Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)

1922-08-17 / 223. szám

1922. augusztus 17. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. A választói névjegyzékek visszakerültek a községekhez A szuboticei törvényszék, ahol a választói névjegyzékeket a tör­­ívény rendelkezései szerint felül­vizsgálták és tizenöt napon át iközszemiére tették, eleget téve e törvény rendelkezésének, a név­jegyzékeket a községeknek további 'eljárás végett visszaküldte. Subotica város választói név­jegyzéke, amely 11790 szavazó nevét tartalmazza, szerdán érke­zett vissza a törvényszéktől a városhoz. Ugy ancsak szerdán küldötte vissza a törvényszék a sentai névjegyzéket, 1641 szavazóval, a íopolait 188 szavazóval s a stara kanizsait 3274 szavazóval. A községek közül már előbb visszakapták a választói névjegy­zéket : Pacsir 568 szavazóval, Szekics 52, Feketehegy 100, Mól 2062, Bajsa 658, Csantavir 306, Rigyica 442, Mali Hegyes 203, Horgos 2185, Moravica 143, Martonos 1341 és Királyhalom 585 szavazóval, Bajmokra 1881 szavazóval szer dán ment vissza a névjegyzék. Az adai névjegyzéket, amely 3066 szavazó nevét tartalmazza, nem küldték vissza a községi elő járósághoz. Újabb nagy tüzek Budapesten A Neuschlcss-Lickíig parkettgyár égése Budapestről jelentik: Kedden és szerdán újabb nagy tüzek pusztítottak Budapesten, a melyek a nagy szél miatt válsá­gosak voltak. Kedden este nyolc óra tájban a Pesíszentlőrincen levő Neusch’ >Licktig-féle parkettám­­gyárban, eddig ismeretlen okból Tűz támadt, a tűz igen gyorsan terjedt, hamarosan több vagon par­kettfa állott lángokban. A tűz óriási méretekben terjedi, nyolc-tiz vagon parkettfa és né' hány épület állott lángokban, a közben keletkezett szélviharban attól kellett tartani, hogy az egész gyártelep elpusztul. Mindéhez járult a majdnem teljes vízhiány, ame­lyen ugy segítettek, hogy a Ma­gyar Államvasutak öt mozdonya szállította a vizet a tűz színhe­lyére és itt karhatalmiig idegen émbereket rendeltek ki a szi­vattyúzáshoz. Szerdán reggel öt órára sikerült a tűz továbbterjedését megakadá­lyozni, azonban a faanyag még szerdán egész nap égett. Eddig három száritókamra es 16 vagon parkettfa égett el. A kár eddigi megállapítás szerint nyolc-tiz millió korona. Ugyancsak újabb tűz pusztított a Pozsonyi-uton levő Silos-raktá­­rakban is, ahol csak a napokban volt hatalmas tűz. A tűz egy zsák­­raktárban támadt és csak zsákok égtek el. Az éjjel keletkezett tűz­höz nagy készenléttel vonult ki a tűzoltóság, mert a legutóbbi tűz helyén garmadában felhal­mozva hever a rongyhulladék és papiros, amelyeknek alján már régebben ég5 parázs volt, ame­lyet a hatalmas szél most lángra­­lobbantott. Az égő hulladékokat a szél egész a Lipóí-körutig vitte, ugy, hogy a veszedelem nagy volt, de e tűzoltóságnak sikerült a tüzet hamar ártalmatlanná tenni. A harmadik tüzeset szerdán reg­gel történt. Negyed kilenckor Kőbányán a Bihari-utca és Szállás-utca sarkén lévő hatalmas gipszraktár eddig még ismeretlen okokból kigyul­ladt. A nagy szél következtében szinte pillanatok alatt végigfutott a körülbelül 40 méter hosszu rak' tár tetején a tűz. A raktárban felhalmozott nagyértékü gipsz­készlet veszendőbe ment. A rendőrség erélyes nyomozást indított az újabb tüzesetek ügyé ben. György herceg mm kap katonai rangot — A hercegei támadásai miatt felelősségre vonják — A ljubljanai koronatanács meg­beszéléseinek legfontosabb tárgya György herceg közjogi helyzeté nek szabályozósa volt. Az ebben a kérdésben hozott határozatok­ról mindszideig nem adtak ki hi­vatalos közlést, azonban egyes lapok értesüléseiből már megál­lapítható az a hangulat, amellyel a koronatanács György herceg követeléseit fogadta és az egyes nyilvánosságra került határoza­tokból már következtetni lehet arra, miként fogja a kormány György herceg