Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-09 / 185. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. julius 9. kivételesen valamennyi árus jó mérleget használt. A hamisnak talált mérlegek tiztizeniit dekagramm eltérést mutattak a vevők terhére. Voltak olyan mérlegek is, amelyek tetszés szerint szabályozhatók, vagy amelyeken nincs Bulymutató és igy a súlyt az eladó ötletszerűen állapította meg. A rendőrség a hamis mérlegeket bűnjelként elk®bozta és az árusítók felien megindította az eljárást. Mivel ez alkalomból példát akarnak staituálni és a további mérlegcsalásoknak elejét akarják venni, a rendőrség a legszigorúbb büntetésben fogja részesíteni a hamis mérlegek tulajdonosait. Szó van arról is, hogy több árusnak e súlyos kihágás miatt megvonják a további iparengedélyt. A közérdek szempontjából örvendetes jelenség, hogy a rendőrség meg akarja fékezni a piaci visszaéléseket és remélhető, hogy a maihoz hasonló razziák sűrűbben elő fognak fordulni. Ez alkalommal fel kell hívnunk a rendőrség figyelmét arra, hogy nemcsak azoknál a mérlegeknél történik a visszaélés, amelyek a próba alkalmával hamisaknak bizonyultak. A legtöbb sulycsalás a lógó karmérlegekkel történik, amelyeknél a vevők, még ha a mérleg a legponsabban működik is, nem tudják a súlyt ellenőrizni. Kívánatos volna, ha a hatóság ezeknek az elavult karmérlegeknek a használatát végleg eltiltaná és elrendelné a tányér-mérlegek kötelező használatát, amely esetben remélhetőleg a visszaélések radikálisan és végleg megszünethetők lesznek. Diákok, akik felgyújtották iskolájukat és meggyilkolták, a társukat Prilepnek, Dél-Macedónia egyik nagyobb városának nagy szenzációja van, amelynek hősei tizenöt-tizenhat esztendős gimnazisták. Ez év februárjában a prilepi gimnázium igazgatója jelentést tett a rendőrségen, hogy a gimnázium ruhatárát, ahol a tanulók télikabátjukat elhelyezik, fosztogatják ismeretlen tettesek. A rendőrség azonnal akcióba lépett, de a tetteseket többheti nyomozás és megfigyelés után sem síké rült kézrekeriteni. Az eredménytelen nyomozások után a gimnáziumi lopá sok természetesen még nagyobb mértékben folytak, mert nemsokára a gimnázium szertáraira is sor került. A titokzatos rablóbanda felbuzdulva az eddigi eredményeken, valóságos hadjáratot indított a város gazdagabb polgárai ellen. A betöréses lopások napirenden voltak és a rendőrség nem tudott védelmet nyújtani a város polgárainak a nagyszerűen megszervezett rablóbandával szemben. Áprilisban egy éjszaka a város egyik patikája kigyulladt. A rendőri nyomozás később megállapította, hogy ott előzetesen betörök jártak és a patika kloroform készletét magukkal vitték, miután a raktárt petróleummal leöntötték és felgyújtották. Nemsokára egy újabb bűntény fordult elő, amely az eddigieket is felülmúlta. Balabanovics Blagoja tizenhatéves gimnázistát szobájában egy éjszaka, amikor lakásadója nem tartózkodott odahaza, megölték. A gyilkosságot kloroformmal hajtották végre. Ennek megtörténte után a holttestet összeszurkálták és a lakást teljesen kifosztották. Ezzel a gyilkossággal még nem zárult le "a gyilkos- és rablóbanda bűnlajstroma. Május elején a gimnáziumot felgyújtották. A tüzet sikerűit még idejekorán lokalizálni és igy az épületben jelentősebb kár nem esett. A gyilkosság után a nyomozás fo kozottabb e-rővel indult meg. Végre egy álarc került a rendőrség kezébe, amelyet a gyilkosság színhelyén találtak. jAg egyik ginanázista., aki a meggyilkolt Balagovicsnak jó barátja volt, jelentette, hogy a gyilkosság éjszakáján, amikor hazatért, nem messze lakásuktól, három-négy álarcos egyént látott az utcából kijönni. Ennek a jelentésnek az alapján indult meg az ujabbi nyomozás, ami megdöbbentő eredménnyel végződött. A rendőrség öt gimnazistát tartóztatott le, akik beismerték, hogy ők követték el a betöréseket, a gyújtogatásokat és Blagoja Balabanovics tanuló társuk meggyilkolását. Kihallgatásuk «4M»«»»» J. ««««»»O« <•<»•« során elmondták, hogy