Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-27 / 233. szám

ß. oldal. Mcsmegyei NAPLÓ iÉeü| kell • a politika ; Teljes közömbösség a közszemlére ' kitcttválasztóinévjegyzékke! szemben \ rÄ háború mindenkiből hadvezért !fes stratégát formált, a háború utáni forradalmak, nagy átalakulások és nemzetközi értekezletek pedig a poli­tika gyűlöletes vizei felé terelték a legártatlanabb nyárspolgárokat is, kik azelőtt vajmi keveset törődtek a világpolitikával. Ahogy azonban a há­borús közszellemnek megjött a reak­ciója a teljes békére való áhitozáa alakjában, úgy megelégelték az embe­rek lassacskán a politikát is, amelyet a folytonos szélmalom’harc-konferen­­ciák tettek unalmassá és gyűlöletessé. Hogy mennyire nem kell ma a tö­megeknek a politika, azt a legjobban bizonyítja az, hogy még legelemibb politikai jogaikkal, választói jogosult­ságukkal sem törődnek, pedig ez a kérdés még a béke éveiben is beha­tóan foglalkoztatta az állampolgárokat. Egy hete fekszik közszemlén a su­­boíicai választók névjegyzéke és még alig élt valaki felszólamlással. Pedig a suboticai választói névjegyzék bi­zonyára nem tökéletes munka , és a nemzetiségek kihagyott tömegein kívül még szlávok is kimaradtak a névjegy­zékből. Hogy mégsem érkeznek be az állandó bizottsághoz felszólamlások* annak az az oka, hogy a magyarok elhatározták, hogy nem élnek töme- i ges rekrhninációval, a szlávok pedig nem érdeklődnek a közszemlén lévő névjegyzékek iránt, amelyet csak el­vétve tekint meg egy-egy nagyon rá­érős kiváncsi. így a választási névjegyzékek kiegé­szítésével nem lgsiz sok dolog. Hogy a tömeg ennyire közömbössé vált a vá­lasztói joggal szemben, azt talán az • a tapasztalat eredményezte, hogy úgy­sem ők csinálják a politikát, hanem •mindig csak néhány-kiválasztott * # , hajolt és nagy meglepetéssel látta, hogy ezer és száz dinárosok fekszenek a földön, félig elásva. Rögtön szólt a deleiről a vele együtt dogozó Berényi Umrének, akivel ketten összeszedték a pénzt és azonnal a királyhalmi csend­­őrséghez vitték, bejelentve az esetet. A fölfedezést közölték a horgosú1 csendőrséggel, áttéve a Pénzt is, amely : A királykáim! gyilkosság legújabb szenzációja 1 Megtalálták az elrabolnak hitt pénzt , Folyó év junius hő 2-í-én nyert • ítélettel befejezést az emlékezetes I királyhalmi hármas gyilkosság, ‘amelynek Lakó Sándor, királyhalmi • szőlőbirtokos, a felesége és tizenhárom j éves kis fia, Sándor voltak szeren­­, esetlen áldozatai. ■ A bíróság — három napi tárgyalás [ után —. mint ismeretes, Urbán Má- J tyás szolgalegényt gyilkosságért, rab­­(iás kísérletéért és gujtogaiásért tizen- 1 <>t évi fegyházra Ítélte, Lakó Mihályt 'pedig — aki felbujtással volt vádolva 1— a bíróság felmentette és szabad­­; lábra helyezte. Az iratok most felebbezés folytán a novisadi ítélőtáblán vannak. Ebben a nagy szenzációt kelteit bűnügyben érdekes fordulat történt, A vizsgálatnak elejétől fogva az Volt kiindulási pontja, hogy a gyil­kosság rablás miatt történt. Tudták, hogy Lakó Sándor negyvenezer koro­náért bort adott el és a pénzt a pincé­ben elrejtve őrizte. A feltevés az volt, hogy a gyilkosság ezért a pénzért tör­tént. Heteken, hónapokon át kutatták, keresték a pénzt, többször tartó tak helyszíni szemlét a pincében, a vizs­gálati fogságban levő terhelteket ál­landóan a