Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-26 / 232. szám

1922. aügusiüsz 26. BACSMEGY& NAPLÓ $, ciú$l Pésszilgymiislszterí eBgedélyliez kötik abankSsdetekfolytatását üj rendelet a ib&ak és váltó-üzletei szabályozásáról Á valuta árfolyamának védelmén a pénzügyminiszter a bank- és váltó' üzletek szaporodását akarja (megaka­dályozni. A régebbi deviza-rendeletei a pénzügyi kormány nem tartja elég ségesnek arra, hogy a jugoszláv valu tát kellőképp megvédje a spekuláció­val járó romlástól és ezért most szi­gorúan szabályozza a bank- és váltó­­üzleteket, illetőleg azokat pénzügymi­niszteri engedélyhez köti. Az uj rendelet értelmében a rész­vénytársaságok kivételével minden üzlet, amely bankügyletekkel, valuta­­vagy deviza-üzleekkél foglakozik, kö­teles üzletkörét tizenöt napon belül a pénzügyminisztériumnak bejelente­ni. A pénzügyminiszternek joga van az ilyen üzleteket engedélyezni, vagy megtagadhatja, hogy az illető üzlet bankügyletekkel foglalkozzék. Ez vonatkozik a régi magánbankok­ra, uj bank-üzleteket, pedig a pénz­ügyminiszter engedélye nélkül nem lehet alapítani. Sőt jogot nyert a pénz­ügyminisztérium arra is, hogy a már engedélyezett bank-üzleteket is ké­sőbb betiltja!,, hogyha erre valamely szabálytalanság okot szolgáltat. Azo­kat, akik a rendeletet megszegik, 100.000 dinárig terjedő pénzbüntetés­éé) sújtják. Az uj rendelet tehát nem a rész­vénytársaságok és igy a nagybankok ellen, hanem csakis a kisebb bank- és váltóüzletek ellen irányul. Ezeknek a körében éppen nagy az elkeseredés és mozgalom is indult meg a rendelet ellen. A magánbankok tiltakozni akarnak az ellen, üiogv régi üzleti te­vékenységüktől őket minden különö­sebb ok nélkül megfoszthassák. Harminc métermázsa szmipémt csempésztek Jugoszláviából Magyarországba Budapestről jelenük: A szegedi ál­lamrendőrség a vasútállomáson éppen jj akkor tartóztatott le egy veszedelmes " csempészt, amikor az félmázsa ezüst­pénzt akart a fővárosba induló vonat­tal elszállítani. Csütörtök éjjel, a 11.55 perckor induló vonat utasai között feltűnt a'Z állomáson szolgálatot tel­jesítő detektiynek egy hordár, aki 16- haláláfcan rohant kézitáskával egy harmadosztályú kocsi felé. A detektív a gyanús hordár után ment, de ez el­tűnt a kocsiban. A detektív erre átkutatta a kocsit jés megtalálta a hordárt éppen akkor, áraikor egy megnyerő külsejű ember­től átvette a podgyászszállitási dijat. ÍA detektív igazolásra szólította fel az illető egyént, aki Kuthy Géza, 33 éves, sentai illetőségű volt adótiszt­nek mondta magát. A detektív a táska tartalma iránt érdeklődött, amelyre vonatkozólag Kuthy azt a felvilágosí­tást adta, hogy abban csapágyak van­nak, amiket Budapestre szállít javítás céljából egy gépgyárba. A detektív nem elégedett meg ezzel a felvilágo­sítással, hanem felszólította Kuthyt, hogy mutassa meg a táska tartalmát. Kuthy tökéletes hidegvérüséggeí nyitotta fel a táskát, amelyben az e’ső pillantásra tényleg papírba csoma­golt vastárgyat lehetett feltételezni. Azonban alapos meglepetésben volt része a detekíivnek, amikor kibontott egy ilyen papírba csomagolt hengert Ez a henger ugyanig csupa ötkorenás ezüstpénzböl ál­lott. Ilyen volt a többi henger is. A csoma­gokban összesen fél métermázsa ezüst­­pénz volt, A detektív Kuthyt rögtön^ letartóztatta és a táska ezüstpéazzel jtneny. a rendőrségre kísérte. Kihallgatás^ alta!mával Kuthy elmondotta, hogy Szőke István nevű, ugyancsak sentai illetőségű társával már régebb idő óta folytatják a csempészést Eddig körülbelül 30 métemázsa pénzt csempésztek Ä csempészést a horgosi szőlőkön keresztül hajtották végre és minden esetben Szeged állomásról vitték az ezüstpénzeket Eudapestre, ahol Nádas I Nándor és dr. Biró Tibor, tözsdebizo­­!mányosoknak adták el. ■ . ■ át Jugoszláviából. I A márka pénteki zürichi jegyzése: 0*26 A német jóvátétel! tárgyalások válságos helyzetbe jutottak — Menekülés a márkától — A márka zuhan, egyre zuhan Zű­riében pénteken már 0.26-tal jegyez­ték. Akik a német valuta jövőjében bíztak — és milyen sokan