Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-03 / 210. szám
4. oldal BAGS MEGYEI NAPLÓ 1922. augusztus 3. A felpofozott alispán Síafcovlyevics Dusán pisztolypárbajt vív Kácz Vilmossal Beszámoltunk már arról az afférról, amely Szabovlyevics Dusán bácsmegyei alispán és Rácz Vilmos színházi lapszerkesztő, volt képviselőjelölt között játszódott le. Rácz Vilmos a Geliértszálló előtt inzultélta Szabovlye vies Dusánt és tettének okául a mostanában annyiszor hangoztatott „hazafias fölbuzdulást" nevezte meg. Az afférnek a való Ságban egészen más előzményei vannak. Rácz Vilmos nem bazafiságból, hanem egyéni bosszúból inzultálta az alispánt. Az affér háttere a választási kampányban található meg. Rácz Vilmos az általános választások idején politikai kvalitásokat vélt magéban fölfedezni és föllépett a regócei kerületben egységespárti programmal. Rácz fiatal korában futóbajnok volt, hatalmas erejű ember, akinek verekedései napnap után foglalkoztatta a sajtói Ilyen minőségében kezdte el a regőcei kerületben is a korteske dést s mindenkit kíméletlenül Iepoíozott, aki nem az ő utjá egyengette. A hivatalos szervek s igy elsősorban Szaboviyevics alispán felsőbb utasításra nem Rácz Vilmost, hanem a paktum értelmében a Huszár-Ernst-párti Láng Jánost támogatta, akit meg is választottak óriási szótöbbséggel. Rácz nem tudott belenyugodni a bukásba és a választás utá* éles hangú hirlapi nyilatkozatban támadta meg Szabov'ievicset. 1 öb bek között azt mondta róla, hogy törvénytelenül választották meg alispánnak, zsarnokoskodik a magyar B; cskában és még a választások után is üldözi az ő választóit (vagy 4C0 volt ilyen mindössze). Végül katogórikusan kijelentette, hogy kitekeri a nyakát. A támadásra Szabovljevics is válaszolt, meglehetősen tárgyilagos hangon, mert ismerte Rácz heves természetét, de már ez se használt. Az ellennyilatkozat után Rácz kijelentette, hogy iepofozza „azt a Vojnich-kreaturát.“ Kinyomozta, hogy az alispán mikor jön fel Pestre, megleste Fehérváry-ut 1. szám alatti lakása előtt és hatalmasan megütötte. Bácska magyar részében nagy kavarodást keltett a pofon. A fő ispán, a hivatalok vezetői, hatóságok, testületek ős a tisztikar Kovács Mihály volt városi rendőrségi detektív állott ma a suboticai biintetötörvényszék előtt. A vádirat szerint Kovács Mihály okirathamisitással, hivatali sikkasztással és lopással volt vádolva. Az okirathamisitást Kovács Mihály azzal követte el, hogy egy bejelentő-lapon Galgóczy Mihályné, Barabás Borbálát úgy irta be, hogy Somborból jött ide Suboticára, holott az asszony Budapestről érkezett. A hivatali sikkasztás tényálladéka a vádiévá! szerint az, hogy még 1920. évi május havában Friedmann Dezső suboticai ékszerésztől a villamoson elloptak egy táskát, amelyben mintegy 200,000 korona értékű különféle ékszer volt. A nyomozást ebben a bűnügyben Kovács Mihály rendőrbiztos folytatta le és a tetteseket, orgazdáikkal együtt, elfogta. Az ékszerek, hat gyűrű kivételével, megkerültek és az ékszerész visszakapta azokat. Két hónappal később bizalmasan értesítették Friedmannt, hogy a tőle ellopott és megkerült ékszerekből hiányzó gyűrűket egy kávéházban eladásra kínálják. Friedmann érdeklődött az ügy iránt és az ügynöktől megtudták, üdvözlő táviratokkal halmozták el Szabovljevicset. A főispán táviratában határozottan megtiltotta Szabovljevicsnek, hogy párbajozzon Rácczal, aki egyébként Magyarország egyik legjobb lövője és vívója. Szabovljevicsnek azonban nem volt más módja, hogy elégtételt szerezzen magának s igy Almássy László és Bessenyei Zeno nemzetgyűlési képviselők által provokáltatta Rácz Vilmost. A segédek pisztolypárbajban állapodtak meg, amelyet pár nap múlva fognak lebonyolítani, mert Rácz segédei jelenleg nincsenek Budapesten. hogy a gyűrűket Kovács Mihály kínálja eladásra. A lopás vádja végül az volt, hogy egy meg nem nevezett egyén bejelentette a rendőrségen, hogy Kovács a forradalmi időkben különböző bútorokat, zongorát, íróasztalt, Írógépet és egyéb holmikat lopott. A feljelentés alapján Jankovics Sztanoje akkori bűnügyi kapitány 1921. év február 26-án letartóztatta Kovácsot és átkisértette az ügyészségi fogházba, ahol három hónapnál hosszabb ideig volt letartóztatva és 10,000 korona óvadék el énében szabadonbocsájtották a