Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-21 / 197. szám
1922. július 21. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Ä csempészet alkonya Három hónap alatt egy ékszercsempészetet lepleztek le — Szaporodik a tiltott határátlépések száma — Az elmúlt esztendők legjövedelmezőbb üzletága, a csempészet, kipusztulóban van. Mintha :>a hivatásos csempészek megelégedtek volna az eddigi nagy jövedelmeket, vagy az egyre szigorúbb határőrség ébersége miatt nem tartanák érdemesnek a kockázatot, de annyi bizonyos, hogy a vámhivatalok, határrendőrségek krónikájában egyre ritkul a csempészeti ügyek száma. Hol vannak azok az idők, araikor hátizsákokban hordták-vitték a határon keresztül a selyemharisnyát, orsócérnat, talpbőrt, aranyat-ezüstöt vállalkozószeilemü kétes egzisztenciák, terebélyes nénikék kebelét selyemvégek tették duzzadtá és az ezernyi újabb ötlettel végrehajtott vállalkozás nyomán máról-holnapra vagyonok keletkeztek, hogy azután egy nap alatt, egy sikertelen vállalkozás során ismét semmivé váljanak. A határőrök Iassan-lassan kitanulták a csempészek fortélyát, megtalálták a rejtett írtakat és éberségükkel kipusztitották a nagy-csempészek hadát. A csempészetből ma már határátlépés lett, ami azonban mindig folytatódni fog mindaddig, amis az utlevélszerzés nehézségei és nagy költségei meg nem szűnnek. A rendőrségen már mindennapi megszokott jelenséggé válik a határátlépés. Többnyire primitiv emberek, föidmivesek, parasztasszonyok jönnek át a »szomszédba« a határmenti falvakból, rokonlátogatóba. A kelebiai, királyhalmi, csikériai embereknek nem igen fér a fejébe, hogy miért kelljen nekik a főispánhoz útlevélért, követhez, konzulhoz vízumért, beutazási engedélyért szaladgálni, mikor egy óra alatt gyalogosan megteheti enélkül is az utat. A magyarországi munkások pedig, akik »megbízhatatlanságuk« miatt nem kapnak hatóságaiktól útlevelet, odahaza pedig megélni nem tudnak, kénytelen-kelletlen útlevél nélkül indulnak neki a határnak munkakeresés végett. Itt azután a rövid rokoni vizitből, munkakeresésből tizenötnapi akaratlan vendégség válik — a városház harmadik emeletén, százdináros pénzbüntetéssel súlyosbítva. Minden nap négy-öt, olyik napon tiz határátlépőt kisérnek a határrendőrségtől, csendőrségtől, katonai őrségtől a főkapitányságra. Csempész nem akad közöttük. A büntetés kitöltése után pedig visszaküldik őket Magyarországra. A vasúti csempészek. száma mé^ mindig elég tekintélyes, ha ugyan csempészeknek lehet azokat nevezni, akik a deviza-rendeletben megengedett háromezer dinárnál nagyobb összeget akar magukkal vinni külföldi útjukra. Az elmúlt három hónapban a suboticai vámhivatalnál ötven esetben halásztak ki a pénzügyőrök az utasok harisnyájából, fűzőjéből, cipőjéből és egyebünnen 120,000 dinár összeget, amit elkoboztak; Minden esetben a bíróságnál is megindították az illetők ellen az eljárást. A vámhivatalnál ez eseteken kívül a három hónap alatt mindössze egy ékszercsempészetet lepleztek le. A határmenti községek hatóságai az engedély és útlevél nélkül átjövökben néha még kémeket is vélnek felfedezni, de az utólag mindig blöffnek bizonyult. Ma már nem foglalkozás a kémkedés, nem üzlet a csempészet és mihelyt az útlevélszerzést megkönnyítik, a devizarendelet korlátozásait pedig beszüntetik, bizonyos, hogy a tiltott határátlépések és a pénzcsempészet végleg, teljesen megszűnik. A foeográdi vámhivatal fosztogatói A vádlottak tömege eilen folyik a nyomozás A Bácsmegyei Napló annak idején megírta, hogy a beogtadi rendőrség letartóztatta a szávaparti vámhivatal egyik raktárfőnökét, Bslotrepicset és a vámhivatal több alkalmazottját, akikről kiderült, hogy a vámhivatalba érkező árukat rendszeresen fosztogatják. Az annak idején nagy port felvert ügyben a rendőrség most is szorgosan nyomoz és a nyorflozás újabb fejleményei olyan adatokat juttattak a rendőrség birtokába, amelyek sok tekintélyes beogradi kereskedőt és beogradi családot súlyosan kompromittálnak. A rendőrség ugyanis az utóbbi napokban főleg