Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-27 / 233. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 10. oldal. 1922. augusztus 27, Az állam fi építési munkájának! es & demokrácia fejlődésének ebben az irányban kell haladnia 'akik Beogradban a nemzetiségi , kisebbségek problémájáról be. szelni szoktak, azok, fájdalom legtöbbször, se elméletben, se gyakorlatban nem ismerik ezt ü kérdést. Fogalmunk sincs róla, mii jelent .áz, amikor ők egyszerűen világgá '.bocsátják azt a kívánságot, Hogy ebben az országban mindenki mindjárt beszélje az államnyelvet. Nem tudják, mit jelent, nem két és fél millió embert, hanem csak egy félmilliót is á nemzetisége megváltoztatására bírni! Nem képes erre a legerőszakosabb nemzetiségi politika sem. Nem képes erre az összes iskolák államosítása sem. Nem képes erre, ma különösen nem, az állami közigazgatás erőteljes cselekedete, sem nagyszabású telepítési politika, sem birtokkisajátitás. Ma a »bölcs« iskolareform előbb a saját nyelvükre tanítaná meg ■ a nemzetiségi kisebbségeket, az; után pedig az államnyelvre [és vinné őket azután be az ismétlő iskolába s a nemzeti hadseregbe, akkor — ha természetesen az egész belpolitikai rendszer egyébként is megváltozik — el lehetne érni, ha nem is azt, hogy, ’az egész SHS állam jugoszláv,vá legyen, Hanem azt, hogy Jugoszlávia lakosságának ne hatvan százaléka értse óz államnyelvet, hanem nyolcvan, kilencven és idővel talán száz százaléka is. De ehhez/ mindenekelőtt' egy. dolog szükséges: minden erőszak kiküszöbölése. Belső és lojális együttműködést égy különböző elemekből alakult államban csak igy tudok elképzelni. Se hangban, se cselekedeteben semmiféle ádázkodást... Mert az erőszaknak egyetlenegy positiv eredménye van: a dac és a gyűlölet kihívása. Emberek, akik egy és ugyanaz államban egymás mellett élnek egymásra és együttműködésre vannak utalva, melynek feltétele minden kívülről jövő irredentišta törekvések megszüntetése egyetlen heárát nem sokailom, mert hä az iró jó, s az angol áru rendesen az, akkor az ember nem sajnálja érte a pénzt. Csak egy aggodalmam van. Attól félek, hogy ez a költő már nem modern. Már nagyon régen hallok beszélni róla. , A Nagyságod megjegyzése nem ’egészen tárgytalan, — felelte a könyvész.—Shakespeare már igen régi iró s nem tartozik az ti. n. modernek közé. — Akkor hát köszönöm, nem kérek belőle, •— jelenti ki Spekuláné. — A pénzt, ha már kifizettem, nem kérem vissza, hanem adjon érte valami modernet. Haladni kell a korral, s ha én bemegyek a divatárusnőhöz, •s az nekem olyan kalapot ajánl, a mely már nem modern, akkor — — Akkor Nagyságod ajánlja magát és kimegy, a boltjából. S ha igy tesz, akkor igaza van. De az irodalom, az más. Ott van valami, amin többet ér a modernnél: az, ami klasszikus. Isten mentsen, hogy egy női kalap klasszikus legyen, de ha egy irodalmi mű ilyen, akkor az nagyon, előnyös. — Es arról is jótáll ön, hogy Shakespeare ur klasszikus? , — Nagyon szívesen. Most már egészen megnyugodott Spekuláné,- s kijelenti: — Jó! van, megkockáztatom. De annyit mondok, hogy ha ezek a könyvi nem válnak be, akkor engem nem lát többet. Pedig ezentúl többször akarok könyveket vásárolni, mert a szabad időmet arra akarom fölhasználni, hogy közművelődjek. — Nyugodt lehet, nagyságos asz£zony, a könyvek be fognak válni. iu./ 1 jliJAulU lyes megoldása a nemzetiségi kisebbségek problémájának. Elég volt a