Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-30 / 206. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. jalius 30 vég, valóban megállapítható, hogy ez a javaslat nem kés ült abban az emelkedetten demokratikus szel lemben, amely az alkotmányt a köz szabadságok biztosítása terén áthatja. A javaslat 5. §-a például tilal mázzá a tüntetéseket, többek között a kormány és a képviselőház ellen. A 8. §. szerint nyitott helyen csak reggel 8-tól délután 6 ig, zárt helyen csak éjfélig lehet gyűlést tartani. A 10. §. szerint, aki valamely gyűlésen fegyver rel jelenik meg, egy évig terjedhető fogházzal vagy 1000—5000 dinár pénzbüntetéssel sújtandó. A 11. §. szerint külföldi állampolgárok és kiskorúak nem látogathatják a gyűléseket. Az 5. §. szerint titkos egyesü letet alakítani tilos. Akik ilye; alapítanak, 1—2 évi, akik tagúi belépnek, 6—12 hónapi fogházzá bűntetteinek. Az 55. §. szerint idegenek, kiskorúak és polgári jo gaiktól törvényes utón megfősz tottak semmiféle politikai egye sületnek nem lehetnek tagjai. Egyébként a törvény gyűlések egybehivésát és egyesületek ala jutását nem köti hatósági enge délyhez, csak be kell jelenteni 3/ illetékes hatóságnak. Törvényjavaslat a had • kölcsönökről Legközelebb a szkupstina e!< kerül az a törvényjavaslat, amel azokról a hadikölcsönökröl intézki dik, melyek az ország azon részeit terhelik, melyek azelőtt a osztrák-magyar monarchia aikotc részeit képezték. A békeszerződések értelmében ugyanis a vo monarchia hadiadósságai a teiü leti elv szerint az utódállamoké terhelik.-öc Lelkészt választ a suboticai református egyházközség Közel bat hónapja, hogy meghalt szuboticai református egyház papja, népszerű, mindenki által tisztelt Bars László esperes káplán és azóta a hi vők lelkész nélkül, irányhás nélku élik a maguk vallási életét és végzik egyházi gyakorlataikat. A presbitérium, amely Barsi László halála u'án azon volt, hogy a szubo ticai egyházközség élére uj papot ál litson, most már végérvényesen met akarja oldani a lelkész kérdést és vé get akar vetni a hosszú egyházi interregnumnak. — Vasárnap értekezletei tartanak az egyházi funkcionáriusok, amelyen végleg döntenek ebben az ügyben s megbeszélik, hogy választás vagy meghívás utján töltsék-e be a lelkészi tisztséget. Két jelöltje van eddig a* reformátusoknak : az egyik Kovácsy Sándor, torzsai esperes-plé bános, a másik a szuboticai szárma zásu Nánai lelkész, aki jelenleg Debrecenben, mint gimnáziumi tanár működik. A hívők egy része nagyon szeretné, ha a jónevü, komoly teológiai és egyházi munkával sok elismerést szerzett debreceni tanár venné kezébe e szuboticai református egyház vezetését Az ő megválasztásáról illetőleg meghívásától azonban valószínűleg el kell tekinteniük, mert idejövetele elé olyan akadályok gördül nek, amelyeket a református egyház község a legjobb akarattal sem tudn eítávolitani. Ilyen körülmények között az egyetlen komoly lelkész-jelölt jeleneg a dorozsmai esperes-káplán, Ko jácsy Sándor, akit előreláthatólag meghivnak vagy megválasztanak a helybeli református hívők annál is inkább, mert a környéki református vallási mozgalmakban nagy népsze rüségnek örvend és mert mellette senki sem jöhet komolyan kombinációba. A presbitérium a lelkészválasztá: kérdésében való döntés után rövic időn belül gondoskodik a tisztség betöltéséről, úgy hogy a szuboticai reformátusok nemsokára újból lelkész irányítással és vezetéssel végezheti, egyházi gyakorlataikat. Budapest istennyilája a bíróság előtt A bíróság lazításnak minősítette cselekményét — Héjjas Iván újabb nyilatkozata esett. Majd így folytatja Budapest kinevezett istennyilája, Héjjas Iván szombat délelőtt sistergett a bíróság előtt. Mennyei küldetésének, amelyet a magyar bíróság nem akar fennálló földi törvények szerint elismerni, szükségszerűségét újra hangsúlyozta. A budapesti büntető járásbíróságon szombat délelőtt tárgyalták Héjjas Iván ügyét. A tárgyaláson az istennyila mellék mennykövei is megjelentek és korbácsok és gummibotok felsorakoztatásával ünnepelték vezérüket. Moldoványi királyi ügyész Héjjas Iván