Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-21 / 227. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. augusztus 21. Tűz a Máv. budapesti északi főmüfaelyébee — Háromnegyed milliárd a kár — Méreteiben hatalmas tűzvész pusztított szombaton a Máv. bu­dapesti kőbánya-uti északi főmű­helyének telepén. A tűz az erős szélviharban rohamosan terjedt s mire lokalizálni tudták, milliós károkat okozott. Keletkezésének oka ezideig még ismeretlen. Szombat reggel félhat órakor a telepen cirkáló éjjeliőrök vették észre, hogy az 5-ös számú kis fényezőmühelyből füst tódul kifelé. Mire az épülethez értek, annak teteje mér lángokban állott. A gyári tűzoltóság 6 tiszt vezetésé­vel és 150 főnyi legénységgel azonnal a tűzhöz sietett, de mire munkához kezdhettek, már az egész fényező lángtengerben volt. Értesítették a fővárosi tüzőrsé­­get, mire kivonult a központi és X. kerületi tűzoltóság gőzfecsken­dőkkel, teljes fölszereléssel. A szomszédos gyárak önkéntes tűz­oltói is elősiettek. Ekkor azonban már a közvetlen közelben fekvő nagy fényezömühely, asztalos- és kérpitosmühelyek is lángot fog­tak. A szélvihar olyan heves volt, hogy a tüzet átvitte az 5-ös fé­nyezővel szemben fekvő raktár­épületekre is, amelyekben több százmillió korona értékű gépek, vas- és textiláruk voltak felhal­mozva. Azonkívül nagymennyiségű robbanóanyag volt bennük elraktá­rozva. A tűzoltók egy része ennek az épületcsoportnak a megmenté­séhez látott és megfeszített munka árán sikerült is ezeket megmen­el. Az itt felhalmozott anyagokban nem esett kár. A tűz keletkezési oldalán fekvő épületek azonban rommá égtek. A tűz terjedését nem akadályozta meg a kárpitos­­műhely és a nagy fényezömühely közé épített vastag tűzfal sem. Reggel 8 órára sikerült a tüzet teljesen lokalizálni, noha még a szombat déli órákban is munká­ban volt a tűzoltók egy része. Hamarosan lehetetlen megálla­pítani azt az óriási kárt, mely az államot érte. Hozzávetőleges becs­lésék szerint a kár meghaladja a háromnegyed milliárd koronát. Az elégett anyagok nagyrésze olyan, hogy pótlásuk egyelőre szinte Szemben, 30.000 uj panaszt vett föl, mely mind Németország elleni kártérítésen alapul. E panaszok végleges elintézése több mint tíz esztendőt vesz igénybe s az alábbi főkövetelésekre csoportosíthatók : A hadikölcsön jegyzéséből szár­mazó veszteségek visszafizetése ; a háborúban lefoglalt réz árának mai értékben való visszafizetése; az elzászi, franciákká vált egy­kori német katonák részére egy végkielégítési összeg fizetése; e németek az elzásziakkal szemben fennálló márkatartozásainak, ka­matokkal együtt frankban vsló visszafizetése, még ha azok a fegyverszünet és a békekötés ideje között kiegyenlitést is nyer­tek ; a háború alatt rekvirált jó­szág értékének utólagos frankban | való visszafizetése; a hivatalok,! ■'WWW* lehetetlen. Maguknak az épüle­­templomok által teknek felépítése is igen nagy *8/0 óta jegyzett német ánam­teni, annyira, hogy csak egy-két épület teteje és a gerendák égtek nehézségekbe ütközik. Egyebek között a lángok mar­talékává vált két egészen uj, szál­lításra váró, vasúti Pullmann­­kocsi, azonkívül 40 darab uj vasúti személykocsi. A kárpitos mű­helyben nagymennyiségű kocsi­felszerelési-, díszítő- s más kárpi­tosanyag, az asztalosmühelyben szintén óriási mennyiségű kocsi­­épitő faanyag pusztult el. Ezen­kívül többezer méter békebeli minőségű vászon, posztó és íextil­­nemüek. A mai viszonyok között egyelőre pótolhatatlan gépek és felszerelési cikkek mentek tönkre. A tűz helyén 5—6 méter magas­ságban állanak a romok. A tűz­oltóság bátor munkát végzett, közülök 14-en sebesültek meg Emberéletben kár nem esett, csu­pán sérülések történtek. papírok átcserélése névérték sze rinti francia állampapírokra; kár­pótlás az Elzászban foganatosított német hadirendszabályokból eredő károkat, igy pl. a kémkedésért való