Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-23 / 199. szám
1922. julius 23. BAC5MEGYD NAPLÓ 3. oldal. Verekedés a szkupstina illésén Vesztegetési vádak a parlament előtt — Megszavazták a kölcsönt A parlamentnek szokatlanul viharos ü'ése volt szombaton. Már egy napirend előtti bejelentés óriási izgalmat váltott ki a képviselőkből. A bejelentés előzménye az, hogy a péntek esti ülé sen Radojevics radikális disszidens képviselő általános megbotránkozás közepette bejelentette, hogy neki és Mladcnovics rád kális képviselőnek Bénin Sievan falusi páré Jiépviseíő 250.000 dinárt ajánlott fel a kormány nevében, ha a kölcsönjavaslatot megszavazzák. Ezt az ügyet tették szóvá a szombati ülésen napirend előtt Simrák és Buljics klerikális képviselők, akik indítványozták, hogy sürgősen küldjenek ki egy bizottságot a Benin-affér szigorú megvizsgálására, amely hivatva lesz a tényállást megállapítani. Kumanuúi pénzügy miniszí er a kormány nevében magáévá tette az indítványt, amit a szkupstina el is fogadott. Ezután áttérnek a napirendre. Az első szónok Mosztwvijevics földmivespárti képviselő, aki támadja a kölcsönjavaslatot. Kijelenti, hogy az Adria-vasut kedvéért nem szükséges ezt a súlyos terhet jelentő kölcsönt felvenni, mert vannak más vasúti vonalak is a tengerhez. Kijelenti, hogy tudomása szerint a kormány tegnap este titkos ülést tartott, amelyen arról volt szó, hogy Amerikában nem akarják a kölcsönt megadni. Nincsics külügyminiszter kijelenti, hogy tény az, hogy egyes államellenes elemek akciót folytatnak a kölcsön ellen. Erre Moszkovljevics megjegyzi, hogy ha valaki nem akarja elfogadni a kölcsönjavaslatot, az még nem jelent államellenes cselekedetet. Utána Jovanovics Ljuba demokrata képviselő visszautasítja azo kát a vádakat, amelyek a tegnap esti ülésen a kormányt érték, de szavait csakhamar nagy vihar szakítja meg. A beszéd alatt ugyanis Moszkovtjevics képvisel odakiáltja Sumenkovics demokrata képviselőnek: * — A kormány és a kormány többsége nem egyéb egy rablóbandánál. Óriási zaj és izgalom támad erre a kijelentésre. Magovcsevics demokrata képviselő odakiáltja Moskovljevicsnek: — Azonnal vonja vissza! A többi közbeszólást a nagy zsivajtól nem lehet megérteni. A^ nagy lármában Vuieiics képviselő odaugrik Moszkovljevicshez és arculati. A tettleges inzultus után a vihar tetőfokára emelkedik. 'A nagy tumultusban mindenki felugrik a helyéről, egyes képviselők székeket ragadnak ütésrekszen. A parlamenti gyorsírók vetik közbe magukat és csak nagy erőfeszítéssel tudják a képviselőket szétválasztani és további verekedést megakadályozni. A lárma azonban nem szűnik meg, úgy hogy az elnök kénytelen felfüggeszteni az ülést. Szünet után Jovanovics Ljuba hosszú beszédben — amelyet nyugodtan, objektiv hangon mond el — sorra veszi az ellenzéki szó nokok támadásait és bebizonyi tani igyekszik, hogy a kölcsönre az országnak nagy szüksége van. A beszéd után az elnök az ülést berekeszti. A délutáni ülés megnyitása után elsőnek dr. Topovics földműves párti szól a javaslathoz. Polemizál Jovanoviccsal és kijelenti, hogy az adriai-vasút kiépítésére semmi szükség nincs. Grinizák klerikálisnak az a véleménye, hogy a kölcsönt csak nemzetgazdasági szempontból lehet elbírálni, de igy is megállapítható, hogy az ország helyzetén nem segít. A kölcsönjavaslatot nem szavazza meg. Radovits demokrata, mint előadó védi a javaslatot. Beszéde közben nagy vihar tör ki, úgy, hogy percekig nem lehet hallani beszédéből. lecsillapultával Jeremies földműves párti jelentkezik szólásra. Kijelenti, hogy a javaslatot az or szagra nézve károsnak tartja. — Brkity a szociáldemokraták névé ben hosszú beszédben fejti ki álláspontját. Elvi szempontból v javaslat ellen van. Uiurovics radi kális támadja Radovicsot és a javaslatot élesen kritizálja. Az elnök ezután névszerinti szavazást rendel el. A szavazás a att az ellenzék nagy r sze elhagyja a termet. A kölcsönjavaslatot a nemzetgyűlés 18 ellen 152 szavazattal általánosságban elfogadják. A parlament legközelebbi ülésén a költségvetés