Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-30 / 206. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1922, julius 30. Trombitaszó mellett lápiszolták Landauékat A két Landaut Izsákon akarták megölni — A szombati főtárgya lás vák mintára készült, amely pedig jól bevá't. Rámutat még arra, hogy 1919—10—21 években az ország behozatala kilenc és fé! mi liárdra, a kivitel négy és fé milliárdra rúgott és bizonyítja, hogy Csehszlovákiában hasonló a helyzet. Azzal fejezi be szavait, hogy a múlt évben sokkal ziláltabbatvoltak az ország pénzügyi viszo nyai és a költségvetés sokkal kedvezőtlenebb auspiciumok között készült, mint most, amikor a helyzetet a kölcsön lekötése is lényegesen megjavítja. A pénz ügyminiszter beszédét a tömött padsorok nagy tapssal fogadták. Utána általános szavazást ren del el Ribár elnök. A költségvetési javaslatot általánosságban, 162 szavazattal 48 ellen a par lament elfogadja. Az ülést este fél kilenckor rekesztették be. Az apátiéi iparosok kiállítása — Apatini munkatársunktól — Az apatini ipartestületek közös elhatározása folytán augusztus 26-ikától szeptember 17-ikéig terjedő időszakban egy nagyszabású, minden várakozást felülmúló iparkiállitás fogja újabb jelét nyújtani a bácskai németség szorgalmas, kitartó és versenyképes munkájának. Apatin 16.000 lak; t számláló község, ahol a gyárak a kézműipar az utóbbinak különböző fajtája már régen közismert, — elérkezett az ideje annak, hogy nyilvánosan bemutassák hosszú évtizedek fírac’ságos munkájának az eredményét. Lázas előkészületek, mindenre kiterjedő gondoskodó figyelem előzi meg ezt a kiállítást s a rendező-bizottság lelkiismeretes, szakavatott, önfeláldozó tevékenysége és buzgósága teljes garancia .-. .eres eredménynek. Más, meszszebbfekvö okokból is jelentős ez a kiállítás, amely országos nevet, hirt fog szerezni az eddig csöndesen dolgozó, kifelé csak kis körben ismert, de naggyá fejlődött iparnak. A rendezőségnek nagy gondot okozott az akadályok leküzdése és agilitásuknak tudható be, hogy teljes . mértékben biztosítani tudják a zavartalan sima lefolyását a község meglehetősen mozgalmas három hetének. Az apatini polgári és elemi iskolák tantermei fognak kiállitóhelyiségül szolgálni. Az iparosok elkészültek már a kiállítandó tárgyakkal, úgy, hogy a kitűzött határidőben akadálytalanul megtartható lesz a kiállítás. A rendező-bizottság lakásügyeket intéző alosztálya megfelelő, kényelmes lakásokról gondoskodott, ami a mostani nehéz viszonyok mellett szintén egyik nagy előnye lesz a látogató közönségnek. Az eseménytelen csöndes külsejű község képe is megváltozott. Mindenki érzi az elkövetkező napok jelentőségét s az ez alkalomra készült parkírozás is hatásosan emeli a város szépségét. Már eddig is a kormány több tagja és egyéb közéleti tényezők jelentették be a kiállításon való részvételüket. Különböző szórakozóhelvekrö! is bőségesen gondoskodott a rendezőség. A megjelent idegenek kellemes benyomással fognak távozni erről a kiállításról. Az apatini iparkiállitás. ahová egyébként íélár.ujeggyel iehet majd utazni, határozottan gyönyörködtető és hasznos kirándulásra nyújt alkalmat. A község lakossága nagy érdeklődéssel tekint ezekre a napokra, mindenki igyekszik a sikerhez hozzájárulni, hogy szorgos munkájukkal minél nagyobb hirre tegyenek szert az egész országban csöndes, eddig még pem igen ismert iparuknak. Szombaton, a Landau-ügy főtárgyalásának harmadik napján Dobé Nándort szembesíti a bíróság a többi vádlottal. A Szembesítés foganatosítása előtt Dobé kéri a bíróságot, hogy fontos kijelentést akar tenni és kéri, hogy a többi vádlottat erre az időre vezessék ki a tárgyalási teremből. A biróság ezt elrendeli. Dobé Nándor ezután kijelenti, hogy tudomása van arról, hogy Síposnak és Ruzicsnak az volt a szándéka. hogy az öreg Landaut és fiát Izsákra kisérik Sipos lakására és ott végeznek velük. A később következő szembesítéskor ezt Sipos és Ruzics tagadják. Ezután Tóth Andort hallgatta ki a biróság, aki elmondja, hogy Danszky kihívta őt a kelenföldi laktanyába, ahol Landau cellájába bementek és Landauékat megkinozták. Sipos