Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-03 / 179. szám
# 6 oldnl. BACSMEGYEI NAPLÓ 400 m. Bajnok: Kunmczy M. T. K. 61 rop. 2. Juhász M, T. K. 51.6 mp. 3- Fixl M. A. ,C. Fixl első startjától sokat vártak, azonban a finisben gyöngének bizonyult. Diszkoszvetés. Bajnok: Toldv F. T. .0. 42.20 m. 2. Csojthey B. É. A. C. 40.02 m. 3. Kobulszky M. A. C. 39.37 ni. Toldy kezd formába jönni. 200 m. gát. Bajnok: Somfai M. A. C. 26. mp. (országos. rekord). 2. Helfer B. E. A. C. 26.6 mp. Somfai könnyen nyerte a versenyt. Püspöki a versenyt feladta. 1500 m. Bajnok: Benedek M. A. C. 4-p. 08.6 mp. 2. Némethy F. T. G. 4 p. 08.8 mp. 3. Grosz M. T. K. 4 p. 14 mp. Szenzációs verseny. Benedek gyönyörű finissel mellszélességgel győz. Hármasugrás. Bajnok: Somfai M. A. C. 18 m. 90 cm. 2. Molnár Székesfehérvár 13.39 m. ' Somfai biztosan , nyeri a versenyt. , Né3y uj magyar ifjúsági rekord. Szombaton zajlott le a magyar ifjúsági atléták bajnoki versenye, amelyen nem kevesebb, mint négy uj ifjúsági rekordot állítottak be. Részletes eredmények: Magasugrás. Bajnok Orbán Ferenc Hódmezővásárhely 178 cm., ifi. rekord, 2. Stefán M. A. C. 170 cm., 3 Lenz M. A. C. 165 cm. 100 m. Bajnok HaMekker Imre Kaposvári Turul 11.7 mp., 2. Veress M. A. C., 3. Papp M. A- 0. 1580 in. Bajnok Bejczry Lajos M. A. C. 4 p. 24.5 mp., 2. Vitéz M. A. C. , Szloboda M. T. E. Sulydobás. Baj' nők Dunszt Ferenc B. B. T. E. 11 m. 63 cm., ifjúsági rekord. 2. Adorján F. T. C. 11.32, 3. Preisender M. T. K. , 11 m. 48 cm. Távol ugrás. Bajnok Vándori Márton F. T. C. 6 m. 53 cm., ifjúsági rekord, 2. Magyar M. T. K. 6.43, 3 (Thillány M. A. C. 6.23. 400 méteres síkfutás. Bajnok Grün György M. T. K. 53.5, 2. Gerő K. A. O. E. 53.8, 3. Masinger B. K. A. C. 54.6. Rúdugrás. Bajnok Farkas Mátyás B. K. A. C. 3. m. 05 cm., 3. Fáncsy F. T. C. 3.05 m., 3. Mondái Győri A. C. 2.95 m. Diszkoszvetés. Bajnok Dunszt Ferenc B. B. T. E. 36.96 m. ifj. rekord, 2. Rózsahegyi M. A. C. 3308 m., 3. Dormándi AI. A. G. 81.81 m. 800 méteres sikfutás. Bajnok Bejczy Lajos M. A. C. 2. p. 07.8 mp., 2. Zoltány M. A. C. 2 p. 07.5 mp., 3. Leichtag M. T. K. 2 p. 08.5 mp. Gerelyvetés. Bajnok Strauch Béla M. A. C. 46 m., 2. Ghillány M. A. C. 42.68 m., 3. Prisender M. T. K. 89,40 m. 200 m. 1. Balázs Jenő M. T. K. 23.7 mp., 2. Papp M. A. C. 23.9 mp., 3. Magyar M. T. K. 24.2 mp. Kolehmainen uj világrekordja. Angliai startja előtt Kolehmainen Stammersforsban a 25 kilométeres futás világrekordját 1 : 28 : 19-el, míg az ötmértföldes finn rekordot 1 : 22 : 23-ra megjavította. A román sportszövetség köszöneté, Beogradból jelentik, hogy a román sportegyesületek tanácsa átiratot intézett a jugoszláv sportszövetséghez, melyben megköszöni azt a barátságos fogadtatást, melyben a királyi esküvő alkalmából rendezett sportmérkőzéseken részesültek. Átszervezik a fegyelmi bíróságot. Az alszövetség vasárnap közgyűlést tartott, amely időnkint