Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-21 / 197. szám
Ara 1 dinár» 2 lei, 4 márka, 1 sokol ACSMEGYEI XXIII. évfolyam Subetica, péntek 1922. Julius 21. 197. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM; Kiadóhivatal S—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár mimw TIMI !■!!■iinmiMi mmiiiimiiiiiiimiih SZEKKESZTÜSEG : Kralja Áiezundra-ulira 4 szila: ciatt Kiadóhivatal: Kralja Alasandrr.-ullca 1 Ueibach-pa'ota) Tangamjika Végre megjelentek az első hírek a londoni tanácskozásról. Londonban megint összejöttek a világ nagyurai, a hatalom Csákmétéi, az erőszak Rettenetes Ivánjai, hogy egy fekete kávé mellett, vagy egy szmokingos dinér-n elintézzék bajainkat, szenvedéseinket és lelketnyomoritó problémáink valamennyiét. Ez a konferencia nem a génuai népgyülések külsőségei közt ült össze. Ott szavaltak a világbékéről, uj világrendről, u{ Columbusokról, akik a béke uj világjaiba vezetik el Európa meggyötört népét. S e cirádás és tirádás beszédek köziben alkudoztak az orosz petróleum mezők felett s árulták egymásnak az Ural platinabányáit. London — az más. Nem tömegeket mozdítanak meg és nem tö knegekhez szólnak. Lloyd George Reinhardt tömegjelenetei he lyett a meiningenich interieur-haíásaí Süppedős foteuille-ök, gőzölgő fekete kávé, kék illatú havanna, villogó plastron — való {ban egy francia novella számára Sokkai hatásosabbak és megszokottabbak ezek a rekvizitumok. mint olyan konferencia számára, mely a világ megoldatlan problémái, elintézetlen válságai, gyötrő Szenvedései közül tereget ki zöld asztalára egy nyalábnyit. Ám a föladat olyan nagy és a Ínegoldás olyan nehéz, hogy aki észleímunkát végez, az is férfimunkát teljesít. Nem kell kétség beesni s a satnya reménykedéseket nem kell még föicipelní a ki Í'ózanodás Taigetosz hegyére. A dk a világ urai, talán tudnak urai lenni az eseményeknek is s akik á világtörténelmet csinálják, talán azt a csudát is végbe tudják vinni, hogy nagyobb darab kenyeret kapjunk és nyugodtabb legyen az éjszakai álmunk. Olvassuk a hivatalos kommünikét, hogy miről tárgyal a Népszövetség tanácsa. A Népszövetség tanácsa — mondja a jelentés — tegnapi ülésén végérvényesen jóváhagyta az úgynevezett kettős mandátumokat Tangamjika, Togo ország, Kamerun és egy nyugatafrikai belga földsáv fölött. Lord Balfour felszólalására a tanács a misszionáriusok ügyét is tárgyalta, akiknek jogait az Egyesült Államokkal való tárgyalások rendjén létrejött első javaslat tuisógo san megszorította.“ í Csak semmi tréfa, semmi két iégb -esés, semmi feljajdulás. Indulataink nem szabadulhatnak ki értelmünk bilincseiből. Előbb s fontos dolgokat kell elintézni. — El' bb azokat, amelyek mindenkit érdekelnek, a most élőket épugy, mint az ezután elkövetkező generációt. Először azokat a problémákat kell megoldani, amelyek egyetemes érdeküek, melyek elvi jelentőségűek s melyekben a döntés irányitó világosságot gyújt fel az elméleti kutatások és gyakorlati kísérletezések útvesztőiben. Először csak legyen elintézett Tangamjika dolga és Togoország kettős mandátumának kérdése, — nem igaz ? — mi várhatunk. Mi európaiak várhatunk. Várhatunk az előszobákban, a vámfülkék előtt, komisszáriusok szobájában, követségek háza előtt, vasúti pénztár előtt tolongva, — vagy — bezárt templomok, bezárt iskolák, üres