állandó látogatói voltak a mozinak. Az ott látott detektív és rémdrámák hatása alatt követtek el bűntényeket. A meggyilkolt Blabonovicsot beavatták titkaikba és a gimnázium felgyujtása előtt felszólították, hogy vegyen részt ő is abban. Balabanovics ezt megtagadta, mire attól való félelmükben, hogy Balabanovics elárulja őket, szükségesnek tartottak láb alól eltenni. A gyilkos diákokat átadták a bíróságnak. A magyar politikai elítélteket szabadlábra helyezték Erdélyben Az amnesztia-rendelet kiadása előtt Nagyváradon negyvenkilenc magyar nemzetiségű politikai elitéit váTta a kicserélési akció megkezdését. Akkoriban úgy volt, hogy a román hadbíróságok által elitéit 49 politikai foglyot ugyanannyi magyarországi románnal cserélik ki. A kicserélés késett, azután megjelent az amnesztiarendelet és ennek megjelenése után néhány nappal a negyvenkilenc fogolyból harminchetet szabadlábra helyeztek. Legutóbb közölték a még letartóztatásban levő Szász Károly politikai fogollyal is, hogy ügyében kedvező fordulat állott be s már tényleg szabadlábra is helyezték. Szász Károlyt a kolozsvári VI. hadtest hadbíróságának ügyésze kémkedéssel vádolta. A nagyváradi ügyészség fogházában tizenegyen várják a szabadulást, akiket a közeli napokban minden valószínűség szerint szintén szabadlábra fognak helyezni az amnesztia rendelet alapján. s»«oc«e »©««■©«> Stéics végül is kegyelmet kapott Hivatalosan is megcáfolják a „nagynéni“ közbenjárásáról szóló híreket A „Bácsmegyei Napló“ hiteles információk alapján már régebben megírta, hogy azok a hírek, ameyek szerint Szteics megkegyelmezése körül nagy szerepe volt a merénylő Blédbe utazott nagynéniének, nem felelnek meg a valóságnak. Most hivatalos helyen is cáfolják az erről szóló híreket és azt jelentik, hogy a kegyelmezés förül senkinek semmi szerepe nem volt. A megkegyelmezés, a egulolső hírek szerint egyébként befejezeti tény, úgy, hogy ez a kérdés a közel jövőben végleg lekerül a napirendről. A kormány lemondásáról szóló hírek, amelyek a Sides üggyel Kapcsolatban merültek fel, szintén nem fognak beigazolódni, úgyszintén Markovics dr. igazságügyminiszter is a helyén marad. Nincsics külügyminiszter, aki jelenleg Blédben tartózkodik, még nem érkezett vissza Beogradba, de a „Politika“ jelentése szerint a külügyminiszter utazása nincs is összefüggésbe a Steics üggyel. Steics Spaszojé, a vidovdáni merénylett tettese tehát kegyelmet kapott, azokban a napokban, a mikor a Blédbe igyekvő külügyminiszter vonatát minden valószínűség szerint kommunista me rénylők veszélybe akarták sodorni és amikor a bécsi kommunisták kiáltványban fordulnak a világ munkásaihoz és akcióra szólítják fel őket Jugoszlávia ellen, mivel szerintük elnyomják amunkásságo Beograd. Steics Szpaszoje he lálbüntetését Sándor király leg felsőbb kegyből húsz évi fegyházra változtatta meg. «•««««•«•«•••••«•••«•••••»•••••••••••••••«••••«•••«•A Fölmentették a zemimi csendorornagyot — Szenzációval ért véget a nagy per — — Osijeki munkatársunktól — Stenzel Vladimir zagrebi takarékpénztári tisztviselő, a zemuni lovas csendőrkülönitmény volt őrnagyának bünpörében szombat délelőtt hozta meg az osijeki delegált-törvényszék az Ítéletet, amely váratlan szenzációként hatott mindazokra, akik a nem mindennapi érdekességü háborús bünpört figyelemmel kisérték, mert ez az ítélet a megvádolt volt csendőrőrnagy teljes rehabilitását hozta meg. A pör utolsó tárgyalása egyébként, amelyen a hallgatóság részére föntartott helyet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, a következőképpen folyt le: Reggel nyolc órakor nyitotta meg a tárgyalást Breberin báni táblabiró, elnök és elrendelte a még bejelentett öt tanú kihallgatását, Sztojakovics Szvetozár az első tanú, aki a beogradi közoktatásügyi minisztériumban fogalmazó. Elmondja, hogy a háború kitörése után nem sok időre öt és Branko nevű fivérét az őrnagy csendőrei letartóztatták, azon a címen, hogy a fivére az 1912-es Balkánháboru folyamán a