főtárgyalásig. Ebben a bűnügyben tartotta meg szerdán a főtárgyalást a suboticai büntetőtörvényszék Pavlovics István törvényszéki elnök vezetésével. A tanács tagjai voltak Urosevics és dr. Iiics törvényszéki bírák. A közvádat képviselte Magarasevics Milán főügyészhelyettes. Védő Aradszky Iván dr. ügj^véd. Kovács Mihály az elnök kérdésére kijelenti, hogy megértette a vádat és nem érzi magát bűnösnek egyetlen vádpontban sem. Az okirathamisitás ügyeit úgy adja elő, hogy 1921-én január 11-én megjelent a városházán a detekti-Detektiv a vádlottak padján — Felmentő ítélet Kovács Mihály bűnügyében — Problémák a mai kultúra köréből VILÁGÁLLAM H. G. Wells, az angolok legnagyobb élő regényírója és mérsékelt kollektivista szellemi szolciálpolitikus, legújabb munkájában, A civilizáció megmentésé-ben olyan eszmét vet föl, amely ha megvalósítható volna, a mai társadalmi és állami rendszert tökéletesen átalakítaná. Eszméje: a világállam alapítása és szervezése nem egészen uj, de méltó arra, hogy azok, akik a világ sorsát intézik, komoly figyelemre méltassák. Wells azt hiszi, hogy a világállam megalapítása volna az egyetlen mód, a kizárólagos lehetőség a rohamosan pusztuló civilizáció megmentésére. A nagy probléma, amelyet megoldásra kitűzött, ez: a társadalomban felhalmozódott antikulturális erők a világháborúban a civilizációt összeroppantotíák s ha a rombolás további folyamatának nem tudjuk útját állani, a mai civilizáció teljeseb össze fog omlani s az emberiségre egy nagyon sötét, nagyon szomorú, barbár korszak fog következni. Miképpen lehet tehát az összeomlást megakadályozni, ezzel a mai civilizációt megmenteni? Wells, hogy a problémát tanulmányozza, végigjárta az európai államokat s úgy találta, hogy a helyzet a legrosszabb erős osztagban, majdnem vigasztalan Ausztriában, nem sokkal jobb Magyarországban, és seliol sem kedvező, még a győztes államokban sem; a közgazdasági élet rósz, a nemzetek zabolátlanul gyűlölik egymást, íeiekezetekre. osztályokra tagozódnak; iskola, tam. sok a nacionalizmus iegtulzóbb jelszavaival és frázisaival dolgoznak s a társadalom elemeit egymás ellen uszítják. A megújuló háború réme és a »vérszomjas« nacionalizmus a teljes bukás felé sodorják a világot, különösen a mi világrészünket, Európát. Es sajnos, jelenleg nincs állam, nincs állam, nincs hatalom, amely a romlás folyamatát meg tudná akadályozni. Egyidőben Amerikától vártuk a segítséget, de a remények nem váltak be. Azután Angliában bíztunk, de Anglia maga is tele van súlyos bajokkal, Franciaországban a nacionalizmus nagyobb mint Európában bárhol s a kisebb népek? Ezek is nacionálisták s különben sem tehetnek semmit. A civilizáció megmentésére nem alkalmasak azok az intézmények, amelyek most vezetik az ügyet: Népszövetség, Nemzetek lligája, legfőbb tanács stb., mert a háborút megszüntetni egyiknek sincs módjában s a nacionalizmussal nincs erejük és bátorságuk szembeszállanj, S vájjon nincseuek-e maguk is telítve nacionalizmussal? Szerencsére a népek ösztönszeriileg keresik s megtalálják a kivezető utakat, amint ez látható a népek állandó szövetkezéseinek a példájából. Az Eszakamerikai Egyesült államok, mint magasabb rendű állami alakulat mintául szolgál s talán nemsokára hasonló alakulatban fog élni egész Amerika. Hasonló eszme érvényesül talán majd Európában a már sokat hangoztatott európai egyesült államokban, ha sikerül legyőzni az akadályokat, amelyek ma még legyőzhctctleneknek látszanak. Anglia protektorátusa alatt államok szövetsége készül, valami éhez hasonló van Khinában s valószínűleg 'Issx Öiaszöjs&«übaii. ---Wells minderre azt mondja: minek darabokra szakítani a világot s a helyett, hogy két-három szövetséges államrendszer alakulna ki. alakuljon ki csak egy, s az foglalja magában az összes népeket, alakuljon ki a világállam, benne az emberiség egysége és a világtársadalom, amelyben az egyes népeket nacionalista korlátok nem választják el s csak egy magasabb rendű patriatizmus uralkodik. Ennek a világállamnak, mint legmagasabb rendű állami s társadalmi egységnek egyetlen vezérmotivuma volna: az emberiség közös üdve minden szervezetben és minden intézményben. A világállam megszüntetné az egyes népek izoláltságát, az egymás ellen való gyűlölködést, a háborút s a legfőbb bajt, az