Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-18 / 194. szám
1922. jiilius 18. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. ftiélhctőleg erre mégsem lesz szükség 'és a subotieai postafönökség a saját hatáskörében is intézkedni fog, hogy a kapcsolások késedelem és zavarok nélkül bonyolódjanak le. Az ébredők plakátja Az igazgatóság tagjai ellen megindult az eljárás Budapestről jelentik : A Dohányutcai bombamerénylet után néhány nappal, amint ismeretes, az ébredők egy plakáton élesen megtámadták gróf Klebclsberg Kunó akkori belügyminisztert. A plakátot a budapesti rendőrség annak idején levakartatta a házak faláról, a belügyminiszter pedig nyomtatvány utján elkövetett rágalmazásért a plakát szerzői ellen feljelentést tett. A rendőrség az eddigi eljárás során megidézte az EME igazgatóit, akik jegyzőkönyvbe mondták, hogy a plakát igazgatósági Határozat alapján készült és ezért valamennyi igazgató vállalja a felelősséget. Eddig megállapítást nyert, hogy >a plakát szövegezésében Nagy <jéza, Lőrincz Antal, Lukacsevics Lajos és Herkely Tibor vettek részt. A nyomozás még folyamatban van és ha a rendőrség megállapította valamennyi szerző nevét, úgy az iratokat átteszik az ügyészséghez érdemleges indítványtétel végett. •••••»•••••••••••••• Palics néni panaszkodik Egy szeles, de napfényes délután yetödtem arra. A bágyadt napfény hideg csókja Siegreszkettette a fák levelét, a virágok szirmát. Olyan furcsa vénaszíizonynyaras délután volt. A hosszan elnyúló tornácos Nádas ‘«szomorúan az arcában, megdöbbentő hidegséggel bóbiskolt. A szemében volt valami kaján öröm, amint elnézett a tó bodros tükre felett. Megálltam előtte, sok megértéssel néztem szomorú szemébe. A Nádas, Palics néni megértette. Érezte, hogy rsajnálom, panaszos szájából egyszerre kiömlött a szó és elmondta szomorúságának okát. —I Palics néni, miér olyan szomo-Könnyudvaros szemét rámvetette, «aéután úgy, mintha nem újságírónak, (hanem magának, mesélni kezdte: — Nem sokára itt lesz az ideje, jufus utolsó szombatján. Ebben az éven szerdára esik Anna napja, de tudod fiam, az volt a szokás, hogy az ptána következő szombaton, tehát július utolsó szombatján ünnepeltünk. Ézép idők voltak azok. Nehéz nekem azokról mesélni, mert virágesős, cigánymuzsikás, éjjeli zenés fiatalságom jut az eszembe. Már három-négy héttel előtte lázasak voltak a kúriák. *A lyoni selyemvégek garmadában feküdtek a lányos házak szalonjában. Elefántcsont fehér kezek gyöngysze- Bies öltésekkel készítették a báli ruhákat. Akkor még fiatal voltam. Itt perdültünk táncra. Ez itt tiszta tér volt. A bál napján viráglánccal kerítettük ál. Színes üvegü petróleum lámpák fénylettek a bárány felhős ég alatt. Fiatal gavalérok, tüzes paripán vágtattak ki. Mi delizáncon édes anyánk kíséretében. Ott ültek az anyák, oh', hiszen nem azért, mintha vigyázniok kellett volna ránk, csak azért, hogy szemük hízzon a mulatságon. Kis Jóska cigány nyirettyűje andalítón szólt. Három-négy napig tartott az Anna-bál. A Rohonczy, Birkás, Szusich, Hidegh, iVojnics lányok közül egy-egy mindig jnnen ment oltár elé. A gavallérok még a nyár elején megkezdték a széptevést. Könny futja el a szememet, ha vissza gondolok, szép volt és mégis elmúlt, Mo3t amott vannak olyan szép esték, ott mulat a fiatalság, — vágtam közbe Palics néninek. — Ne is említsd fiam, elpirul az arcom. A lányom rossz lett. Nem látom, csak hallom róla, hogy előtte férfiak, nők együtt fürödnek. Jóságos istenem, ha tudtam volna, inkább megfojtottam volna. Arról is hallottam, hogy a nők kúria nadrágokban, úgy hogy a férfiszem fedetlenül gyönyörködjék a test szépségeiben, sétálnak fel és alá. Jóságos szent anyám, hová sülyedt a viág? Mást is beszél a fáma, azt el sem merem neked mondani A mi időnkben másként vol. Külön a nők, külön a férfiak. Ki mert volna valamikor arra gondolni, hogy a két fürdő között lévő földsávot, ami két részre osztotta a tót, kiemelik. Egyszer történt, hogy egy szerelmes ifjú, hogy szive választottját fürdés közben lássa, felmászott a parti fűzfára. Ezért a csínyért tiz gavallérral kellett duelliroznia. Palics néni nem folytatta tovább, mert okuláris szemét felvetette és