Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-26 / 232. szám
1922. aügusiüsz 26. BACSMEGY& NAPLÓ $, ciú$l Pésszilgymiislszterí eBgedélyliez kötik abankSsdetekfolytatását üj rendelet a ib&ak és váltó-üzletei szabályozásáról Á valuta árfolyamának védelmén a pénzügyminiszter a bank- és váltó' üzletek szaporodását akarja (megakadályozni. A régebbi deviza-rendeletei a pénzügyi kormány nem tartja elég ségesnek arra, hogy a jugoszláv valu tát kellőképp megvédje a spekulációval járó romlástól és ezért most szigorúan szabályozza a bank- és váltóüzleteket, illetőleg azokat pénzügyminiszteri engedélyhez köti. Az uj rendelet értelmében a részvénytársaságok kivételével minden üzlet, amely bankügyletekkel, valutavagy deviza-üzleekkél foglakozik, köteles üzletkörét tizenöt napon belül a pénzügyminisztériumnak bejelenteni. A pénzügyminiszternek joga van az ilyen üzleteket engedélyezni, vagy megtagadhatja, hogy az illető üzlet bankügyletekkel foglalkozzék. Ez vonatkozik a régi magánbankokra, uj bank-üzleteket, pedig a pénzügyminiszter engedélye nélkül nem lehet alapítani. Sőt jogot nyert a pénzügyminisztérium arra is, hogy a már engedélyezett bank-üzleteket is később betiltja!,, hogyha erre valamely szabálytalanság okot szolgáltat. Azokat, akik a rendeletet megszegik, 100.000 dinárig terjedő pénzbüntetéséé) sújtják. Az uj rendelet tehát nem a részvénytársaságok és igy a nagybankok ellen, hanem csakis a kisebb bank- és váltóüzletek ellen irányul. Ezeknek a körében éppen nagy az elkeseredés és mozgalom is indult meg a rendelet ellen. A magánbankok tiltakozni akarnak az ellen, üiogv régi üzleti tevékenységüktől őket minden különösebb ok nélkül megfoszthassák. Harminc métermázsa szmipémt csempésztek Jugoszláviából Magyarországba Budapestről jelenük: A szegedi államrendőrség a vasútállomáson éppen jj akkor tartóztatott le egy veszedelmes " csempészt, amikor az félmázsa ezüstpénzt akart a fővárosba induló vonattal elszállítani. Csütörtök éjjel, a 11.55 perckor induló vonat utasai között feltűnt a'Z állomáson szolgálatot teljesítő detektiynek egy hordár, aki 16- haláláfcan rohant kézitáskával egy harmadosztályú kocsi felé. A detektív a gyanús hordár után ment, de ez eltűnt a kocsiban. A detektív erre átkutatta a kocsit jés megtalálta a hordárt éppen akkor, áraikor egy megnyerő külsejű embertől átvette a podgyászszállitási dijat. ÍA detektív igazolásra szólította fel az illető egyént, aki Kuthy Géza, 33 éves, sentai illetőségű volt adótisztnek mondta magát. A detektív a táska tartalma iránt érdeklődött, amelyre vonatkozólag Kuthy azt a felvilágosítást adta, hogy abban csapágyak vannak, amiket Budapestre szállít javítás céljából egy gépgyárba. A detektív nem elégedett meg ezzel a felvilágosítással, hanem felszólította Kuthyt, hogy mutassa meg a táska tartalmát. Kuthy tökéletes hidegvérüséggeí nyitotta fel a táskát, amelyben az e’ső pillantásra tényleg papírba csomagolt vastárgyat lehetett feltételezni. Azonban alapos meglepetésben volt része a detekíivnek, amikor kibontott egy ilyen papírba csomagolt hengert Ez a henger ugyanig csupa ötkorenás ezüstpénzböl állott. Ilyen volt a többi henger is. A csomagokban összesen fél métermázsa ezüstpénz volt, A detektív Kuthyt rögtön^ letartóztatta és a táska ezüstpéazzel jtneny. a rendőrségre kísérte. Kihallgatás^ alta!mával Kuthy elmondotta, hogy Szőke István nevű, ugyancsak sentai illetőségű társával már régebb idő óta folytatják a csempészést Eddig körülbelül 30 métemázsa pénzt csempésztek Ä csempészést a horgosi szőlőkön keresztül hajtották végre és minden esetben Szeged állomásról vitték az ezüstpénzeket Eudapestre, ahol Nádas I Nándor és dr. Biró Tibor, tözsdebizo!mányosoknak adták el. ■ . ■ át Jugoszláviából. I A márka pénteki zürichi jegyzése: 0*26 A német jóvátétel! tárgyalások válságos helyzetbe jutottak — Menekülés a márkától — A márka zuhan, egyre zuhan Zűriében pénteken már 0.26-tal jegyezték. Akik a német valuta jövőjében bíztak — és milyen sokan voltak — most arra ébredhetnek, hogy jó magas áron vásárolt márkájuk már alig ér valamit. Az a nagy bizalom, amelyet világszerte még a megvert és porbasujíott Németország is ébreszteni tudott, lassan kint szétf oszlott. Már nem kell senkinek a márka. Amerikájban, Angliában, Európa csaknem öszszes országaiban milliárdokat veszítenek a tőkések a márka-kraehon. És mert a világ minden részében annyi márkát gyűjtöttek össze, most a bizalmatlanok tömege olyan óriási, hogy lehetetlen a kínált mennyiséget elhelyezni. Ezért a pánik. De a német valuta összeomlását nem a spekuláció, hanem a francia jóvátételi politika okozta és okozza. A jóvátételi devizák javarészét Németországnak márkáért kellett összevásárolnia. Tömegesen dobta piacra márkáját. Ez indította meg végzetes I zuhanásának utján, amit azután a jóvátételi tárgyalások eseményei csak megrövidítettek. iÉs nincs semmi kilátás arra, Iv>gy rövidesen kedvező változás történik. Berlini táviratok szerint a jóvátételi jűgy állását ott nagyon kedvezőtlennek tartják. Általános az a nézet, hogy a tárgyalások válságos stádiumba jutottak és nem fog megegyezés létrejönni. Ez a vélemény jutott kifejezésre a tőzsdén is, ahol a dollár árfolyama elérte a 20Ö0 márkát. A tőzsde rendkívül sötétnek látja a helyzetet és minfdenki igyekezett a márkától menekülni. Az állapotok kezdenek már az ősznek valamije van, nem hajlandó azt már német pénzért eladni. Mind nagyobb méreteket ölt a pénz- és hitel[ hiány, mert a külföldi devizák szerve zésére irányuló láz óriási összegeket emészt fel. A bankjegy-nyomda már nem bírja az iramét és a bankokba, valamint az állampénztárakba a betétek és befizetések egyáltalában nem íoiynak be. Mindezekkel karöltve jár az óriási drágaság, amellyel szemben a 'hivatalos tényezők teljesen tehetetlenek. A Temps megállapítja, hogy az az 50 millió aranymárka, amelyet a német kormány kész felajánlani, semmi esetre sem jelent zálogot a legközelebb esedékes készfizetések moratóriuma ellenében, hanem csupán letétül szolgál, amelytől a jóvátételi bizottság meríthet abban az esetben, ha Németország a fa- és szénszállításra vonatkozó kötelezettségeinek nem tenne eleget. A német szakszervezetek a világ munkásaihoz. Az általános német szakszervezeti szövetség a Vorwärts jelentése szerint táviratot intézett Londonba a Trade- Union nagygyűléséhez. Utalt a dollár óriási magasságára ami Németország gazdasági összeomlását jelenti és> rámutatott azokra a következményekre, amelyek ebbő! valamennyi ipari népre származnának. Ma még lehetséges Németországot megmenteni. Fő'cépp attól függ ez, hogy milyen intézkedő seket tesz a Trade-Union. Hasonló táviratot menesztettek Amsterdamba is a nemzetközi szakszervezeti szövettrák yiszönyokhoz hasonlítani. Aki- séghez. Protics Sztoján a Magyar Páli politikájáról — Nem tartja helyesnek a magyarság- szervezkedését — Protics Sztoján, a jugoszláv belpolitika egyik legkimagaslóbb egyénisége, többszörös kormányéinak, pénteken Suboticára érkezett. Az államférfi fogadta a Bácsmegyei Napló munkatársát. Protics Sztoján a beszélgetés elején kijelentette, hogy Süboiicára érkezése tisztán magánjellegű, úgy hogy politikai I jellegű nyilatkozatokat nem szívesen adna. A kifejlődött beszélgetés kapcsán később mégis politikai témák kerültek szóba, amelyek folyamán Praties Sztoján több aktuális és közérdekű nyilatkozatot tett. Elmondotta Protics Sztoján, hogy fiának meglátogatására jött Suboticára, aki ott katonai szolgálatot teljesít. Majd legutóbbi zágrebi útja került szóba, amelyet a beográdi és a zágrebi lapok élénken és a legellentétesebben kommentáltak. — Fürdőből jövet voltam pár napig Zágrebban mondotta Protics, otttartózkodásomnak különösebb jelentősége nem volt. Barátaimmal, politikai barátaimmal beszélgettem, Raid dr-ral, az exdemokrata politikussal, azonfelül meglátogatott Dézsmált dr., a horvát zajednica tagja, de mondom, nem történt ott semmi különös ese-Munkatársunk l Protics