személyadatainak bemondása után előterjesztette közcsend elleni kihágás cimén a vádat, amely szerint az ébredő magyarok julius tizenharmadikán megtartott nagygyűlésén Héjjas Iván a kővetkezőket mondta: — Az ország elveszett, ha a feje elveszett. Budapest Magyarország feje. Orvos barátomtól hal’ottam, ha a betegnek nem elég egy operáció, másodszor is meg kell operálni. Az utolsó szót még nem mondhattam ki és ha a magyar ég valamelyik tájékán menydörög vagy villámlik, Budapest számára én leszek az istennyila. A vádirat szerint Héjjas Iván ezzel a kijelentésévei Budapest lakosságának egyik részét legyilkolással fenyegette meg. A bíró kérdésére Héjjas kijelenti, hogy a vádat megértette, de. nem érzi' magát bűnösnek. A vörös uralom alatt' az egész országot plakátokkal árasztották el ezzel a szöveggel: »Reszkess, sötétben bujkáló ellenforradalmár«. Ez a plakát meg nagy hatással volt mindenkire, ö beszéde után megkérdezte a hallgatókat, hogy kijelentése során támadt-e kellemetlen érzésük, azok nemmel feleltek. Kellemetlen érzésük csak azoknak támadt, akiknek nem tiszta a lelkiismeretük, akik s>a mai jogrend megdöntésén fáradoznak«. Amit mondott, azért vállalja a felelősséget. Biró: Hogyan értette kijelentéseit? Héjjas Iván: Amint azt a közönség értette. Biró: A vádirat szerint ön gyilkossággal fenyegetödzött. Héjjas: A magyar katonák vitézsége a háborúban világhírű volt, a fegyver mégis kihullt a kezünkből. Budapest bacillusai megfertőzték a magyar katonát. így minden magyar lelkében a visszafizetés gondolata él és mindenki tudja, hogy a magyar katona még hires lesz. Ha az idő újra eljön és Budapest bacillusai újra megakarják a magyarságot fertőzni, akkor Budapest számára én leszek az istennyila, sőt ennél szigorúbb is. Hiszem és meg vagyok róla győződve, hogy égy magyar embernek sincs ellene kifogása. A tárgyalás további során az ügyész kijelentette, hogy a további bizonyítást a maga részéről nem tartja szükségesnek. Szükség esetén azonban kéri az orgoványi gyilkosság iratainak a beszerzését. Ezek között az iratok között van Héjjas ?vánnak beismerő vallomása, hogy ö adott parancsot a három izsáki zsidó meggyilkolására is. A bizonyítási eljárás befejezése után az ügyész mondotta el a vádheszédet, kijelentve, hogy nem mint ügyész, hanem mint jogász foglalkozik az eset tel. Kitér az orgoványi per ama rész letére, amely szerint Héjjas parancsé ra végeztek ki három izsáki polgárt. Héjjasnak cselekménye az amnesztia rendelet alá az ügyész: — Az orgoványi bünpftr tárgyalását a fővárosi közönség ideges érdeklődéssel kisérte. Ekkor jelent meg a Szózatban Kádár Lehel »Héjjas Iván« cimü vezércikke, amelyben Héjjas nyilatkozik, hogy a gyilkolási parancsot ő adta és ez nem az utolsó ilyen parancsa. Az ügyész rámutat arra, hogy Héjjas e fenyegetésének komolyságát, a főváros közönségének lázas izgatottsága igazolja. Kéri a bíróságot, hogy legjobb ismerete szerint hozzon ítéletet. Ezután Héjjas mondja el védőbeszédét. Kijelenti, hogy Magyarországnak nem csupán külső, de belső ellenségei is vannak, akik a magyarok közül kerülnek ki. Ezeket, — úgymond, — a nemzet ellenségeinek tekintettem és a legkíméletlenebbül bántam el velük. Hogy nem adtam ki még utolsó parancsomat, ezt úgy értettem, hogy szükség lesz még ilyen parancsok kiadására. A biróság határozatát déli 12 órakor hirdette ki. Kimondta a bíróság, hogy Héjjas cselekedete nem közrend elleni kihágás, hanem izgatás büntette, miért is hatáskörét leszállítja és az ügyet az ügyészséghez utalja. Héjjas Iván megint nyilatkozik. Héjjas Iván a »tettek emberéiből lassankínt átalakul a szavak emberévé. Megint hosszú nyilatkozatot ad közzé, melyben azonban már több a dörgés, mint az — istennyila. Ezeket mondja nyilatkozatában Gömbös Gyula Ivánja: — Jogtalanul először a kommün alatt toboroztam, az akkori rendszer tudta és beleegyezése nélkül. Másodszor a román megszállás alatt toboroztam, hogy meglévő erőimet kibővitsem. A megszállástól kezdve mindenki tudta, hogy nekem a Duna— Tisza közén egy különítményem van, amelyet semmiféle hatalom nem tud sem megmételyezni, sem