viharos hangulatban folyt le. A sombori egyesületek a közgyűlés elején beadtak egy bizalmatlansági indítványt a podsavez ellen. A vita során kitűnt, hogy az elégedetlen klubokat az alszövetség részéről semmi bántódás nem érte, az egész ügy félreértésen, alapszik. A dolgok tisztázása után a somboriak természetesen megnyugodtak és viszszavonták az indítványt. A közgyűlés Horvátzky Fábris indítványára elhatározta, hogy fölszőlitja az igazgatótanácsot a fegyelmi bíróság reorganizálására. v ■ • - • SAKK ® S© Rovatvezető: Maróczy Géza 46. számú feladvány. Ka vers L. A.-tól. Sötét: Kc5, Hco és dl; gy: d5, e4, fö és h4 (7). 'Világos: Kf8, Vh6, Ba6, He8; gy: a3, b3 és 12 (7). iVlatt három lépésben. 46. számú játszma. Játszották az utrcchti senyén 1922-ben. sakkor téli ver-Világos: Sötét: Gouđ F. Ff. de Brie G. L. 1. e2—e4 c7—c5 2. Hgl—f.3 e7—e6 3. c2—c4 Világos a rovatvezetőnk által ajánlott módszert szeríné alkalmazni, a tett lépés célja d7-d5-Öt a lehetőség szerint megakadályozni. 3 . Vü8—c7 Sötét a'megszokott utón halad s nincs tekintettel ara, hogy a világos lépései esetleg más játékmódot igényelnének. 4 HM—c3 a7—a6 5. Ü2--Ű-; ........... Számi!ásba jött Ffl— e2 is. . . cSXd4 0. Hf3Xc!4 Hg8—fii 7. Ffl—d3 ........... Véleményünk szerint a futó d3-on nem ált jól, miért is helyesebbnek tartjuk Ffl— e2-őt vagy esetleg a2—a3-aí. 7 . Ff 8—d6 Már a világos futó sem áll jól d3-on, annál kevésbhé ajánlhatjuk a szöveglépést, mely a >-đ7« gyalogos mozdulását lehetetlenné Iteszi. 8. s2—g3 ........... Föllösieges óvatosság, az egyszerit Fel— e3 közelebb fekvő volt, a fejletlen hadállásra való tekintettel sötét aligha áldozta volna futóját három gyalogosért. 8 .............. ffbS—c6 9. Fel— c3 ........... Jobb volt Í2—Í4 9 .............. Hc6—e5 10. f2—f4 * ........... Kétes értékű lépés, jobb volt Hd4—f.3. 10 .. He5Xd3+ Sötét örül, hogy egy futót lecserélhet, alaposabb számítás után azonban láthatta volna, hogy a gyalogosáldozat nem korrekt, pl. : 10..............HeSXcT, 11. Fd3Xc4, Vc7Xc4, 12. e4-e5, Hí6-d5, 13. Hc3Xd5, Vc4Xd5, 14. elsáncol, Fd6— c5 stb., sötétre előnyösebb játékkal. 11. VdlXdS Híő—g4 12. Fe3—d2 Fenyeget Hc3—b5. 12.............. Fd6—c5. 13. h2—h3 Hg4—f6 14. e4—C5 HÍ6—g8 15. Hd2—b3 b7—b6 16. Hb3Xc5 b6Xc5 17. Hc3—e4 Fc8—b? 18. He4—d6-H Ke8—c7 19. elsáncol f7—f5 Jobb volt Ve7—c6. hogy a huszárcsere kieröszakohassék. 20. Fd2-a5! Erélyes lépés, viiá gos győzelme most már kétségtelen. 20.............. Vc7—c6 21. Hd6Xb7 Vc6Xb7 22. Vd3—d6~H Ke7—e8 23. Fa5—b6! Hg8—e7 24. FbőXc5 He7—g6 25. Bal—dl Ba8—c8 26. b2—b4 Bc8—c6 27. Vd6—d4 h7—h5 28. h3—h4 Hg6—e7 29. a2—a4 Vb 6—c7 30. Fc5—d6 Vc7—c8 31. Bdl—cl Vc8—b7 32. b4—b5i a6Xb5 33. a4Xb5 Vb 7—b6 34. Bfl—dl! Jobb mint cserélni a vezért, világos a szöveglépés által egy tempót nyer, hadállása különben mindenképp nyerve van. 34............. Bb6Xd4-h 35 BdlXd4 iic6—bő 36. Bel.