részletes tárgyalását kezdik meg. semmit beszédéből. A kedélyek Héjjas Ivánt letartóztatták Még szenzációs letartóztatások várhatók — Héjjas Iván levele a fogházból — Egész Magyarországon toboroztak Két napon keresztül lélegzetvisszafojtva sugdosták egymás fülébe a budapestiek a szörnyű örömhirí. Mindenki tudta és senki sem merte elhinni. Hogy is volna lehetséges? Öt, a legnagyobb hazafias feíháborodót?! A lelki kényszer glóriás lovagját! Aki gőgösen visszautasítja az amnesztiát. És akire a megijedt pecsétőr bocsánatkérő najlongások között mégis rátukmálja. Budapest saját külön házi istennyiláját! Le merték tartóztatni, mielőtt kiadta volna utolsó parancsát?! Hogy is lehetne ezt elhinni? Valóban nagyon nehezen szánta rá magát a budapesti államrendőrség a nagy tettre. A rendőrség perrendszeriien rögtön átadta az ügyészségnek. Már péntek délután a pestvidéki ügyészség foglya volt. Budapest utcáin még sem mernek még hangosan örülni az emberek. Ha Héjjasról van szó, sohse lehet tudni... És talán nem is tévednek a jószimatuak. Az ébredő magyarok sorház-utcai fellegvárában Héjjá* és annyi hü ébredő letartóztatása nagy izgalomba hozta a vezetőket. Azonnal összehívták a kerületi vezetőket, Az épületet szigorúan őrizték és csak igazolás után engedték be a tagokat. Az ülés a késő éjjeli órákig tartott. A hozott határozatokat még titokban tartják. Héfias Iván levele. Ezen az éjjeli ülésen felolvasták azt a levelet is, melyet Héjjas a fogházból Dániel’ Sándorhoz, az É. M. E. igazgatójához intézett. Jellemző a íogvatartás módjára, hogy Héjjasnak letartóztatása első óráiban már módja volt ilyen vezércikket eljuttatni barátaihoz. A levél a következő: — Kedves Sándor! Most vonultam be egy cellába, melynek fogalma e percig ismeretlen volt előttem. Berendezése, komorsága kegyetlen, lesújtó kritikát gyakorolt felettem belépésem pillanatában. Bár rettenetes megaláztatás, ha rágondolok, hogy a múltban e cellában lakó elődeim megrögzött gonosztevők voltak, akiket a társadalom ide közösített ki magából, még igy is egy nagy, egy szent és csodás isteni érzés hat át annak tudatában, hogy mindez a megaláztatás, szégyen és piszok, sár, szenny, amely ebben a pillanatban, bár felért hozzám, azért a fajért van, amelyet kimondhatatlan forrósággal szeretek, amelyben magam is születtem, akiknek a nyugati végekről meggyalázott, megsanyargatott könyörgő könnyei hozzám eljutottak és megértettem.-— Mondd meg az összes uraknak, akik hozzám közel állanak, hogy a meggyőződés egy nemzetben való hit és tiszta erkölcsi alap olyan erő, amely sziklákat dönget, sötétségei világit, cellákat melegít és esztendőket csak percekre tesz. Mondd meg, nagyon szépen megköszönöm mindenki jóindulatát, de a leghatá rozottabban megkérek mindenkit, hogy sehova érdekemben ne menjenek, senkinek se szóljanak, mert sem közbenjárásra, sem protekcióra, sem semmiféle kérésre nekem szükségem nincs. Látogató ne jöjjön, olvasnivaló, cigaretta, éppen úgy nem kell, mint ügyvéd. Az otthoniakat nyugtasd meg az zal, hogy úgy Kecskemétre, mint f magyar népre én csak fényt hozha tok. Mondd meg, maradjanak otthon' és semmit, de semmit ne kérjenek. Maradjon meg bennük is ősz hajuk dacára az a büszkeség, melyet töl fi' örököltem. Hozzád is kedves Sándc ez az első és utolsó levelem. lg; magyar szeretettel üdvözlöm az t M. E. igazgatóságát és összes barátaimat. Sok meleg üdvözlettel Héj jas Iván. Julius 21. Héjjast, a levél hangjából Ítélve, úgy látszik, nem nagyon ijesztette meg a letartóztatás. El lehet neki hinni, hogy ez őszinte érzése. J- mondatának az őszinteségében egész biztos nem szabad kételkedni: nen kell neki olvasnivaló Hogy Őrzik Héjjast. Az előzékeny bánásmódra, mellyel Héjjast a bírói hatóságok is kezelik jellemző, hogy számára már előzőleg rendbehoztak egy cellát a pestvidéki törvényszék budai fogházában. Héjjas Iván a fogház egyik második emeleti magánzárkájába került s olt kell bevárnia további sorsát. A fogházörök nyugodtan járkálnak fel-alá őrhelyeiken. Nekik mindegy, hogy kire vigyáznak. Az