meggyanusitásokból! Elég volt a bizalmatlanságokból és a gyűlölködésből! Elég volt a kétszinüsködésből! Vagy alkotmányjogi biztosítékai vannak a nemzetiségi kisebbségeknek, vagy teljesen egyenjogú polgárai ők ennek az államnak és akkor a gyakorlati éleiben, az állami élet összes megnyilvánulásaiban ők is egyaránt élvezik a teljes szabadságot és összes polgári jogokat. Csak a legteljesebb demokrácián, csak a legmélyebb népkulturán keresztül vezet az ut a háború utáni emberiség boldogulásához. Csak az általános, minden polgárt, vallás és nemzetiség különbség nélkül, egyaránt megillető választójog, minden egyéniség fejlődésének gazdasági biztosítása, minden faj és nemzetiség kultúrájának ientartása és kiépítése, minden vélemény és minden vallás lehető legteljesebb szabadsága: csak ez lehet minden kulturnép belpolitikai programmja. A nemzetiségi politikánk úgy összetételében, mint az uj tömegakaratnak eléggé világosan látható irányításában tudatos ellentétben áll az alkotmányunk ...................szellemével és a népünk demokratikus érzésével. Tény az, hogy törvényhozásunk demokratikus, mint ahogy azt a korszellem kétségtelenül magával hozta és mint ahogy a mi demokratikus népünk másképpen nem is alkothatott volna magának állami egységet. Ez a korszellem irányítja nálunk a nagy szociális átalakulásokat is, valamint a népek egymásrautaltságának a gondolatát. Mindez nem ellentétes a nemzeti érzéssel és a nemzetek történelmi tradícióival. Ellenkezőleg a modern demokratikus polgári eszme a liberalizmusban tisztult meg. A mi jelenlegi belügyi politikánk azonban cselekedeteiben nem a valódi demokrácia utján halad. Neki természetesen legelső sorban az lett volna a feladata, hogy az SHS állam népeit a konszolidálás felé segítse. Ez csak két módon lehetséges. Meg kell győzni a nemzetiségi kisebbségeket az állam megértő jóakaratáról és meg kell győzni őket arról is, hogy az államban való elhelyezkedés nem követel tőlük súlyos magamegtagadást. Erős indák legyenek ők az állam törzsén, de olyan indák, amelyek a maguk gyökerén élnek, a maguk medreiből táplálkoznak. A nemzetiségi eszme a Szerbek. Horvátok és Szlovének Királyságában nem divatos áramlat, nem frázis és taktikai fogás, hanem maradandó érték, az fát és a fejlődés imperativusa. A nemzetiségi eszme elismerése pedig nálunk nem lehet áldozat, mert a szerb nemzet sok erőt merített ebből a múltban és még többet meríthet belőle a jövőben. Mit érnek azonban a demokrácia jogi iormulái, mit ér a liberális törvényhozás, ha a gyakorlati életben ezeket nem valósítják meg? Mit ér nekünk a demokrácia alkotmányjogi biztosítéka, ha a demokratikus haladást hátráltatja és késlelteti a mai közigazgatás? Mire valók a demokratikus törvények, ha a gyakorlatban »fl Miniszter rendeletéből« bizalmas utasítások adatnak ki, melyek homlokegyenest ellentétben vannak a törvényekkel! Az ilyen kétszínű politika Hatása alatt a demokratikus alkotmányunk papirosgaranciái teljesen értelmetlenné válnak. A kormány bekötött szemmel tapos az egy és ugyanazon helyen álló hajón és nemcsak maga hiszi, hogy a hajó, amelyet kormányoz, halad, hanem velünk is el akarja ezt hitetni... Nem értik nálunk' sokan még a korszellemet, amely fcltartózhatatlarm! rohan a történelem szekerén tovább és rettenetes pusztítást' és .rombolást végez, ha kiszabadul szorongatott bilincseiből és ha a tömegakarat eleven tudatárá ébred