arra terjesztette ki a nyomozást, hogy mi történt azzal a rengeteg áruval, amit a tolvajbanda hónapok alatt összelopott. A rendőrségnek most sikerült megszerezni egy névsort, amely azok nevét tartalmazza, akik Belotrepicsnek és társainak állandó ügyfelei voltak. Kiderült, hogy egyes beogradi kereskedők állandó és rendszeres vevői voltak a tolvajbandának, sőt nekik megrendeléseket is adtak, főleg olyan árukra, amelyekben a szabad kereskedelemben nagyobb hiány volt és a vámraktárak fosztogatói, ha utjukba került a megrendelt áru, a kereskedőknek készpénzfizetés ellenében szállították. Hasonlóképen jónevü családok is állandó megrendelőik voltak Belotrepicséknek. Ezeknek a megrendelőknek természetesen tudomásuk volt arról, hogy a vámraktárak főnöke és társai honnan szerzik a szállított árukat. A beogradi rendőrség jelentése szerint a közelnapokban szenzációs letartóztatások várhatók a vámhivatali fosztogatás ügyében. Mehet -e a templomba* aki nem fizette meg hitközségi adóját? A címben foglalt kérdést a suboticai zsidó hitközség májusi közgyűlésén vetették fel, ahol, amint annak idején megírtuk, kimondották, hogy mindazok, akik nem fizetik meg hitközségi adójukat, nem vehetik igénybe a hitközség intézményeit. Ezt a határozatot akkor úgy magyarázták, hogy az adóhátralékosok nem jogosultak a templom látogatására sem, lévén az is hitközségi intézmény. A határozat azonban nem emelkedett jogerőssé. Dr. Krieshaber Gyula és társai felterjesztést intéztek a vallásügyi minisztériumhoz, a melyben megtámadták a május 21- én tartott közgyűlés határozatát. A föllebbezők hivatkoztak arra, hogy az alapszabályok csak akkor módosíthatók, ha a közgyűlésen legalább 50 tag van jelen, már pedig május 21-én, az alapszabályok módosítása alkalmával, 41 tag volt jelen a közgyűlésen, akik közül 30 szavazott a módosítás mellett. Ezután megtámadja a felterjesztés az alapszabályok IC. szakaszának módosítását, amely szerint azok az adóíizetésre képes hívők, akik a hitközségi adót nem űzetik, eltüthatók a hitközségi intézmények igénybevételétől. A fölebbezők bizonyítják, hogy ettől a hitközség egy tagja sem tiltható el és ezért kérik a vallásügyi minisztériumtól a határozat megsemmisitését. A vitás kérdésben csütörtökön 'érkezett le a vallásügyi , minisztérium leirata a polgármesterhez, amely, Ia polgármestert utasítja, hogy a hitközség elöljáróságától kérje be az ügyre vonatkozó véleményt és csatolja az iratokhoz úgy a hitközség alapszabályait, mint a május 21-iki közgyűlés közjegyzőileg hitelesített jegyzőkönyv másolatát. Még harminc napig kérni lehet a régi kiviteli vámok alkalmazását Az uj, felemelt kiviteli vámok ügyében a pénzügyminisztérium végrehajtási utasítást intézett a vámhivatalhoz, melyben közli, hogy az uj vámokat mindazok után a küldemények után fel kell számítani, amelyeket julius 17-ike után adtak fel külföldre. Azoknál a küldeményeknél, amelyeket julius 16-ig adtak fel és ez a szállítási okmányokból kétségtelenül megállapítható, a vámhivatalok a régi kiviteli vámokat saját hatáskörükben még alkalmazhatják. Ahol azonban ez iránt kétség merülhet fel, viszont a feladó egyéb okmányokkal igazolni tudja, hogy a kitűzött határidő előtt már az export céljából szállítás alatt volt az áru, augusztus 16-ig a pénzügyi vezérigazgatóságnál kérheti a régi vámtételek számítását, illetve a már befizetett vámtöbblet visszatérítését. Ezekhez a kérvényekhez csatolni kell mindazokat az okmányokat, amelyek a feladó kérésének jogosságát igazolják. A régi vámtétel azonban a beigazoiás alapján is csak akkor alkalmazható, ha az áru két hónapon belül, legkésőbb tehát szeptember, 16-ig, elhagyja az ország területét. A benyújtott okmányok alapján a kérelem jogossága fölött a pénzügyi vezérigazgatóság véleményezése alapján a pénzügyminisztérium határoz. t Újabb harcok Nyugat- Magyarországon — Két érái tűzharc — A bécsi belügyminisztérium hivatalosan jelenti: A Nyngatmagyarország déli részében lévő Kárácsfa határhelységet tegnapról mára virradó éjjel