feloszlatni. Nekem tehát azóta nem volt szükségem toborzásra, mert azok az emberek, akik á keresztény nemzeti gondolatra becsületes magyar parolájukat adták a megpróbáltatások nehéz idején, azok azóta minden intésre egységesen készen állanak és minden parancsot, legyen az bármilyen, minden gondolkozás nélkül teljesítenek. Ezeknek az embereknek megtekintésére mentem le legutóbb s mivel ezek rendes körülmények között békés munkások, tehát nem fegyveres alakulat, ezeknek meglátogatásáért engem nem vonhat senki felelősségre. — Szegényebb sorsú embereimről, valamint a menekültekről már évek óta munkaadás által gondoskodom. Több ízben megtörtént, hogy munkáscsoportokat helyeztem el egyik helyről a másikra, ott és oda, ahol szükség volt reájuk. így küldtem például nemrég Kecskemétről néhány emberemet Moson vármegyébe munkára. — Amikor a rendőrség kihallgatott, akkor nem bevallottam, hanem egyenesen megmondottam: a mnnkások azért mentek le, hogy egy alkalmas pillanatban Nyngatmcmyarországba beszivárogjanak és ,az ott fellázadó lakosságnak segítségére legyenek. Itt érhetne a vád, hogy ezzel Magyarországot veszélyeztettem volna. Ha én kipróbált embereimmel ennek az országnak területét elhagyom, idegen állam területére lépek és ott követek el valamit, akkor és ott egyesegyedüi engem vonhatnak felelősségre, nem pedig a magyar kormányt. Veszedelembe kudarc esetén nem az ország került volna, hanem én és én pedig életemet ott és akkor teszem kockára, ahol és amikor akarom. Majd Héjjas nyilatkozatában a miniszterelnöknek arra a kijelentésére, hogy Héjjasék röviJlátóak és akciójukkal csak árthatnak az országnak, megjegyzi, hogy Magyarországot természetszerűen nem állíthatja vissza az a kormány, amelynek kezeit a trianoni szerződés megköti, amely tehát soha sem láthatja elérkezettnek az időt, mert nem is szabad látnia. Egyébként ilyen időkben az eseményeket elsősorban a mersz irányítja, ez pedig — bocsássa meg nekik a kormány — őbennük van meg. Nyilatkozata végén kijelenti, hogy, jól estt látnia a feléje sugárzó rokonszenvet, amiből azt látja, hogy a becsületes hazafiak megértették hazafi - ságát, amely nem ismer pártérdekeket, közjogi és egyéb ellentéteket, csak egyet, a magyra megújhodás létfeltételét. A felkelők zsidóval nem utaznak egy vonaton. A Nemzeti Sajtótudósitó Iroda jelenti: Azokat a fölkelöket, akiket a kormány — ez a hírhedten ébredő szellemű hírforrás — parancsára a esendőrség munkahelyeikről erőszakosan elávolitott, a lakosság leírhatatlan lelkesedése és szinpátiójának megnyilvánulása között vittek csendőrfedezettel a Csorna. Szentjánoa és szombathelyi vonalon. A fölkelök katonás rendben vonultak az állomásra, és indultak útnak. A vonaton kijelentették, hogy nam hajlandók zsidókkal ntazni és felszólították a vonatkísérő személyzetet, hogy ezt adja értésére a netalán felszálló zsidóknak. A Didók le is szállottak, azonban egy elsöosztályn ntaa fenmaradt a v®naton, akit a felkelők a mozgó vonatról kidobtak. A további állomásokon megismételték a felhívást és az állomáson várakozó zsidókat megverték. A kisérő őrség nem tudta megakadályozni a főikelők indulatait. Az uj osztrák jegybank alapszabályai Százmillió svájci frank a fedezet Becsből jelentik' Az uj osztrák jegybank alapszabályait pénteked hozták nyilvánosságra. Osztrák pénzügyi és politikai körökben egyedül ennek az intézetnek a ’megalapításával, reális aranyértékü fedezettel bíró bankjegyeknek a kibocsátásával remélik Ausztriát mostani kétségbeesett helyzetéből kimenteni. Az osztrák ,bankok teljes áldozatkészséggel álltak ennek a nagykoncepcióju tervnek szolgálatába, amely a kormány támogatásával most már rövidesen megkezdi működését. Az osztrák jegybank most közzétett alapszabályai a már ismert határozmányokat tartalmazzák. A bank részvénytőkéje százmillió svájci frank, a bank megalakulása azonnal megtörténik, mihelyt hatvanmillió teljes összegben be van fizetve. Az első hatvanmilliót a bécsi . bankok garantálták, amelyek erre az akcióra már legközelebb bel- és külföldön aláírást í fognak megnyitni. Az állam a bank