annak, hogy az igazi államérdek nemcsak összefér a becsületes, igazságos és megértő nemzetiségi politikával, de jövője, boldogulása és igazi demokratikus haladása elválaszthatatlanul össze van azzal forrva. Nekünk délszlávoknak, miután nemzeti kívánságaink teljesedtek, módunkban van a nemzetiségi kisebbségek kezelésében engedékenyebbnek lenni. Ma a nemzetiségi kisebbségek 'érzéseiben volt is talán lappangó irredenta, azt a valóság, az élet és az egyéniség érdeke alaposan kipusztitotta. A hatéves háború és a rettenetes embifpusztitás után a nemzetiségi kisebbségeknek minden józanul gondolkodó embere idebent keresi életfentartásának feltételeit és népe boldogulását. Tegyük ezt lehetővé nekik. Nem érdeke ez sem az államnak, sem a mi szabad, életerős, öntudara jutott jugoszláv népünknek, hogy egy magas kulturális és szociális nívójú nemzetiségi kisebbséget anyagi és szellemi zsinóron vezessünk, hogy szabad mozgásukat a közigazgatás hirtelen »kilengésétől« tegyük függővé és a helyett, hogy minden téren gyarapitanánk munkaadó és munkakereső existenciákat, hátráltatjuk, rettenetesen felszaporodott rendeletekkel, a kereskedelmi és gazdasági fejlődésüket. Az állami hatalom az-SHS királyságban a jugoszlávok történelmi, gazdasági es kulturális felsőbbségén nyugszik és nem a szolgabiró ezer koronás kihágási büntetésein. Ez kisérő jelensége a mai politikai rendszernek, de az állam hegemóniáját nem erősíti, hanem gyengíti. Nálunk a demokrácia alkotmányjogi biztosítékok utján nyert polgárjogot. Most rajtunk múlik, hogy a demokratikus állam összes polgárai; teljes polgári jogukat a gyakorlati életben is élvezhessék. Nincs itt szó többé formulákról és rendeletekről, hanem tisztán és világosan: az SHS állam tulajdon érdekéről és összes népeinek sorsáról, jólétéről és boldogulásáról a demokratikus haladás irányában. Budapesti levél a koncert-hajóról, a kertmozikról, a szabadban! bakkarairól és a többi nyárutói szórakozásról — Budapesti munkatársunktól. — A menetjegyiroda statisztikája szerint egyre nő azoknak a száma, akik az ismert okok miatt nem utazhatnak nyaralni és a meleg hónapokat is kénytelenek Budapesten tölteni. Ezeknek a szórakoztatása egyre nagyobb gondot okoz azoknak, akik abból élnek, hogy mások szórakoznak. Budapestnek és környékének valamennyi strandfürdője zsúfolásig tele volt ezen a nyáron s csak a Margitszigeti Palatinusfürdőben naponta átlag 15.000 emberi lubickolt. Az idén a pestiek 95 százaléka itthon nyaralt és ezek mulattatására rengeteg nyári szórakozóhely alakult. Van már Park mozi, Kert mozi, Lugas mozi, Sziget mozi, Sziget színpad, Lomb színpad, Korzó színpad, Virág színpad és a jóisten tudja hány nyári lokál. Valamennyinek a cime utal arra, hogy ezekből a helyiségekből a meleg száműzve van. Érdekes, hogy mig Siófokon az egyetlen kabaré se birt eksziztálni a szezonban, addig Budapesten valamenynyi nyári szórakozóhely nagyszerűen megy. Ennek sincs más oka, minthogy Siófokon csak kevés vendég volt az idén, Budapest pedig a tulajdonában levő nem mindennapi inenynyiségtí porral és piszokkal fürdővárossá nőtte ki magát. Tipikus budapesti vállalkozás a konccr.tkajó. Ezt is az idei nyár szülte és mint a neve Is mutatja két részből áll: koncertből és hajóból. Azí uborkaszezonra főleg az előbbi em-: lékeztet. A koncerthajó három órás! sétautat tesz a Dunán s közben Bu-i dapesten nyaraló művészek szóra-f