összes bajoknak a főokát, azt a nagy hézagot, amely az emberi társadlom magas fokú értelmi fejlettsége s nagyfokú politikai elmaradottsága között van, amit Wells a mai világkrizis főokának tart. A világállam megvalósitása nagyon sürgős, mondja Wells, mert a civilizáció pusztulása rohamos. Azonban a világállamot nem a politikusok, nem az államférfiak, diplomaták fogják megalkotni, mert ezek csak a mai rendszert tudnák folytatni, hanem a legtágabb értelemben vett nevelők, tanítók és pedig óriási propaganda utján, amelyet mindenféle eszközzel folytatni kell az iskolában, a templomban, a sajtóban, az irodalomban, a családi életben stb. S amikor az eszme már bejutott az emberek leikébe és szivébe, akkor következik a föllendülés, azután az eszméért való harc s végül a világállam fölépítése, aminek következménye lesz a kultúra megmentése és .uuijLrjsig belvek szobájában Kovács Mihályira! egy nő, aki Vidákovics Antal akkori detektiv-csoportvezetőt kereste. Vidákovics nem volt jelen és miután a nő hosszabb ideig várakozott, megkérte Kovácsot, hogy szívességből töltse ki a bejelentő-lap rovatait, miután az asszony nem tud szerbül. Kovács teljesítette a nő kérését és az ő általa bemondott adatok alapján kitöltötte a bejelentő-lapot és az asszony kérésére alá is irta, aki hamis adatokat mondott be. A hivatali sikkasztás,' vádjára ä Friedmann-íéie ékszerlopásból származó hat gyűrűre vonatkozólag előadta, hogy a gyűrűket neki Friedmann akkori üzlettársa, egy Weisz nevű egyén adta és pedig részben fedezetül egy régebbi tartozására, részben pedig jutalmul. A hat gyűrűt tehát nem lopta és egyáltalában semmit sem lopott el az általa megtalált lopott ékszerekből, hanem azt Friedmann társától kapta és igy a gyűrűk jogos tulajdonosának hihette és hitte magát. Végül a lopás vádjára nézve előadta, hogy még a forradalom előtti hónapokkal vett egy zongorát, íróasztalt és Írógépet készpénzért és meg is nevezte az eladót. Továbbá két detektiv-kartársa, Toller és Beralik, a forradalom idejében Budapestre költöztek és átmenetileg nála raktározták el fölösleges bútoraikat. Egy ellensége névtelenül feljelentette bosszúból a bűnügyi rendőrség akkori vezetőjénél, Jankovics kapitánynál, aki minden előzetes vizsgálat vagy nyomozás nélkül letartóztatta őt és a nála tartott házkutatásnál lefoglalta a jogos tulajdonát képező zongorát, írógépet, íróasztalt, valamint a nála beraktározott idegen bútorokat. A szerdán megtartott főtárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás során nem merült föl egyetlen adat sem Kovács Mihály bűnössége mellett és Magarasevits Milán íőállamügyész-helyettes a lopás vádját el is ejtette Kovács ellen s csak az okirathamisitás és hivatali sikkasztás vádjait tartotta fenn. dogsága. Ennek a folyamatnak a bekövetkezését Wells nem tartja kétségesnek. Ö hisz benne a fanatizmus erejével ,annál inkább, mert az emberiség egységének a gondolata mindegyre hódit, csak még azok hiányzanak, akik a tettek nagyszerű bátorságával a mozgalmat megindítják. De visszariadni a feladat roppant nagyságától — nem szabad. Tegyük föl most már, hogy az uj állam fölépül száz év alatt, amenynyire Wells gondolni látszik. Mi lesz addig az emberi társadalommal, a maga sorsára hagyjuk-e, hogy elpusztuljon (ami öngyilkosság volna) vagy a pusztulást iparkodnak feltartóztatni? Milyen eszközökkel? Az éhes, a fájó, a sanyargó, a szenvedő ember vár-e addig? Tűrni fog-e addig a nemesebb gondolkodás és érzés, vagy az is el fog aljasulni? Hallgatni fog-e a nacionalizmus, amely alapjában önfentartó erő s most csak elfajult állapotában veszedelmes? Nem lesznek-e addig újabb háborúk, amelyek még roszszabbá teszik a helyzetet? S föltéve, hogy a világállam roppant szerkezete elkészül, meg fognak-e valósulni a hozzáfűzött álmok? Nem fog-e összeomlani a maga súlyának roppant terhe alatt, mintahogy mostanig minden világállam összeroskadt az ókor világállamaitól kezdve az orosz birodalomig? S bizonyos-e, hogy a világállamban nem lenne semmiféle nacionalizmus, semmiféle patriotizmus? Csak egyféle kultúra lenne ott, minden nemzeti különbségek nélkül ,ami a világkultúrának eddig pompás változatosságot adott? . . . Így folytathatnék a kérdéseket tovább. De minek? Mindezekre Wells nem felel. Jones Gusztáv.
