Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus (23. évfolyam, 208-236. szám)
1922-08-01 / 208. szám
Ára 1 disár, 2 lei, 4 márka, 1 sokol XXill. évfolyam Subotica, kedd 1922. augusztus I. 9, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—53, szerkesztőség 5—10 Eiőfizetési árs negyedévre 80* —dinár SZE&KESZTCShG: Kralja Aiexandra-nlica 4 szám alatt KiadókivatAi: Kralja Alaxavdra-ulica 1 (Le.bach-^alota) A korrupció Az Adria Bank trieszti fiókjáról az olaszok megáliapitották, hogy a bank több millió lira kárt okozott az olasz államnak azzal, hogy a pénz becserélésekor beváltott osztrák bankjegyek közzé becsempészett olyan milliókat is, amelyeket osztrák területről kapott. Az olasz lapok megállapítják, hogy a bank csak magasállása tiszt viselők megvásárolásával tudta ezt a manővert elkövetni. Az Adria-bank jugoszláv pénzintézet s a beogradi lapok a jugoszláv pénzpiac jó hire érdekében súlyosan megbélyegzik a bankot, amely korrumpálta az olasz közéletet, s közben némi elégtétellel mm tatnak rá, hogy a korrupció és a panama nem csupán belföldön tenyészik, hanem az egész világon otthonos. Konstatálni keli, hogy az S. H. S. királyságban némi, ha nem is teljes sikerre] dicsekedhet az a mozgalom, amely a közéletet, a hivatalokat meg akarja tisztítani a korrupt emberektől, s amely a jogok és igények érvényesítésének eszközei közül ki akarja küszöbölni a pénzt, azt a pénzt, amelyet Súgva kínálnak, szégyenkezve négyszemközt nyújtanak át, pirulva fogadnak el, — s szemérmetlenül követelnek. Ma a helyzet, ha nem is jó, de Valamivel mégis jobb, mint két-három évvel ezelőtt volt, amikor hiába támogatott egy-egy ügyet a jogosság és a méltányosság, ha nem támogatta a pénz is. Ma már vannak intézmények, vannak hivatalok, ahová hiába próbál a megvesztegető pénz bejutni, vannak, akik inkább vállalják a tisztes nyomor keservét, mintsem pénzért elad! nák a maguk becsületét; az ország I javait és az igazságot. Tagadhatatlan . azonban az is, — bármilyen siváran ‘hangzik, — hogy még mindig vannak j tiszták forgalomban, a benfentesek > még mindig tudják és megsúgják, hogy ha valamit gyorsan akarsz elérni, kihez kell fordulnod, mennyit kell adnod, ki az a befolyásos barát, akit meg lehet környékezned. Hogy a korrupció mégis csökkent, hogy az idült panamisták kissé visz, szavonultak s procul negoti is élvezik a könnyen és könnyeken harácsolt vagyont, az nyilván azzal magyarázható, hogy az első évek khaotikus zűrzavarja után, mégis valamennyire tisztultabb, rendezettebb és szabadabb szellemű lett a közélet. A sajtó nincs annyira gúzsba kötve, mint volt, a nemzetiségi sajtó is minden terror és üldözés ellenére szóvá mer tenni egy-egy kiáltóbb panamát, az államnyelven megjelenő lapok pedig — legtöbbször ugyan pártelíentétből, — szívesen szellőztetik, hogy ki, mikor és miért mennyit kapott. Természetesen még ha mind igaz is, amit a leleplezek megírnak, még mindig csak egy töredéke kerül napvilágra azoknak az eseteknek, amelyekben a pénz korrigálja az igazságot. : A kormány, amely tiszteletreméltói eréllyel küzd a korrupció ellen, s a miniszterek, akik minden alkalommal hangoztatják annak a szükségességét, hogy az S. H. S. királyság közviszonyai egészségesebbek és tisztességesebbek legyenek, — most késziti elő az egyesülési é3 gyülekezési jogról szóló törvényt s most foglalkozik a sajtótörvény előkészítésével is. A hi rek, amelyek az uj törvényekről eddig kiszivárogtak, azt sejtetik, hogy a korrupció kiirtásának megkezdett munkáját akarják megakadályozni. Ha nem szabad nyilvánosan panaszkodni, ha nem szabad az újságban szabadon írni, talán kevesebb lesz az alaptalan vád, de egész bizto s a n több lesz a panama. A korrupció klasszikus hazája még nem régebben az amerikai Egyesült Államok volt. A nagy vasútépítő vállalkozók milliókat szerezlek, mert megvették a városok tisztviselőit, az államok törvényhozását, a szenátust, ^ J a kongresszust és a bíróságot. Amerika úgy javított ezen az állapoton, hogy polgárainak a legteljesebb szabadságot adta meg. Mindenki választó, mindenki választható, mindenki gyülésezhet, irhát, észrevételeit, tapasztalatait minden nyelven közölheti bárkivel. Az S. H. S. királyság másképp küzd a korrupció ellen. Nem engedi, hogy a törvényhozás és az önkormányzat terén mindenki élhessen szavazati jogával, nem teremt alkotmányos közéletet, hanem szűkíti az alkotmányt; itt is korrupciót akar teremteni, ahol még, vagy már nincs. A nemzetiségektől, a pár száz ezer becsületes igyekvésü magyar és német állampolgár által megválasztandó néhány képviselőtől félnek s sok száz panamista számára a keresési lehetőséget megsokszorozzák az által, hogy sem az önkormányzatban, sem a törvényhozásban nem adják meg az egyforma jogot mindenkinek. Veszélyben a Balkán békéje A marienbadi konferencia —' A gSrüfok Kcrastantmápoly elfoglalására készülnek — Az athéni