanács ugyantó most foglal­kozott a beérkezett pályázatokkal és. vgy döntött, hogy a Putri-kaszárnyái; fnégsem alakítja át munkáslakásokká, miután a városnak nincs fedezete az építés költségeire. A tanács egyes tagjai ugyan erősen exponálták magu­kat a terv megvalósítása érdekében, azonban a többség mégis leszavazta azt. A városi tanácsnak a kérdésben aa az álláspontja, hogy a város szegély, leliát nem jut szociális intézkedések­re. Viszont meg lehet állapítani, hogy '100.000 dinár a munkáslakások léte­sítésére elő volt irányozva és a még szükséges 400.000 dinár hitel nyújtá­sa jobb üzlet lett volna a város ré­szére is, mint a terv elejtése. Épp a .város anyagi helyzeténél fogva arra úgy sem lehet gondolni, hogy uj tiszt­viselő, vagy munkás-házakat építse­nek, viszont a Putri-kaszárnyából ol­csón lehetett volna a nagyon is szük­séges és kifizetődő munkáslakásokat megépíteni. Most, hogy ez nem törté­nik meg, tovább is lopkodni fogják az elhagyatott Putri-kaszárnya épületé­nek egyes alkatrészeit, amint legutóbb') |i3 megtörtént, hogy a rozoga kaszár­nya háztetőjének nagyrészéfc elhord­ták. így végeredményben nem marad más hátra, mint hogy a város lebon tatja az egész régi épületet és a tég­­ákat eladja. Ennél pedig mégis helyesebb volna] munkáslakások fölépítése, oltekinl­­; azoknak szociális fontosságától és ükségességétől. Őszi divatlapok megérkeztek ! ! ! Vig Zsigmond Sándor könyvkereskedése Subotica — Telefon: 57. i A

Next

/
Thumbnails
Contents