Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-09 / 185. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. julius 9. kivételesen valamennyi árus jó mér­leget használt. A hamisnak talált mérlegek tiz­­tizeniit dekagramm eltérést mutattak a vevők terhére. Voltak olyan mér­legek is, amelyek tetszés szerint sza­bályozhatók, vagy amelyeken nincs Bulymutató és igy a súlyt az eladó ötletszerűen állapította meg. A rendőrség a hamis mérlegeket bűnjelként elk®bozta és az árusítók felien megindította az eljárást. Mivel ez alkalomból példát akarnak sta­­ituálni és a további mérlegcsalások­nak elejét akarják venni, a rendőr­ség a legszigorúbb büntetésben fog­ja részesíteni a hamis mérlegek tu­lajdonosait. Szó van arról is, hogy több árusnak e súlyos kihágás miatt megvonják a további iparengedélyt. A közérdek szempontjából örven­detes jelenség, hogy a rendőrség meg akarja fékezni a piaci vissza­éléseket és remélhető, hogy a mai­hoz hasonló razziák sűrűbben elő fognak fordulni. Ez alkalommal fel kell hívnunk a rendőrség figyelmét arra, hogy nemcsak azoknál a mérlegeknél tör­ténik a visszaélés, amelyek a próba alkalmával hamisaknak bizonyultak. A legtöbb sulycsalás a lógó karmér­legekkel történik, amelyeknél a ve­vők, még ha a mérleg a legponsab­­ban működik is, nem tudják a súlyt ellenőrizni. Kívánatos volna, ha a hatóság ezeknek az elavult karmér­­legeknek a használatát végleg eltil­taná és elrendelné a tányér-mérlegek kötelező használatát, amely esetben remélhetőleg a visszaélések radikáli­san és végleg megszünethetők lesz­nek. Diákok, akik felgyúj­tották iskolájukat és meggyilkolták, a társukat Prilepnek, Dél-Macedónia egyik na­gyobb városának nagy szenzációja van, amelynek hősei tizenöt-tizenhat esztendős gimnazisták. Ez év februárjában a prilepi gim­názium igazgatója jelentést tett a rendőrségen, hogy a gimnázium ruha­tárát, ahol a tanulók télikabátjukat elhelyezik, fosztogatják ismeretlen tettesek. A rendőrség azonnal akcióba lépett, de a tetteseket többheti nyo­mozás és megfigyelés után sem síké rült kézrekeriteni. Az eredménytelen nyomozások után a gimnáziumi lopá sok természetesen még nagyobb mér­tékben folytak, mert nemsokára a gimnázium szertáraira is sor került. A titokzatos rablóbanda felbuzdulva az eddigi eredményeken, valóságos hadjáratot indított a város gazdagabb polgárai ellen. A betöréses lopások napirenden voltak és a rendőrség nem tudott védelmet nyújtani a város pol­gárainak a nagyszerűen megszerve­zett rablóbandával szemben. Áprilisban egy éjszaka a város egyik patikája kigyulladt. A rendőri nyomozás később megállapította, hogy ott előzetesen betörök jártak és a pa­tika kloroform készletét magukkal vitték, miután a raktárt petróleummal leöntötték és felgyújtották. Nemsokára egy újabb bűntény fordult elő, amely az eddigieket is felülmúlta. Balabano­­vics Blagoja tizenhatéves gimnázistát szobájában egy éjszaka, amikor lakás­­adója nem tartózkodott odahaza, meg­ölték. A gyilkosságot kloroformmal hajtották végre. Ennek megtörténte után a holttestet összeszurkálták és a lakást teljesen kifosztották. Ezzel a gyilkossággal még nem zá­rult le "a gyilkos- és rablóbanda bűn­­lajstroma. Május elején a gimnáziu­mot felgyújtották. A tüzet sikerűit még idejekorán lokalizálni és igy az épü­letben jelentősebb kár nem esett. A gyilkosság után a nyomozás fo kozottabb e-rővel indult meg. Végre egy álarc került a rendőrség kezébe, ame­lyet a gyilkosság színhelyén találtak. jAg egyik ginanázista., aki a meggyil­kolt Balagovicsnak jó barátja volt, je­lentette, hogy a gyilkosság éjszaká­ján, amikor hazatért, nem messze la­kásuktól, három-négy álarcos egyént látott az utcából kijönni. Ennek a je­lentésnek az alapján indult meg az ujabbi nyomozás, ami megdöbbentő eredménnyel végződött. A rendőrség öt gimnazistát tartóz­tatott le, akik beismerték, hogy ők kö­vették el a betöréseket, a gyújtogatá­sokat és Blagoja Balabanovics tanuló társuk meggyilkolását. Kihallgatásuk «4M»«»»» J. ««««»»O« <•<»•« során elmondták, hogy állandó