Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-14 / 190. szám
I 4. oldal. nemek volt adatgyűjteményéről, mely a bajor diplomácia felelősségét állapította meg a világháború előkészítésében. E felmentéseket csak az teszi gyanússá, hogy a másik oldalon sem lehet a vérengzés okozóit megtalálni. A francia kamara e napokban az egész világ figyelme közepette nagy szótöbbséggel adott igazat Poincaré és Viviani álláspontjának, kik a köztársaság és a kormány elnökségének székéből legfőbb irányítói voltak 1914-ben a francia háborús politikának. Kérdés azonban, hogy végérvényes lehet-e ez a felmentés? Ezt különben még a francia lapok egy része is kétségbe vonja. A L’Humanité, a Populate és a Le Peuple egységes falanxba sorakoznak Poincaré ellen. »A parlament — írja az utóbbi lap — nem illetékes e történelmi probléma eldöntésére. Poincaré kimesterkedett szótöbbsége, melyet a blokk-national szavazógépével szerzett meg magának, nem tekinthető bizonyítéknak az ártatlanság mellett«. Még kedvezőtlenebb szinben mutatkozik be Poincarénak és egykori miniszterelnökének, Vivianinak szerepe, ha azon publicisztikai munkák tükrében vizsgáljuk meg, melyeket Paul Vaillant-Couturier és Poincaré legelkesercdettebb vádolója, Gouttenoire de Toury, írtak 1914 elhatározó eseményeiről. E munkák sorát most meglepetésszerűen megtoldotta Georges Demartia, a frjancia gyarmatügyi minisztérium igazgatója, egy terjedelmesebb munkájával, melynek a következő1 jellegzetes címet adta: »Hogyan mozgósították a lelkiismeretet?« Demartia müvének konklúziójaképpen a következő eredményre jut: »A háború előtti időszak vezetőférfiainak működése azon emberek tevékenységére hasonlít, kik évek óta halmozzák a legveszedelmesebb robbanóanyagokat. A robbantást magát azonban egyik sem meri megkísérelni. Mindegyik az öngyulladásban bízik, mely elkerülhetetlenül, végzetszerűen beáll Európa rekkenő levegőjében. Bűnösök tehát ők, de mindig hivatkozhatnak formális ártatlanságuk fényeire«. Andrássy Gyula cikke Ottó királyfi jogairól Andrássy szerint a törvényes jogutód csak Ottó királyfi lehet A »Magyar Kultúrát legutóbb megjelent számában Andrássy Gyula tanulmányt irt A király fiának jogai címmel. Azt vitatja, hogy akik »II. Ottó királyt« a szabad királyválasztás elvi alapjára helyezkedve, jogai gyakorlásától el akarják ütni, nemcsak az örökösödési jogot szabályozó és most is érvényben lévő törvényeket sértik meg, hanem a nemzet állandó jogi meggyőződéséből származó tradíciókat is. Vitatja továbbá Andrássy, hogy a történelem tanúsága szerint a magyar király családja a magyar trónon öröklési joggal uralkodott és a király természetes és törvényes utódjának az elsőszülött fiút tekintették. A magyar nemzet — mondja — ritka politikai érzékkel nem királyt, hanem mindig dinasztiát választott, az Árpádoktól egészen a Habsburgokig 'és mindig a legközelebbi lemenő rokonnak adta az elsőbbségi jogot. Ha kezdetben külső befolyásra vagy hadiszempontból ettől el is tértek, élvben a fiú trónörökösödési jogát gindig mégóytákj BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. julius 14. A hágai konferencia kudarccal végződik Az oroszok a magántulajdon kérdésében ragaszkodnak eredeti álláspontjukhoz — A további tárgyalások céltalanságát állapítja meg a bizottság elnöke — Az oroszok a felelősséget elhárítják maguktól A Havas ügynökség jelentése szerint az orosz bizottság a maunt u la jd on kérdésében ragaszkodó eredeti álláspontjához és igy több mint valószínű, hogy a hágai konferencia megszünteti tanácskozásait, mert az ellentétek az orosz és a többi érdekelt hatalom között oly nagyok, hogy a további tárgyalásoknak már nincsen érielmük. Périsban ez kétségkívül élénk örömet fog okozni, mert hiszen a francia kormány már azzal a