Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-07 / 183. szám
Ára 1 dinár BACSMEGYE XXEII. évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Subofica, péntek 1922- július 7. 183. szám Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aíexandra-uüca 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexa nclra-ulicc 1 (Le’bach-nalote) Az orgoványi mit hosz Végre becsületes napvilágnál, húsból, vérből valóságukban látjuk néhányát azoknak az embereknek, akikről annyi szó folyt, annyi képzet szövődött. Fekete, vérszopó rémeknek vélték az egyik oldalon, a haza sorsán, a haza méltatlan fiain elbusuló s haragra gyűlő lelkes hazafiaknak a másikon. Bestiák és névtelen hősök egyaránt voltak, rettegték és dicsőítették őket érdem és politikai szempont szerint. Most biráik előtt látjuk őket. Vájjon milyenek? A bíróság szine előtt megjelenésük felveti az emlékek és kérdések egész raját. Eszünkbe jut a cenzor, aki kormányrendeletre jótékony ismeretlenségbe borította őket. A nemzet érdekévé tették meg, hogy a nyilvánosság meg ne tudja, mit müveitek. A kérész tény nemzeti politika érdekének tették meg, hogy megtorlás ne érje őket. Nemzetelleni árulásnak ha mégis ki tudódott róluk. Forradalmi szellem, népitélet, mondták — válságos időkben válogatlan eszközökkel dolgozó túlzott hazafiság, — az elemi vihar nem törődik joggal, igazsággal. Főpapi ajak hirdette, hogy nem kell jogrend, hanem keresztény Magyarország, — tábornok-minisztei mondta, a nép a rendet csináló katonaságtól csak azért félt, mer; azt hitte, zsidóvédelemről van szó. de megnyugodott, hallván, hogy nem errfí van szó. De most itt ülnek az ország szine előtt t vádlottak és nyoma sincs semmi forradalmi szellemnek, sem ke resztény világnézletnek, sem túlzott hazafiságnak, sem viharnak, népitéletnek. Maguk mondják: nem tudnak semmit, — nyolc liter, vagy öt liter bort tolnak most* előre a vihar, a népitélet s lobogó hazafiság helyébe, mert most jobb ha részegek voltak, nem pedig hazafiak. Ennek a véres és gyászos közelmúltnak szeretnők látni az erkölcsi kimenekedését abból a szé gyenből, melybe a mostani vádlottak döntik az akkori Magyarországot. — Hol vannak azok a felelős miniszter, törvényhozó és újságíró urak, akik annak az idő? nek gözkörében oly dicsőek és nagyok voltak ? Hadd lássák, kiket tettek hősöknek és hazai* mintaképeknek és jelentsék ki ugyancsak férfias becsületességgel : csalódlak-e ők is, avagy igenis, ilyen embereknek tudták akkor és becsülik most is az orgoványi mithosz hőseit ? . . . Pardon, mondjuk mi is az uszitó rosszhiszeműségnek ezt a vezényszavát, amit most itt elmondtunk, az ez alkalommal nem a magunk Írása. Egy budapesti konstruktiv napiiap mai vezércikkéből szószerinti idézet ez, annak a napilapnak vezércikkéből, mely 1919. március 22-ének hajnalán egyedül hirdette, hogy a polgári társadalomnak lapja akar maradni továbbra is, mely most a destrukció utján legfeljebb a legitimiznus kitérőjéig jutott el. Nem aka runk közhelyeket taposni s az igazolás széles gesztusával rámuatni arra, ime : azt hirdetik ma ők is, ami miatt két év előtt sőt két év ó:a sárral dobál bennünket a látni nem akaró ostobaság s ime: néhány részeg gyilkos bűncselekményével nem azok szennyezték be Magyarország becsületét, akik ott, ahol lehetett, követelték a bűnösök megbüntetését és eitávolitását annak a rendszernek, melynek egynéhány sötét gonosztevő menekvése volt egyik legerősebb pillére. íme : bizonyság ez arra, hogy aki a közmorál uralmáért, a közélet tisztaságáért, a bűnök megtorlásáért küzd, az még ma sem kerget délibábokat s még ott is csak meglassítható, de Íöltartózhaíatlon az igazság útja, ahol kiontott vérre' festették bíborra a hatalom trónját Ma még csak egy két véres hóhér áll a birái előtt, de itt nincs megállás. Sorra kerül mindenki, aki bűnt követett el. A megsér tett jogrend bálványa a bűnösök kiszolgáltatását követeli. Megalakítják az államtanácsot — Isterpeilációs nap a parlamentben — A képviselőház délelőtti ülésé' féltizenegykor nyitotta meg Ribár elnök. A napirenden, csütörtök lévén, interpellációk szerepellek. Az első interpelláló Brkity Uros radikálispárti képviselő volt, aki az állami egyedárusitások terén történt visszaélések miatt interpellálta meg Kumanudi pénzügyminisztert, mert egy Biba György nevű kereskedő négyszáz vagon jó behozatalára kapott engedélyt, nmikor egy régebbi minisztertanács határozata alapján sót nem lehet az országba behozni. Kumanudi kijelentette, hogy ez a miniszteri rendelet úgy szól, hegy újabb szállítási engedélyeket nem lehet kiadni. A miniszteri rendelet megengedi a régebben kiadott engedélyek perfektuálásét. Biba Györgynek is egy liyen régen kiadott, de még le nem bonyolított engedélye volt. Brkity nem volt megelégedve a miniszter válaszával, sőt egy újabb