a tó párján a homokban játszó férfit meg nőt pillantott meg. Palics néni elkezdett sírni és megátkozta romottságáért lányát és a strandot. (ffyi.) — A király a francia köztársasági elnökhöz. Beogradból jelentik : Sándor király táviratot küldött Millerand francia köztársasági elnöknek, amelyben örömének ad kifejezést, hogy az elnök ellen megkísérelt merénylet nem sikerült. Ugyanilyen táviratot küldött az elnöknek a kormány. — Zserjav miniszter átvette hivatala vezetését. Beogradból jelentik : Zserjav szociálpolitikai miniszter, aki hat hónapig betegség miatt szabadságon volt, hétfőn megérkezett és átvette hivatala vezetését. — A pénzügyi bizottság tárgyalja a költségvetési felhatalmazást. Beográdból jelentik: A pénzügyi bizottság V-ik szekciója foglalkozott a posta és távírda, az építési és közlekedési tárcák költségvetési felhatalmazásával. Hosszú vita után a bizottság elfogadta a felhatalmazási javaslatot. A pénzügyi bizottság első és második szekciója a költségvetés egyes részleteivel foglalkozott, de határozatot nem hoztak. — A bolgár delegáció Londonba érkezett. A bolgár kormány kiküldöttei is megérkeztek Londonba, a hol résztvesznek a Népliga ülésein. A delegáció vezetője Todorov Koszta beográdi bolgár követ. — A Népliga üléseinek programmja. A Népliga londoni ülésének programra ján a következő ügyek szerepelnek: 1. A Palesztinái mandátum. 2. A magyarországi, lengyelországi, .bulgáriai és .felsősziléziai nemzeti [kisebbségek. 3 A pénzügyi bizottság [jelentése Albániáról. 4. Az orosz kérdés. 5. Az osztrák és a magyar határ kérdése. 6. A bolgár bandák betörése a szomszédos államokba. 7. A pénzügyi bizottság jelentése a csehszlovák kölcsönről. 8. A gazdasági bizottság jelentése. 9. A lefegyverzésről szóló jelentés. 10. A pacifizáló bizottság jelentése. 11—12. Az egészségügyi bizottság. 13. A nö és gyermekvédelem. 14. A német szociális alapok. 15. a munkásszervezkedés. 16. Budget 192-3-ra. 17. Génuai konferencia, . J — A nyugdíjasok optálása. A vajdasági nyugdíjasok szövetsége, mint előre jeleztük, most felhívást intézett valamennyi vajdasági állatni nyugdíjashoz, hogy lakóhelyükre) együttesen aláirt közös, államnyelven megírt kérvényben kérjék a belügyminisztériumtól a 7610 -1922. számú rendeletre és az 1886. évi XXII. törvénycikkre való hivatkozással az SHS állampolgárságot és ezeket a közös kérvényeket még Julius 26-ika előtt juttassák el a belügyminisztériumba. A kérvényeknek idejekorán való felterjesztése a nyugdíjasok létérdeke, mert ha nem optálnak, esetleg elveszthetik nyugdíjjogosultságukat is. A suboticai nyugdíjasok haladéktalanul jelentkezzenek özv. Gréner Andornénál, Wilsonova-ulica 34. sz. alatt a kérvény aláírása céljából és ugyanide intézendők a sérelmek és panaszok is. — A szláv nemzeti kisebbségekért. Beogradból jelentik: Az olasz hivatalos jelentések szerint a kormány az Olaszországhoz csatolt délszlovéniai területen 284 olasz, 339 szlovén, 73 horvát és 12 német elemi iskolát állított fel. A görzi kerületben 16 szlovén iskolát nem nyithattak meg, mert az iskolák épületét a háborúban teljesen tönkre tették és javításuk még nem fejeződött be. Ezeknek az iskoláknak a megnyílása meg történik mihelyt a javító munka latok befejeződnek. A nemzetiségi iskolákban a szlovén, illetve a horvát és német nyelvű tankönyvek lesznek. A közigazgatási bíróságok előtt használandó nyelvről egy bizottság fog dönteni, a melyben az illető nemzetiségi vidék kiküldöttje is részt vesz. — A Vrangelisták szavazati joga. A zagrebiObzor a ljubljanai Jugoslavia nyofnán azt a hirt közli, hogy a kormány elrendelte, hogy a ljubljanai községi Választásoknál aktiv szavazati joga legyen minden szlávinak, aki Ljubljanában telepedett le és állandóan ott tartózkodik. E szerint szavazati joguk van az ott tartózkodó Vrangel-katonáknak is. Az Obzor szerint a demokraták a reakciós oroszok szavazataival akarják Ljubljanát majorizálni, ezért élesen támadja a demokratákat, reakcióval vádolja őket, az orosz menekülteket pedig jött-ment kalandoroknak nevezi. — Nusics Braniszláv könyve. A minisztertanács elhatározta, hogy Nusics Braniszláv „1915." cimü könyvét 300 példányban megvásárolja. A