Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-19 / 195. szám
Ára 1 dinár, 2 lei, 4 márka, 1 sokol XX1IL évfolyam Subotica, szerda 1922. Julius 19. 195. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után es hétiön délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ér: negyedévre 90* —dinár SZLKKüSZTGSEG : Kralja Aiexandra-uiioa 4 szám alatt Kíadéhivatal: Kralja Alexa,ídra-u'tca 1 (Leibaeh-palota Válaszúton Panaszok, kérések, elutasítások és felebbezések, várakozások és csalódások, készülődések és aka dólyok, sérelmek, sére.mek, sérel niek, melyeket az orvoslás igére tével akartak jóvátenni, /nagy fo gadkozások és elmulasztott cselekvések — ezek a magyar szer •vezkedés eddigi utjának határkő vei. Ez a szervezkedés kinő most az embrionális készülődésekből kinő abból a tanácskozó szobából, ahol a titkosság leplezte mindazt, amit a kritika fölhorzsplhatott volna. Kikerült a sajtó alól a Magyar Párt memoranduma, amely a miniszterelnök kívánságára és a miniszterelnök számára készült el. Ez a memorandum, magában foglalja mindazt, amit elkészültéig az itt élő magyarság a törvényhozó és végrehajtó hatalom in 4ézkedéseib6l és mulasztásaiból sérelemként felhozhat. Azért mond juk, hogy: elkészültéig, mert a memorandum anyaga összeállításának és irásbafogialásának ideje alatt az állandóan és fájdalmasan bővült s amig sajtó alatt volt, azalaít kezdődött meg a választól, összeírása s azalatt mentek végbe a kiutasítások. Nem akarjuk sem túlozni, sem lekisebbiteni e memorandum jelentőségét. De úgy látjuk, nemcsak az exluzivitásából kilépni nem tudó Magyar Pártnak, de ja magyarságnak éleiében is fordulópontot jelent ennek a memorandumnak fogadtatása. Hogy a magyarságnak milyen lesz a politika elhelyezkedése, milyen párthoz, vág) páricsnporíhoz keres közeledést, milyen módszert választ politikai küzdelmeihez, milyen — bár mindig legális — eszközökhöz nyúl ezekben a főbenjáró kérdésekben, az adja meg a választ, hogy memorandumát hogyan fogadják- A magyarság a törvény Korlátain belül bármennyire őrzi is elhatározásának függetlenségét és cselekedeteinek szuverén voltát, mégis kénytelen belátni, hogy nem ö az ura cselekedeteinek s nem ő a legfőbb irányitója elhatározásának, hanem a szembenálló erők, a hatalom tényezőinek magatartása. A magyarság programját s politikai küzdelmeinek taktikáját a hatalmon lévők cselekedetei és jószándékának foka szabja meg. A küzdelem módját nem lehet légüres térben megállapítani, alkalmazkodni kell ez ellenálló erő mértékéhez, az akadályok nagyságához, a küzdők erejéhez s a küzdelem hevességéhez. Ha jogosultnak bizonyul az a félelem, amely a választók összeírásának jelenségein alapul, akkor a magyarság számára csak két ut áll nyitva: az egyik a passzivitás, I másik a blokk. Jól tudjuk, hogy tzok a magyarok, akik a magyarág helyzetének következményeit negukra nézve kötelező erővel 'onják el, el vannak arra szánva, »ogy ha a memorandum nem alál olyan meghallgatásra, amely rselekvő orvoslásban nyilatkozik neg, hogy ez elé a súlyos alternativa elé állnak. Végtére is kinevezett közgyűlési tagokkal ideigóráig lehet közigazgatni, de kinevezett választókkal önálló poli tikai életet élni nem lehet. Ebben a kérdésben a magyarság bizonyára megoszolna temperamentuma s cselekvéseinek megszokott üteme szerint. Az óvatosabrak, a mérsékeltebbek, a kockáztatni nem akarók majd a passzivitást választják, az agresszívebbek, az impulzivebbek, a harcosabbak a blokkot. fii magyarság — ismételjük — sokkal gyöngébb, sokkal távolabb áll a hatalom eszközeitől, semhogy maga tudná megszabni cselekedetének irányát és ütemét. A magyarság csak azt teszi, amire kényszerítik. A sakkozó azt mon daná: csupa kényszerlépései vannak. A magyarság csak arra vigyázhat, de arra vigyáz is, hogy megmaradjon szigorúan a legalitás korlátain belül. De hogy azor belül milyen útra lép, milyen irányban halad, kiknek barátságét keresi, milyen program megvalósításét sürgeti, az azoktól függ, akiké az erő és a hatalom. A falevél nem parancsolhat a szeipek, mely kényekedve szerint sodorja. Bármilyen büszke a gálya, „azért a viz az ur". A szkupstina tegnapi ülésén megkezdték a költségvetés fejezeteinek részletes vitáját. Az ülés» délelőtt tiz órakor nyitotta meg Ribar elnök. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után a költségvetés első fejezetének tárgyalására tértek át. Dr. Setyerov előadó olvasta fel a törvénytervezetet, ame’ynek 85 szakaszát változtatás nélkül fogadta el a szkupstina. A második fejezet, amely az igazságügy minisztérium költségvetését tartalmazza, hosszabb viára adott alkalmat. Az első szónok dr. Hohnyec volt, aki a bírák függetlenségének hathatósabb megvédését követelte. Korún szó ciaiista kritizálta a centralizált gazségszolgéha’ást és követelte a birákról szóló törvény szankcionálását. Susich földmivespárti uz ügyvédeket támadta. Dr. Markovics igazságügyminiszter válaszolt a három képviselő beszédére. -Ribár elnök ezután elrendelte a szavazást, amelynek során a ház többsége a 210-ik szakaszig megszavazta az első részt. A délutáni ülésen folytatták a költségvetés tárgyalását. Az ülés tárgysorozatát a közoktatási minisztérium tárcája töltötte ki. A vita első szónoka dr. Sudarevics suboticai képviselő volt. Támadta a közoktatásügyi miniszter politikáját, aki a régi szerb törvényeket terjesztette ki a Vajdaságra, anélkül hogy a városok vagy községek vezetőségét megkérdezte volna. Hely telenitette, hogy magán épülete két rekviráltak iskolai célokra. A tanitók és tanárok fizetését nem folyósítják rendesen, ami természetesen elkeseredést és kedvtelenséget szül. ‘ A közoktatásügyi politika kritikája Szudárevics több türelmet követel a nem szlávok részére A pénzügyminiszter a jóvátételről — A nemzetgyűlés ülése A közoktatási politikának toleránsnak kell lenni a nem sziavokkal szemben is. Dr. Popovics a kormányzópártokat támadta, mert azok adtak a közoktatásnak monopolizált jelleget. A tanítók és tanárok létszámának felemelését és a középiskolákban a szegénysorsu tanulók ingyenes oktatását kérte. Derzics a szlavóniai iskolaügyek bajait ismertette és ajánlotta, hogy szaporítsák az iskoláknak a számát. Mit kap az SHS. királyság a jóvátételből? Kumanudi és Marinkovics miniszterek tegnapi expozéjukban ismertették a német jóvátétel kér dósét. Az expozé szerint a szövetséges hatalmak legfelsőbb tanácsa 132 milliárd arany márkában állapította meg a német jóvátétel teljes összegét. A Parisban székelő legfelsőbb tanács még 1921-ben elhatározta, hogy a német kivitel bruttó összegének 26 százalékát és még 2 milliárd arany márkát is köteles Németország fizetni. Az eredeti határozat úgy szólt, hogy ezt az összeget Németország készpénzben köteles fizetni. Később azonban, amikor a szövetséges hatalmak meggyőződtek, hogy Németország még az okkupációs költségeket és a belga prioritásokat sem képes fizetni, természetbeni szolgáltatásokra változtattak át a jóvététeii köteiezettseget. Az SHS. királyságnak 1Q21. május első felében kezdte Németor» szög a jóvététeii szállításokat. Ez év március végéig a szövetséges hatalmak 451,807,211 arany márka értékű különféle nyersanyagot és ! iparcikket kaptak. Ebből az SHS. Királyság 43,010,421 arany márka rtékü szolgáltatást kapott. Az évi jóvátételi összeget azonban 73 millióban állapították meg a SHS. állam részére, úgy, hogy még 30,000,000 arany máVkával tartozik Németország a jóvátételi összegére. Bulgáriától a békeszerződésben is előirt természetbeni jóvátétel feíében az SHS. királyság eddig 4400 ökröt, 6000 tehenet, 360 bikát, 5000 lovat és 12.000 juhot kapott az SHS. királyság, a készpénzfizetések helyett 20 millió dinár értékű szarvasmarhát. Magyarországtól 3000 lovat, 6600 szarvasmarhát és 5000 juhot kell az országnak kapni, amiből azonban eddig 350 ló kivételével mást nem kapott. Németországtól 11962 lovat és 339 szarvasmarhát kapott eddig íz SHS királyság, továbbá a vasúti anyagokban történt jóvátételt amelyből ezideig a következők érkeztek meg : 66 mozdony, 60 hajtény, 2551 zárt vagon, s 2163 nyitott vagon. A még fennmaradó 35 millió értékben szintén vasúti anyagot tartozik Németország niég ebben az évben leszállítani. Ez a vasúti anyag azonban már nem csak vasúti kocsikból, hanem sínekből és egyébb vasúti felszerelésből fog állni. A magyar kisebbségek ügye a népszövetségi tanács előtt Hétfőn kezdődött a konferencia Hétfőn kezdődött Londonban ai népszövetség tanácsénak tizenkilencedik ülése, amelynek napirendiére a többi között kitűzték a magyar kisebbségek sorsáról, Bethlen István gróf magyar miniszterelnök részéről még Génuában előterjesztett emlékiratnak, valamint a magyar és osztrák határ kérdésének tárgyalását. Az ülésszakot mintegy tiz-tizenkét napra tervezik. Ez alatt az idu alatt a következő munkaprogramot igyekszik! a tanács megvalósítani: 1. A palesztinéi mandátum kérdése. 2. A magyar, bolgár és felsősziléziai kisebbségek dolga. 3. A magyar és osztrák határ megállapítása. 4. A Macedóniába történt bolgár bandabetörések ügye a jugoszláv és bolgár kormányok előterjesztései alapján. 5. Az orosz éhínség. Londoni jelentés szerint lehetséges, hogy ez alkalommal Németországnak a népszövetségbe val6\ fölvételét is fogják tárgyalni, de egyelőre csak elvi alapon. Magyarország nem tagja a népszövetségnek s igy a mostani tanácskozáson közvetlenül nem vehet részt. Az esetleg szükséges felvilágosítások megadása céljá. ból azonban a kormány intézke.