pékboltok és teli arzenálok előtt — vagy — várhatunk, amig békénk lesz, nyugalmunk, otthonunk és kenyerünk biztos lesz, gyerekünk jól lakott és asszo nyűnkből kifogyott a panasz. Sze retnénk már olyan világot, ahol az utazás nem lenne kin s a maradásban nem volna nyugtalanság ahol mi is, akik a béke misszionáriusai vagyunk, könnyebb feladatok elé állhatnánk, mert bölcs és okos kormányzók elhárítottak minden akadályt utunkból, szeret nőnk, ha nemcsak az emberevő pápuák, e jámbor és értelmes és erkölcsös nép megtérítése volna legfőbb gondjuk, hanem az em berevő európaiaké is. De hát mi még várhatunk, Európa meggyötört népe még várhat. Most Tangamjika kettős mandátumát tárgyalja a legfelsőbb tanács. Az amerikai kölcsön a szkupstina előtt — Az ellenzék hevesen támadja a kolcsőnjavaslatot — Délelőtt háromnegyed tízkor nyitotta meg a szkupstina csütörtöki ülését dr. Ribar házelnölc.1 Napirend előtt dr. Markovics Lár zár igazságügyminiszter emelkedik szólásra és erélyesen tiltakozik az Epoka két cikke ellen, melyekben őt azzal vádolja a lap, hogy a Bleercsoport megbizottaiva! több ízben együtt mulatott. Ezzel az Epoka a kormány egyes tagjait azzal akarja vádolni, hogy részrehajlók voltak a kölcsön kérdésében. Meggyőzni igyekszik a szkupstinát az Epoka állításainak valótlanságáról. Kijelenti, hogy a bíróság fogja megállapítani a vádak alaptalanságát. Ezután áttérnek a napirendre, az amerikai kölcsönszerződés tárgyalására. Radovics képviselő a kölcsönjavaslat előadója felolvassa a kölcsönről szóló törvényjavaslatot, Gyónóvies képviselő pedig a pénzügyi bizottság ellenzéki tagjainak különvéleményét ismerteti. Kimarnál pénzügyminiszter a kölcsönről tart expozét. Hangsúlyozza a külföldi kölcsön megkötésének politikai jelentőségét. Ez az első külföldi kölcsön a háború befejezése óta. Nagy eredménynek tartja, hogy a mostani súlyos viszonyok mellett olyan állammal, mint Amerika, ahol a valuta az arannyal egyenértékű, az SHS királyság kölcsönt köthetett. Hiábavalónak bizonyult tehát az ország ellenségeinek minden akciója, amellyel lehetetlenné akarták tenni a kölcsön megkötését. A jó dollárvalutának az országba való bejövetele csak javítani fog az ország helyzetén. Az, hogy az amerikaiak, akik igen nehezen adnak az európai államoknak kölcsönt, a szerződést az SHS kormánnyal megkötötték, azt bizonyítja, hogy garanciát látnak az ország jövőjére nézve. Ugyanilyen garancia a vasutak építése is, ami meg fogja javítani a dinár árfolyamát és a jugoszláv v«tufára stabilizáló hatással lesz. A dollár nagyösszegü bejövetele is javítani fogja a valutát. Elmondja a külföldi kölcsön történetét. Ismerteti Dondukov herceg orosz—amerikai pénzcsoportjának ajánlatát, amelyet azonban a súlyos feltételek miatt nem fogadtak el. Megállapítja, hogy már ennek a kölcsönnek a tárgyalása idején is kampányt vezettek a kormány ellen, Protks Sztoján és Rajasics Lázó pedig röpiratokat adtak ki. Megemlíti, bogy a Hollgarten-pénzcsoport is adott ajánlatot, de a Kratz ezredessel folytatott tárgyalások során megalapították, hogy ezt az ajánlatot nem lehet komolyan vefini. Kéri a javaslat elfogadását. Dr. Dulibics klerikális kijelenti, hogy a kölcsönt nem szavazza meg, mert annak leltételei teljesíthetetlenül súlyosak az országra nézve. Szerinte különben is Bleer nem más, mint