Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-08 / 184. szám
Ära 1 dinár yam Subotica, szombat 1922. julius 8. 184. szám Hegjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEI*ON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja ASexandra-ulica t (Lelbach-palot ay tegye vele az obznanával elkezdett programját, a hadsereg követelheti kivégzését, mert igaztalannak véli, hogy közkatonáknak bűnhődni kelljen az életükkel s a király merénylője kegyelmet kapjon. Steics életét mindenki a magáénak tekinti, csak Steics nem, aki cinikus egykedvűséggel tagadta meg a kegyelmi kérvény uláirását. Beograd és Bléd közt az igazságügyminiszter, mint buzgó biztositési ügynök, most .életben" utazik, a Steics életében. A kormány állása inogni kezd s a politikai stabilitás, melyet komoly események ráznak meg naponta, a Steics életéhez van hozzákötve. Úgy kellene pedig lenni, hogy a királynak ne csak diszmenetekkel és kivilágitással hódoljanak, hanem az akarata teljesítésével is. Főként, amikor ez ez akarat a humanizmus és civilizáció követeléseinek ad igazat, az alkotmány akaratát juttatja érvényre, nagyszerű emberi dokumentum egyben, mely életet akar adni annak, aki t ie az életet el akarta venni s egyébként is: a kegyelmezés joga megilleti a királyt s azt mégse lehet föltételezni az igazságügyminisztertől, hogy ne merjen felelősséget vállalni olyan királyi tényért, mély . életet ad, ahelyett, hogy életet elvenne. Azok, akik, bár módjukban állna a cselekvő beavatkozás, mégis elmulasztják e szempontok parancsainak teljesítését, hozzájárulnak ahhoz, hogy Steics mégegyszer veszélyeztetni túdja az ország rendjét. Trumbics éles támadása a kormány- és kormányrendszer ellen „Lábbal tiporják az alkotmányt“ — „Nincs különbség az orosz és jugoszláv kormányzat közt“ — A nemzetgyűlés pénteki ülése — A király kegyelme Nem lehet azt mondani, hogy a beogradi kormányválság okai kezdenek unalmasakká válni. Az alkotmány, a képviselői eskü, a házszabályok, a választójog, kerületi beosztás, földreform, autó nómia, centralizáció — ezek már mind szerepeltek a válságot fel idéző tényezők közt. Most az egyszer domitat Jupiter, a nagy politika kikapcsolódik s egy halálra ítélt merénylő megkegyelmezésének kérdése fenyegeti felbomlással a kormányt. Nem lehet eltagadni ennek a jelenségnek rendkívüli voltét. A király harcok, szenvedések, megpróbáltatások, válságok és gyászok után családi élete boldogságának örömei között, életet akar adni annak, akitől a törvény elvenni rendelte. A király gyakorolni akarja azt a jogot, ami Protics szerint jobban illik az uralko dóhoz, mint a korona s nemcsak azt áldja meg, aki kapta, de ezt is, aki adja. Talán valami nagyon megérthető emberi szánakozás veit rajta erőt, ne öljenek meg Senkit még a legtörvényesebb formák között sem akkor, amikor ó nászát üli az örömmel. Azt i» lehetne mondani, a király nem tesz mást, csak helyre akarja állítani az alkotmány akaratát. Az alkotmány eltörölte a halálbüntetést, engedelmeskedve azoknak a mélygyökerü emberi és ethikai követeléseknek, melyek az aboluiio diadaláért harcolnak. Az alkotmány meghozatala után egy konkrét veszedelemmel szemben választott védekezési mód a halálbüntetés visszaállítása mellett döntött. De ma mór ezek a kivételes állapotok eltűntek, a kommunista propagandát letörték a rendszabályok és az európai politika eseményei, a halálbüntetés fentartása ma elvileg az alkotmány rendelkezése után alig indokolható. A király nem tesz mást, mint érvényre juttatja az alkotmány elhomályosított rendelkezését s ebben az elhatározásában még emberi szempontok és a leg magasabbrendü uralkodói nagylelkűség vezetik. Az ország közélete ma még erősen patriarchális. Igen sok vo natkozásban lehet megfigyelni, hogy a régi kis ország hagyományai tovább folytatódnak az ui és nagy ország legmagasabbrendü ügyeinek elintézésében is. Ezért kerülhet az érdeklődés homlokterébe olyan lényegében kisjelentőségü ügy is, ami másutt, objektivebb közellenőrzés mellett nem lép ki az adminisztrácó ér dektelenségéből. Steics életének vagy halálának kérdése így kerülhet a legaktuálisabb politikai, problémák közé. A kormány “követelheti a halálát, hogy teljessé A szkupstina pénteki ülése viharos lefolyású volt és különönösen Trumbics, volt külügyminiszter éleshangu felszólalása idézett föl nagy izgalmat a kormánypárt tagjai közt. A délelőtti ülést fél 11 órakor nyitotta meg Ribar elnök. Napirend előtt Uzunovics Nikola, radikális képviselő szólal fel és kérdi, hogy a pénzügyminiszter miért nem válaszolt a hadikárpótlás ügyében tett korábbi interpellációjára. Ribar