büntetésért, németeílenes agitáció miatt bezárt korcsmákért, sőt a katonai szolgálat folytán elmaradó esetleges nehézségek­ért is. Az elzászi bizottság előtt fekvő követelések összegét több mint másfélmilliárd frankra becsülik. Csehek a franciák ka­tonai gyámkodása ellen Prágából jelentik : Koutsky dr. a „Lidove Noviny"-ban cikksoroza­tot ir a cseh hadsereg vezérkará­nak főnökségéről. Fejtegetéseiből azt a következtetést vonja le, hogy a vezérkari főnöknek csehnek kell lennie, nem pedig mint most, fran­ciának. Rámutat arra, hogy Cseh országban a francia tiszteknek • tényleges parancsnoki hatalmuk van, míg például Lengyelország­ban csak tanácsadók. Ezután rá­mutat a Csehország és Francia­­ország közt fölmerült ellentétekre. Egyes nézeteltérések egyébként érthetők is ott, ahol két szövet­séges állam érdekei nem fedik egymást annyira, hogy mind a két állam egyformán fontosnak tartaná Koutsky végül kívánja, hogy Mitíer~ hanser francia tábornok, a cseh vezérkar főnöke, fontolja meg mind­ezt és vonja le a következményeket Ä német kiegyenlítési milliárdok titkaiból Az 1921. évi junius hó 10-iki londoni egyezmény értelmében, mint ismeretes, Németországot havi kétmillió font sterling fize­tésre kötelezték, a szövetséges államok magánosainak a német birodalommal vagy a német ma­gánosokkal szemben fönnálló kö­vetelései kiegyenlítésére. Ez utób­biak adósságaiért a Versailles] szerződés értelmében a német birodalom a felelős. E követelések eredetéről és jogerőre emelkedé­séről a következő érdekes adato­ugyanazokat a kérdéseket, Emié- kát kaptuk; kezetesek azok a nézeteltérések, amelyek Csehország és Francia­­ország közt Magyarország ügyé­ből merültek fel 1920-ban. Ismere­tes,hogy Palcologne francia külügy­miniszteri államtitkár a Magyaror­szághoz való közeledést propagálta. Az ő politikai tevékenysége, egy francia folyóirat szerint, egyik oka volt annak, hogy Habsburg Károly azt várta, hogy a franciák támo­gatni fogják vállalkozását. Hason­lóan állanak az ügyek Lengyel­­ország dolgában. A cseh-lengyel viszony legveszedelmesebb idején a francia missziók ott voltak mind a két országban. Most utólag fel­vethető az a kérdés, hogy mi lett volna esetleges konfliktus esetén. A két misszió valamelyike okvet-A vitás követelések eldöntésére a versaillesi szerződés egy dön­tőbíróságot íétesitett, melynek tagja: az antant, Németország és egy semleges állam egy-egy kép­viselője. Az eddigi Ítéletek, a nem­zetközi hálókocsi társaság pőrét kivéve, mind a németek ellen szóltak. Az Ítéletek a német ál­lamháztartás újabb és ujebb mii liárdos tételeit jelentik. Különösen érdekes e bíróságnak az a dön­tése, amely szerint a békeszerző­dés értelmében franciává lett el­zászi lakósok állampolgársága a háború kitörésének napiától szá­mítódik. Ez a döntés, mely még a franciákat is meglepte, azt ered­ményezte, hogy az elzászi szekció egy esztendő leforgása alatt, az íj. ixci xuiboáiiU vuiauiciynie utvvci qícui; uó jenül súlyos helyzetbe került volna, előző évi 711 elzászi panasszal A kisebbségek ügye a nemzetközi jogászok értekezletén A legközelebbi napokban, majdnem egyidőben az interparlamentáris unió bécsi tanácskozásaival, Buenos-Ayres­­ben az International Law Association (egyesülés a nemzetközi jog tanulmá­nyozására) szintén foglalkozni fog a nemzeti kisebbségek védelmével. Az első ülés augusztus 24-én lesz. Hoff­­mansthal dr., az ismert bécsi nemzet­közi jogász, aki jól ismeri a cseh­szlovákiai viszonyokat, szintén az előadók között szerepel. Hoffmanstahl dr, négy irányban követeli a kisebb­ségi jogok kiépítését. 