--al Kc8—f7 37. Bal—a7, sötét föladta, u legfőbb ideje volt. REGENY • as « Az ezerarcú ember — Nem! Nem! — kiáltá és kezeit tördelte, — csak nem elfogatni!... Ne tartson semmitől! — vigaszta Dodd, — csak megfigyeltctem. önnek észre se kell vennie, hogy a rendőrtiszt ett ül! Nem fogja önt a beszélgetésében zavarni, csak ha férje beszámithatatianságában tettlegességre vetemednék, fogja önt védelmébe venni. !:n most a rendőrségre megyek. Mihelyt a rendőrtiszt a helyén lesz, azonnal telefonálok! Polly leirhatatlan izgalomban volt. Mig szobájába sietett öltözködni, addig Dodd a portást elláttg a szükséges utasításokkal. — Az őszszakállas tir valószinüleg vissza fog jönni. Úgy sejtem, hogy csak távozásomat várja és újból megjelenik. Ma Vossné asszony után érdeklődik, mondja meg neki, hogy az Alsterpavillonba ment, ha másfelé venné útját, küldjön egy fint utána, hogy megtudjuk, hol lakik! A portás köszönt és Dodd a rendőrségre ment. Itt egyik legügyesebb emberüket bocsájtották rendelkezésére. Ugyanekkor az összes rendőröknek megküldték Voss személyleirását. Miután Dodd Pollynak telefonált, átkutatta a rendőrségen, a nyilvántartási listát, hogy megtudja, kikkel érintkezett Voss Péter azelőtt. Eközben Voss Péter a legnagyobb kétségbeesésben érkezett Hansen anyóhoz, az Adolf-uíra. Az asszony csak ellátottá száját, mikor az előkelő öreg urat a lépcsőn felrohanni látta. — Egy beretvát! — ordította már a lépcsőn, berohant a legelső szobába s elkezdett vetkőzni. , Hansen anyó követte és összecsapta kezét, mikor felismerte. — Péter, — kiáltá, — hát megint itt vagy?! — Hansen anyó üldöznek! De esküszöm, ártatlan vagyok! — Azt tudom, — felelt az öreg asszony nagy lelkinyugalommal, — te helytelen dolgot nem cselekszel, annyira már ismerlek. — De most egy borotvát, — sürgette. — Csak gyorsan, hogy ettől gette. — Csak gyorsan, hogy ettől az átkozott szakáktól megszabaduljak! Aztán szaladj át a szabóhoz és hozz egy öreg ruhát, valami nagyon kövér hajóskapitány részére, esetleg uj is leheti Sapkáról se feledkezz el, jelvény is legyen rajta! — De az Istenért, miért, — kiáltott csodálkozva az asszony. — Ne kérdezz, ne kérdezz, csak gyorsan, nehogy rajtakapjon! És Hansenné, ahogy csak öreg csontjai bírták, szaladt le a lépcsőn. Hamarosan talált is egy borotvát és Voss Péter leszedte szakállát. Hansenné csípőre tett kezekkel állt mellette és rosszalóan csóválta fejét. — Most a borbélyhoz! — kiáltott Péter. — Szerezz nekem egy vékony, szőke kecskeszakállt, mely egész eddig ér. A mellényének’ második gombjára mutatott. — Istenem, Istenem! — siránkozott ijedten az asszony, de azért megtett mindent, amit csak Péter kívánt. Voss Péternek, mielőtt a felesége hazaérkezett, mindent határozottan ludnia kellett. Fel kellett világosítani az asszonyt, hogy az az átkozott detektív ne vezesse orránál fogva. Tényleg tolvajnak tartotta volna? Jim Stokes elfelejtette volna öt fel- * 