helyzetét szabá­lyozni. A Pravda ljubljanai távirata szerint a király elnöklete alatt megtartott koronatanácson elha­tározták, hogy az udvari statútu­mokon bizonyos módosításokat eszközölnek. A módosítások sze­rint György hercegnek nem lesznek meg azok az előjogai és privilégiu­mai, melyeket az udvari statútumok eddig biztosítót lak számára. A vál­toztatások különösen a királyi ház tagjainak a nyilvánosság előtt tanúsítandó magatartására vonat­koznak. Ennek főoka az, hogy György herceg egyes lapok utján intézett támadásokat az udvar el­len. A revízió alá kerülő udvari statútumokban fogják külön sza­bályozni a Sándor király és György herceg közötti viszonyt is. A Politika azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy a koronatanács elhatározta, hogy György herceget a királyság ellen intézett támadásai miatt feelösségre fogják vonni. Hogy ez a felelősségre vonás mi­lyen formában fog megtörténni, az eddig még nem ismeretes. A „Tribuna" értesülése szerint pedig a koronatanács visszautasí­tó: ta György hercegnek azt a köve­telését, hogy az SHS. hadseregben megfelelő rangot kapjon. Ezt a ki vánságát egyrészt György herceg temparameníumára való tekintettel, másrészt egészségi állapota miatt nem teljesíthetik, miután még hosszabb üdülésre és pihenésre van szüksége. György herceg anyagi követe­léseit a koronatanács határozata szerint bizonyos korlátok között a lehetőség szerint teljesíteni fogják. Politikai körökben általában nagy nyugtalansággal szemlélik a György herceg személyével kapcsolatos eseményeket. Általá­ban az a vélemény, hogy a kor­mánynak módot kell keresni, hogy a kínos ügy minél hamarabb el­­intéztessék és hamarosan lekerüí­­-jön a napirendről. Halálra ítélt tanú a Landau-p'árbcn — Danszkyt feloldották a titoktartás kötelezettsége alól — A szerdai fotárgyalás A Landau-bfinpör izgalmas hétfői főtárgyalását szerdán kevésbbé moz­galmas tárgyalási nap követte. Fél­­tizkor nyitotta meg a fötárgyalást Keresztessy Gyula dr. elnök és mi­előtt folytatná a tanuk kihallgatását, levelet olvas föl, amelyet Lebovics József dr. főrabbi intézett a tör­vényszékhez. A levélben Lebovics József dr. főrabbi bejelenti, hogy Demszky Mihály főhadnagy vallomá­sában egy Lebovics nevű rabbit említett, akit kémkedés és katona­­szabaditás miatt letartóztattak. Le­bovics dr. kijelenti, hegy ilyen nevii rabbi Magyarországon csak egy van és ez ö maga, ezért kéri, hogy a tör­vényszék eddigi működésének és magánéletének íedhetetlensége és jóhire szempontjából jelentse ki, hogy az említett Lebovics rabbi nem azonos vele. Az elnök Lebovics dr. főrabbi ké­résének eleget tett. Utána az elnök bejelenti, hogy a dandárparancsnokság azt a sokat emlegetett 18,000 koronát, amelyet mint a Landauéktól fölvett összegnek egy részét Becker a dandárparancs­­nokságnál letétbe helyezett, most át­­küldte a törvényszékhez. Llnök a 18,000 koronát tartalmazó zárt borí­tékot átadja Landau Béla dr. ügy­védnek, aki, miután a borítékot fel­bontja, meglepetten konstatálja, hogy az összeg egy része osztrák lebé­lyegzésig bankjegy. Egy kelenföldi fogolytárs. A szerdai nap első tanúja szomorú érdekességet hoz a főtárgyalás me­netére. Markosics István 22 éves or­törvényszék. Első Néveri Sándor tiszthelyettes lényegtelen vallomása, második Ueszkovszky Pál tanárje­lölt vallomása, ki első vallomásában tiltakozik az ellen, mintha ő kegyeí­­lenkedett volna Landauékkal, máso­dik vallomásában azonban a vizs­gálóbíró előtt kijelenti, hogy min­dennek Dobé az oka, mert ha 5 nem izgatta volna őket Landauék ellen, akkor sem a vizitatás, sem az »in­­jekciózás«, sem a többi kegyetlen­kedések meg nem történtek volna. Ö csak parancsra cselekedett A következő felolvasott vallomás Theasdale Gaszton főhadnagyé, ki jelen volt Danszky kiséreíéoen Lan­dauék kihallgatásánál