Sztojannak, hegy a vajdasági magyar párt legutóbb azt a határozatot hozta, hogy a parlament ellenzéki pártjai felé keres kapcsolatokat, igy természetszerűleg az ö neve is előtérbe került. — Én, mondotta erre Protics, őszintén szóvá, bár meg tudom érteni a magyarok és a németek szervezkedési és pártalakítási mozgalmait, de nem tudom helyeselni. Elvi okoknál fogva nem tartom ezt a szervezkedést praktikusnak, politikusnak. A szerb nép, azt hiszem, igy gondolkodik, a horvátok véleményét nem igen ismerem. Nem, semmi esetre sem elég gyakorlati a faji alapon való politikai szervezkedés. — De hisz a régi Magyarországon is volt szerb radikálispárt, kockáztatta meg a közbeszólást munkatársunk. — Igen, tudom, csakhogy annak a pártnak inkább csak az egyházi kérdésekben volt alkalma véleményt mondani. — De a magyar parlamentben is voltak radikális képviselők. — Csak eleinte, amikor még uj volt a nemzetiségi törvény, később azt kívánták, hogy valamelyik magyar politikai párt, Justhék, Apponyiék felé közeledjenek. Egyébként, azt hiszem, hogy a magyarság a jeezután elmondotta lenlegi politikai pártok keretein beliül i$ érvényesülhetne. Ha ők azonban más véleményen vannak . . . — Miniszter ur, azt hiszem, hogy a magyar párt akkor, amikor úgy határozott, hogy a parlamenti ellenzék feié keres kapcsolatokat, önre is, sőt talán elsősorban önre gondolt. — Erre- igazán neiréz mit mondani, hangzott a válasz, most nekem! megvan az a szokásom, hogy csak' olyasmit ígérek meg, amiről tudom,; hogy meg is tarthatom. Politikai inul- \ tam, felfogásom — liberális. Az volt; mindig. Politikai ellenfeleim szoktak: rosszat mondani rólam, de ez nálunk rossz szokás, hogy a politikai ellenfelekre olyanokat is mondanak, ami-’ röl az illetők maguk is tudják, hogy nem igaz. Én, amióta politizálok, mindig liberális elveket vallottam. f* te «ss-3* « <?j «*a> György herceg ügye — Tárgyait & külügyminiszterre! — György herceg ügye még mindig nem került le a napirendről.; A kormány olyan intézkedéseket tesz, amelyek azt mutatják, hogy az umlkcúóház kázLlörvmyei» ntk büntető rendelkezéseit éleibe léptették a hercegijei szemben, h hercegről elnevezett ezred más nevet kapott és György herceg rns már nem tagja a hadseregnek sem. A minisztertanács indokolása szerint a határozatot a királyi hág; feje és a herceg között történt incidensnek megvizsgálása -után hozták. Illetékes köröket igen kínosan érinti, hogy míg a kormány-kommünikék rendszeresen alezredesnek tituláljak György herceget, addig, ö magát állandóan őrnagynak mondja. Sándor király még a háború idején alezredessé léptette elő György herceget s az voll a szándéka, hogy tábornokká nevezi ki, erre azonban nem kerülhetett a sor, mert a herceg a kinevezést nem fogadva el, továbbra is őrnagyi rangjelzést viselt. György herceg tegnap megjelent a Marienbadba készülő Nincsics külügyminiszternél, aki vek hosszabb ideig tanácskozott. A külügyminiszter referálni fog Sándor királynak a herceg ügyének állásáról. Közvetlenül György, után Hadzsics tábornok, a király; adjutánsa jelent meg Nincsicsnéf,1 aki átadta a külügyminiszternek a király üzenetét. György herceg jogi képviselője Atyimoviiy ügyvéd csütörtökön meglátogatta Timotievics Kosztat, a miniszterelnök helyettesét és vele hosszasabban tárgyait. A tárgyalásokról semmi sem került nyilvánosságra. A herceg automobiljának ügye elintéződött. A minisztertanács határozata folytán György herceg az eddig használatban volt udvari gépkocsit köteles visszaszolgáltatni, ehelyett a német jóvátétel számlája terhére Németországból fognak számára egy automobilt hozatni. Pastes lapja a „Tribuna" szombati számában Írja: Mindazokután a nyilvános botrányok uián, mezeket György herceg rendezett és amelyekben főbünösök a környezetében levő kamarilia haszonleső tagjai, helytelen volt a kormánytól, hogy eddig kestyüs kézzel bánt György herceggel.; György herceg kérdését energikusan kell rendezni és feltétlenül szükséges, hogy a kormány eb_