kérdéssel fordult hozzá. Tudomása van arról, hogy Po povics Györgye országgyűlési képviselő újabban tíz vagon só szállítására kapott engedélyt. A miniszter Brkity második kérdésére nem válaszolt. Zsulyevits Alexa radikális képviselő is hozzászólt ehhez a tárgyhoz, aki szintén élesen bírálta az egyedárusitások kezelési módját. Azután az elnök szavazás alá bocsátotta íz interpellációt és a többség határozata alapján levették a napirendről. S'ankovics Cséda földmivespárti az erdöszabályozó bizottságok munkája ellen emelt kifogásokat. A jelenlevő erdő- és bányaügyi miniszter azonnal válaszolt Stankovics kérdésére és kijelentette, hogy csak akkor tud érdemleges választ adni, ha konkrét eseteket nevez meg. Az elnök ezután az ülést bezárta. ... A délutáni ülést Ribár elnök öt órakor nyílja meg. A teremben igen kevés képviselő van jelen. Napirend előtt folytatják a dél ■.lőttről elmaradt interpellációk el terjesztését. Miletics Nikola (radikális) interpellálja a pénzügyminisztert, hogy Paracsinban a pénzügyigazgaíóságnál egy Brankovics nevű hivatalnok működik a kellő, törvényes kvalifikáció nélkül. Úgy látszik, ebből rendszert csinálnak, mert igen sok azon állami szolgálatban evő áliami tisztviselők száma, akik minden előképzettség nélkül és a megfelelő kvalifikáció hiányává! töltik be állásukat. Ebbő! úgy az államra, mint a polgárokra súlyos károk hárulnak. Kívánja, hogy csakis a megfelelő minősítéssé! rendelkező hivatalnokokkal töltsék be az állásokat. Kumanudi pénzügyminiszter válaszol az interpellációra. Kijelenti, hogy tudomása van arról, hogy a peracsini pénzügyigazgatósagná! egy alkalmazásban levő hivatal nők nem rendelkezik a kellő kvalifikációval, azonban a kormány ebből egyáltalán nem csinál rendszert és csakis különös méltánylást érdemlő esetekben tér el attól a szigorú elvtől, hogy valamely állást kvalifikáció nélküli tisztviselővel tölti be. Ilyen különös méltánylást érdemlő eset a Brankovits Nikoláé, akinek igaz hogy nincs meg a kellő képzettsége, de a szaloniki fronton hősiesen küzdött és a ózázadosságig vitte fel. Nem volna méltányos, ha egy ilyen érdemes tisztviselőt, aki a saját szorgalmával küzdötte fel magát, mellőznék. Mileücs tudomásul veszi a miniszter válaszát. Ezután áttérnek a napirendre : a költségvetés tárgyalására. Rales Balázs (klerikális, suboticai képviselő) szólal fel ezután. Bírálja a költségvetést általánosságban és 4 részleteiben, majd hangsúlyozza, hogy a l^jipUkus egyházat elnyomják, a katholikus anintézetekben az ifjúságot nem részesítik a vallásoktatásban olyan mértékben, ahogy az alkotmány őirja. Raics beszédét a radikálisok és demokraták folytonos közbeszóásokkal zavarták. Ezután az ülést fél 9 órakor berekesztették. A legközelebbi ülés csütörtökön reggel 9 órakor iesz. Az államtanács Az államtanács tagjainak választása erősen foglalkoztatja a parlamenti klubokat. Mig egyfelől a radikálisok és demokraták hosszú, kulissza mögötti v:ták után megállapodtak az államtanácsosi helyek paritásában, addig r\z ellenzék újabb sérelmekkel hozakodik elő. Azzal érvelnek, hogy egy ilyen alkotmányjogilag fontos intézményt, meiy számtalan közigazgatási és pénzügyi kérdésben döntő fórum, nem lehet pártérdekek játékszerévé tenni. Az államtanács működésében független a parlamenttől, tehát legalább is olyan politikai függetlenséget ke!! neki biztosítani, mint aminővel a bíróságok rendelkeznek. Tehát nem pártembereket, hanem elfogulatlan államférfiakat keli oda ültetni. Ezen látszólag objektiv és helytálló bírálat mögött azonban kétségtelenül az a törekvés áll, hogy az ellenzék is szeretné exponenseit bejuttatni az államtanácsba. Kétségtelen, hogy a fö dmüvespert és a szocialisták követelni fogják, hogy helyet kapjanak az államtanácsban. Hogy azonban a nemzeti kisebbségeket is illetné meg hely az államtanácsban, arról valószínűleg az ellenzék is meg fog feledkezni. Ez pedig annál sajnálatosabb, mert a nemzeti kisebbségeknek végre módot ad ■z államtanácsról szóló törvény, hogy a közigazgatási hatóságok tévedései ellen egy elvben politikamentes független fórumnál keressen orvoslást. Beogradi jelentés szerint a demokraták kivételével az összes kormánypártok megválasztották jelöltjeiket az államtanácsba. A radikálisok lisztáján a következő nevek szerepelnek : Po acsevics, Miladinovics, Szpaszojevics, dr. Szardelics, Ukanovics, dr. Sztenityics, dr. Manojlovics Joca, Szupila Ivó és Kászics. A szlovén Kmetpárt jelöltjei Szerinja, a muzulmánoké Teodorovics Ibrahim bég. A demokratáknál a késedelmet az okozza, hogy egyes kijelölt képviselők személye ellen e radikálisok vétót emeltek.. A demokratapártnak újabb miniszterválsága is van az eddigi kettő rnelié: Krstelj Ivó vallásügyi miniszter mondott le újabban. Lemondásának oka az, Hogy a kormány nem fogadta el teljesen a
