Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-29 / 235. szám
Ara 1 dinár, 2 lei, 8 márka, 1 sokol. XXIII. évfolyam Subotica, kedd 1922, augaszius 29, - 2S5. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉGt Kralja Alexauiira-ulica 4 szám al it Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-aliea 1 (Le5baeV-a’í»ía) „Tekintettel a világ újjáépítésére“ Olvassuk a XX. interparlamentáris konferencia tárgysorozatát. Á program valóban gazdag, senki íiem emelhet kifogást a konferencia ellen azon a címen, hogy jelentéktelen dolgokkal foglalkozik. Az ülések napirendjén szerepelnek a többi között a kővetkező kérdések : „A gazdasági és pénzügyi válság. A nemzeti kisebbségek jogai. A washingtoni konferencia munkálatai és a megkezdett mü folytatása, tekintettel a világ újjáépítésére ." Ez az utolsó programpont különösen aktuális. A fogalmazással ugyan egy kis baj van, mert ezt a „tekintettel" — formulát egész más jelentőségű ügyekkel való kapcsolatokból ismerjük. A jegyző — ugyebár — előterjesztést tesz a községi képviseletnek egy uj öntözőkocsi beszerzésére, tekintettel a tavalyi melegre. Az állatorvos előterjesztést tesz segédkutyapecéri állás rendszeresítése tárgyában, tekintettel a veszett ebek elszaporodására. Tekintette! az előrehaladott idényre, tekintettel a sörgyárak karteljére, tekintettel az idő előrehaladottságára, tekintettel fiatal korára és büntetlen előéletére, tekintettel a köztünk fennforgó kellemes összeköttetésre, igen, minderre szoktunk lenni tekintettel. De tekintettel a világ újjáépítésére ? Egy szűk mellékmondatba belepakolni mindent, ami ezen a világon és ebben az életben nyomorúság, szegénység, rokkantság, szégyen, erkölcsi, értelmi és anyagi lezüllöttség s mindazt, ami munka, felelet, probléma, cél, szándék, törekvés, irány, generációk életét betöltő program, ez valóban a cinizmusban oxidált stilmüvészetnek olyan dokumen tumszerü jelensége, amire a hadijelentések egy-két lélekzetet e!á!litóan,az elvetemültségig nyers őszintesége óta nem tudunk példát. Tekintettel a világ újjáépítésére. A hágai békepalotától egy programpont hiányos mellékmondatáig jutott el a világ újjáépítésének gondolata. A csecsemő Krisztus jászla nem volt méltatlanabb hajléka az isteni embernek, mint ez a mellékmondatcsökevény az isteni gondolatnak. Kitől várjunk itt teremtő munkát a „sarkaiból kifordult világot helyretoló" Hamlet leíkiismeretét. Már hozzá vagyunk szokva: demokráciát csak az elnyomottak követelnek, felekezeti egyenlőséget csak áz elnyomott felekezet, nemzeti egyenjogúságot csak az elnyomott nemzetiség, jogot csak a jogtalanok, kenyeret csak a kenyértelenek s békét csak a fegyvertelenek, az erőtlenek, a hatalomnélküliek. Akinek hatalma lenne békét adni, az sohasem lesz pacifista. A jogra és emberiességre csak az hivatkozik, akinek kezéből kihullott a fegyver. Mert amíg fegyvert tud szorítani, addig „a dicsőség mezején" keresi a diadalt. És ezenfelül a legtöbb politikus csak idegenben pacifista. Otthon irredenta, integritásos, hadügyi költségve tést, flottaépitést megszavazó és hadsereget „a dicső hadseregünket" fentartó, de ha kikerül az ország határokon tu!, másoktól a fegyverek eldobását, a jog uralmát, a fegyverrel megbántott igazság elégtételét követeli. Tekintettel ezekké a körülményekre, tekintettel erre a tömeg lélek kétlakiságra, amitől a legtisztábban látók is aiig tudják magukat fölszabadítani s tekintettel arra, hogy a világ újjáépítésére csak tekintettel vannak, nem cselekedettel, példával, tettel, önfeláldozással s tekintettel is csak azok, akik fülfegyverzeiien militaristák s csak lefegyverzeticn pacifisták, van-e rá okunk, hogy szétf töredezett illúzióinkat a remény aranydrótjaival kötözgessük össze újra egésszé, újra hívővé és újra bizakodóvá ? Csak egy fájdalmas nem lehet a felelet. (d.) Pasics és Benes soronkivül tárgyalják az osztrák kérdést Olaszország vámuniót tervez Ausztriával — Jugoszlávia és Csehszlovákia katonai konvenciót is kötnek A marienbádi tanácskozásokról alig pár nap előtt jelentette ki Nincsics külügyminiszter, hogy azt nem valamely aktuális probléma megtárgyalására hivtak össze és mára egy olyan probléma vetődött fel és követel sürgős megoldást, amely marienbádi tanácskozásoknak komoly, sőt komor aktualitást ad az évek óta lappangó osztrák kérdés, amely az utóbbi napokban sürgősen megoldandó problémává fejlődött, felszínre hozta a megoldatlan kérdésektől hemzsegő Középeurópa minden sajgó sebét. Olaszország és a kis antant között az osztrák kérdés miatt hirtelen kiéleződött a helyzet, amit mi sem jellemez inkább, mint a „Daily Chronicle"-nak az Parisból keletkezett hire) amely szerint francia körökben