Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-02 / 209. szám
4. oldal B ACS MEGYEI NAPLÓ 1922. augusztus 2. A miadeimapi kenyerünk... — Újra drágulnak az árak — A irapról-napra fokozódó drágaság, amely már teljesen elviselhetetlenné teszi a középosztály helyzetét, ismét tarthatatlanabb méreteket ölt. Mindennek az ára a búza és a kenyér árához igazodik és ezeknek az elsőrendű fontosságú közszükségleti cikkeknek az ára újra emelkedett. A gabonaárak állandó emelkedésével természetesen lépést tartanak a pékek és igy történt meg. hogy a fehér kenyér kilójának árút hétfőn 20 koronáról 22 koronára, a barna kenyérért pedig 16 koronáról 18 koronára emelték. A kenyér árának emelkedésével egyidejűleg általános drágulás is tapasztalható újból a suboticai piacon. A főzelékfélék indokolatíanu! magasak. különösen megfizethetetlen a paradicsom, uborka és zöld paprika. A drágaság terén vezet még a gyümölcs is, 3Í--40 koronát kérnek egy kilogramm almáért vagy körtéért é; hasonló magas ára van minden más gyümölcsfélék is. A drágaság enyhülésére semmi remény nincsen, sőt a pékek már ki látásba helyezik, hogy a gabona árának további emelkedése esetén kény teleitek lesznek a kenyér árát rövidesen újra megdrágítani. Ezek i szomorú kilátások annál elkeserítőbbek, mert itt a dúsan termő Bácskában, az ország legtermékenyebb területén egyáltalán nincs megindokolva a gabona-áraknak ez a rohamos emelkedése és azt ezt nyomon követő kenyér-drágulás. Hogyha a tél elején okvetlenül jelentkező gazdasági katasztrófát meg akarják a hatóságok előzni, úgy feltétlenül szükség van arra, hogy erélyesen intézkedjenek az illetékes hatóságok a tűrhetetlenné váló drágaság letörésére. Ha az ármegállapitó-bizottságok nem is váltak be annak idején, meg kellene találni a módját annak, hogy az árak szédületes emelkedése elé korlátokat állítsanak. Szlovák gimnázium Békéscsabán A nemzetiségek jogarnak érvényesítése Sfejyye.ro rs z %oa Budapestről jelentik, hogy magyar vallás* és közoktatásügy minisztérium a most követke < tanévtől kezdve a békéscsaba állami gimnázium magyar osztó lyoivaí párhuzamos szlováknyen osztályok fölállítását rendelte ei. A tanítás ez osztályokban szlovák nyelven történik. Az oktatásban minden szlovák anyanyelvű tanuló részt vehet és a jelentkezői, fölvételét ez osztály kba nem korlátozzék, hanem a tanulók, illetve szüleik akaratétól teszik függővé. A magyar kultuszminisztert ómnak ez az intézkedése a békeszerződéseknek a kisebbségi jogokról szóló rendelkezései alapján történt. Jó! tudjuk, hogy nem csak a SHS. királyságban, hanem a volt monarchia többi utódállamainak területén kezdettől fogv< működnek a nemzetiségi iskolák, — a békéscsabai nemzetiségi gimnázium tehát nem uj jelenség. Reánk nézve csak azért bír nagyobb jelentőséggel, mert a ítnulók fölvételét nem kötik sem(inemü Külön el írásokhoz. Minden tanú ót, aki szlovák anyanyelvűnek valifa magét, vagy aki szlovákul akar tanulni, föl kell venni a szlovák iskolába. A brogiadi kormány — sok esetben joggal — szemére veti t magyar kormánynak, hogy e nem zetiségeket nem részesiti kellő védelemben. A békéscsabai iskola példája az általánosan reakciósnak hirdetett, magyar kor many részéről meglepően liberális. A német kormány ragaszkodik a jóvátétel leszállításához — Katonai szankciókkal fenyegetik Németországot — Bajorország a birodalom ellen Berlinből jelentik: A hétfő délutáni minisztertanácson határoztak a német jegyzék felől, mellyel a francia cálaszjegyzéket viszonozni fogják. A pénzügyminisztérium azt tervezte, . gy bevárja