voltak — most arra ébredhetnek, hogy jó ma­gas áron vásárolt márkájuk már alig ér valamit. Az a nagy bizalom, ame­lyet világszerte még a megvert és por­­basujíott Németország is ébreszteni tudott, lassan kint szétf oszlott. Már nem kell senkinek a márka. Ameriká­­jban, Angliában, Európa csaknem ösz­­szes országaiban milliárdokat veszíte­nek a tőkések a márka-kraehon. És mert a világ minden részében annyi márkát gyűjtöttek össze, most a bi­zalmatlanok tömege olyan óriási, hogy lehetetlen a kínált mennyiséget elhelyezni. Ezért a pánik. De a német valuta összeomlását nem a spekulá­ció, hanem a francia jóvátételi poli­tika okozta és okozza. A jóvátételi de­vizák javarészét Németországnak már­káért kellett összevásárolnia. Tömege­sen dobta piacra márkáját. Ez indí­totta meg végzetes I zuhanásának ut­ján, amit azután a jóvátételi tárgya­lások eseményei csak megrövidítettek. iÉs nincs semmi kilátás arra, Iv>gy rövidesen kedvező változás történik. Berlini táviratok szerint a jóvátételi jűgy állását ott nagyon kedvezőtlennek tartják. Általános az a nézet, hogy a tárgyalások válságos stádiumba ju­tottak és nem fog megegyezés létre­jönni. Ez a vélemény jutott kifejezésre a tőzsdén is, ahol a dollár árfolyama elérte a 20Ö0 márkát. A tőzsde rend­kívül sötétnek látja a helyzetet és min­­fdenki igyekezett a márkától menekül­ni. Az állapotok kezdenek már az ősz­nek valamije van, nem hajlandó azt már német pénzért eladni. Mind na­gyobb méreteket ölt a pénz- és hitel­­[ hiány, mert a külföldi devizák szerve zésére irányuló láz óriási összegeket emészt fel. A bankjegy-nyomda már nem bírja az iramét és a bankokba, valamint az állam­­pénztárakba a betétek és befizetések egyáltalában nem íoiynak be. Mind­ezekkel karöltve jár az óriási drágaság, amellyel szemben a 'hivatalos ténye­zők teljesen tehetetlenek. A Temps megállapítja, hogy az az 50 millió aranymárka, amelyet a né­met kormány kész felajánlani, semmi esetre sem jelent zálogot a legközelebb esedékes készfizetések moratóriuma ellenében, hanem csupán letétül szol­gál, amelytől a jóvátételi bizottság meríthet abban az esetben, ha Német­ország a fa- és szénszállításra vonat­kozó kötelezettségeinek nem tenne eleget. A német szakszervezetek a világ munkásaihoz. Az általános német szakszervezeti szövetség a Vorwärts jelentése szerint táviratot intézett Londonba a Trade- Union nagygyűléséhez. Utalt a dollár óriási magasságára ami Németország gazdasági összeomlását jelenti és> rá­mutatott azokra a következményekre, amelyek ebbő! valamennyi ipari nép­re származnának. Ma még lehetséges Németországot megmenteni. Fő'cépp attól függ ez, hogy milyen intézkedő seket tesz a Trade-Union. Hasonló táviratot menesztettek Amsterdamba is a nemzetközi szakszervezeti szövet­­trák yiszönyokhoz hasonlítani. Aki- séghez. Protics Sztoján a Magyar Páli politikájáról — Nem tartja helyesnek a magyarság- szervezkedését — Protics Sztoján, a jugoszláv bel­politika egyik legkimagaslóbb egyé­nisége, többszörös kormányéinak, pénteken Suboticára érkezett. Az államférfi fogadta a Bácsme­­gyei Napló munkatársát. Protics Sztoján a beszélgetés elején kijelen­tette, hogy Süboiicára érkezése tisz­tán magánjellegű, úgy hogy politikai I jellegű nyilatkozatokat nem szívesen adna. A kifejlődött beszélgetés kapcsán később mégis politikai témák kerül­tek szóba, amelyek folyamán Pra­ties Sztoján több aktuális és közér­dekű nyilatkozatot tett. Elmondotta Protics Sztoján, hogy fiának meglátogatására jött Suboti­cára, aki ott katonai szolgálatot tel­jesít. Majd legutóbbi zágrebi útja került szóba, amelyet a beográdi és a zág­rebi lapok élénken és a legellentéte­sebben kommentáltak. — Fürdőből jövet voltam pár na­pig Zágrebban mondotta Protics, ott­­tartózkodásomnak különösebb jelen­tősége nem volt. Barátaimmal, poli­tikai barátaimmal beszélgettem, Raid dr-ral, az exdemokrata politikussal, azonfelül meglátogatott Dézsmált dr., a horvát zajednica tagja, de mondom, nem történt ott semmi különös ese-Munkatársunk l Protics Sztojannak, hegy