1922. július b. világosítani? Vagy rá sem ért erre, mert Dodd mindjárt magával vitte? iim Ctokesnak táviratozni, mindkettőjükre nézve veszélyes lett volna. Tehát Voss Péternek mindent saját szakállára kellett cselekednie és célja elérésére nem maradt más hátra, mint behatolni az Esplanade hotelba és Pollyt kérdőre vonni. Hansenné csakhamar visszajött egy tündöklőén uj kapitányi ruhával, melyet egy közeli tengerész-szabónál sikerült szereznie. Egy sapkát is hozott, melyen a Hamburg—Amerikai hajóstársaság jelvénye volt. A tükör előtt végezte toilettjét. A hatalmas kaliberű mellényt egy vánkossal bélelte ki. Azután a szakáll került sorra. Hansenné még a felragasztáshoz szolgáló pépet sem feípitptto e! — No, nézd! — kiáltott fel. — Éppen olyan, mint Siems kapitány. Épp úgy mozog, épp úgy tesz-vesz. Voss Péter elégedetten bólintott. Filég alaposan tanulmányozta a »Pennsylvania« derék kapitányát. — Most még egy kis kézitáskát, — szólt és megelégedetten mustrálgatta magát a tükörben. A sapka nagyszerűen illett a fejére. Hansenné gondoskodott egy kézitáskáról, melyet újságpapírral töltött meg. Tíz perc múlva Voss Péter szuszogva szállt le egy autóról, mely az Csplanade előtt állt meg. —Jó napot, kapitány uram, — köszöntötte barátságosan a portás, megemelve sapkáját és a kézipodgyász után nyúlt, melyet a soff őr leadott neki. Oiyan nehézkesen, szuszogva sétált végig a folyosón Voss Péter, mint aiiQgy Siems, a »Pennsylvania« kapitánya szokott. Az irodában hosszas válogatás után egy szobát bérelt. A huszonhatos szoba volt. Itt lesbe akart állni, hogy Pollyval találkozzon. Szerencséje volt. Éppen a szobájából lépett ki, hogy az Alster-pavillonba menjen. Nagyon sápadt és rendkívül izgatott volt. Egyszerre egy kövér kapitány elállta az útját, ki átkarolta és megcsókolta. Rémülten lökte vissza, de mindjárt észrevette, hogy a kapitánynak rendkívül puha hasa van. — Ne kiabálj, Polly, én vagyok'! — szólt Voss Péter. Polly segítségért akart kiáltani, de Péter a szájára tette kezét és bevitte a 26-osba, melynek ajtaját egy gyors mozdulattal bezárta. Polly a fal mellé lapult és ijedt szemekkel nézte. Péter a legnagyobb gyöngédséggel közeledett hozzá: — Ne nyúlj hozzám! — kiáltott Polly ijedten. — Félek! — Ugyan, Polly, — nevetett Péter és közelebb ment. — Te őrült vagy! — zokogott. —Te agyon dolgoztad magad az üzletben. Add vissza azt a pénzt, amit elvettél. — Az ördögbe is, egy fülért sem vettem el! — kiáltott Péter, ettől a nem várt fogadtatástól meglepve, — Igen, igen, Mr. Do ódnak igaza van, te lelkibeteg vagy! — jajgatott Polly és szemeihez szorította zsebkendőjét. — Nem hiszel nekem?! — kiáltott Péter egészen kikelve, összeszoritott ököllel. — Hogy higyjek neked, amikor őrült vagy! — zokogott Polly és térdre esett előtte. — Péter, édes Péter, add vissza a pénzt! Nem fog a rendőrségnél semmi következményekkel járni, amit tetté!. (Folyt, köv.) t