elnök válaszában kijelenti, hogy Kumanudi pénzügyminiszternél meg fogja sürgetni a választ. Ezután áttérnek a napirendre, amelyen a költségvetési vita szerepel. A napirend első szónoka dr. Trumbics volt külügyminiszter beszéde elején éles kritikát mond a kormány politikájáról, majd rá rátér a belső igazgatás birálatár és hosszan fejtegeti azokat az okokat, amelyeknél fogva bizalmatlan a kormány ellen. Kijelenti, hogy a mai rezsim alatt legnagyobb bizonytalanság uralkodik az országban és a korrupció napró lnapra erősbödik. Itt először zavarják meg Trumbics beszédét a radikálisok és a demokraták viharos közbeszólásokkal és a vihar csak fokozódik, amikor Trumbics azt állítja, hogy az országban uralkodó állapotok nem sokban különböznek a mai orosz álíapotckiól. A parlament — mondja Trumbics — az orosz szovjet-kongresszusnak,1' a törvényhozó bizottság a szovjet végrehajtó-bizottságának, a miniszterek pedig a népbiztosoknak felelnek meg. Csak egy hiányzik még — folytatja Trumbics —, egy olyan minisztérium, amely Szovjetoroszország rendkívüli végrehajtóbizottságát helyettesítené és bolseviki-módra „távuliíaná ela az államellenes elemeket. Állandó izgalom közepette át tér a szerb-horvát-szlovén viszonyra és államegység kérdésére. Különböző okok késztetik a horváiokat arra, hogy ne szeressék a mai rezsimet — mondja Trumbics. — A szerb szentimentálizmus nem alkalmas a mai helyzetben a kormányzásra. A horvátok különösen az igazságtalan kerületi beosztás miatt vannak elkeseredve. A szónoknak ezeket a szavait ismét minden oldalról tiltakozással fogadják, majd percekig tartó zaj támad, amikor Trumbics kijelenti, hogy ha az alkotmány lábbaltiprását igy folytatják tovább, akkor, az állam nem állhat lenn. A csak nehezen csillapuló vihar után kijelenti Trumbics, hogy a horvátok nem akarnak másodosztályú állampolgárok lenni, majd azzal fejezi be beszédét, hogy fölhívja az ellenzéket, döntse meg egységes akarattal a mai rezsimet, amely szerinte a legnagyobb ellensége az államcgységnek. Ezután az elnök déli 12 óra 45 perckor bezárja az ülést. A délutáni ülés Á délutáni ülés, amelynek napirendjén a köhségvetés folytatólagos vitája szerepelt, délután 4 órára volt kitűzve, de oly csekély számban jelentek meg a képviselők, hogy dr. Ribar elnök csak öt órakor nyithatta meg nz ülést. Első szónok Janku’ovics Lnzó képviselő. Erősen bírálja a délszerbiai állapotokat. A közlekedésügyi viszonyok siralmasak, a közutak használhatatlanok, a közegészségügyi, közélelmezési intézmények egyáltalán nincsenek. A közhivatalokat a lakásínség miatt nem lehet elhelyezni, az iskolák teljesen elhanyagoltak, szűk helyiségekben vannak elhelyezve. Sürgeti, hogy a kormány gondoskodjék arról, hogy a költségvetés keretében a délszerbiai elhanyagolt állapotokon gyökeresen segítsenek. Méltányolja a kormány nehéz helyzetét a minden oldalról megnyilvánuló követelményekkel szemben, de bizik benne, hogy a kormány talál nnódot és eszközöket, hogy a délszerbiai elhanyagolt állapotokon segíthessen. A költségvetést elfogadja. A következő szónok Kurbi’govics muzulmán képviselő, a Spahócsoport tagja. Támadja a kormány politikáját, amely különösen pénzügyi téren egyáltalán nem felel meg az ország legfontosabb életérdekeinek és kudarcról-kudarcra viszi az ország közgazdaságát. Az általános bírálat után a részletekbe megy ős kimutatja, hogy ott, ahol takarékosság lett volna a helyén, ott bőkezűek voltak a kiadások előirányzásában, viszont ahol igen fontos befektetésekről és szükséges intézmények létesítéséről volt szó, indokolatlanul takarékoskodtak. A költségvetést nem fogadja el. A következő szónok Mihaldzsics radikális, baranyamegyei képviselő polemizál a muzulmánok szónokéval és védi a kormány pénzügyi politikáját. Hosszas és lelkiismeretes munkával készült a költségvetés, amely a háború óta tulajdonképpen az első, rendes költségvetés. Oly soboldalu követelményekkel léptek föl a költségvetéssel szemben, hogy teljes lehetetlenség volt azoknak csak kis részét is kielégíteni, azonban a kormány tekintettel volt arra, hogy az elodazhatian követelmények a kötségvetés keretében kielégítést nyerjenek. Mihaldzsics beszéde után az elnök féltizkor bezárta az ülést. A szkupstinából távozó képviselők nagy izgalommal tárgyalták az ülésen elhangzott ellenzék, beszédet. Általában azt hiszikhogy ez a beszéd azon intellekl tuális, a horvát blokkon kivüi álló köztársasági csoport akciójának bevezető lépése, amely az utóbbi napokban Sarajevóhan tartotta meg összejövetelét. Nincs kizárva, hogy a közeljövőben mint uj politikai párt fognak fellépni.
