Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-17 / 193. szám
évfolyam Subotica, hétfő 1922. július 17, Ara 1 áiüár, 2 4 márka, 1 sckol Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ári negyedévre %• —dinár SZFfíKESZTOSLG -. Kralja Aiextüidra-ulíca 4 szám alatt Kiadúl;ivaial: Kralja Alexaadra-ulica ! (Lclhach-patota A beteg pénz A dinárnak az utolsó időben bekövetkezett áresése teljesen váratlanul és hirtelenül jött és úgy a hivatalos köröket, mint a gazdasági tényezőket nagyon meglepte. A legutolsó áresésre az ország területén belül elfogadható magyarázatot nem találunk, ennek' okát egyes egyedül a külpo litikai viszonyokban kell keresnünk. Ennek a valutaromlásnal; azonban nálunk és a pénzügyileg beteg többi országokban is meg van a maga kérlelhetetlen fejlődési törvénye. A pénzügyileg levert országoknak, amelyek közé a háborúban győztes államok egy jelentékeny részg is számítható, közvetlenül a háború befejezése után össze kellett volna állniok és közös erővel mindent elkövetni, hogy a várható pénzügyi romlást megakadályozzák. A háború győztesei azonban esztendőkön át kizárólag azon törték a fejüket, hogy olyan reparációkat vessenek ki a legyőzőitekre, amelyeket ezek megfizetni nem tudnak, de amelyekkel a háborúban győző államok tehát ahelyett, hogy reális megoldásokat kerestek voina, ilyen reparációs reménységekkel ómi tották magukat és másokat. Nagy része van e realitás nélkül való számvetésnek az európai valutapiac lerongyolódásában. Ha mindjárt a háború végeztével összeáliottak volna az államok, akkor meg lehetett volna a rom lást akadályozni és a háború előtti állapotok újraépítését sok reménységgel megkezdeni. Akkor lehetett volna egyesült erővel olyan megoldásokat találni, melyek az ösr.szes államokon segítettek volna. Ma azonban kétséges, hogy a pénzügyileg levert államok pénzét a régi értelemben valamikor pénzzé lehet-e még tenni. Fel kell, hogy vetődjék az a gondolat, hogy ha nem lehet javítani a helyzeten, helyes-e a romlási, de egyszersmind tisztulási folyamat elé mesterséges akadályokat gördíteni; és nem-e helyesebb a beteg környezetének, tehát az összes népeknek az áilapot komolyságáról őszinte véleményt mondani. Mert mi tagadás, a romlási processzus világ szerte megindult. E folyamat bevégeztével mégis össze kell majd állania az egész világnak, uj és komoly munkába kell az embereknek fogniok és ez az uj munka, mely az elszegényedésből fog fejlődni,, el fogja seperni a mai erkölcstelen gazdasági mentalitást, melynek tisztán és kizárólag spekuláció az alapja és vissza fogja helyezni regi jogaiba a munkának, szorgalomnak és takarékosságnak az erényeit. Ez a csöppet sem optimista szemlélete a világpiac helyzetének. Nem osztható azonban a pénzügyi szakemberek részérél utóbbi napokban elhangzott kijelentések agy része. Hiába prédikáljuk mindannyian azt, ami egyébként való igaz, hogy ma megokolatlan a dinár romlása és hasztalan reméljük, hogy a dinár átmeneti iavuiása az embereket a spekulációtól el fogja riasztani. Az általános bizalmatlanság, mint valami elpusztíthatatlan bacillus mindad dig vissza fog térni, mig a? álta iános, a világpiacon végbemenő nagy lerongyolódásból fakadó gyógyító erők az egész emberiséget etikailag és gazdaságilag egy tá borba nem hozzák. Kicsinyes eszközökkel komoly fordulatot e folyamatban nem lehet előidézni, aminthogy a Vezúv kráterét nem ’ehet dugókkal elzárni. A még meglévő megriadt pénzértékek életösztöne minden tiltó rendelkezéseknél erősebb és ez ellen küzdeni nem lehet. Javulást csak az idő, az emberiség erkölcsénék, felfogásának megváltozása, a komoly munkára való hajlandóság hozhat. Majd ha mindenütt rá fognak jönni arra, hogy a mai pénzegységeket a mai eszközökkel fenntaríani nem lehet és a pénzügyileg győző államok is be fogják látni, hogy az»elsze gényedés ellen nem tudnak véde kezni, akkor össze fog állni a világ és mindenki igyekszik majd segíteni a másikon.- Mindaddig azonban, amig a gazdasági világ szolidaritásának ezt a kikerülhetetlen szükségességét nem látják be, addig az egyes államok részéről megkísérelt mentő akciók ered rnénytelen, meddő próbálkozások maradnak. Szociálista támadás a Magyar Párt ellen Brkity Vojin beszéde a ? uboticai szocialista népgy ülésen Vasárnap délelőtt a özociáíistapárt népgyülést tartott Süboticán. A városháza mögötti téren megtartott népgyülés szónoka Brkity Vojin országgyűlési képviselő volt, aki két órás magyar nyelvű beszédében foglalkozott a poütikc és gazdasági helyzettel. B'kily képviselő először az ország gazdasági helyzetét ismertette. Foglalkozott az egyre növekvő drágasággal és különös éle sen kelt ki a forgalmi adó ellen. Kimutatta, hogy ma sem a munkás, sem a tisztviselő, sem a