előbb Angliának ideonatkozó válaszát, ezt a tervét ónban, úgy látszik, föladta és már zerdán átnyújtja Párisbaan a jegyiekét. A jegyzékben Németország hivatalos kimutatásokkal igazolja ■zt, hogy a negyvenmillió aranymár- 1 át megfizetni nem tudja, mert ez atmiliiárd papirmárkának felelne meg, ezt az összeget zz állami házartás egyensúlya nem birja el. Eni.ek alapján megismétli első jegyzőében kifejtett kérését, hogy a jóét ét eh készfizetések havi részleteit ■zmillió aaranymárkára szállítsák le. Párásban a németek kívánságát •eljesithetetlennek tartják. A francia lapok közlése szerint Poincaré miűszterehiöknek az a szándéka, hogy a szövetségesek tanácsában pénzügyi szanálási tervezetet javasoljon, ia azonban nézetéhez nem csatlakoznak, vag3^ pedig Németország on possumussal áll elő, eltökélt szándéka, hogy legrövidebb idő alatt • szankciókra, sőt a katonai szankciókra tér át. Münchenből jelentik: Többnapos tanácskozás és minisztertanács után Bajorország véglegesen döntött a köztársaság védelméről szóló törvény ügyében. A bajor kormány a parlamenti pártok túlnyomó többségének támogatásával hivatalosan és ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy Bajorország független állami jogairól nem mond le és a birodalom egysége és jövője érdekében tovább folytatja a harcot a berlini republikánus centralizmus ellen. A porosz kormánykövete, Zech gróf, búcsú nélkül távozott Münchenből, a bajor határon túl tartózkodó bajor csapatokat visszarendelték,, Hamm demokrata kereskedelmi miniszter kivált a bajor kormányból és a bajor kormány hétfőn este kiadta nyilatkozatát és rendeletét a köztársasági törvény önálló alkalmazásáról. A helyzetet Berlinben nagyon komolynak Ítélik. A hétfői minisztertanácson meg nem állapították meg a választ arra a levélre, melyet Ebert birodalmi elnök Lerchenfeld gróf bajor miniszterelnökhöz intézett. Ezzel az ügy gyei csak a szerdai minisztertanácson kivannak foglalkozni. k Landau-por koronatanújának vallomása — Laudau Elemér szerint Landau Adolfot meggyilkolták — Budapestről jelentik • A Landau bünper keddi tárgyalásán Landau Elemért, akinek a meggyilkol: Landau Adolf nagybátyja volt. hallgatta ki a bíróság. Kijelenette, hogy becsületszavára fogadta bűnügyről szerzett adatait senkinek tudomására nem adja. Eskü datt mondhatja el véleményét a bíróság előtt, tehát a becsületszóval fogadott kötelezettsége megszűnt. Ezen elörebocsátó ki elentés után Landau Elemér elmondta a Landau ügy részleteit: — Ráfogták nagybátyámra, hogy kom ányzósértést követett fi és hogy gyalázta a hadsereget. Soha politikával nem foglalkozott és az egész csak koholmány. A Simplon-kávéhózban voltunk egy ízben, amikor Fontányi ügyvéd s Birkás jelenlétében kijelentette nagybátyám, hogy semmiféle áldozattól nem fog visszariadni annak felderítése érdekében, hogy Izsákon megkínzott két alkalma zoitja kínzóit felkutassa. Felolvas ezután Landau Elemér egy levelet, amelyben Landau Adolf arra kéri, hogy szabadítsák ki rettenetes helyzetéből, mert közel van a megbolonduláshoz. Félek — Írja Landau Adolf — hogy a főhadnagy valahová máshová visz, ahol még sokkal roszszabb és borzalmasabb lesz a helyzetem. Elmondja, hogy nagybátyjával találkozott akkor, amikor átszáli* tották a kelenföldi laktanyába. /I lába csupa vér volt és a karja véres fekete foltok voltak. A kelen földi laktanyában újból megver ték a fiatal Landauval együtt, a kit vele kisértek át a laktanyába Részletesen elmeséli Ruzsics zsa rolási kísérletét. Százötvenezer koronát kért Landau szabadonbo csájtásáárt. O fölajánlott neki öívenezer koronát, de ezt keveselíe Végre megegyeztek. Ruzsics e! ment Landsu Adolfért a kelen öldi la tanyába, hogy kiszabó ditsa, de közbe elkísérték a fog yokat valahová. Ezek után for dúlt Rupért képviselőhöz. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy tudja és be fogja bizonyítani, he y Landauf meggyilkolták. Október másodikán este Sipos Kamillót látta mulatni elegánsan a Britanniában és mér akkor valami sejtése azt súgta, hogy Sipos ott ha otti tort ül. — Sohasem volt meggyőződésem az, hogy önakasztás történi. Bizonyiték különben a véres ruha. Később találkoztam a Royal előtt egy ismeretlen önzetlen úrral, aki annak idején megígérte nagyba ;yám kiszabadítását. Bocsánatot kéri, hogy nem sikerült kiszaba ditani nagybátyámat. Elörebocsrtotta, hogy semmit sem fogad e fáradozásáért. Közölte velem mint szemtanú nagybátyám meggyilkolását. Landau vallomása után szünet következett. Rablótámadások a magyar határ menté» Az utóbbi hetekben a jugoszláv— magyar határ mentén fekvő községek hatóságainál, a csendőrőrsöknél és a határőrségeknél mind több határmenti lakos tett panaszt, hogy az utakon megtámadják és kifosztják őket. Kelebia határánál az ottani cigányok veszélyeztették a közbiztonságot Néhány héttel ezelőtt azonban a határőrségeknek formális harcok után sikerült a cigányokat ártalmatlanná tenni és egy részüket, — mint annak idején megírtuk, — beszállították a suboticai rendőrségre, míg a többiek átszöktek Magyarországba. Azóta a kelebiai szakaszon helyreállt a közbiztonság, Horgosnál azonban a támadások mindinkább elszaporodtak. A határőrségek legéberebb figyelme dacára is a határátlépési gazolvánnyal Magyarországba menő vagy onnan jövő kettősbirtokosokat a határvonal közelében megtámadják és kifosztják. A tetteseknek az őrségek nem tudtak nyomára akadni, mert ezek a fosztogatások után minden alkalommal átmenekültek .Magyarországra. Mint értesülünk, ugyanez a helyzet áll fenn Magyarország határmenti területein is, ahonnan az utonállók íz SHS királyság területére menekülnek át. Nyomozásukat és üldözésüket az országhatár teljesen lehe:etlenné teszi, mert a határőrök és rsendőrök a másik ország területére természetesen nem mehetnek át, a ivatalos nyomozás pedig — kölcsönös megállapodások hiánya miatt -— ;sak diplomáciai utón történhetik meg. Az eddigi jelek azt mutatják, hogy az SHS királyság területein ezeket az utonállásokat magyarországi határmenti lakosok, a magyar területeken pedig itteni emberek követik el. Az illetők kivárják, amikor a határőrök nincsenek a közelben és akkor támadják meg a határok közelében artózkodó embereket. A támadók mindig úgy intézik a rablást, hogy tettük után veszély nélkül átmenekülhessenek a határon. Elrejtőzésüket és menekülésüket a magas kukoricák nagyon elősegítik és ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi hetekben, amióta a kukorica magasra nőtt, különös mértékben elszaporodtak a rablások. A határőrségek jelentése folytán Karakasevics Gábor suboticai rendőrfőkapitány és Tillinger György főkapitányhelyettes, a bűnügyi osztály vezetője, kedden reggel automobilon a horgosi határra ment, hogy ott a helyszínen megvizsgálják a támadások körülményeit és módot keressenek a rablások meggátlására. A főkapitányság és helyettese visszaérkezése után a határőrségek és a csendőrség parancsnokságával érintkezésbe fog lépni és együtt fogják a szükséges óvórendszabályokat megállapítani. «ff» <»<S> aMfr I Őszi divatlapok \ megérkeztek ! ! ! f Vig Zsigmondi Sándor könyvkereskedése Snbotica — Telefon: 57. ♦♦♦♦4 ♦♦♦