revolvert vett elő és azt Landau mellének szegezve, felhívta, hogy ismerje be, hogy kormányzósértést és hadsereggyalázást követett el. Haragudtam Landaura, mert zsidó és mert tudtam, hogy a Ha cseh kém. A cellában Sipos mondotta: — Égessük lápisszal. Mielőtt hozzáfogtak a Iápiszozáshoz, két trombitást állítottak kívül a cella ajtaja elé, azzal a paranccsal, hogy trombitáljanak. Ezt azért tet-Csehszlovákia bizonyára jogos büszkeséggel nézhet a cseh koronára. Aki megfigyelte azt a határtalan erőfeszítést, amivel a cseh pénzügyi politika az első nehéz hónapokban ifjt*-valutáját védte, annak el kell ismernie, hogy Csehszlovákiában minden megtörtént, amit az előretekintő pénzügyi politika csinálhatott. A cseh aktívák összessége a köztársaság megalakulásakor nem látszott elégnek ahhoz, hogy a fiatal államot szomszédjaink ragályos valutabajaitól megvédje. Dr. Rasin-é, az első prágai pénzügyminiszteré az érdem, hogy nem bizott a békeasztalnál kiverekedett vívmányokban. Rasin tisztán látta, hogy az osztrákmagyar bankjegyhez való kötöttség pénzügyi katasztrófát jelent Csehszlovákiára és ezért kiadta hires bankjegylebélyegző rendeletét. A békeszerződés feltételei akkor még nem voltak ismeretesek és az Osztrák-Magyar Bank formaliag jegyintézete volt még Csehszlovákiának is. De a likvidálás nélküli erőszakos szétválasztás olyan önsegély volt, ami az adott helyzetben a legokosabbnak bizonyult. A lebélyegzés határt szabott a bankjegyforgalomnak és megvédte a bécsi inflációtól. A kezdetlegesen lebélyegzett régi bankjegyeket csakhamar fölváltotta az uj saját papírpénz: a cseh korona. Az uj cseh papírpénznek egyelőre nagyon csekély valutáris sikere volt. A cseh korona sokáig lógott még az osztrák korona, majd a német márka vontató kötelén. Velük sülyedt, velük zuhant lefelé. A magyarázata egyszerű volt: Csehszlovákia teljesen ismeretlen ország volt. Ekkor indította meg Benes az egész világot átölelő propagandáját, így lett ismertté Csehszlovákia s vele a cseh korona.Benes propagandája önálló életei teremtett neki. A müvet azonban még nem fejezték be. Nagy gondot okoz mind e mai napig a valuta stabilizálása. Amit Rasin már nem tudott megcsinálni a bukása miatt, azt utóda, dr. Englisch (a pénzügyi tudományok professzora a brünni egyetemen) próbálta nyélbe ütni. Az ő feladata volt helyreállítani az államháztartás ték, hogy a kínzás alatt az áldozatok jajgatása ne hallatszon ki. Tóth Andort szembesítik Sipos Kamillóval és Tóth mindezt a szemébe mondja. Sipos tagadja. Tóth Endre tanú aztán kijelenti, hogy a kelenföldi kaszárnyában történt látogatása utáni napon reggel detektivektől hallotta, hogy Landau i elakasztotta magát a cellájában. Csodálkoztam rajta, — mondja tanú — hogy zsidó ember, aki annyira szeret élni, saját maga felakassza magát. Kimentem magam a laktanyába, ahol újságolták, hogy a hir igaz. Landaut cellájában a földön fekve találták, csuklóján két vágás volt, mellette kés. Nadrágtartójából levágott egy-egy darabot kötélnek. Erre akasztotta fel magát. Ezután Becker Józsefet hallgatta ki a biróság. Roskadozva áll a biróság előtt. S -ékre ültetik. Kéri, hogy Ruppertet küldjék ki a teremből, mert később fontos tanúként fog szerepelni. Becker kérését a biróság teljesíti. Ezután elmondja a tanú, hogy az öreg Landau letartóztatása után a fia, Emő, kereste őt ,de nem találta. Később nagy összeg pénzt Ígértek neki, ha kiszabadítja Landaut. Ezt visszautasította. A tárgyalás folyik. egyensúlyát. Az egyensúly, »a kibalancirozás« egyelőre csak fiktiv volt. A konjunktúra kedvezett és igy a fiktiv egyensúly rövidesen valóságos egyensúly lett a cseh államháztartásban. Ez a siker is megtette a hatását külföldön s így a prágai pénzügyi kormánynak nem esett nehezére — az aktiv kereskedelmi mérleg révén is — a cseh koronát öt centimesről tízre emelni és tíz svájci centimes körül stabilizálni. Ma ragyogó elszigeteltségben áll a cseh valuta. De már kézzelfogható hátrányai is mutatkoznak ennek az előnyös helyzetnek. Csehszlovákia iparilag ostromlott erőddé változott. Az osztrák és a magyar korona, meg a lengyel márka ostromzár