háborús veszedelemtől tartanak. E?t a hűt újabban ugyan börzemanövernek minősítik, de a két hatalmi csoport közötti viszonyt a legjobb akarat mellett sem lehetne barátságosnak mondani. Ez a hatalmi féltékenykedés talán kihúzza ezt a szerencsétlen Ausztriát a csávából, de az angegment mindenképen komoly pénzügyi megterhelést fog jelenteni az érdekelt államra, vagy hatalmi csoportra. Pasics és Benes soronkivül tárgyalnak Ausztriáról Prágából jelentik, hogy Pasics és Benes az eredeti programadói eltéröleg, soron kívül tárgyalnak az osztrák kérdésről. A tárgyalásokra később bevonták Kalina beogradi csehszlovák és Vosnyák prágai jugoszláv követet is, valamint a köztársasági elnök fiát, Massaryk udvari tanácsost. A tárgyalások Seypel uíjáva! foglalkoztak, valamint azokat a módozatokat beszélték meg, hogy a kisantant miként tudná kisegíteni Ausztriát jelenlegi zavaros helyzetéből. Az a kérdés, hogy a kisantant milyen anyagi segítséget tudna nyújtani Ausztriának, nem került szóba. Az uj szerződés Prágából jelentik, hogy hivatalos körökben az a vélemény, hogy Csehszlovákia és Jugoszlávia közötti szerződést, amelyet a trianoni béke biztosítására kötöttek, mostani lejárta után szélesebb alapra kell helyezni. Az uj szerződésnek védelmébe kell venni mindazokat a szerződéseket, amelyeket az utóbbi években a két állam érdekszjérájában kötöttek. A beavatottak azt hiszik, hogy az uj szerződés amelyet 25 évi időtartamra kötnek, katonai jellegű intézkedéseket is tartalmazni fog, a melynek azonban kizárólag deffenziv jellege lesz. Az osztrák problémával a szerződés részletesen fogalkozni fog és minden lehető eshetőséggel szemben előre megállapítja a két ország által közösen követendő eljárást. Senki meg nem akadályozhatja... A római „Epocha“, miként a többi olasz lapok, élénken foglal kozik az osztrák kérdéssel. A lap szerint Olaszországot senki sem akadályozhatja meg. abban, hogy Ausztriával gazdasági és pénzügyi szerződéseket kössön. Sőt az Olaszországgal való kooperáció Ausztriára nézve az egyetlen olyan megoldás, amelynek nincsen meszszebbmenö politikai jelentősége. Akár Csehszlovákiával, akár Ju goszláviával, akár Bajorországgal venné fel a kapcsolatokat Ausztria, az a saint-germanesi és a trianoni békeszerződéseket alapjában támadná meg és veszélyeztetné Közép-Euröpa békéjét. A római „ Tribuna“ szerint Olaszországnak éppolyan érdeke a jelenlegi Ausztria integritása, mint maguknak az osztrákoknak. ! Az „11 Mondo“ szerint a marienbádi tanácskozást Olaszországnak éber figyelemmel kell ki-sérni, mert ott olyan meglepetéseket is készülteinek elő, amelyek Itáliát közeiről érinthetik. A csehszlovak-jugosriáv szövetség kimélyitése Olaszországot megfoszthatja attól az eminens helyzetétől, a melynek eddig a volt Monarchia utódállamaival szemben birtokában volt. Nem szabad figyelmen kivü! hagyni különösen azt, hogy e két ország katonai konvenció létrehozását is tervezi. Olasz vámunió Ausztriával Rómából jelenti a Messagero, hogy Seypel azt a javaslatot terjesztette Schanzcr elé, Hogy Olaszország lépjen vámunióba Ausztriával. A lap szerint Schitier osztrák pénzügyi szakértő legköze’ebb Olaszországba utazik, Hogy a vámunió tervezetét részletesen kidolgozzák. Ugyanaz a lep azt a h;-t is közli, hogy római diplomáciai körök vélekedése szerint Ausztria nemzetközi felsegitése biztosítva van. A párisi „Journal de Debüts“ szerint viszont Schanz er magatartása nem eléggé érthető. A veronai találkozáson Seypel-uak azt a tanácsot adta, hogy Ausztria ügyét vigyék a Népszövetség elé és óvakodott minden olyan kijelentéstől, amelyből az osztrákok csalóka reményekettáplólhattak volna, viszont Londonban Lloyd George val együtt azon az álláspontot, volt, hogy a Népszövetség az anyagi segítés előteremtésével még ráér. Nyugaton általában úgy vélekednek, hogy Ausztrián az időnként nyiijiott, csupán a pillanatnyi szükségletek fedezésre elegendő kölcsönök nem segítenek Radikálisan és véglegesen meg kei. oldani az osztrák problémát. P Népszövetségnek elhatározó é. energikus lépéshez kell folye modni, hogy az osztrák kérdés végre lekerüljön Európa politikájának napirendjéről. A kisantant Magyarország ellen A Morning Post londoni kisantant i diplomatáktól szerzett információk alapján közli, hogy a marienbádi tanácskozásokon meghatározzák azokat a rendszabályokat, amelyeket arra az esetre léptetnének életbe, ha a saint-germanesi és a trianoni szerződéseket bármely részről is veszedelem fenyegetné. Ami Magyarországnak a Népszövetség tagjai sorába való föivételi kérelmét illeti, arra vonatkozólag is megvan a kisantantnak a maga határozott állás*, pontja. Eszerint a kisantant azt fogja javasolni a Népszövetség-,
