Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-08 / 184. szám

Ära 1 dinár yam Subotica, szombat 1922. julius 8. 184. szám Hegjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEI*ON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja ASexandra-ulica t (Lelbach-palot ay tegye vele az obznanával elkez­dett programját, a hadsereg köve­telheti kivégzését, mert igaztalan­nak véli, hogy közkatonáknak bűnhődni kelljen az életükkel s a király merénylője kegyelmet kapjon. Steics életét mindenki a ma­gáénak tekinti, csak Steics nem, aki cinikus egykedvűséggel ta­gadta meg a kegyelmi kérvény uláirását. Beograd és Bléd közt az igazságügyminiszter, mint buzgó biztositési ügynök, most .élet­ben" utazik, a Steics életében. A kormány állása inogni kezd s a politikai stabilitás, melyet komoly események ráznak meg naponta, a Steics életéhez van hozzákötve. Úgy kellene pedig lenni, hogy a királynak ne csak diszmenetek­­kel és kivilágitással hódoljanak, hanem az akarata teljesítésével is. Főként, amikor ez ez akarat a humanizmus és civilizáció köve­teléseinek ad igazat, az alkot­mány akaratát juttatja érvényre, nagyszerű emberi dokumentum egyben, mely életet akar adni annak, aki t ie az életet el akarta venni s egyébként is: a kegyel­­mezés joga megilleti a királyt s azt mégse lehet föltételezni az igazságügyminisztertől, hogy ne merjen felelősséget vállalni olyan királyi tényért, mély . életet ad, ahelyett, hogy életet elvenne. Azok, akik, bár módjukban állna a cselekvő beavatkozás, mégis elmulasztják e szempon­tok parancsainak teljesítését, hoz­zájárulnak ahhoz, hogy Steics mégegyszer veszélyeztetni túdja az ország rendjét. Trumbics éles támadása a kormány- és kormányrendszer ellen „Lábbal tiporják az alkotmányt“ — „Nincs kü­lönbség az orosz és jugoszláv kormányzat közt“ — A nemzetgyűlés pénteki ülése — A király kegyelme Nem lehet azt mondani, hogy a beogradi kormányválság okai kezdenek unalmasakká válni. Az alkotmány, a képviselői eskü, a házszabályok, a választójog, ke­rületi beosztás, földreform, autó nómia, centralizáció — ezek már mind szerepeltek a válságot fel idéző tényezők közt. Most az egy­szer domitat Jupiter, a nagy poli­tika kikapcsolódik s egy halálra ítélt merénylő megkegyelmezésé­­nek kérdése fenyegeti felbomlás­sal a kormányt. Nem lehet eltagadni ennek a jelenségnek rendkívüli voltét. A király harcok, szenvedések, meg­próbáltatások, válságok és gyá­szok után családi élete boldogsá­gának örömei között, életet akar adni annak, akitől a törvény el­venni rendelte. A király gyako­rolni akarja azt a jogot, ami Pro­­tics szerint jobban illik az uralko dóhoz, mint a korona s nemcsak azt áldja meg, aki kapta, de ezt is, aki adja. Talán valami nagyon megérthető emberi szánakozás veit rajta erőt, ne öljenek meg Senkit még a legtörvényesebb formák között sem akkor, amikor ó nászát üli az örömmel. Azt i» lehetne mondani, a ki­rály nem tesz mást, csak helyre akarja állítani az alkotmány aka­ratát. Az alkotmány eltörölte a halálbüntetést, engedelmeskedve azoknak a mélygyökerü emberi és ethikai követeléseknek, melyek az aboluiio diadaláért harcolnak. Az alkotmány meghozatala után egy konkrét veszedelemmel szem­ben választott védekezési mód a halálbüntetés visszaállítása mel­lett döntött. De ma mór ezek a kivételes állapotok eltűntek, a kommunista propagandát letörték a rendszabályok és az európai politika eseményei, a halálbünte­tés fentartása ma elvileg az alkot­mány rendelkezése után alig in­dokolható. A király nem tesz mást, mint érvényre juttatja az alkot­mány elhomályosított rendelkezé­sét s ebben az elhatározásában még emberi szempontok és a leg magasabbrendü uralkodói nagy­lelkűség vezetik. Az ország közélete ma még erősen patriarchális. Igen sok vo natkozásban lehet megfigyelni, hogy a régi kis ország hagyomá­nyai tovább folytatódnak az ui és nagy ország legmagasabbrendü ügyeinek elintézésében is. Ezért kerülhet az érdeklődés homlokte­rébe olyan lényegében kisjelen­­tőségü ügy is, ami másutt, ob­­jektivebb közellenőrzés mellett nem lép ki az adminisztrácó ér dektelenségéből. Steics életének vagy halálának kérdése így ke­rülhet a legaktuálisabb politikai, problémák közé. A kormány “kö­vetelheti a halálát, hogy teljessé A szkupstina pénteki ülése vi­haros lefolyású volt és különö­­nösen Trumbics, volt külügymi­niszter éleshangu felszólalása idé­zett föl nagy izgalmat a kormány­párt tagjai közt. A délelőtti ülést fél 11 órakor nyitotta meg Ribar elnök. Napi­rend előtt Uzunovics Nikola, ra­dikális képviselő szólal fel és kérdi, hogy a pénzügyminiszter miért nem válaszolt a hadikár­­pótlás ügyében tett korábbi inter­pellációjára. Ribar elnök