könyveket a népkönyvtárak és a kulturális intézmények között fogják kiosztani. — Beográdot nem érdekli a képzőművészet. Beogradból jelentik: Tegnap este 6 órakor zárták be az ötödik jugoszláv képzőművészeti kiállítást. A kiállításnak, mely hat hétig volt nyitva, összesen 4320 fizető látogatója akadt, körülbelül 1000 ingyen-néző' (újságíró, művész, iskolásgyerek) mellett. A beográdi lapok valamennyien szomorúan regisztrálják ezt a részvétlenséget a művészetek iránt. A kiállítás anyagi sikere is minimális, mindössze 50 kép és szobor talált vevőre. A szkupstina is kiküldött egy bizottságot képvásárlásra, azonban a bizottság a kiállítás bezárásáig még nem tudott választani. — A sentai járás főszoígabirájának nyugdíjazása. Sentáról jelentik, hogy a julius 20-iki vármegyei közgyűlés fogja tárgyalni dr. Sztrilich Bélának, a ser.tai járás tizenöt éven át volt főszolgabirájának nyugdíjazási ügyét. Sztrilich dr. három évtizedes vármegyei közigazgatási szolgálata alatt őszinte közmegbecsülést érdemelt ki. — A kisenevi ügyvédek a besszarábiai gyilkosság megtorlását kérik a királytól. Bukarestből jelentik : A kisenevi ügyvédek memo* randurnot intéztek a királyhoz, a miniszterelnökhöz, a belügy- és igazság ügy miniszterekhez a bessz* arábiai kommunisták meggyilkolása ügyében, amelyben szigorú büntetést követelnek a bűnösök ellen. A memorandumot aláírták a besszarábiai politikai élet vezérei is. — Továbbra is zár alatt marad az! erdélyi Magyar Szövetség. Metes prefektust felkereste dr. Naláczi, a Magyar Szövetség titkára és kérdést intézett hozzá, van-e döntés már a Szövetség működésének újból' való megkezdése ügyében. Metes prefektus kijelentette, hogy ez ügyben a döntést: a belügyminiszter magának tártján fenn. Hajlandónak mutatkozott azon-l ban a prefektus egy távirat elküldésére, amelyben közli a miniszterrel áj Magyar Szövetség kérésék így tehát a válasz megérkeztéig, amelynek kedvező volta legalább is kétséges, zár alatt marad a Magyar Szövetség és régi hivatalos helyiségein kívül kell i megszerveznie augusztusi közgyülé-i sét, ha nem találják visszavenni atf erre adott engedélyt is. — Cetiajében uj tanítóképzőt állítanak fel. Beogradból jelentik! A közoktatásügyi minisztérium elhatározta, hogy Cetinjében uj tanitóképzöintézetet fog szervezni. Ez az intézet Hercegovina, Dalmácia, Bosznia és Montenegró részére fog tanítókat kiképezni. — Rokkant-ipariskolák. Beogradbó! jelentik: Augusztus hónapban az egész országban rokkant-ipariskolákat állítanak fel. Az iskolák székhelyei lesznek : Zemun, Nis, Ljubljana, Zagreb, Banjaluka és Trebinje. — Kormányzója lesz Besszarábiának. Bukarestből jelentik: A »Luptaci szerint a kormány Besszarábiába egy jelentékeny politikai személyiségei: nevez ki kormányzó címmel, aki a polgári közigazgatás újjászervezését kezébe venné. — A német szocialista pártok munkaközössége. Berlinből jelentik:. Tegnap késő éjjel létrejött a két szocialista párt munkaközössége. Az egyezséghez mindekét' ,szocialista frakció hozzájárult. A fordulatot még éjjel közölték a birodalmi kancellárral, hogy számolhasson vele a birodalmi elnöknek teendő javaslatainál. — A sabáci templom. Beogradból jelentik: A minisztertanács a sabáci templom újraépítésének költségeire 100,000 dinárt szavazott meg. — Elkergették a kínai kormányt. Londonból jelentik : Pekingi lapjelentések szerint egy háromszáz főből álló tömeg behatolt a minisztertanács üléstermébe, a miniszterelnököt halállal fenyegetve lemondásra kényszeritették és a minisztereket elkergették. Egyik miniszter súlyosan megsebesült. — Uj vasúti kocsik. A közleko désügyi miniszter felhatalmazást ka pott a minisztertanácstól, hogy Ausztriával szerződést kössön újabb 800 aasuti kocsi szállítására. — Cseh-jngoszláv csomagforgalom Magyarországon át. Beogradból jelentik: A kormány egyezményt kötött Csehországgal a, Magyarországon keresztül megindítandó postacsomagforgalóm kérdésében. A magyar postaigazgatás a Csehországba szóló postacsomagoknak a magyar posta utján való továbbításába azzal a feltétellel egyezett bele, hogy a csomagok súlya a 20 kilogrammot, értékük pedig az 1000 francia frankot nem haladhatja meg,.