kisgazda-osztály nem tud megélni keresetéből, majd kijelentette, hogy ma még az éhező oroszok javára folyik gyűjtés az országban, de ha a gazdasági viszonyok hamarosan nem javulnak, akkor egy év malva már talán az éhező jugoszlávok javára kell majd gyűjtést rendezni. Beszélt azután a nehéz megélhetéssel szorosan összefüggő korrupcióról, majd megállapította, hogy az a nagy örömmámor, amely a felszabaduláskor volt észlelhető az országban, hamar elmúlt, mert három év után rájöttek az emberek, hogy a szegény osztályok nemzetiségre való külömbrég nélkül el vannak nyomva. A nép felszabadítását a munkásságnak kell egységes táborban ki küzdenie. Élesen támadta ezután a kormányt és kijelentette, hogy a legutóbbi választáskor csak azért szerezhetett a kormány többséget, mert akkor Pasics miniszterelnök neve még fogalom volt a szerb nép előtt. Ez azonban szerinte ma már megváltozott, A kormány naćionalizalt mindent és a bankok meg gyárak szekvesztrálásávai csak hozzájárult a munkanélküliséghez. A hivatalokat is naciónalizálták -és Furópa szégyene — mondta — hogy felfüggesztették, a hivatalok autonómiáját. A tisztviselői állásokat -alku alapján felosztották a radikálisok és demokraták között és annak fejében, hogy ezek a kormány javára agitáljanak, még az alkotmányt és a törvényeket is lábbal tiporhatják. Élesen bírálta a szkupstina által most elfogadott költségvetést. Először a királyi civilistának két és fél millió dinárról 65 millió dinárra való felemelésével foglalkozik és kijelenti, hogy a parlamentben a szocialisták hiába tiltakoztak ez ellen az aránytalanul magas emelés ellen. Majd áttért a hadsereg létszámának kérdésére. Elmondja, hogy néhai Károly ex király puccsa alkalmával, amikor az antanthatalmak megtiltottak a kormánynak minden mozgósítást és a magyar határ átlépését, kitűnt, hogy az antanttól függ úgyis minden. Amint akkor hiábavaló volt az a kétszáz milliós költség, amibe a mozgósítás került, épolyan fölösleges ilyen körülmények közt a 150.000 főnyi állandó hadsereg. Uj háború úgyis elképzelhetetlen, mert — mondja — ez lángbaboritaná egész Európát. A belső rend fenntartására pedig elég volna az 50.000 főnyi csendőrség és rendőrség mellett' még ugyanennyi katona is. Akkor, amidőn a hadirokkantakról nem tudnak gondoskodni, amikor a suboticai kórházat állandóan a bezárás veszélye fenyegeti, amikor a tisztviselő,: létszámát redukálni kell, nem szabad ilyen nagy állandó hadsereget tartani.1 - Élesen birájta a kormány adopolilikáját és hivatkozóit Payer Károiynak a magyar parlamentben tett ki jelem ésére, hogy egy földbirtokos féikiló cseresznye árából fizetheti ki adóját. Ugyan ez ál! itt is. Foglalkozott ezután a niúnkanélkül maradt földmunkások helyzetével és kijelentette, hogy ha -zzel a sok éhező emberrel a té~ en baj lesz, ne okozza érte senki sem a szocialistákat, sem o kommunistákat Az államelleaes eleinek — mondja — épen azok, akik ma kormányoznak és hivatkozik az orosz példára, tnsiy óvatosságra int. Ezután rátér a magyar munkásság helyzetére és a Magyar Párt megalakításának körülményéire. A Magyar Párt alakulását, mondja Brkity képviselő, a szocialisták nem tartják szerencsésnek. A bolgár határ mentén qiaku't bolgár és szerb nacionalista pártok állandó harca intő példa arra, hogy mire vezethet itt a magyar, határ közelében az ilyen nacionalista szervezkedés. A magyaroknak nemzeti alapon való szervezkedése csak megerősíti a Vajdaságban a szerb nemzeti szervezkedést és ha a magyar munkásság is támogatja a mai magyar nemzett pártot, ez lesz a legerősebb fegyver arra, hogy a szerb nacionalista pártok is a maguk aklába tereljék a szerb munkásságot. — Üzenjük a Magyar Párt urainak — folytatja Brkity kép viselő j hogy ebből a szervezkedésből semmi jó nem származiiatik. Ha a Magyar Pán. a legközelebbi választások előtt néhány koncesszió Ígéretére nem fog behódolni a kormánynak, úgy ezek a súlyos bajok már a választásik alkalmával. releni kezni fognak. A Magyar Párthoz tartozókat tömegesen be fogják börtönözni és át fogják dobni a magyar határon, és ezt ismét csak a dolgozó osztály fogja a legsúlyosabban megérezni. Egységes szervezkedésre hívja fel úgy a~ ipari munkásságot, mint a földmunkásokat, Brkity beszédét gyakran szakították meg kü!önböző közbeszólások. Beszédének befejezése felé a haligatóságból valaki szerbül közbeszólt, hogy „Beszéljen a mi nyelvünkön I“, mire Brkity a következőket válaszolta : — Nem tudom ki szólt közbe, de annyi bizonyos, hogy nem volt okos közbeszólás. Én azon a nyelven beszélek, amelyet itt a nép megért, nem' pedig azon, amit néhány fascista kivan! És beszélt tovább magyarul. A gyűlést incidens nem is zavarta meg és a ha!igatóság fél egyko? rendben oszlott szét! *