láto­gatói voltak a mozinak. Az ott látott detektív és rémdrámák hatása alatt követtek el bűntényeket. A meggyil­kolt Blabonovicsot beavatták titkaik­ba és a gimnázium felgyujtása előtt felszólították, hogy vegyen részt ő is abban. Balabanovics ezt megtagadta, mire attól való félelmükben, hogy Ba­labanovics elárulja őket, szükséges­nek tartottak láb alól eltenni. A gyilkos diákokat átadták a bíró­ságnak. A magyar politikai elítélteket szabadlábra helyezték Erdélyben Az amnesztia-rendelet kiadása előtt Nagyváradon negyvenkilenc magyar nemzetiségű politikai el­itéit váTta a kicserélési akció meg­kezdését. Akkoriban úgy volt, hogy a román hadbíróságok által elitéit 49 politikai foglyot ugyan­annyi magyarországi románnal cserélik ki. A kicserélés késett, azután megjelent az amnesztia­rendelet és ennek megjelenése után néhány nappal a negyven­kilenc fogolyból harminchetet sza­badlábra helyeztek. Legutóbb kö­zölték a még letartóztatásban levő Szász Károly politikai fogollyal is, hogy ügyében kedvező fordu­lat állott be s már tényleg sza­badlábra is helyezték. Szász Károlyt a kolozsvári VI. hadtest hadbíróságának ügyésze kémkedéssel vádolta. A nagyvá­radi ügyészség fogházában tizen­egyen várják a szabadulást, aki­ket a közeli napokban minden valószínűség szerint szintén sza­badlábra fognak helyezni az am­nesztia rendelet alapján. s»«oc«e »©««■©«> Stéics végül is kegyelmet kapott Hivatalosan is megcáfolják a „nagynéni“ közbenjá­rásáról szóló híreket A „Bácsmegyei Napló“ hiteles információk alapján már régebben megírta, hogy azok a hírek, ame­­yek szerint Szteics megkegyel­­mezése körül nagy szerepe volt a merénylő Blédbe utazott nagynén­iének, nem felelnek meg a való­ságnak. Most hivatalos helyen is cáfolják az erről szóló híreket és azt jelentik, hogy a kegyelmezés förül senkinek semmi szerepe nem volt. A megkegyelmezés, a egulolső hírek szerint egyébként befejezeti tény, úgy, hogy ez a kérdés a közel jövőben végleg lekerül a napirendről. A kormány lemondásáról szóló hírek, amelyek a Sides üggyel Kapcsolatban merültek fel, szintén nem fognak beigazolódni, úgy­szintén Markovics dr. igazságügy­­miniszter is a helyén marad. Nincsics külügyminiszter, aki je­lenleg Blédben tartózkodik, még nem érkezett vissza Beogradba, de a „Politika“ jelentése szerint a külügyminiszter utazása nincs is összefüggésbe a Steics üggyel. Steics Spaszojé, a vidovdáni me­rénylett tettese tehát kegyelmet kapott, azokban a napokban, a mikor a Blédbe igyekvő külügy­miniszter vonatát minden valószí­nűség szerint kommunista me rénylők veszélybe akarták sodorni és amikor a bécsi kommunisták kiáltványban fordulnak a világ munkásaihoz és akcióra szólítják fel őket Jugoszlávia ellen, mivel szerintük elnyomják amunkásságo Beograd. Steics Szpaszoje he lálbüntetését Sándor király leg felsőbb kegyből húsz évi fegy­­házra változtatta meg. «•««««•«•«•••••«•••«•••••»•••••••••••••••«••••«•••«•A Fölmentették a zemimi csendorornagyot — Szenzációval ért véget a nagy per — — Osijeki munkatársunktól — Stenzel Vladimir zagrebi taka­rékpénztári tisztviselő, a zemuni lo­vas csendőrkülönitmény volt őrna­gyának bünpörében szombat délelőtt hozta meg az osijeki delegált-törvény­szék az Ítéletet, amely váratlan szen­zációként hatott mindazokra, akik a nem mindennapi érdekességü háborús bünpört figyelemmel kisérték, mert ez az ítélet a megvádolt volt csendőr­­őrnagy teljes rehabilitását hozta meg. A pör utolsó tárgyalása egyébként, amelyen a hallgatóság részére föntar­­tott helyet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, a következőkép­pen folyt le: Reggel nyolc órakor nyitotta meg a tárgyalást Breberin báni táblabiró, elnök és elrendelte a még bejelentett öt tanú kihallgatását, Sztojakovics Szvetozár az első tanú, aki a beogradi közoktatásügyi minisz­tériumban fogalmazó. Elmondja, hogy a háború kitörése után nem sok időre öt és Branko nevű fivérét az őrnagy csendőrei letartóztatták, azon a címen, hogy a fivére az 1912-es Balkánhábo­­ru folyamán a montenegrói hadsereg­ben