alatt tartják s csak azokat a cseh árukat engedik át, amelyek nélkülözhetetlenek. Az ostromzár és a hallatlan adóterhek kezdik megtizedelni a a csehszlovák ipart. Az osztrák-magyar vámmentes fogyasztóterületek elvesztése miatt iparilag túlteng a fiatal cseh állam. Ezt a veszteséget nem lehet jóvátenni s ez már is gyöngíti a gazdasági hatalmát. Élénk bizonyitéka ennek ,hogy megkezdődött a tanult ipari munkások kivándorlása Németországba és Ausztriába. Az adóforrások rövidesen be fognak dugulni. A cseh korona spekulációs objektummá vált, épp úgy, mint a német márka. Prága tudja, hogy mi fenyegeti és résen áll. De nagy kérdés, sikerül-e leküzdeni a fenyegető bajt. Egy dolog azonban vitán felül áll: a Rasin pénzügyi zsenijébe vetett hit. Rasin megint tárcát vállal s gigászi tervet akar megvalósítani. Négy milliárddal akarja csökkenteni az állami kiadásokat, hogy az adók redukálásával levegőhöz juttassa és ezzel versenyképessé tegye a cseh ipart. A terv leglényegesebb pontja azonban a cseh korona megmentése az európai veszedelemből. A békeszerződések revízióját követeli a békekongresszus A jóvátétel! kérdés megmételyezi a világpolitika atmoszféráját — Az angoi kormány Németországnak a népszövetségbe való fölvétele mellett] Londonból jelentik: A világbékekongresszus tegnap délutáni ülésén a népszövetség kérdésével foglalkozott. Robert Cecil lord beszédében a szövetség tekintélyének megszilárdítása mellett szállott síkra. Amíg a jóvátételt kérdést el nem intézték, a béke helyreállításáról szó sem lehet. Ez a kérdés az egesz nemzetközi légkört megmételyezi. Atnig a népszövetség ily fontos kérdés tárgyalását mellőzni kénytelen, addig nincs hatalmi és jogkörének teljes birtokában. Tény ugyan, hogy a népszövetség ennek a kérdésnek tárgyalására nem vállalkozhatok, ha az elsősorban érdekelt hatalmak erre föl nem szólítják. Meggondolandó azonban, vájjon nem érkezett-e el annak ideje, hogy ezt a vitás kérdést végre megoldják. Németország a népszövetségbe való főivé• elét kérelmezni fogja. A békekongresszus ma délelőtti ülésén határozati javaslatot fogadtak el, amelyben a kongresszus kijelenti, hogy Európa gazdasági újjáépítése a jóvátételi tartozások leszállítását, a Saar-vidék visszaadását, az elpusztított francia bányamüvek üzembehelyezését, a kölcsönös hadiadósságok megsemmisítését és a fegyverkezések megszüntetését követeli általános megegyezés alapján. Ugyanennek a célnak érdekében zükségesnek tartja a kongresszus ! népszövetség kiépítését, nemzetközi '<ölesön előteremtését és valamennyi békeszerződésnek a népszövetség részéről való felülvizsgálását. A hatá-ozat értelmében az orosz népnek neg kell adni azt a jogot, hogy maga válassza azt a kormányfőimét, amely szerint igazgassák. Az orosz népnek zonban el kell ismernie háboruelőtti idósságait. Végül követeli a határozat, hogy az orosz népnek kielégítő támogatást juttassanak. A sombor! árvizlecsapolás-befejezéshez közeledik Sombor város főmérnökének nyilatkozata Somborban és környékén serényen folynak az árvizlecsapolási munkálatok, amelyek most már befejezéshez közelednek. Ebből az alkalomból a »Bácsmegyei Napló« munkatársa kérdést intézett Szabó László sombori városi főmérnökhöz, az árvizlecsapolási munkálatok vezetőjéhez, aki az eddigi munkálatokról a következőket mondotta: — A Somborvidéki Lecsapoló Társulat érdekeltségébe Sombor város határának nagyrészén kívül még Ridjica, Stanisiö, Krusevlja, Grákova, Nemesmilitics, Čonopo'je és Kernaja községek mély fekvésű területei is beletartoznak. Ezen a területen normális viszonyok között is ezer holdakra menő földrészek voltak az év legna gyobb részében viz alatt, úgy, hogy ez a terület alig volt mezőgazdasági szempontból használható. De talán még nagyobb baj volt, hogy az ingoványos, mocsaras talaj állandó lázas megbetegedések kutforrása volt. Az árvizszerü áradás sokszor olyan erős volt, hogy a hetvenes években Čonopolje és Sombor között rendszeres csónak- és tutajközlekedés fejlődött ki. __ Sokáig nem fordítottak erre gon-Cseh-Szlovákia ipara ostromzár alatt — A cseh korona — ragyogó elszigeteltségben —