1. Gazdasági téren szükség van a kisajátítások és egyéb gazdasági rendszabályok korlá­tozására, mivel az uralkodó többség az államhatalmat e gazdasági rend­szabályok alkalmazása által a nemzeti kisebbségek súlyos kárára használja fel. A cseh-szlovák földbirtoktörvény kezelése csattanós bizonyíték arra, hogy ily védelemre szükség van. 2. Ebben a védelemben részesíteni kell a szociális és egyéb csoportokon kivül az egyes személyeket is, akiknek nemzetközi törvényszékek előtt is érvényesíthető perképességét el keil ismerni. Lehetetlen hely­zet, hogy a jogaiban megsértett kisebbség a népszövetségnél csak akkor találjon meghallgatásra, ha egy, a népszövetségben kép­viselt hatalom a panaszát ma­gáévá teszi. A kisebbségeknek kell annyi joggal rendelkezniük, hogy a népszövetség hez és az állandó nemzetközi törvény­székhez önállóan intézhessenek felira­tokat. 3. Kisebbségi ügyekben a tör­vényhozást egy, a nemzetek által meg­választott testületre kell bízni, amely nek határozatai az állami törvényho­zásra kőtelező erejűek lennének. 4. A negyedik követelés a kisebbségek nemzetközi jogvédelmének hatásos ki­alakításával foglalkozik. A javaslat szerint szükség van arra, hogy első­fokú nemzetközi törvényszékeket állít­sanak fel és ezeket decentralizálják. #“*# FBF1 s*-. — Pánszláv kongresszus Prágá­ban. A Narcdni Politika jelentése szerint december hónapban Prágában pánszláv kongresszust tartanak. Az emigráns orosz diákegyesületek már’ megkezdték a kongresszus előkészítő) munkálatait. — Változékony idő. (A Meteoro­lógiai Intézet jelentése.) A tegnapi száraz, meleg idő után a ma reggeli! órákban némi időváltozás állott beJ A szelek megélénkültek és nyugaton1 egy kevés eső is esett. A hőmérsék-l let maximuma 29 fok, minimuma 12j fok. Jóslat: Változékony idő várható, 1 kevés esővel és lényegtelen hőválto-'i zással. J — Radikális terv az európai válság megoldására. Londonból je­lentik : Ben Tillet angol munkásvezér, a General-Worker Union Leamington-’ ban tegnap tartott ülésén azt javasolta, hogy egész Európa munkássága ren-j dezzen általános sztrájkot, míg a pénz-: emberek nehézségeiket el nem intéz­ték és a pénzértékeket nem stabili­zálták. A béke rombolóbb volt, mint, maga a háború. Gynes munkásvezér': ellenezte a javaslatot s azt mondta,, hogy e problémának nem orvossága az ipari erőszak módszere. Csak há-( rom ország tudná megteremteni a politikai rendezést, nevezetesen Nagy-' Britannia, Franciaország és Amerika,! de ezek is csak úgy, ha együtt csele­kednek. — Tagore iskolája. Prágából je­lentik, hogy Winternitz prágai tanár, az ismert indiai kutató, valamint' Strzygowski tanár bécsi műtörténész.' meghívást kaptak, hogy Indiában, a Tagore alapította főiskolán előadáso-' kát tartsanak. — Az orosz kereskedelmi nép­biztos Prágában. Lomonosov, az orosz szovjetköztársaság kereskedelmi népbiztosa kedden Prágába érkezett, ahonnan családjával együtt Karlsbadba utazott. A népbiztos hosszabb ideig szándékszik Karlsbadban maradni. Cseh-szlovákiai útja a megkötendő c: eh-szlovák-orosz kereskedelmi szer­ződés tárgyalásaival van összefüg­gésben. — Romániában maximálják a gabonaárakat. Bukarestből jelen­tik : Romániában az idei termés; olyan gyöngén ütött ki, hogy a kormány kénytelen a gabonaára­kat maximálni. Egy métermézsa búza 250 leibe fog kerülni. — Ford gyárat alapit Csehor­szágban. Ford amerikai milliárdos,, az ismert automobilkirály, Kolin kö­zelében egy hatezer négyszögöl nagy-» ságu telket vásárolt, amelyen automo-1 bilgyárat fog épiteni. A cseh lapok erről a telekvásárlásról eleinte azt ir-, ták, hogy Stinnes vette meg, azonban kiderült, hogy Ford a vevő, aki eredeti tervétől eltérően nem Oroszországban, hanem Csehországban építi föl leg­újabb automobilgyárát. — Lenhossek tanár megvizs­gálja az állítólagos Pctofi-csont­­vázat. Budapestről jelentik : A budapesti sajtó nagyon élénken foglalkozik azzal, hogy Erdélyben megtalálták Petőfi Sándor csont­vázát és Bálint Dániel földbirto­kos családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra. A lapok szerint Bálint értesitette volna a Petőfi Társaságot Petőfi csontjairól és^

Next

/
Thumbnails
Contents