mint hadiönkéntes teljesített szol­gálatot. A letartóztatásuk alkalmával mindkettőjüket megverték. Arra is emlékszik a tanú, hogy ami­kor be volt zárva, egy napon Stenzel őrnagy egy zemuni sütőmestert össze vert. A következő tanú Markovics Sztje­­pan joghallgató, aki elmondja, hogy a háború alatt felségsértés miatt a zag rebi katonai bíróság elitélte. Letartóz­tatásakor Stenzel őrnagy a botjával háromszor végigvágott rajta, de sebe süléseket nem szenvedett. Kártérítésre igényt nem tart. Petrovics Jovan zemuni lakatos, sértett előadja, hogy a háború kitöré­sekor, amikor még csak 14 éves gye­rek volt, őt és édesanyját valaki föl­jelentette, hogy amikor a szerb csa­patok Zemun első elfoglalásakor a vá­rosba bevonultak, a korcsmáját nyit­va tartotta és abban a szerb katoná­kat mulatni engedte. Emiatt egy csendőrörmester őt és anyját meg­verte. Szávics Sztévó zemuni lakos el­mondja, hogy 25 botot adatott neki Stenzel őrnagy, a testéről egyes he­lyeken cafatokban lógott le a hús. Ezután Majtenícs József volt csend­­örőrmester tanukénti kihallgatása kö­vetkezik. Majtenics, aki az atrocitások megtörténtekor az őrnagy csapatában szolgált, elmondja, hogy a nagy csa­patában szolgált, elmondja, hogy a tanuk állításával ellenkezőleg Stenzel őrnagy nemhogy maga nem bántal­mazta a foglyokat, hanem még alan­tasainak is állandóan megtiltott min­dennemű erőszakoskodást. így öt is sokszor megintette, egyszer pedig, amikor rzon érte, amint egy letartóz­tatottat bántalmazott, meg is büntette. A szakértő orvosi vélemény meg­hallgatása után Tomics Szvetozár ügyész mondta el vádbeszédét, amely utón Klein Aladár dr. védő emelkedett szólásra és azt bizonyította be, hogy csupán hajszáról, nem komoly bűn­cselekményekről van szó. Kérte a vád lőtt fölmentését. A bíróság visszavonult Ítélethoza­talra, amelyet rövid tanácskozás után hirdetett ki az elnök és amely Stenzel Vladimírt az ellene emelt vád és kö­vetkezményei alól fölmentette. No^Isad még nem kapta meg az állami adók lö százalékát — Novisndi munkatársunktól — Régen húzódó sérelmes ügy a 10 százalék állami adó-részesedés ügye. Annakidején, amikor az állam a vá­rosi tisztviselők hadidrágasági pótlé­kát megvonta, a városokat kötelezte a drágasági pótlék megfizetésére, re­­kompenzáció fejében az állami adók ÍO százalékát adta meg. Ezt a ÍO szá­zalékot a város által beszedett állami adó után kapná Novisad város. A mai napig azonban nem nyert elintézést az ügy, holott az eddig be­szedett adók ÍO százaléka már már­cius végéig meghaladta a két és fél millió koronát. Novisad város Szlep­­csevics Milán főispán utján már a tár­gyalások egész sorozatát folytatta le, de a ÍO százalékos pótlék mindmáig elintézetlen. Eddig ezt a hozzájárulást a horvát­országi városok közül többen megkap­ták, illetőleg a 10%-ra előleget kap­tak. Novisad város a járó 10% elő­lege ügyében egyenesen Kumanudj pénzügyminiszternél szándékozik in­terveniálni és ezért a közel napokban; küldöttséget meneszt Beogradba. ««»»»»»»•» Héjjast kényszerítik az amnesztia elfogadására Budapestről jelentik: Héjjaslvén­­nak, az orgoványi bűnüggyel kap­csolatban megjelent nyilatkozatéra — melyben a közkegyelmet visz­­szautasitja — a katonai csendőr­­felügyelőség ügyésze a kővetkező felvilágosítást adta : A Rendeleti Közlönyben meg­jelent rendelet értelmében közke­gyelemben részesülnek mindazok, akik a bűnösen felidézett haza- és társadalomellenes forradalmak ide­jén a magyar faj és nemzeti eszme ellen elkövetett cselekmé­nyek által felkeltett közelkesere­dés és érthető felháborodás hatása alatt, hogy cselekményükkel a nemzeti eszme érdekeit szolgálják, bűncselekményt követtek el. Nem részesülnek közkegyelemben, akik­nél a bűncselekmény indító oka önző nyereségvágy volt Minthogy a vizsgálat adatai alapján Héjjas Iván cselekményében önző nyere­ségvágy mint inditóok nem sze­repelt, őt közkegyelemben kellett részesíteni, mert az amnesztia-ren­delet az ügyészséget épugy kö­telezi, mint a törvény. Egyszóval Héjjas Ivánnak, ha

Next

/
Thumbnails
Contents