Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-22 / 228. szám

1922. augusíusz 22. BACSMEGYE1 NAPLÖ 3. oldal Bizottságot alakítottak Suboticán a választói névjegyzék kiigazítására A suboticai választók névjegyzé­ke már két napja közszemlére van kitéve a városháza közgyűlési ter­mében. A választók összeírását tar­talmazó iveket a törvényszék jóvá­hagyás után visszaküldte a városnak, amely azt a törvény előírása szerint most a nyilvánosság ellenőrzése aiá bocsátja. A választók névjegyzékére vonat­kozó rekriminációk elintézésére a város most külön bizottságot alakí­tott. Ez a bizottság öt tagból áll és a kiszélesített tanács tagjai közül nevezte ki a város tanácsa. A bizott­ság tagjai felváltva a városháza hi­vatalos őri alatt állandóan perma­­nenciában vannak és mindazoknak, akik kimaradtak a választók név­jegyzékéből, ehhez a bizottsághoz kell fordulniok rekriminációjukkal. A bizottságnak be kell adni a választók névjegyzékébe való pótló felvételt kérelmező kérvényt, amelyhez mellé­kelni kell valamely hivatalos ok­mányt, amely igazolja a kérelmező SHS állampolgárságát. A választói névjegyzékek kiegé­szítését végző bizottság azután a beérkező rekriminációk sorsáról a minden másod- vagy harmadnapon tartandó teljes ülésén dönt, amelyen hivatalból résztvesz a polgármester és a főjegyző is. A bizottság köréből szerzett infor­mációnk szerint a rekriminációk ügyét a leggyorsabban és legméltá­nyosabban intézik el és mindenkit, aki igazolja, hogy mint SHS állam­polgárnak megvan a választói jogo­sultsága, pótlólag felvesznek a vá­lasztók névjegyzékébe. Jetei még- nem kerültek nyilvános­ságra, szófiai jelentésekből azon­ban megállapítható, hogy a Sztam­­bulinszki-kormány elutasította az SHS-kormány követeléseit azoknak jó részét belügyeibe való beavatko­zásnak minősítette és »sajnálattal bár«, de azt közölték a beográdi kor­mánnyal, hogy ilyen körülmények között nem is volna értelme a köz­vetlen tárgyalásoknak sem. így a bolgár—jugoszláv konfliktus egy újabb fázishoz érkezett. A beo­grádi külügyminisztérium most a bolgár jegyzéket közölni fogja a ro­mán és görög kormányokkal és a folytatott megbeszélések után kerül­het csak a sor a további lépésekre. • •so*«'««« Támogatja-e Csehszlovákia Bulgáriát? — A beográdi kormány hivatalos közlése — A nagyantant bomlásának megkez­désekor, a világsajóban isi, de a beo­grádi lapokban is egyre-másra jelen­tek meg olyan hirek, amelyek szerint a kisantaníon belül sem sincs meg a kívánatos egység és a válság közvéle­ményét rövidesen a kisantanttal kap­csolatban is meglepetések érhetik. A beográdi politikában, sőt már a beográdi utcán is letagadhatatlan ide­geskedéssel foglalkoztak a kisantaní dolgaival és a türelmetlen féltékeny­kedésnek olyan atmoszférája teremtő­dött meg rövid idő alatt, ami különö­sen Benes személyét elfogult ferde beállításban mutatta. Ez a helyzet annyira kiéleződött, hogy a kormány most a következő erélyes hangú cáfolat közzétételét tartja szükségesnek. Egyes lapok az utóbbi időben élénk kampányt fejtenetek _ ki Csehszlovákia és a többi kisántánt­­beli szövetségesek ellen. Ez a kampány elsősorban Cseh­szlovákia, de főleg Benes külügy­miniszter személye ellen irányul. Tegnap a »Novi List« plakáton és különkiadásban közli, hogy Be­nes Csehszlovákia nevében azon dolgozik, hogy Bulgáriát felvegyék a Népszövetségbe. A kormány ezen hírekkel szem­ben kötelességének tartja azonnal állást foglalni. Illetékes helyen ka­pott információja alapján közli, hogy az eelterjedt hírekből egyet­len szó sem igaz. Sem Cseehszlo­­válda, sem a kisántánt valamely másik állama nem folytat semmi­féle propagandát Bulgáriának a Népszövetségbe való felvétel mel­lett. Ä kormány közlése megnyugtatha­­tólag hat a közvéleményre, de az az idegesség, amellyel Beogradban Benes legutóbbi időben folytatott diplomáciai tevékenységét figyelik, igazolják a