válaszá­ban kijelenti, hogy Kumanudi pénzügyminiszternél meg fogja sürgetni a választ. Ezután áttérnek a napirendre, amelyen a költségvetési vita sze­repel. A napirend első szónoka dr. Trumbics volt külügyminiszter beszéde elején éles kritikát mond a kormány politikájáról, majd rá rátér a belső igazgatás birálatár és hosszan fejtegeti azokat az oko­kat, amelyeknél fogva bizalmat­lan a kormány ellen. Kijelenti, hogy a mai rezsim alatt legnagyobb bizonytalanság uralkodik az or­szágban és a korrupció napró l­­napra erősbödik. Itt először zavarják meg Trum­bics beszédét a radikálisok és a demokraták viharos közbeszólá­sokkal és a vihar csak fokozódik, amikor Trumbics azt állítja, hogy az országban uralkodó állapotok nem sokban különböznek a mai orosz álíapotckiól. A parlament — mondja Trumbics — az orosz szovjet-kongresszusnak,1' a törvényhozó bizottság a szovjet végrehajtó-bizottságának, a minisz­terek pedig a népbiztosoknak felel­nek meg. Csak egy hiányzik még — folytatja Trumbics —, egy olyan minisztérium, amely Szovjet­­oroszország rendkívüli végrehajtó­bizottságát helyettesítené és bol­­seviki-módra „távuliíaná ela az államellenes elemeket. Állandó izgalom közepette át tér a szerb-horvát-szlovén vi­szonyra és államegység kérdésére. Különböző okok késztetik a horvá­­iokat arra, hogy ne szeressék a mai rezsimet — mondja Trumbics. — A szerb szentimentálizmus nem alkalmas a mai helyzetben a kormányzásra. A horvátok különö­sen az igazságtalan kerületi beosz­tás miatt vannak elkeseredve. A szónoknak ezeket a szavait ismét minden oldalról tiltakozás­sal fogadják, majd percekig tartó zaj támad, amikor Trumbics kije­lenti, hogy ha az alkotmány lábbaltiprását igy folytatják tovább, akkor, az állam nem állhat lenn. A csak nehezen csillapuló vi­har után kijelenti Trumbics, hogy a horvátok nem akarnak másodosz­tályú állampolgárok lenni, majd az­zal fejezi be beszédét, hogy föl­hívja az ellenzéket, döntse meg egy­séges akarattal a mai rezsimet, amely szerinte a legnagyobb ellen­sége az államcgységnek. Ezután az elnök déli 12 óra 45 perckor bezárja az ülést. A délutáni ülés Á délutáni ülés, amelynek na­pirendjén a köhségvetés folytató­lagos vitája szerepelt, délután 4 órára volt kitűzve, de oly csekély számban jelentek meg a képvi­selők, hogy dr. Ribar elnök csak öt órakor nyithatta meg nz ülést. Első szónok Janku’ovics Lnzó képviselő. Erősen bírálja a dél­szerbiai állapotokat. A közleke­désügyi viszonyok siralmasak, a közutak használhatatlanok, a köz­egészségügyi, közélelmezési in­tézmények egyáltalán nincsenek. A közhivatalokat a lakásínség miatt nem lehet elhelyezni, az iskolák teljesen elhanyagoltak, szűk helyiségekben vannak elhe­lyezve. Sürgeti, hogy a kormány gondoskodjék arról, hogy a költ­ségvetés keretében a délszerbiai elhanyagolt állapotokon gyökere­sen segítsenek. Méltányolja a kormány nehéz helyzetét a minden oldalról megnyilvánuló követel­ményekkel szemben, de bizik benne, hogy a kormány talál nnódot és eszközöket, hogy a dél­szerbiai elhanyagolt állapotokon segíthessen. A költségvetést elfo­gadja. A következő szónok Kurbi’govics muzulmán képviselő, a Spahó­­csoport tagja. Támadja a kormány politikáját, amely különösen pénz­ügyi téren egyáltalán nem felel meg az ország legfontosabb élet­érdekeinek és kudarcról-kudarcra viszi az ország közgazdaságát. Az általános bírálat után a részletekbe megy ős kimutatja, hogy ott, ahol takarékosság lett volna a helyén, ott bőkezűek voltak a kiadások előirányzásában, viszont ahol igen fontos befektetésekről és szüksé­ges intézmények létesítéséről volt szó, indokolatlanul takarékoskod­tak. A költségvetést nem fogadja el. A következő szónok Mihaldzsics radikális, baranyamegyei képviselő polemizál a muzulmánok szóno­kéval és védi a kormány pénz­ügyi politikáját. Hosszas és lelki­­ismeretes munkával készült a költ­ségvetés, amely a háború óta tulajdonképpen az első, rendes költségvetés. Oly soboldalu köve­telményekkel léptek föl a költség­­vetéssel szemben, hogy teljes lehe­tetlenség volt azoknak csak kis részét is kielégíteni, azonban a kormány tekintettel volt arra, hogy az elodazhatian követelmények a kötségvetés keretében kielégítést nyerjenek. Mihaldzsics beszéde után az elnök féltizkor bezárta az ülést. A szkupstinából távozó képvi­selők nagy izgalommal tárgyalták az ülésen elhangzott ellenzék, beszédet. Általában azt hiszik­­hogy ez a beszéd azon intellekl tuális, a horvát blokkon kivüi álló köztársasági csoport akció­jának bevezető lépése, amely az utóbbi napokban Sarajevóhan tar­totta meg összejövetelét. Nincs kizárva, hogy a közeljövőben mint uj politikai párt fognak fellépni.

Next

/
Thumbnails
Contents