pénz miatt faggatták, de az nyomtalanul eltűnt. Senki sem tu­dott semmit felőle. I A pénz most megkerült: & keresett “hLOOO korona hiánytalanul. I Tudósítónk erre vonatkozólag a kö­vetkezőket jelenti:' Augusztus hő 14-én Lakó Mihály •veje, Korcsolyás Béla horgos 1 cipész­­; mester, aki most Lakó Sándor házá­lban lakik, egy szomszédjává, Beré­nyi Imrével a pincében a hordókat tisztogatta és elhengergeíte helyükről. Egyszerre óxszreveüe, hogy a lába .alatt- .vajaim Le­iB dr’ó ÍÖOÖ dináros, 2Ö 3rS TOO diná­­[log, 11 darab 10 dináros és 20 drb 5 ; dináros. ) A horgosi csendörség a suboticai államügyészséghez tett jelentést a ■meglepő leletről. Š A suboticai törvényszék a novisadi Iítélőtáblát fogja értesíteni, hogy meg­­!került az eddig hiába keresett pénz. Az apatini kiállítás megnyitása — A kormány képviselője nyitotta meg a kiállítást — Apatin illusztris vendégei — Az apatini iparosok fényes sikere Apatin községnek nagy ünnepe volt^ szombaton. Ezen a napon nyi­tották meg ünnepélyes formák kö­zött az iparkiállitást, amely fényes bizonysága Apatin ipari fejlettségé­nek és az apatini iparosok páratlan szorgalmának, ügyességének és tel­jesítő képességének. A ragyogóan .tiszta, rendezett, élénk forgalmú Apatin zászlódiszt öltött a kiállítás megnyitására, a melynek az idő is kedvezett. A kora reggel mutatkozó sötét esőfelhők eloszlottak és ragyogó napfény áradt az ünneplő kis városra. A község lakossága ünnepi öltözetben az utcán van és mosolygó arccal, kedvesen fogadják a folyton érkező vendégeket. Mindenütt élénkség, mindenütt öröm, elégedettség és a teljesített munka fölötti büszkeség. A kiállítás hivatalos meggnyitása előtt reggel kilenc órakor ünnepi mise volt, amelyet dr. Eggert Jakab apátplébános celebrált. A mise után a közönség az önkéntes tűzoltóság és a tanulóifjúság sorfala között, élén a kiállítás megnyitására érke­zett notabilitásokkal a kiállítás te­rületére vonult, a polgári és vele kapcsolatos elemi iskolához, ame­lyet zászlókkal, drapériákkal, sző­nyegekkel pazarul feldíszítettek^ A vendégek A kiállítás megnyitására Apatinba érkezett a kereskedelemügyi mi­niszter képviseletében Lazarevics Milán dr. kabinetfőnk, megjött Ma­­rinkovics Pája v. miniszter, Sombor város országgyűlési képviselője, Bugarszky Lázár bácskai főispán nejével és családjával. Sevics Szima, Míhajdzics Stevan országgyűlési képviselők, Radisics Lázár, Sombor város polgármestere, Sztojkov Radi­­voj városi tanácsos, Kapaszarevics Stevo a megye képviseletében. Subo­­tica városát Orcsics Lázár főjegyző képviselte, a novisadi kereskedelmi és iparkamara képviseletében Csnr­­csin Voiszlav titkár jelent meg. A sentai ipartestület nyolc taggal volt képviselve. A távollevők táviratban mentették ki magukat és tolmácsol­ták meleg üdvözletüket, köztük az osijeki, novisadi, zagrebi ipartestü­letek. Timoticvics Koszta belügyminisz­ter, mint a miniszterelnök helyette­se, meleghangú táviratban tolmá­csolta a kormány üdvözletét. A miniszter üdvözetét a kiállítás ren­dezősége táviratilag azonnal megkö­szönte. A megnyitó ünnepség A vendégek a polgári iskola udva­rán gyűltek össze, ahol Lepedát Milivoj főszolgabíró fölkérte, a ke­reskedelemügyi miniszter képvisele­tében megjelent Lazarevics Milán dr. osztályfőnököt, hogy a kiállítást nyissa meg, egyben dr. Vakanjač