egyik őrtől megkérdik tudja-e, hogy délután óta ki a legujabb lakója a fogháznak. — Nem én! —. válaszolt vállvonogatva. Egyébként az ügyészségre került gyanúsitottakat a fogházgondnok kü lön cellákban helyezte el. Lent az utcán a budaiak sétálnak. A fogház kapujával szemben áll néhány ideges fiatalember. A kapuból egy magas férfi siet hozzájuk és izgatottan mondja: _ Nem eresztettek be hozzá! Hogyan toborozták a felkelőket? Rendőrségi kihallgatás alkalmával Héjjas besmerte, hogy szabad csapatot igyekezett szervezni. Állítása szerint azonban azok a szabad csapatok, amelyek tegnapelőtt átlépték a magyar határt, nem az ö emberei voltak, hanem — úgy látszik — az ö akciójává! szemben alakult egy ellenakció, melynek az volt * terve, hogy az ö. Héjjas, akcióját meghhuitsa. A Héjjas-terv ezerint arra számítottak, hogy rövid időn belül Ausztriában teljesen felbomlik a rend és Ausztriát idegen államok meg fogják száilani. Ekkor akartak Héjjasék betörni Burgenlandba. A Héjjas-féle szabad csapatok zöme egyelőre nem is utazott Nyugat-Magyarországra, csak kis csoportok vonultak olt fel, hogy előre elkészítsék a talajt. Az ország minden városában toborozlak híveket. A felkelés céljaira már huzamosabb idő óta magánúton szereztek pénzeket. Egyes ügynökök meglátogattak olyan személyiségeket, axikröl köztudomású, hogy hazafias célokra szívesen áldoznak, de az adakozóknak elegendő volt, ha az ügynökök megnevezték megbízóiknak nevét és megkapták a pénzt. A ielkelők pénzügyminisztere Hú György nemzetgyűlési képviselő volt. Tovább felyik a nyomozás. Héjjas letartóztatása után is nagy apparátussal folytatja a rendőrség a nyomozást a fölkelés ügyében. A rendőrségen még mindig titkolóznak Héjjas letartóztatására nézve, annyi mégis kiszivárgott, hogy a legközelebbi napokban szenzációs letartóztatások várhatók. A nyomozás eddigi adatai szerint egyelőre három letartóztatás lesz és ezek közül az egyik olyan név viselője. amely eddig még ez üggyel kapcsolatban egyáltalában nem is szerepelt. A magyar határ kérdése a népszövetség előtt A magyar és bolgár nemzeti kisebbségek védelme A népszövetség tanácsának üléséről Londonból a következő részleteket jelentik : Az osztrák-magyar határ kérdésére áttérve, a kérdés előadója Hymans ■lelga kikihdött beszámolt a velencei egyezmény létrejöttének történetéről ét ismertette a határmegállapitó bizottság javrs'atait. A bizottság javaslata úgy szó!, hogy Somogy község határát, Kősveg szomszédos községeit és Szombathely városától keletre húzódó vékony földsávot engedjék át Magyarországnak. Az előadó fejtegetései után bevezették a terembe a két fél képviselőit: Ausztria részéről Pflüglt, Magyarország részéről ped'g gróf Szapáry László londoni magyar követel és báró Wdlányi Frigyest. Pfiügl rámutatott arra, hogy Nyugatmagyarországot a békeszerződésben lázért juttatták Ausztriának, mert kárpótolni akarták gazdasági veszteségeiért. Pfiügl után gróf Szapáry László szólal föl, maid báró Wdlányi Frigyes részletesen kifejtette Magyarország álláspontját. Rámutatott arra, hogy miután Ausztria hozzájárult a velencei egyezményhez, ennélfogva el kell fogadnia a határmegállapitó bizottság javaslatát. Hangoztatta, hogy a javasolt rnódositások korántsem fedik a magyar javaslatokat, amelyek ennél sokkal széttsebbkörüek, hanem a határmegállapitó bizottság álláspontját tartalmazzak. Hymans azt javasolta, hogy a kérdést vizsgálják meg behatóbban. Ausztria képviselője chcz hozzájárult. Magyarország képviselői kérték, hogy a kérdést mielőbb döntsék el és javasolták* hogy az osztrák-magyar határ ügyét tüzék ki a tanácsnak augusztus végén tartandó, legközelebbi ülésére. Hymans ezt a javaslatot mag. óvá tette. A tanács aztán áttért a magyar és bolgár kisebbségek, védelméről szóló magyar, illetve bolgár jegyzék tárgyalására. Minthogy a jegyzékek nem sorolnak fel konkrét eseteket,, a kisebbségi szerződések, tekintetébenJ ezért a tanács a következőkép határerőit : Magyarországgal és Bulgáriával közölni fogja, hogy a maga részéröl mindig kész a j