SHS kévét nyilatkozata Görögország1 és a kisantant — A bolgár jévátéfel A Balkán és a közeli kelet egyensúlyának és békéjének helyreállítása mindig az európai diplomácia legnehezebb problémái közé tartozott. A világháborút befejező békeszerződések ezekben a kérdésekben nem tudtak megnyugtató megoldásokat találni és főleg a török probléma maradt továbbra is teljesen nyitott kérdése a nagy politikának. A sevresi békeszerződés amely a kérdést rendezni lett volna hivatva, Írott papír maradi, a török nép többsége fegyverrel szegült ellene végrehajtásának és hét évve! a béke megkötése után még mindig tart a háború, a tö rök-görög, valójában francia-angol érdekszférában. A bolgár kérdés Nem tekinthető lezárt kérdésnek a bolgár kérdés sem, mert a neuilly-i béke jővátéteü rendelkezéseinek Bugária nem akar és nem is tud megfelelni és talán már a legközelebbi jövő a szövetségesek erőszakos sonkáéinak életbeléptetésével fel fogja borítani a Balkán békéjét. Az SHS. királyságnak, amely területének nagyobb részével a Balkánon fekszik, eminens érdeke a félsziget békéjének stabilizálása. A Balkán politikusai, közöttük a jugoszláv politikusok is, már régen felismerték, hogy erre elsősorban maguk a Balkán népei hivatottak, akiknek legnagyobb részét a faj és vérrokor.ság az egymással való harmóniára utalja. De a világháborúban egymással szemben álló népek rnég nem felejtették el régi ellentéteiket, úgy, hogy a komplett Balkán szövetség megalakítása még nerc a ma reális célkitűzése. Egyelőre még minden Balkán állam valamely európai hatalmi csoportnál keres hátvédet külön érdekei támogatására. Az SHS. királyság és Románia a kisantantban próbálták megtalálni azt a magvat, ? melyből később a nagy Balkánszövetség kifejlődhetne. De a kisantant ma még nagyon laza kapcsolat és a primhegedüt nem Balkán állam, hanem Csehszlovákia játsza benne. A jugoszláv külpolitika is szívesebben keresi ma még az északi szláv köztársaság szorosabb szövetségét, mint Romániáét. Az SHS.—Csehszlovák szövetség elmélyítését fogja szolgálni a marienbádi tanácskozás, melyen egyrészről Massaryk és Benes, másrészről Pasics és Nin csics vesznek részt a közeljövőben. Mint Beogradból jelentik, a leg utóbbi minisztertanács elfogadta a cseh kormány meghívását erre a konferenciára, amelyen a két szövetséges viszonyát újra szabályozni fogják. Mialatt pedig Marienbadbnn a béke megszilárdításáért fognak tanácskozni, azalatt a Dardanellák körűi újból fellángolhat a harc az uj görög hadicél Konstantinápoly elfoglalása érdekében. Erről a béke-frontról a tegnapi napon a következőket jelenti a táviró: Konstantinápoly felé Szaloniki. Athéni jelentések szerint a görög kormány komoly intézkedéseket tesz a kisázsiai helyzet iiquídáláséra. Kombinált katonai és diplomáciái akcióval a nagyhatalmakat gyms közbeié' césre akarják kényszeríteni. Tré* ciában és a szigeteken nagy előkészületek folynak. Csataídzsa körül 30000 embert összpontosítottak a határon, avval a feladattal, hogy Konstantinápolyi elfoglaljak. Rodosztó kö'ül is erős osztagok vannak. Két nappal ezelőtt a franci r és pörög csapatok között komoly Öszszeiitközés támadt. Mindkét részről többen elestek. Páris. Athénből jelentik: hogy Baiíadzsisz külügyminiszter az itteni francia, angol és olesz követeknek a kisázsiai kérdésben jegyzéket adott at. A jegyzék tartalmát titokban tartják. Ajkén. A görög külügyminiszter megcáfolja azokat a híreket, melyek szerint Franciao>szág azt « javaslatot tette Görögországnak hogy ez ő védelme alatt közvetlen tárgyalásokat kezdjen a törökökkel. Franciák a görögök ellen Páris. Konstantinápolyból jelentik: Ä szövetséges csapatok parancsnoksága elrendelte, hogy francia csapatok szálljak meg Csataldzsát, a Konstantinápoly ellen irányuló görög támadás elháriíá• '■ára. Paris, A Temps szerint a török görög viszály ügyében a görög ormány jegyzéket nyújtott át a francia és angol kormányoknak. A jegyzékben a görög kormány kijelenti, hogy kénytelen bizonyos rendszabályokhoz nyúzd, amelyek alkalmasak a Keleten felmerült viszályok megszüntetésére. A görög kormány mindenkor hajlandó a szövetségesekk 1 együtt minden javaslatot megvizsgálni, de a javaslatokat megvalósítani csak akkor lehet, ha a törökök végrehajtották a győző államok határozatait. Amennyiben Görögország fegyverrel lépne fel Törökországgal szemben, ez csak kát ponton lehetséges és pedig vagy a kisázsiai fronton, vagy Konstantinápoly vidékén. A görög vezérkar valószínűleg meg akarja szállni Konstantinápoly t. Ennek a tervnek megvalósítását Franciaország és Olaszország nem engedhefi meg. A francia, olasz, és angol álláspont az, hogy h8 a görögök megszállnák Kontantinápoiyt, ennek a hatalmak fegyverrel is el* lentállnának. 250.000 görög fegyverben Baiugdzsics követ a görög kérdésről Érdekesen világítja meg a görög kérdést az a nyilatkozat, melyet Baiugdzsics athéni SHS. követ