csehszlovák államférfi lemondási szándékát. ítél a sombori közvélemény A kavargó Sombor képe — A baranyai alispán nyilatkozata Eddig azonban még nagyon keve­sen szemlélték meg a nyilvánosságra bocsátott névjegyzékeket és alig ér­kezett még ezideig be felszólamlás. A választók névjegyzékéből kiha­gyott magyarok egyáltalán nem szólalnak fel a névjegyzék ellen, nemcsak tömegesen nem, hanem a Magyar Párt állásfoglalása alapján egyénenkint sem. Kiélesedett az ellentét Jugoszlávia és Bulgária között A bulgár kormány elutasító jegyzéke A Népliga londoni ülésén tudva­levőleg úgy határozott, hogy a bul­gár—jugoszláv konfliktust, amely végül már bulgár—jugoszláv—román —görög konfliktussá vált, az érde­kelt államok egymás között intézzék el. Ennek az elintézésnek azonban, úgy látszik, nem sok foganatja lesz, az ügy újabb fejleményei ugyanis azt bizonyítják, hogy Jugoszlávia és Bulgária között még mindig áthidalhatatlanok az ellentétek. Tudvalevőleg még a Népliga lon­doni ülése előtt, junius 19-én, jegy­zéket adtak át az SHS királyságnak, amelyben azt javasolták, hogy a két ország közös akciót kezdjen a határ­­menti bandák ellen. Azt javasolta, hogy az SHS és bolgár határőrség között telefonösszeköttetést létesít­senek és minden akciót közösen ve­zessenek. Az SHS kormány erre a jegyzék­re junius 17-én küldött jegyzékében válaszolt. A beográdi kormány azt javasolta, hogy folytassanak közvet­len megbeszéléseket a bandaharcok ügyében, azonkívül, hogy a határ­menti zónából távolítsák el azokat a tisztviselőket, akik a bandák akcióját támogatták, végül, hogy Bulgáriában oszlassák fel azokat az egyesülete­ket, amelyek jótékonykodás és más társadalmi akciók leple alatt mace­dón propagandát folytatnak. Erre a jegyzékre, mint Beográdból jelentik, a bolgár kormány mostan válaszolt. Az uj bolgár jegyzék rész-Mint moziban a film előtt, va­lami szenzációs kalandortörténet vászonravetitése előtt: olyan ma Sombor, ez a kedves, csupazöld, vérbő és egyébként aluszékony bácskai metropolis. Izgatottan lesi, figyeli a vármegyei nagyta karitásnak a kulisszák mögül néha-néha kilátszó és kitudható eseményeit. A Sztojkov-kurzus históriájának bűnügyi lajstromából (bár a vizsgálat a lehető legna­gyobb titokban történik) kikerült az utcára néhány adat, néhány intimitás, amit szájára vesz a sombori közvélemény és súgva, kiszínezve, megborsozva pletykál naphosszat. Somborban ma min­denki pletykál, mindenkinek van legalább egy panamatippie, szen­zációja a hírhedt nagy Sztojkov ügyről. A levegő teli van pana­­mahirekkel, az embereknek, ha találkoznak, ez az első szavuk: — Hallotta ? 1 Összebújnak a fejek, szordinot kap a beszéd. Bizalmas értesülé­sek, autentikus hirek keinek szárnyra és ódon, patinás veretű vármegyeház tájáról, ahol a bi­zottság tanukat hallgat ki, aktá­kat vizsgál, kutat, keres pénzek után, amik eltűntek a Sztojkov éra alatt. Ami csak történt és rosszul történt az utóbbi eszten­dőben a vármegye székvárosában az mind a fórumon van most, az emberek beszédjében újra fölé­lénkül és aktuálissá lett öreg tör­ténetek, régi bajok, keserű cson­­dességek viziózzák a fejeket. Me­sélnek, vádolnak, gyanúsítanak itt is ott is, az uccákon, kávéház­ban — mindenütt. Nyugtalan ma a lelkiismerete ennek a kedves fa'uvárosrtak, idegei fölborzoltak, türelmetlen, szenzáció-éhes. Nem csoda. A Sztojkov-ügy közelről érinti ezt a várost. Hiszen ivóis­merősök, barátok, népszerűségek körül rejlik az aranyidill és a korrupció mély és gyökeres. — Ezeknek nyugtalan ma az álmuk Somborban, sokak felé ér el a gyanúsítás. Beszélnek emberekről akikre szintén rákerül a sor, be­szélnek, suttognak petróleumról, sóról, kis panamákról, zsarolások­ról, amik mind a vármegyeház alispáni szobájában születtek meg. Mert minden kis panama ebben a hatalmas panamebotrányba fut össze, amelynek Sztojkov a fő­szereplője. Ha csak a fele igaz ebből, amit