a vajdasági magyar párt legutóbb azt a határo­zatot hozta, hogy a parlament ellen­zéki pártjai felé keres kapcsolatokat, igy természetszerűleg az ö neve is előtérbe került. — Én, mondotta erre Protics, őszintén szóvá, bár meg tudom ér­teni a magyarok és a németek szer­vezkedési és pártalakítási mozgal­mait, de nem tudom helyeselni. Elvi okoknál fogva nem tartom ezt a szervezkedést praktikusnak, politi­kusnak. A szerb nép, azt hiszem, igy gondolkodik, a horvátok véleményét nem igen ismerem. Nem, semmi eset­re sem elég gyakorlati a faji alapon való politikai szervezkedés. — De hisz a régi Magyarországon is volt szerb radikálispárt, kockáz­tatta meg a közbeszólást munkatár­sunk. — Igen, tudom, csakhogy annak a pártnak inkább csak az egyházi kér­désekben volt alkalma véleményt mondani. — De a magyar parlamentben is voltak radikális képviselők. — Csak eleinte, amikor még uj volt a nemzetiségi törvény, később azt kívánták, hogy valamelyik ma­gyar politikai párt, Justhék, Appo­­nyiék felé közeledjenek. Egyébként, azt hiszem, hogy a magyarság a je­ezután elmondotta lenlegi politikai pártok keretein be­liül i$ érvényesülhetne. Ha ők azon­ban más véleményen vannak . . . — Miniszter ur, azt hiszem, hogy a magyar párt akkor, amikor úgy határozott, hogy a parlamenti ellen­zék feié keres kapcsolatokat, önre is, sőt talán elsősorban önre gondolt. — Erre- igazán neiréz mit monda­ni, hangzott a válasz, most nekem! megvan az a szokásom, hogy csak' olyasmit ígérek meg, amiről tudom,; hogy meg is tarthatom. Politikai inul- \ tam, felfogásom — liberális. Az volt; mindig. Politikai ellenfeleim szoktak: rosszat mondani rólam, de ez nálunk rossz szokás, hogy a politikai ellen­felekre olyanokat is mondanak, ami-’ röl az illetők maguk is tudják, hogy nem igaz. Én, amióta politizálok, mindig liberális elveket vallottam. f* te «ss-3* « <?j «*a> György herceg ügye — Tárgyait & külügyminiszterre! — György herceg ügye még min­dig nem került le a napirendről.; A kormány olyan intézkedése­ket tesz, amelyek azt mutatják, hogy az umlkcúóház kázLlörvmyei» ntk büntető rendelkezéseit éleibe léptették a hercegijei szemben, h hercegről elnevezett ezred más nevet kapott és György herceg rns már nem tagja a hadseregnek sem. A minisztertanács indokolása szerint a határozatot a királyi hág; feje és a herceg között történt incidensnek megvizsgálása -után hozták. Illetékes köröket igen kínosan érinti, hogy míg a kormány-kom­münikék rendszeresen alezredesnek tituláljak György herceget, addig, ö magát állandóan őrnagynak mondja. Sándor király még a há­ború idején alezredessé léptette elő György herceget s az voll a szándéka, hogy tábornokká ne­vezi ki, erre azonban nem kerül­hetett a sor, mert a herceg a ki­nevezést nem fogadva el, továbbra is őrnagyi rangjelzést viselt. György herceg tegnap megje­lent a Marienbadba készülő Nin­­csics külügyminiszternél, aki vek hosszabb ideig tanácskozott. A külügyminiszter referálni fog Sán­dor királynak a herceg ügyének állásáról. Közvetlenül György, után Hadzsics tábornok, a király; adjutánsa jelent meg Nincsicsnéf,1 aki átadta a külügyminiszternek a király üzenetét. György herceg jogi képviselője Atyimoviiy ügyvéd csütörtökön meglátogatta Timotievics Kosztat, a miniszterelnök helyettesét és vele hosszasabban tárgyait. A tár­gyalásokról semmi sem került nyilvánosságra. A herceg auto­mobiljának ügye elintéződött. A minisztertanács határozata folytán György herceg az eddig haszná­latban volt udvari gépkocsit köte­les visszaszolgáltatni, ehelyett a német jóvátétel számlája terhére Németországból fognak számára egy automobilt hozatni. Pastes lapja a „Tribuna" szom­bati számában Írja: Mindazokután a nyilvános botrányok uián, me­zeket György herceg rendezett és amelyekben főbünösök a kör­nyezetében levő kamarilia haszon­leső tagjai, helytelen volt a kor­mánytól, hogy eddig kestyüs kézzel bánt György herceggel.; György herceg kérdését energi­kusan kell rendezni és feltétlenül szükséges, hogy a kormány eb_

Next

/
Thumbnails
Contents