Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-25 / 231. szám
Ära 1 iméit 2 lei, S márka, 1 sokol IXIil. évfolyam Subotica, péiaiek 1822. ancjieszisis 25« m mám ©egjelemk miaccn reggel, őnaep után és hétfőn délben TELEION SZÁM: í'iadöLlvatel 8—SS, szerkesztőség 5—13 Előfizetési ir: negyedévre SO" —dinar SZERKESZTŐSÉG: Kralja íkiesaadra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexaadra-nlica 1 (Lslbaeh-palota) A bot Az a miniszteri rendelet, amelyik eltiltja a rendőröket és csend őröket a legsikeresebb vallatási eszköztől, érdekes dokumentuma á háború utáni kollektiv léleknek. §. Hasztalan minden igyekezet és [meddő minden fáradozás, nem [lehet ott folytatni a társadalmi ^ideálok megvalósításának sziszifuszi munkáját, ahol az álmok harcosai kezéből kihullottak 1914. ínyarén a gondolatok utolsó magijai. A háború nyolc éve — a 918-as autodafé csak egy mozzanata volt ennek a véres koriszaknak — fölszabadította és elevenné erősítette mindazt a besdaliíást, ami az emberben csökevónyes atavizmus, kultúrával fékentartott és fölhigitott ösztön volt csupán. A háború után a politikai gyilkosság parlamentáris érv lett. A revolver az agitáció eszköze s a bomba népgyüiési rekvizitum. A botbüntetés bekerült a corpus juris be és fájdalmas bizonyságaként annak, hogy a tisztult politikai szemléletet milyen mélységbe lökték le az elzabolátdanodott szenvedélyek. Vörös terror, fehér terror, különítmények és spartacusok, fehér kéz és zöld káder, C szervezet és T osztály, [bot, deres, gumibot, falhoz állifctés és gúzsbakötés, — ki nem is mer rá a mindennapi riportok és [politikai cikkek állandóan ismétlődő leiímotivjaira ? S' Mindenképen szimpatikus a belügyminiszter rendelete, mely véget akar vetni ennek a középkorba visszasülyedt rendszernek. Most nem is beszélünk arról, hogy ez a rendelet milyen súlyosan ítéli el azokat ez állapotokat, melyeket meg akar szüntetni. Nem újságírói fantázia, nem kisebbségi érzékenység, nem megnem nyugvó elégüíetlenség tehát az, mely rendőri brutalitásokat tesz szóvá, mely a sajgó ütéseknek a nyílva nosság visszhangját adja s elégtételt követelt a megbántott jogrendnek és megbántott polgárnak. Ami jellemző a korra, az még nem mentő az egyénre. Aki személyes felelősséggel tartozik, az nem hozakodhatok elő az elvadult .közszellemmel. Ka az isten háta mögötti falvakban botoztat a szol gabiró, vagy liter számra itatja a vizet a rendőrőrsparancsnok, erre találhat magyarázatot a jelenségek kutatója, de mentséget nem találhat az, akinek az éllamrend a törvényt és hatalmat bízza kezére s az ehelyett a bot után nyúl. A miniszteri rendelet elismerésre méltó részletességgel állapítja meg, hogy az a generális tilalom, hogy ütni nem szabad, valamennyi elgondolható esetre nézve érvényes. Akár bűnös, akár ártatlan, akár le van tartóztatva, akár nincs, akár elő van vezetve, akár meg van idézve, akár nincs, akár szokásos bűnöző, akár nem, nem szabad törvényben tiltott eszközhöz nyúlni, — mondja a rendelet. Szerettük volna még azt is hallani, hogy akár szláv, akár magyar, akár német az, aki a hatóság kerül, egyformán érvényes ez a tilalom. Fájdalom, nagyon sok orvosolatian példa áll rendelkezésre, mely a felsorolás ily módon való teljessé tételét indokolja. A belügyminiszter jószándéku rendelete azonban, még ha betartják is, egyedül nem lesz elég arra, hogy az alkotmánynak és emberiességnek megfelelő állapotot teremtsen. A személyes szabadságot és polgári egyenlőséget nemcsak a bot fenyegeti. Az a tisztviselő, aki kiutasít állampolgárokat, az a hatósági közeg, aki durván fogadja a hatósági intézkedést kérő felet, a fegyveres erőnek az a tagja, aki békés állampolgárok fejéről leveri a kalapot, egyformán sértik azt az állami méltóságot, azt a hatósági tekintélyt, azt a legfőbb jogi érdeket, amelyet a személyes szabadságjogon keresztül meg akar védeni a miniszter rendelete. Rendki vüli feladat, herkulesi munka, mérhetetlenül sok tennivaló áll azelőtt a segito jószándék előtt, amelyik — mint az újszülött első lélekzetvétele — ebben az intézkedésben életjelt adott. A bátor elhatározásnak azonban a munka nagysága csak még több bátorságot ad. Bulgária a kisantantban ? A hivatalos bolgár álláspont —~ A belpolitika hírei Augusztus huszonhatodikén találkozik először Pasics Massaryfc kai, két nappal később pedig a kisantant külügyminiszterei kezdik meg tanácskozásaikat. A csehországi tanácskozások felé ferdu most fél Európa figyelme, leginkább azonban a kisantant álla mainak legyőzött szomszédai. Ausztria állami létének agóniájában, innen várja a csodaszert és talán nincs is kizárva, hogy ezúttal nem szaimaszálat nyújtanak majd a fuldokló felé. Magyarország szintén úgy, ideges várakozással tekint az őt körülvevő államok tanácskozására hiszen