szándékkal küldte megbízottait Hágába, hogy ott a magántulajdon kérdésében a Genuában megállapított álláspontra helyezkedjenek A genuai konferencián az oroszok ismeretes áprilisi memorandumukban kijelentették, hogy a magántulajdon kérdésében elismerik a kárpótlás jogosultságát, de nem kötelezik magukat arra, hogy a külföldi tulajdoni — amelyet annak idején elkommunizáltak, eredetiben visszaadják. Erre a memorandumra adott válaszában a szövetségesek és a semlegesek annak a reménynek adtak kifejezést, hogy ez nem utolsó szava az orosz delegációnak. A belga delegáció ezzel ellentétben, a leghatározottabban kijelentette, hogy ebben a kérdésben nem ismer megalkuvást és köti magét ahoz, hogy az oroszok vagy határozottan kijelentik, hogy minden fel-. létei nélkül visszaadják a lefoglalt külföldi magántulajdont vagy nem tárgyalnak többé. Barthou igazságügyminiszter, a francia bizottság ‘elnöke, a Párisból kapott utasítások után, szin tén csatlakozott a belga állásponthoz. Franciaországnak és'Belgiumnak ez a határozott és el utasító magatartása már-már kudarccal fenyegette a genuai konferenciát, amit aztán csak úgy lehetett elkerülni, hogy elhatározták ennek a kérdésnek szabatosabb megvizsgálását s rábízzák egy Hágában összehívandó szakkonferenciára. Ez a terv abból a feltevésből indult ki, hogy az oroszok a végszükségnek engedve, végeredményben kénytelenek lesznek elejteni merev magatartásukat a magántulajdon kérdésében. Ez a remény, úgy látszik, nem fog megvalósulni. Az oroszok nem térnek el sajátos, kissé megbízhatatlan módszerüktől és ezzel természetesen megpecsételik a hágai konferencia sorsát is. A Havas-ügynökség erről a következő tudósítást közli: A magántulajdon ügyében kiküldött bízott ség mai ülésén Litvinov a magántulajdon visszaszolgáltatása és a tulajdonosok kártalanítása kérdőében elfoglalt elutasító álláspontját még élesebb formában fentartotla. A bizottság elnöke a bizottság tagjai nevében a tárgyalás folytatását hiábavalónak mondotta. Az oroszok kijelentették, hogy a szakításért való felelősséget a hatalmakra hárítják, A francia forrásból eredi hirt megerősíti a Reuter-ügynökség is. Az angol félhivatalos is úgy értesül a konferencia elnökétől, hoyy az Oroszország álla elfoglalt magatartás következtében a tárgyalások folytatása céltalan. Passzivitásra készül a magyar ellenzék Andrássyék királypore felborulással fenyegeti a helyzetet Budapestről jelentik: A budapesti főügyészség átiratot intézett a magyar nemzetgyűléshez s azt kérte, hogy függesszék fel a királypörben érdekelt képviselőknek, Andrássy Gyula grófnak, Sigray Antal grófnak és Rakovszky Istvánnak mentelmi jogát. Az átirat hamarosan tárgyalásra kerül a mentelmi bizottságban. Általános a meggyőződés, hogy ez az ügy károsan fog hatni a parlamenti viszonyokra és közel a veszély, hogy felborul a helyzet, miután olyan anyag kerül megvitatásra, mely kényes természeténél fogva egyáltalán nem alkalmas a kedélyek megnyugtatására, sőt ellenkezőleg, komplikációknak a magvát rejti magában. Főleg Teleki Pál gróf fáradozott az ellentétek elsimításán azzal a kimondott céllal, hogy a IV. Károly magyarországi 'átogatásában részes politikusok teljes amesztiát kapjanak. Már úgy látszott, hogy a kényes kérdés nyugvópontra fog jutni, amikor hirtelen megakadt a tárgyalás és áthidalhatatlan ür keletkezett. Miután az érdekelt politikusok semmi szin alatt sem akarták elfogadni azt a megoldást, hogy amnesztia utján rendeztessék a kérdés, a kormány számára nem maradt más ut, mint az, hogy szabad folyást engedjen a bírói eljárásnak. Politikai körökben komolyan számolnak azzal a lehetőséggel, hogy már a mentelmi bizottság ülésein nagyon kiéleződnek ! ellentétek, ami lényegesen súlyosbítani fogja a kormány parla menti állását, sőt