Mi­lán közjegyző üdvözölte Lázáre­­vicsei, mint a miniszter képviselőjét, a többi vendégeket és a védnököket. Ezután Lazarevics Milán dr. mon­dott tartalmas, hatásos beszédet, a melyben hangoztatta, hogy ismeri a Vajdaságot, annak derék, szorgal­mas népét, jól ismeri Apátiát, az apatini nép páratlanul kitartó, céltu­datos munkásságát, iparosainak ősi érdemeit, ügyességét, szorgalmát, amivel mát. nagy. hírnevet szereztek. Ez a gazdag kiállitás, amely az apa­tini iparosság szorgalmának hü tük­re, igazolja azokat, akik azt mond­ják, hogy polgár és polgár között ne legyen más különbség mint az, hogy ki tad szebbet és jobbat produkálni. Az eredményes, békés, hasznos munka a legbiztosabb eszköze úgy az egyesek, mint az egész ország boldogulásának. Kiemelte, hogy az apatiniak gyönyörű kiállítása a há­ború kitörése óta az első alkalom, amidőn a polgári munka a maga méltó formájában jelentkezik a nyil­vánosság előtt, ez a Vajdaságban az első iparkiállitás. Tolmácsolta a mi­niszter üdvözletét s a kiállítást meg­­nyitottnak jelenti ki.. Az osztályfőnök beszédét lelkes éljenzéssel és nagy tetszéssel fogad­ta az ünnepi közönség. Ezután Lazarevics Milán dr, osz­tályfőnök a vendégek kíséretében felvonult az iskola emeleti termeibe a kiállítás megtekintésére. A kiállitás megtekintése Először az apatini bútorgyár kiál­lítását nézte meg. Különösen meg­nyerték tetszését a pompás iroda­berendezések és egyéb művészi ki­vitelű bútorok. Az árak olcsósága valósággal meglepte. Utána Pandur Lajos mechanikai erőre berendezett asztalos-cég ál­tal kiállított hálószobát szemlélte meg, amely nagy. mértékben nyerte meg tetszését. Az osztályfőnök huzamosabb ideig tartózkodott Maíz és Kirst müasztalosok kiállított tárgyainál. A cég által kiállított hálószoba különö­sen megnyerte tetszését. Järger Jakab saját találmányu mosógépei előtt az osztályfőnök hu­zamosabb ideig tartózkodott. Az üzemvezető - tulajdonos szakszerű magyarázattal szolgált, az osztály­főnök kérdésére felvilágosítással szolgált a gyártmányok exportjáról is. Straub József bútorai és intarziái bármely világkiállításnak díszére válnának. A kiállítási helyiség folyosóján a nagyhírű apatini sörgyár mutatja be fél- és egész-gyártmányait, vala­mint a gyárberendezés egyes rész­leteiről felvett fényképeket. Az osztályfőnök a gyártulaj­donosoknak melegen gratulált a lá­tottakkal kapcsolatban. Délután a jelenvolt notabilitásokkal együtt a sörgyárat üzemben is megtekintet­te. A bognárok csoportjánál külö­nösen Kohl Péter kocsikészitmé­­nyeit csodálta meg. de elismeréssel adózott a többi kiállítóknak is, igy Schöffer Jakabnak, Kohl Jánosnak, Possert Jánosnak, Pless Jánosnak és Seicr Jánosnak. A cipészek közül Beiler és társa Elsa cipőgyár készítményei ragad­ták meg az osztályfőnök ügyemét A gyár gazdag választékban állított ki cipőket. Huzamosabb ideig időzött a Kor­mány képviselője Fisáé? és Hitszü modem cipői, Lohnet Tamás mun­káscipői és a Tóth és Mohr cég ál­tal kiállított cipők és cipőfelsőrészek előtt is. A mézeskálácsosok ’és cukorkaké­­szitők ízléses kiállítási csoportja után az osztályfőnök az apatini ha­1922. augusztus 27. lászok által készített halászfalut te­kintette meg. Itt egy kis mestersé­ges tóban élő halak úsznak és ügyes halászok bemutatják a halászás tech­nikáját, a halak