a Népszövetség ülése előtt itt döntenek arrói, hogy Magyarország felvételi kérvényével szemben milyen álláspontot foglal maid el a kisantant. Legnagyobb várakozással azonban talán Bulgária lesi a kisantant terveit. Nem régen pattant ki, hogy Benes olyan tervekkel foglalkozik, hogy Bulgáriát is bevonja a kisantant szövetségébe. Érthető idegességet váltott ez ki Beogradban, mert a jugoszláv kormány állandóan Bulgár ellenes politikát folytat és a kormány lapjai a leghangosabbak a bulgár ellenes közvélemény szitásában. Bukarest sem fogadta kedvezően a váratlan kombinációt. Hogy milyen a hivatalos bolgár felfogás erről a kombinációról, arra nagyon jellemző Sztambulinszki francianyelvü szócsövénél az „Echo de Bulgáriának a kö vetkező cikke : Prágában e hó 25-én lesz a kisantant államainak konferenciája. A szomszéd államok lapjai azt a hirt terjesztik, hogy a napirendre tűzött kérdések közöt szerepel Bulgáriának a kisantantba való belépése is. Sőt azt is állítják, hogy Bulgária ebben az értelemben kérvényt is nyújtott be. Ezt a hírt beogradi és bukaresti kollégáink különféle kommentárokkal is kisérték. Az „Univerzul" annyira ment, hogy elvitatja Csehszlovákia nak azt a jogai, hogy a Bulgáriához való ilyen közeledést javasolhassa és annak e kisantantba való belépését követelhesse. Bár ezek a hangok nem megrendeltek — irja tovább a lap — mégis nem érdektelenek ezek a kommentárok. Már előre ismerni kell azt a hangulatot, melyet csak a kommentárok lángra lobbanhattak, ez a Bulgáriával való együtt működés és a hozzá való közeledés teljes elutasítása. Ezen lapok cikkeivel szemben meg kell állapítanunk, hogy Bulgária soha sem kereste a kisan tantba való belépést. Híven politikája alapelveihez, Bulgária folytatni fogja loyális közreműködését a kisantanttal, a haladás és a békéért való munkájában részt fog venni, ómig a kisantant nyíltan a világ rekonstrukciójáért dolgozik. De mig Bencs egy cikkében a kisantant feladatául a béke helyreállítását jelöli meg, addig Beogradban és Bukarestben a mértékadó faktorok a kisantantot elsősorban az erőszak és az ijesztés eszközének tekintik. A kormány határozatai A minisztertanács legutóbbi ülé sén Timotiievics elnöklete alatt elhatározták, hogy a Nis-i, Uzsice-i és Krajin-i kerületekben az állami erdők közé ékelt magánosok erdőparcelláit visszaadják régi tulajdonosaiknak. Néhány állami erdőt fölparcelláznak. Elhatározták, hogy a celjei (Szlovénia) állami cukorgyárat szükebb árlejtésen, melyen a Szerb Kereskedelmi Bank, az Adria Bank és a Szlovén Bank vesznek részt, áruba bocsájtják. Kibocsájtották a dalmáciai agrárviszonyok rendezéséről szóló törvény végrehajtási rendeletéi, melyet a belügy-, igazságügy- és agrárreform miniszterek Írtak alá. Néhány kisebb jelentőségű folyóügy töltötte ki az ülés többi részét. A drágaság elleni rendszabályokról az ülésen néhány szakminiszter távolléte miatt nem esett szó. Timoüjevics, a miniszterelnök helyettese szeptember Ötödikére táviratilag az összes távollévő minisztereket Beogradba rendelte, a minisztertanács plenáris ülésére. Ezen az ülésen fogják véglegesen megállapítani azokat az intézkedéseket, melyek az ország élelmezésének biztosítására és a drágaság leküzdésére szükségesek. A szlovéniai bányászsztrájk Tegnapi számunkban megemlékeztünk arról, hogy a kormány maga *š$i»r közbelépni a trifaiii szénbányákban kitört sztrájk elsimítására. Mint Beogradbcl jelentik, Zserjav szociálpolitikai miniszter csütörtökön személyesen utazott Trbovljeba, hogy a helyszínen tájékozódjék és a munkások és a vállalat között a közvetítést megkísérelje. A Novi List értesülése szerint .értékadó helyen az n meggyőződés, hogy a sztrájknak nemcsak gazdasági, hanem politikai háttere is van. A muzulmán-pártok versengése Beogradból jelentik : A Tribune szerint a Spaho-csoporí akciója csúfos fiaskóval jár. Boszniában és Hercegovinában mindig több teret nyer a Ksramehmedovics csoport, amit legjobban lapjuknak, az „Irsnd"-nak terjedéséből lehet konstatálni. A Spaho-csoport lapja, a sarajevói „Pravda" napról-napra hanyatlik. György herceg fellép képviselőjelöltnek ? Beogradból jelentik : A kormány augusztus 21-iki kelettel ukázt adott ki, melyben elfogadja György hercegnek alezredesi rangjáról való lemondását. Egy augusztus 22-iki rendelettel pedig a György herceg nevét viselő 18-ik gyalogezrednek a „Szubovori" nevet adják, a szubovori 1914 novemberi ütközet emlékére. Evvel a hírrel kapcsolatban a „Tribuna* azt a feltűnést keltő és valószínűtlen hirt közli, hogy György herceg ezentúl a politikának szenteli magét és mér a legközelebbi választások alkalmával fellép képviselőjelöltnek, valószínűleg egy montenegrói kerületben. Uj pártalakiiás Zagrebbsn Beogradból jelentik : A Tribuna értesülése szerint Zagrebben a