könnyen lehet séges, hogy a nemzetgyűlés közel jut a meddőséghez. Bizonyosra veszik, hogy még a nemzetgyülé? nyári szünete előtt kell dönteni Andrássyék ügyében, miután valószínű, hogy mér szeptemberben kerül sor a királypörre. Minden jel arra vall, hogy ex a kérdé: elementáris erővel kerül majd a. előtérbe és arra készteti a legiti mistákat, hogy élesebb fegyverekkel hadakozzanak a kormány ellen a nemzetgyűlésen. Ilyen formán nagyon bizonytalannak látszik az az együttműködés, a melyet a parlament összes pártjai a gazdasági problémák megoldása céljából kilátásba helyeztek. Nem tartják lehetetlennek azt sem, hogy az ellenzék hamarosan passzív rezistenciába vonul, mert úgy látja, hogy a kormány presztízskérdésekkel dolgozik olyan témák megvitatásánál is, amelyeknél teljesen le kellene tompulniok a pártambicióknak. Éppen a drágasági bizottság ülésein bizonyította be a kormánypárt, hogy csak azért sem deferált az ellenzéknek, inkább átcsempészi a maga táborába más formában az ellenzéki indítványokat, csakhogy ne kelljen az ellenzék indítványait diadalra vinnie. Ebből azt látja az ellenzék, hogy a kormánypárt szellőzködni akar a népszerűségben s az ellenzéknek csők mellékszerepet szán bizonyos kérdések megbeszélésénél. Az ellenzékiek nem látják őszintének a treuga deit s ebből szükség esetén le is vonják a konzekvenciát. Debreczen nem üdvözli Nagyatádit Szabó István miniszteri kinevezéséről Debreczen városát is értesítette. A város legutóbbi közgyűlésén tárgyalta a leiratot és Degenfeld József gróf indítványára üdvözlés nélkül egyszerűen tudomásul vette a földművelés-1 ügyi miniszter leiratát. Fürdőélet Becskereken A becskereki korzón egy lelket set“ látni, az utcák üresek, csak itt-ott lézeng egy-két homlokát törlö izzadt ember. A sörcsarnokok »kertjeiben«1 néhány ember sörözik, de a hideg sörtől mintha még inkább melegük lenije az embereknek. Becskereken, ilyenkor kánikulában, mnden épkézláb ember a Begába menekül. A szelíd, csöndesvizü Begán nyáron: i szokatlan élénkség, lárma, sürgés-forgás támad. Kisebb-nagyobb hajók, motorcsónakok, színes apró csónakok' egész raja jelenik meg a vizen. A Bega egész hosszában fürdővé változik át és a cukorgyártól az olajgyárig, sőt még azontúl is tele van úszó alakokkal, színes toalettü nőkkel, meztelen: férfiakkal, viháncoló gyerekekkel. Minden tiz lépésre egy kabin, odébb-’ kabincsoport, három-négy fürdöház, de a part mentén húzódó házakból ié egyre-másra sétálnak ki az uszótoalettes hölgyek és férfiak. Minden házból lépcső visz le a vízbe, a lépcsőkön ruhátlan gyerekek ülnek, sivalkoknak. Délután négy órakor büszkén, gőgösen vonul végig a vizen a legnagyobb' begai személyszállító gőzös: a titeli hajó. A viz tele van emberekkel és a hajó méltóságteljes tülköléssel figyelmezteti az embereket, hogy térjenek ki az útból, különben elgázolja őket. Ekkor megkezdődik az uszóverseny. A gyerekek csapata Versenyt úszik a hajóval, majd felkapaszkodnak a hajó mentőcsónakjára. A hajó egy ideig büszkén állja a versenyt, de csakhamar észreveszi, hogy az úszók csapata kezdi megelőzni. Ezt a szégyent a büszke hajó mégse bírja elviselni. Egy hajóslegény hosszú ostorral csapkod az elöl úszók felé. Ezzel a sportszerűtlen eljárással aztán véget is ér az uszóverseny, a fürdözök nevetve állnak félre, a hajó pedig méltóságteljesen vonul a kikötő felé. Fodros hullámok pajkos játéka mossd a partot és hüs szelet hajt a tikkadt partra. A kabinok mélyéből előkerülnek ai bolyhos fürdőköppenyek. nrnnnnnnnnnnnririnrnnanrnDcrr ROSSIJA—FONCIERE biztosító- és viszontbiztosító társaság. Az SRS. állam legnagyobb nemzeti intézetes Fiókigazgatóság t Subotica (Hitelbank nalota) Főügynökség: Suboticán: Közgazdasági Bank és Somborban: Bácsmegyei Agrártakpénztárnál.