montenegrói hadseregben mint hadiönkéntes teljesített szolgálatot. A letartóztatásuk alkalmával mindkettőjüket megverték. Arra is emlékszik a tanú, hogy amikor be volt zárva, egy napon Stenzel őrnagy egy zemuni sütőmestert össze vert. A következő tanú Markovics Sztjepan joghallgató, aki elmondja, hogy a háború alatt felségsértés miatt a zag rebi katonai bíróság elitélte. Letartóztatásakor Stenzel őrnagy a botjával háromszor végigvágott rajta, de sebe süléseket nem szenvedett. Kártérítésre igényt nem tart. Petrovics Jovan zemuni lakatos, sértett előadja, hogy a háború kitörésekor, amikor még csak 14 éves gyerek volt, őt és édesanyját valaki följelentette, hogy amikor a szerb csapatok Zemun első elfoglalásakor a városba bevonultak, a korcsmáját nyitva tartotta és abban a szerb katonákat mulatni engedte. Emiatt egy csendőrörmester őt és anyját megverte. Szávics Sztévó zemuni lakos elmondja, hogy 25 botot adatott neki Stenzel őrnagy, a testéről egyes helyeken cafatokban lógott le a hús. Ezután Majtenícs József volt csendörőrmester tanukénti kihallgatása következik. Majtenics, aki az atrocitások megtörténtekor az őrnagy csapatában szolgált, elmondja, hogy a nagy csapatában szolgált, elmondja, hogy a tanuk állításával ellenkezőleg Stenzel őrnagy nemhogy maga nem bántalmazta a foglyokat, hanem még alantasainak is állandóan megtiltott mindennemű erőszakoskodást. így öt is sokszor megintette, egyszer pedig, amikor rzon érte, amint egy letartóztatottat bántalmazott, meg is büntette. A szakértő orvosi vélemény meghallgatása után Tomics Szvetozár ügyész mondta el vádbeszédét, amely utón Klein Aladár dr. védő emelkedett szólásra és azt bizonyította be, hogy csupán hajszáról, nem komoly bűncselekményekről van szó. Kérte a vád lőtt fölmentését. A bíróság visszavonult Ítélethozatalra, amelyet rövid tanácskozás után hirdetett ki az elnök és amely Stenzel Vladimírt az ellene emelt vád és következményei alól fölmentette. No^Isad még nem kapta meg az állami adók lö százalékát — Novisndi munkatársunktól — Régen húzódó sérelmes ügy a 10 százalék állami adó-részesedés ügye. Annakidején, amikor az állam a városi tisztviselők hadidrágasági pótlékát megvonta, a városokat kötelezte a drágasági pótlék megfizetésére, rekompenzáció fejében az állami adók ÍO százalékát adta meg. Ezt a ÍO százalékot a város által beszedett állami adó után kapná Novisad város. A mai napig azonban nem nyert elintézést az ügy, holott az eddig beszedett adók ÍO százaléka már március végéig meghaladta a két és fél millió koronát. Novisad város Szlepcsevics Milán főispán utján már a tárgyalások egész sorozatát folytatta le, de a ÍO százalékos pótlék mindmáig elintézetlen. Eddig ezt a hozzájárulást a horvátországi városok közül többen megkapták, illetőleg a 10%-ra előleget kaptak. Novisad város a járó 10% előlege ügyében egyenesen Kumanudj pénzügyminiszternél szándékozik interveniálni és ezért a közel napokban; küldöttséget meneszt Beogradba. ««»»»»»»•» Héjjast kényszerítik az amnesztia elfogadására Budapestről jelentik: Héjjaslvénnak, az orgoványi bűnüggyel kapcsolatban megjelent nyilatkozatéra — melyben a közkegyelmet viszszautasitja — a katonai csendőrfelügyelőség ügyésze a kővetkező felvilágosítást adta : A Rendeleti Közlönyben megjelent rendelet értelmében közkegyelemben részesülnek mindazok, akik a bűnösen felidézett haza- és társadalomellenes forradalmak idején a magyar faj és nemzeti eszme ellen elkövetett cselekmények által felkeltett közelkeseredés és érthető felháborodás hatása alatt, hogy cselekményükkel a nemzeti eszme érdekeit szolgálják, bűncselekményt követtek el. Nem részesülnek közkegyelemben, akiknél a bűncselekmény indító oka önző nyereségvágy volt Minthogy a vizsgálat adatai alapján Héjjas Iván cselekményében önző nyereségvágy mint inditóok nem szerepelt, őt közkegyelemben kellett részesíteni, mert az amnesztia-rendelet az ügyészséget épugy kötelezi, mint a törvény. Egyszóval Héjjas Ivánnak, ha