a kelenföldi laktanyában. Szünet után Danszky Mihály fő­hadnagyot kezdte meg kihallgatni a bíróság, kinek hivatali titoktartás alól való felmentése megérkezett a bírósághoz. Danszky kijelenti, hogy Ielmentése ellenére is csak olyan kérdésekben iog vallomást tenni, me­lyekről az az érzéke, hogy ezzel a , nemzeti hadseregnek nem árt. Megkönnyítik a munkások beutazását — A novisáái iparkamara akciója — Az egyre jobban fejlődő jugoszlá­viai gyáripar súlyosan érzi a szak­képzett munkások hiányát. Szakmunkásokat csak külföldről lehetne behozatni, de a bevándorlás elé nagy akadályokat gördítenek az egyes konzulátusok, melyek nem ad­ják meg a jugoszláv vízumot. A novisadi Ipar- és Kereskedelmi Kamara most beadvánnyal fordult az ipar- és kereskedelmi miniszterhez, hogy ezeknek az állapotoknak meg­szüntetésére járjon közbe. A bead­vány reámutatott az iparfejlesztés fontosságára s arra a nehézségre, mely a speciális szakképzettségű munkások hiánya folytán előállott. A jövő mtmkásgcneráció helyes tanítá­sa is lehetetlen a szakmunkások nél­kül. Hogy a speciális szakmunkások behozatalát megkönnyítsék, az Ipar­és Kereskedelmi Kamara a követke­zőket javasolja: Az az iparos és gyáros, akinek speciális szakképzettségű munkásra van szüksége, ezt bejelenti az íparos- és Kereskedelmi Kamarának, mely. megvizsgálja az esetet s megállapít­ja azt, hogy szükséges-e a külföldi szakmunkás behozatala vagy sem. Ha úgy találja, hogy a munkásra szükség van, erről bizonyítványt ad. ki, melynek alapján a város vágy­­község letelepedési engedélyt állít ki az illető munkás részére. A letelepedési engedély alapján a külföldi konzulátusok — amennyiben politikai okok nem forognak fenn — minden további akadály nélkül meg­adják a vízumot. Amennyiben a kamara által java­solt módot a miniszter nem tenné a magáévá, a kamara azt-kéri, hogy. az Ipar- és Kereskedelmi Kamara bizonyítványa alapján a beutazást engedélyek iránti kérvényeket azon­nal intézzék el, nehogy hónapokig kelljen az iparosoknak, gyárosoknak a szükséges szakmunkásra várakoz­niuk. Az ország iparvállalatai némi re­ménykedéssel néznek a kamara ak­ciója elé. iLIlíQmI gonaépitő ez a tanú, akit a hadbíró­ság áprilisban kémkedés miatt kötél általi halálra ítélt, de ügye még a fölebbezcs stádiumában van. A tanú elmondja, hogy 1920 szeptember 29-én a kelenföldi laktanyában a Lan­dauék cellája melletti cellában volt elzárva. Akkor beszélt is Landauék­kal, de csak arra emlékszik, hogy Landauék kihallgatása alkalmával hangosabb beszédet hallott Landauék cellájából. Jajgatásra vagy más ilyen nem emlékszik. Az elnök erre felolvassa a tanú korábbi vallomását, melyben a tanú részletesen felsorolta azokat a kín­zásokat, melyeken Landauék végig­mentek. A tanú kijelenti, hogy ezek­re a dolgokra nem emlékszik. Az elnök csodálkozásának ad kife­jezést. hogy egy négyoldalas vallo­másból semmire sem emlékszik, mi­re Rupert magyarázólag közbeszól: Halálra van ítélve. Ezután az elnök folytatja Maiko­­sics vallomásának felolvasását, de a tanú csökönyösen megmarad amel­lett, hogy semmire nem emlékszik, sőt hogy ez a vallomás egyes részei­ben nem is tőle származik, mire az elnök megmutatja tanúnak saját alá­írását, melyet ő valódinak ismer el: A Landau halálának körülményeire nézve tett vallomást sem ismeri el tanú a sajátjának és mikor az elnök felolvassa a vizsgálóbíró előtt tett vallomását és ezek kiegészítéseit', tanú még mindig megmarad amellett, hogy 5 ezekből a dolgokból semmire nem eemlékszik. Ezután a meg nem jelent tanuk yailomásai felolvasását kezdi meg a „FEIL ATELI A13 BÉLYEGKERESKEDÉS - SZÉGSI E SUrvCTICÄ.riJF'OSYA KELLETT VETEL - ELADÁS -CSERE Kereseknjfj-Téfc’rehas naltjn?o*ili'’bélyat[c!;et tckintetnéllíü! «kiadásokra bír:iii)yiKe cnyisérbsa JM7 JüLkJil

Next

/
Thumbnails
Contents