Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-09 / 185. szám
XXIII. évfolyam fc' 1922. Julius 9. 18S. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délbon TELEFON SZÁM: Kiedőlúvatni 8—58, EzeskcsEtüség £—10 Előfizetési ár: negyedévre SG* —dinár SZERKESZTŐSIG * Kralja Alexát-Ira-uiica 4 szára alatt KiadőhivataU Kralja Aioxaadra-ulica 1 (Lalback-paiotay A nagy lapdajáték Éppen a tegnapi lapunkban irtunk arról az ismeretlen rendeletről, amelyiket ismert félelmek előznek meg, irtunk arról a nagy bizonytalanságról, amelyet az állampolgári jogok rendezetiensége idézett föl és sajgóvá kínoz mindaddig, amig az évek és izgalmak múltával a nagy étrendéződés valamennyi elintézetlen problémája révbe nem kerül. Félelmeinket mára szomorú események igazolták. Az SHS. királyságból kiutasították a magyar állampolgároknak — ahogy hirtelenében meg lehet állapítani — szazait, talán ezreit- Este, éjjel, kora reggel, amikor megtalálták őket, közölték velük a megváltozhatatlan és megfelebbezheiet'en rendelkezést: legkésőbb szombaton délig el kel! hagyniok az országot. Akármilyen kíméletes volt a végrehajtás, S3 intézkedés maga azokra, akiket ért, sok Esetben katasztrofálissá sulyosodott. Emberek, akiknek exisztenciájuk itt veit gyökeret, akiket családi vonatkozásaik idekötnek, akik kenyerüket ezen a földön találták meg, most kezükbe veszik a vándorbotot, — a mások bűneiért. Mert ha igazságosak akarunk lenni, bármennyire szemben áll is ez az intézkedés a béke és nyugalom kívánságával, vizsgálnunk kel! azokat az okokat, amelyek ezt a rendelkezést . megelőzték. Emlékezetünkbe kel! idézni ezokat a sérelmeket, amelyek jugoszláv állampolgárokat Magyarországon értek s amelyek a beogradi kormány megállapításai szerint megíorlatlanok maradtak s amelyek ekként nemcsak a Magyarországon lakó szlévokat, hanem a nemzetközi jogot is érték. A pécsi jugoszláv konzult éretlen tacskók éretlen felbuzdulásban inzultálják. Az eljárás is megindul, de hamarosan meg is szűnik ellenük. A pécsi konzul, aki olt az SHS. királyságot reprezentálja, nem kap olyan elégtételt az inzultusért, mint amilyen kijár annak a méltóságnak, melyet az ő személyében sérelem ért. A Szentendrén lakó szerbek közül többeknek husvét mdsodnapján kézbesítik ki a kiutasító határozatot, amely őket Magyarország azonnali elhagyására kötelezi. A beogradi kormányhoz érkező jelentések arról is beszámolnak, hogy az Egerben lakó szerbek faji és nemzeti érzését is megtorlás nélkül bántották meg. A nemzetközi joggyakorlata ma még nem ismer más jogorvoslatot, mint a represszéliáí. Bármilyen középkori a megtorlásnak ez a módja, mely ártatlan emberekkel bünhödteti meg a mások vétkét, mely mit sem vétő emberek exisztenciáját töri össze, családok békéjét zúzza szét és sokszor egy élet munkáját rombolja le, mégse menekülhetnek azok a felelősség alól, akik az ily intézkedésekre okot szolgáltatnak. Az unalomig szavalják a magyar politika urai, hogy a szomszéd államokkal helyre keli állítani a jó viszonyt, hogy a magyar és szerb népet évszázados sorsközösség tette baráttá, hogy Ma gyarorszég az utódállamok közül legelsősorban Jugoszlávia barátságát találhatja meg, hogy egyforma érdeke a két országnak a jó szomszédi viszony megteremtése •— s mégis olyan események s olyan mulasztások történhetnek, melyek a nemzetközi jog közép kori intézkedéseit hívhatják ki. Pedig magyarokkal, magyar állampolgárokkal esik a sérelem —- azt kellene meggondolni azoknak, akik a magyarság védelmét csak a szá-Szombaton kínos meglepetésre ébredt a Vajdaság magyar lakossága : tömegesen utasították ki c hatóságok az egész ország terü’e téröl az itt tartózkodó magyar ál lempolgárukai.h kiutasítás a legszigorúbb módon történt, alig állt néhány óra a kiutasítottak ‘rendé kezésére ahhoz, hogy elhagyják tartózkodási helyüket. A kiutasítások a belügyminisztérium rendelkezésére történtek és a hatóságok minden esetben a rendelkezésekhez képest jártak el. A kínos szenzációt keltő kiutasításokról a következő tudósításunk számol be : Az előzmények Már hetek óta súlyosan észlelhető feszültség uralkodik a SHS. kormány és a magyar kormány között. Megkezdődtek a diplomáciai bonyodalmak azzal, hogy már hónapokkal ezelőtt inzultálta egy nő Pécsett Ilics alezredest, az SHS. katonai misszió parancsnokát. Ez az eset akkor azonban a vizumadásnsk néhány héten keresztül való szünetelésén túl nem vezetett súlyosabb következményekre. Kiélesedett azonban a helyzet, amikor junius 8 án ugyancsak Pécsett az ébredők inzultálták a jugoszláv