sózását, szárítását és szállítását, valamint a halászati eszközöket, szerszámokat is. A ha­lászok faluja a kiállításnak talán leg­ötletesebben megrendezett része. "Buchmüller Évá esőköppenykészi­­tő kiállított tárgyai előtt — az eső-; köppenyek nagyrészt a halászok ré­szére készülnek — az osztályfőnök megjegyezte: — Különös nép ez az apátmi, min-; dent maga készit, amire szüksége* van. BrandeckeT, Engelbert, Kämmerei Antal, ifj. Kämmerer Antal és Wen-\ zel Ede esztergályosok kiállított tár-j gyait megdicsérte az osztályfőnök,: A facipő-készitőknél Haak és Ben ] zinger facipőgyár készítményei és) Held József facipőkészitő munkáit; az osztályfőnök dicséretbe részest-; tette. Held József faragásokkal dl-) szitetf cipőket állított ki és az osz-í tályfőnökkel való beszélgetés folya-{ mán elmondotta, hogy csak télen! foglalkozik facipőkészitéssel, nyáron) kőműves. A fazekasok munkál is megnyer-) ték az osztályfőnök tetszését, külö-j nősen Bán István praktikus majoli­ka-kályháját részesítette dicséret-! ben. A lakatosok csoportjánál elisme­réssel adózott Blank János mérleg)-) készítőnek, aki modem rendszerű; mérlegeket készit, amelyeket eddigi csupán Németországban tudtak elő­állítani. Igen tetszettek az osztályfőnök­nek Bott Gyula műszaki cikkei, Fern-j bach és Payerle vaskerítése, Hant Ferenc kötélgyártó gépei, László) Márton malomberendezési, Szayer Antal szárító-kályhája. A köteleseknél is hosszasan Idő­zött az osztályfőnök. Különösen at! Wager Vilmos által kiállított kö­téláruk vívták ki elismerését, ame­lyek díszei az apatini iparnak. ^ A gyermekjáték-készitők kedves és ötletes gyártmányai a kiállításon: feltűnést keltettek. Rauchenbergert Bertalan ötletes játékszereit az osz­tályfőnök külön is megdicsérte. Egyed Vendel, Egyed Ferenc, ifj. Répics József hajóácsok készítmé­nyei méltó reprezentáló! Apatin ipa­rának. Horn Lajos és Windisch Lajos; hangszerkészítőknek az osztályfő­nök elismerését fejezte ki. A Szociális Misszió Társulat ki­állítását, amelyet a társulat elnök­­nője, Dombovics Antalné úrnő a nő­­egyletek által gyűjtött ajándéktár­gyakból rendezett, az államtitkár rendkívül meleg szavakkal dicsértei meg. A tárgyakat az apatini hölgyek kézimunkái, valamennyit eladják jó­tékony célra, még pedig igen olcsón. Négy nagy teremben vannak az apa­tini speciális iparnak: a kosárfonó­iparnak szebbnél-szebb termékei. A Beilezek, Flanimok, Gaszok, az apa­­tini kosárfQnóipar hires művészei;; kerti-bútorokat, egész gyerek-^ és) hálószobákat, virágállványokat állí­tanak ki. Feltűnő gazdag a Kosár­fonó Szövetkezet kiállítása. A kö­zönséges kosaraktól a legdíszesebb hálószobáig, gyermek-bútorig cso­­dálhaíók itt á kosárbuíorok. Spangel János gazdasági kosáráru s a többi apatini kosárkészitök munkái cso­­dálaíramé'ók. A kovácsiparosok ki­állításán Armbrust Ignác, Speiser Antal és a többi kisiparos érdemes munkái keltettek feltűnést. A másik apatini specialitása kötő­szövő-ipar. A teremben különösen; Becker Antal és Schüffer Zsigmond kiállításának gazdagsága, ízlésessé­ge ragadtatta bámulatra a nézőket. Ha fel is említjük még a kőfaragók kiállítását, a vegyészeti gyár termé­keit e hevenyészett ismertetés még akkor is csak halvány tájékoztatást adunk a kiállitás gazdagságáról. Itt említjük meg, hogy a kiállitás

Next

/
Thumbnails
Contents