koztatják a közönséget. Nagy hátrálj nya a teremkoncerttel szemben, hogy! itt a szegény néző nem hagyhatja» ott a koncertet ha mégolyán rósz is,i ha csak nem ugrik bele a Duna hab-' jaiba. Ravasz pestiek ugyan már ezfí a problémát is megoldották és egy-i egy ambiciózusabb énekesnő számai-: közben a mentőcsolnak segítségével1 hagyják el a fedélzetet, hálát rebegve a hajóstársaság előrelátásának, aé mely már a hajó építése idején számított arra ä veszedelemre, amely az utasokat akár elsülyedés, akár; koncert alakjában fenyegeti. Ujitásszámbá megy az egyik Kai-1 szinó ötlete is. A kaszinó vezetőséget feltalálta a szabadbani bakkjátékot. Az asztalt kitették az árnyas udvarra a »koporsóival, zsetonokkal és crupier-ekkel együtt és most a szabad természetben, gesztenyefátój lombjai alatt folyik ä nagy kártya-j csata. Előfordul néha, hogy megeredíj az eső, ekkor aztán az egész tabló;! bevonul a zárt szobába. így szórakoznak a pestiek 1922. > nyárutóján. Csalódások az okkultizmus terén — TV Le Matin pályázatának kudarca — Ez év elején a párisi Le Matin százötvenezer frankos pályadijat tűzött ki bizonyos okkult jelenségek határozott^ bizonyítására. Az érzékfeletti tudományok három jelenségére terjedt volna kij e pályázat és pedig a telekinézisre, azt ektoplazmára és az anyagtalan Írásra.' Telekinézis alatt az okultisták azt a titokzatos jelenséget értik, mikor valamely j tárgy anélkül, hogy fizikai behatás alatt' állana, elmozdul helyéről és bizonyos mozgást végez, tisztára a médium akaraterejéből kifolyólag. Az ektoplazma az okultisták újabb kutatásai szerint az azt anyag, mely különösen erős médiumhajlamu emberek testéből kiárad és embert! formát vesz fel. Az anyagtalan vágyj spiritisztikus irás pedig szellemi erők megnyilatkozása, melyhez emberi kéz közreműködése nem szükséges. E jelenségek mindegyikének bizonyítására ötven-ötvenezer frank volt kitűzve és az, ellenőrzésre egy tudósokból álló testű-! letet választottak meg. Nem kevesebb; mint százkilencvennyolc okkultista jelentkezett a kísérletekre, melyek bár kudarccal végződtek, de az okultisták ennek ellenére sem vesztették el hitüket a három természetfölötti jelenség létezésében. A legnagyobb számmal a telekinézis bizonyítói jelentkeztek. Erre a célra úgynevezett Tromelinrféle motort hasz-, náltak, amely rendkívül finomságú műszereinek meg van az a sajátsága, hogy a motor fölé épített kis malom apró kereke jobbkézzel való közeledésnél' jobbra, balkézzel való közeledésnél pedig balra forog. A médiumoknak mármost az lett volna a kötelességük, hogy távolról és a műszerek megérintése nél-j kül megállásra birják a kereket. Ez azonban nem sikerült, mert a kerék, bár a médium parancsszavára megállóit néha, enélkül is többször abbahagyta forgását. A tudósokból álló ellenőrző bizottság erre megállapította, hogy a kerekek forgásának és megállásának semmi köze a titkos tudományokhoz, sőt inkább a nagyon is pozitív fiziológiának a test hőkisugárzására vonatkozó tana hozza létre az említett jelenségeket. Nemkevésbé kudarccal végződtek az ektoplazmát illető kísérletek. Itt ugyanis a kísérletekhez fűzött nagy reményeket már eleve meghiúsította az a tény, hogy néhány kísérlet, melyet ugyanebben az időben a Sorbonne-on végeztek az ektoplazmával, kudarccal járt. Sőt nem elég a kudarc, a spiritiszták és okkultisták legnagyobb csalódására az is kiderült ezekkel a kísérletekkel kapcso