pénzügynök, akinek a személyében nem lát garanciát az országgal szemben vállalt feltételek teljes! tésére. Az ülést az elnök déli 12 óra tiz perckor zárja be. A délutáni ülést 4 órakor nyitják meg. Az első szónok Gyonovics köztársaságpárti, válaszol a pénzügyminiszter délelőtti expozéjára és meg akarja dönteni Kumanudi azon állításait, hogy a kölcsön megkötése az államra nézve csakugyan jelentős eredmény volna. Már csak azért sem tartja szükségesnek a kölcsönt, mert annak súlyát egész nemzedékek éreznék meg, aminthogy a régi államkölcsön még ma is súlyos terheket jelent az országra. Súlyosak a kormány által nyújtott garanciák is. Kapctanovics igazat ad a pénzügyminiszternek abban, hogy a kölcsön jelen esetben szükséges, csakhogy az nem az ország, hanem a Blecr-csoport érdeke. Ellenzi a kölcsönszerződés megkötését, mert a leltételeket * súlyosnak találja. Helyteleníti a vasúti anyag beszerzésére vonatkozó feltételeket, amelyek nem praktikusak és könnyelműeknek tartja azokat. Ilyen súlyos feltételek mellett nem tartja legfontosabbnak a vasutak megépítését, ha mégis szó van erről, akkor a kész terveket a szkupstina elé kell terjeszteni. Úgyis mint jó hazafi, úgyis mint jó ellenzéki a kölcsön megkötése ellen szavaz. Ldzics Voja, a földmivespárt elnöke kifejti, hogy a mai idők, amikor az egyes vállalatok olyan nagy számmal dolgoznak, az első pillanatban nem tűnik olyan nagynak a 100 millió dolláros kölcsön. Mégis meg kell gondolni a kölcsön felvételét; amikor a mostani valutáris viszonyok mellett ez az összeg 8200 milliót tesz ki. A vasútépítés csak tetszetős csalétek, — folytatja a szónok — amelylyel az egyes képviselőket a kölcsön megszavazására akarják rábírni. A javaslatból nem állapítható meg, hogy milyen vasutak építésére akarják a kölcsön egy részét fordítani, vájjon uj vonalakat akarnak-e létesíteni, vagy pedig csak a régi vonalak kibővítését tervezik, Utána Derzsics nemzeti szocialista elfogadhatatlannak jelenti ki a kölcsönjavaslatban foglalt lehetetlenül súlyos feltételeket. Ezt a kölcsönt már csak azért sem szabad megkötni, — mondja — mert esetleg sok esztendő múlva az utódok fogják annak súlyos hátrányait megszenvedni. Helyteleníti, hogy nem terjesztették a parlament elé a kész tervezetet, amelyből pontosan meg lehetne állapítani, hogy a kölcsön egyes részleteit mire akarja a kormány fordítani. A parlament ülése lapzártakor még tart. Az állandósult kormányválság A pártok egymást múlják fölül követelésekben Csudálatos,az a szívósság, mely!yel az annyiszor elparentált Pasics-kormány és a mögötte álló koalíció hétről-hétre hosszabitja meg életét. Az egész politikai közvélemény biztosra várta, hogy a király esküvője után, felszabadulva a külpolitikai regardok alól, gyors ütemben Üquidálni fogják a pártok az annyi belső ellentéttől gyötört koalíciót. De mindig akadt valamely lantos magasabb érdek, amely a válság kitörésének elhalasztására felhasználható volt. A legfontosabbak ezek közül még ma is a költségvetés és a kölcsön. Ennek a perlementnek föltétlenül meg kell alkotnia az ország első budgetjét, mert egyensúlyozott, törvényes Költségvetés nélkül nincs gazdasági konszolidáció. Másrészt az ország pénzügyeinek és közlekedésének szanálását som lehet tovább halogatni, ez pedig r.agy külföldi kölcsön lseikül nem le.