ma Somborban sut­tognak az emberek, úgy Sztojkov hoz hasonló fináncpolitikus még nem élt ezen a környéken, ahol pedig azelőtt sem volt ritkaság a panama. Sztojkov mellett ás mö­gött rendeződik el az egész bot­rány, az ő agilis egyénisége körül. Még a pletykák is (ki tudja van-e alapjuk ?) vele hoznak összefüg­gésbe minden kis üzleti inkorrekt­séget. Rossz szelleme ő most a sombori fórumnak, minden bajnak minden becsületbevágó gikszer­­nek, minden rossznak inspirátorát látják benne. A vizsgálat most úgyszólván a kezdet kezdetén tart, a sombori közvélemény azonban már kész az ítélettel is, már el­intézte Sztojkovot. Mindenki meg van itt győződve, hogy bűnös, hogy a vádak igazak, amire kü­lönben bizonyságot látnak azok­ban az emberekben, akik már börtönben hüsölnek . . . Sombor ma vár, vár türelmet­lenül : a film még mindig nem indult meg előtte. A vászon még mindig üres ; csak egy pár fekete folt sötétllk rajta. De nem kétséges : egyszer csak lehullik a lepel és a Sztojkov-ügy grandiózus filmje lepereg Sombor közönsége előtt is. Veszelinovits Milorád, Baranya­­megye alispánja a következő nyi­latkozatot küldte be: Igen tisztelt Szerkesztőség 1 A sajtótörvény 20. §-ára való hivatkozással kérem a következő helyreigazító nyilatko­zat közlését A „Bácsmegyei Napló* augusz­tus 18-iki számában személyem­ről „Nagytakarítás a Bácskában* cimü cikkben a következőket irja : „A nyomozás folyamán Szun« dánovicsnál a bajai háromszög­ből származó marhák árveréséről két jegyzőkönyvet találtak, — me» lyek közül egyik 45.000 koro­nává! kisebb összegről számol be. Ebben az ügyben, a hirek szerint, jelentős szerepe volt Ve­­szelinovics volt baranyai alispán­nak is“. Az ügy érdemére és saját re­putációm megvédésére kijelentem, hogy én a bajai háromszög ki­öntésekor csupán és kizárólagos san a Mély kúton lefogialt nagyobb mennyiségű babnak Bajmokra le­endő átszállításával voltam meg­bízva s ezen kötelességemen kí­vül a háromszögben más hivata­los teendőt egyáltalán nem is vé­geztem. Az áthajtott marhák el­szállítása, eltartása és később a marhák árverésén történt eladása körül semmi ingerenciám nem volt. Én a bajai háromszög kiürí­tése alkalmával semmi címen pénzt nem szedtem, pénzt nem kezeltem és semmi szabálytalan« ságot nem követtem el. Nem felel meg a valóságnak a „Bécsmegyei Napló" aug. 19-ik számában közölt szón híradás sem, hogy engem a vizsgáló bi­zottság állásomtól felfüggesztett. Én a vizsgálat folyamán .eddig még kihallgatva nem lettem. Dárda, 1922. augusztus 20. Siibotica város magyar adóssága Bonyodalmak másfél millió magyar korona kifizetése körül Subotica városának régtől fogva van másfél millió magyar koro­nát kitevő tartozása az egyik bu­dapesti pénzintézetnél, amelynek a kifizetése a legkülönbözőbb ne­hézségekbe ütközik. A városnak már terhes ez a tartozása, ezideig azonban csődöt mondott minden próbálkozása, amely annak ki­egyenlítésére irányult. Az ilyen tartozásokat ugyanis a pénzügyminisztérium Magyar­­ország jóvátételi számlájának ja­vára irja és annak Idején, a jó­­vátéteü elszámolás után az érde­kelt magyar hitelezők a magyar kormánytól követelik az őket meg­illető összeget. Ez a főoka annak, hogy a városnak még ma is meg­van ez a magyar tanozása. Most azonban a város már fel­tétlenül szabadulni szeretne ettől a passzívától, miután az Uprava Fondavával folyó kölcsöntérgya­­lások sikerére sem lehet előnyös e bekebelezett tartozás. Ezenfelül még nem is esik ne­hezére a városnak ezen régi adósság kifizetése, miután a jugo­szláv valutában ma körülbelül csak 75.000 dinárt jelent. A város az egyetlen magyar tartozásénak kiegyenütése céljából Lepedőt II« lés pénzügyi tanácsos kedden Budapestre utazik, hogy az érde­keit pénzintézettel tárgyaljon. A város magyar koronában akarja kifizetni a tartozását. Kérdés azon­ban, hogy a pénzügyminisztérium

Next

/
Thumbnails
Contents