fegyverekkel, gépfegyverekkel és kézigránátokkal felszerelt magyar erők megtámadták. A helységet védő szövetségi csapatok a magyar bandák támadását két órai tűzharc után visszautasították. A magyar támadás folytán szükségessé vált intézkedések megtörténtek. Az osztrák kormány a magyar bandák újból kezdődő alakulásáról szóló első hírek beérkezése után haladéktalanul megtette a szükséges diplomáciai lépéseket, hogy Nyugatmagyarország újbóli nyugtalanitása kísérletének ezen az utón is elejét vegye. A Magyar Távirati Iroda e jelentéshez a következő megjegyzést fűzi: Jól informált helyen kijelentették a Magyar Távirati Irodának, hogy a magyar kormányhoz mindezideig semmiféle jelentés nem érkezett erről az állítólagos támadásról s igy illetékes köröknek nincs is módjukban, hogy e híradással szemben állást foglaljanak. Mindamellett, amennyiben valóknak bizonyulnának ezek a tények, amelyekről az osztrák jelentés megemlékezik, a kormány kötelességének fogja tartani a maga részéről, hogy a legerélyesebb vizsgálatot indítsa meg és amennyiben a vizsgálat megállapítaná, hogy egyes felelőtlen elemek részéről tényleg olyan támadás hajtatott volna végre, amely a szomszédos állam szuverenitását érinti, akkor a legszigorúbb megtorlással fog élni, ' v ’ - v. — Pasics bledi útja. Beograd”1 bő! jelentik: Pasics miniszterei* nők bledi utjának még mindig nincs határozott dátuma. Valószínű azonban, hogy a miniszterelnök még ezen a héten ei fog utazni, hogy a királynak a belső és külső helyzetről referáljon. Az utazás azért halasztódik, mert Pasics meg akarja várni a kölcsön-ügy parlamenti elintézését. — A sombor! polgármester előléptetése. Somborból jelentik. A belügyminiszter dr. Radisics Lázár sombori polgármestert érdemei elismeréséül soron kivül a VI-ik fizetési osztály első rangfokozatába léptette elő. Somborban a közmegbecsülésnek örvendő polgármester előléptetése szokatlan megelégedést kelt. — A bolgár komitácsik ügye a Népek Ligája előtt. Londonból jelentik : A Népek Ligája a bolgár komitácsik ügyében úgy határozott^ hogy a négy érdekelt állam megbízottai üljenek össze a kérdés megtárgyalására. A Népek Ligája csak azokban a kérdésekben dönt, amelyekben az érdekelt államok nem tudnak megegyezni. •— A jugoszláv-magyar határ kérdése a Népek Ligája előtt. Londonból jelentik : A Népek Ligájának tanácsa elhatározta, hogy a jugoszláv-magyar határ kérdésében csak a legközelebbi napokban fog döntés történni/ , amikorra az egész kérdés komplexumát a bizottság áttanulmányozza. — Egy svájci újságíró előadása Beográdban. Beográdból jelentik: Chaphin, a Journalé de Geneve szerkesztője, az SHS királyság egyik legszámottevőbb nyugateurópai barátja, a Sztankovics zeneiskola nagytermében előadást fog tartani »Svájc Európa előtt« címmel. A kiváló svájci újságíró előadását nagy érdeklődéssel várják. — Hűtlenül kezelik a Vatikán pénzét. Rómából jelentik: Az II. Mondo értesülése szerint a Vatikán költségvetése 7—8 millió lira között váltakozik. A gazdasági ügyek vezetését bárom kardinálisból álló bizottság fogja ellátni, mert a Vatikánban az a felfogás alakult ki, hogy az alantas személyzet hűtlenül kezeli a szentszék pénzét. — Német—lengyel konferencia. Varsói jelentés szerint ott julius 15-én nyitották meg a német—lengyel konferenciát, amelyen Pilsudszky miniszter elnökölt. A lengyel miniszterelnök kormánya nevében azon kívánságának adott kifejezést, hogy mielőbb áíljon helyre á teljes egyetértés Németország és Lengyelország között és vegyék fel minél hamarabb a gazdasági érintkezést. A német delegáció elnöke kijelentette, hogy a német kormány nevében hozzájárul ezekhez a kívánságokhoz. Érdemleges döntést a konferencia még ezideig nem hozott. — Novisadi gyerekek nyaralása. Novisadról jelentik : A közegészségügyi minisztérium felszólította a novisadi egészségügyi főnökséget, hogy Novisadról küldjön tiz beteg gyereket a Capron szigetére, ahol gyerek nyaraltatási akciót szervezett a minisztérium. A nyaraló telep a volt Rudolf trónörökös kastélyában van.