konzult és titkárát. Ennek az afférnak ezideig az SHS. kormány tiltakozó és teljes elégtételt követelő jegyzékén kívül még nem volt más következménye jukon hordják, de az intézkedéseikből kifelejtik. S eddig, amig a bosszút, a gyerekes fellobbanások s az éretlen intézkedések uralmát nem detro nizálja a hűvös értelem s a viszonyokba beletört józanság, addig mindig fognak alkalmat adni arra, hogy életekkel, emberekkel, családokkal, exisztenciakka! folytatód jék ez a keserű lapdajáték, amelyikben soha egyik fél se les?, győztes, de talpraálüthatatlanu elbukott az áldozat. Ezekért a: irtózatos dolgokért a felelősség is irtózatos, s annak súlya alól nem menekülhet senki, aki józan okos Sággal a felidéző okokat elháríthatta volna. Az embereket — mondta Wilde — csak egy dolog aljasitja le, ha eszközül hsjszná! jak fel őket s most az történik, hogy ártatlan embereket, nem vétkező családokat használnak fe! a megtorlás eszközéül azért, hogy gonosz megfontolatlanságokkai és ostoba utcai csínyekkel szemben dokumentálják az állam hatalmát, mig most retorzióképen bekövetkezett a magyar állampolgárok kiutasítása. Hir szerint azonban közrejátszik még egy ok a kiutasítások ügyé ben és pedig a szentendrei szerbeknek Magyarországból való kiutasítása A magyar kormány ugyanis legutóbb átdobta a határon a Budapest melletti Szentendre község szláv lakóinak egy részét. Szentendrének igen 3ok szerb lakosa van és ezeknek a rég ottlakó polgároknak egy részét most a magyar kormány kiutasította Magyarországról. Mindezeknek a konfliktusoknak a következménye volt most a magyar állampolgárok kiutasítása az SHS. királyság területéről. A kiutasításról szőlő belügyminiszteri rendelet pénteken érkezett meg Suboticára valamint a többi vajdasági városba. Hogy ez a rendelet pontosan mit tartalmaz, azt hivatalos helyen nem hajlandók nyilvános ségra hozni, a subotieai rendőrség dhtása szerint azonban a belügyminisztérium névszer in? jelölte ki a kiutasítandó egyéneket, annak a névsornak az alapján, amit a rendőrségek az itt élő magyar állampolgárokról az idegenek öszszeirása alkalmával felterjesztettek. A rendelet megérkezése után Dobanovacski Pál főispán, Karakasevies Gábor rendőrfőkapitány és Tabakovics Miklós alpolgármester hosszasan tanácskoztak ás miután a rendelet a legszigorúbban meghagyta, hogy a kiulasitettaknak még juiius 8-án el kell hagyniok az ország területét, azonnal hozzáfogtak a rendelet végrehajtásához. Néhány órás katáridő A rendelet következtében pénteken este a teljes deíektivtestü■etet mozgósították és rendőrök meg detektívek este tíz óra tájban kezdték kikézbesiteni a kiutesitottaknak az idézéseket, amelyek azonnali megjelenésre utasítottak. Érthető az érdekeltek ijedelme, amikor éjszaka a rendőrségen tudomásukra hoztak, hogy ki vannak utasítva, szombaton reggel kilenc órakor jelentkezzenek okmányaikért és szombaton délben már cl is kell hagyniok az ország területét. Ezen közlés után elengedték a beidézetteket a rendőrségről, hogy ügyeiket rendezhessék. Bár* a rendőrségi tisztviselők egész éjszaka permanenciában voltak, a kiutasított magyar állampolgárok valamennyiének mégsem tudták az éjszaka folyamán az idézéséket kikézbesiteni és igy sokan csak szómba:on délelőtt 9—10 órakor vették kézhez a kiutasító végzést és délben már el kelteit hagyniok a várost, úgy, hogy legjobb esetben 12 óra, de sek kiuíasitotfnak csak két óra Ideje volt ügyelnek rendezésére. Hiábavalónak bizonyult minden könyörgés, a kiutasítottak nem kaptak haladékot. Kikel utasítottak ki ? Suboticáról mintegy 35 családot utasítottak ki, azonban tekintettel arra, hogy a névjegyzékben foglaltakon kívül kiutasítottak minden olyan magyar állampolgárt, aki magyar útlevéllel látogatóban vagy átutazóban tartózkodott a városban, a kiutasiiotlaknak ennél sokkal tekintélyesebb a számuk. A kiutasított egyének nagyrészt olyanok, akik a háború alatt, vagy után költöztek Suboticára és föltűnő, hogy a kiutasítottak majdnem kivétel nélkül zs!dók. Voltak azonban olyanok is a kiutasítottak között, akiknek tartózkodási engedélyük volt Suboficdn, sőt akik idevaló illetőségűek is és mégis kiutasították őket. Foglalkozásra nézve van a ki« utasítottak köTt orvos, ügyvéd, gyógyszerész, kereskedő, földbirtokos és több tisztviselő. Van a kiutasítottak közt olyan, aki itt már házat is épített- és súlyos erejét és méltóságét. »4« A magyar állampolgárokat kiutasították az SHS királyság területéről A kiutasitottaknak azonnal el kellett hagyniok az országot Lapuik mai száma 16 oldal
