Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-14 / 190. szám
Ära 1 dinár XX1IL évfolyam Suboiica, péntek 1922. ju&tis 14, 190. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiaádhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinér SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aicxandra-uiica 4 szám alatt1 Kiadóhivatal: Kralja Aiaxaaára-ulica 1 (Leibach-palota) bevétele, melynek ma van az évfordulója, úgy szerepel a történél' mi köztudatban, mint a forradalmi' Ságnak szimbóluma, A francia pol- i gári forradalomnak ez volt első való' 'ban forradalmi cselekedete, melyet nemcsak az izgalom festett vörösre s nemcsak a külsőségek dekorálták forradalmivá. A fölgyujtott lelkesedés. a kirobbant harag, a cselekedetekig elhajszolt elégületlenség lerombolta a középkornak, a korlátlan királyi hatalomnak, a jobbágyelnyomásnak várát és szimbólumát: a BaS' ülle-t. Erre a forradalomra ma polgár és munkás, akiket szembeállított egymással annak a rövid másfél évszázadnak története, mely azóta telt el, polgár és munkás a jól végzett munka elégedettségével tekint vissza Pedig akkor is folyt vér, a tömegőrület gyilkosságokban tombolta ki , magát s guillotinnel akarták megvédeni »a forradalom vívmányait« az ^akkori forradalmi bíróságok Ítélkezése formában is, lényegben is megegyezik a francia kommün letöréséinek s az orosz szovjet első hónap Íjainak jogszolgáltatására. Ma min denki visszadöbben a forradalom i szavától, rendőr revolveréhez nyúl, katona vigyázzba áll, biró a törvénykönyv után nyúl, tőkés elsápad, kereskedő lehúzza a rollót, intellektuel végrendeletet ir, ha hallja a szót. frogy: forradalom. A francia forradalom emléke mégis fölkerült a tradíciók oltáráig, — akkor nem azok iéletét, egészségét, szabadságát és vagyonát veszélyeztette a véres tébolyba fulladt forradalom, akik ma tapsolnak az elmúlt forradalomnak s bilincseket követelnek a jövendő forradalmárjainak. Pedig nem szabad elfelejteni, a pia uralkodó polgári rendet is forradalom ültette hatalomra. Ez a forradalom sem volt kevésbbé véres, kevesebb iszonyatot keltő, mint a negyedik rend bármelyik forradalma. Egyformán szórhatnak vádat és yért egymás lelkiismeretére polgárok és munkások. A vér nem diszkreditálta a polgárság forradalmát Sem: a guillotin felé egyformán vezetett el útja, a királynak, az arisztokratáknak s a munkásság első elvesztőinek. Úgy látszik, a társadalmi organizmusban olyan törvényszerű a véres forradalom, mint a menstruáció. Hullákon keresztül vezet, csak a haladás, jószándékkal és jámborsággal Csupán a pokol felé vezető ut van kikövezve,. Forradalom minden élet, minden ujulás, forradalom minden tavasz, forradalom volt a bronz feltalálása, az első vasszerszám kikalapálása, az első nyomtatott könyv, az első fegyver, az első gőzhajó, forradalom volt minden, ami mélyértelmüségével, nagyszerűségével tömegeket, generációkat megmozdító hatásában korszakot nyitott meg a történelemben. Ne vessünk hát magunkra keresztet s ne lóbáljuok tétova ijedtséggel tömjéntartót a forradalom sátánja ellen, ha Írásban, képben, vonalakban, sziliben, hangokban, társadalmi berendezkedésben, államformában, gazdasági rendben bérezzük valahogy a forradalom istenszagát. A forradalom nemcsak teremt. Rombpl, gyújtogat és el is temet. Megértjük, ha a korhadt házhoz is ragaszkodnak azok, akik benne laknak, de megértjük azt is, ha le akarják rombolni azok, akik újat akarnak építeni a helyébe. Minél inkább gyorsul a történelem üteme, annál görcsösebben kapaszkodnak a meglévőbe azok, akiknek van valamijök s annál türelmetlenebbül nyúlnak ki utána azok, akiknek semmijük sincs. A polgári társadalom, melyet a forradalom szült,. most ki akarja tagadni szülőanyját, a forradalmat. Forradalmak csak addig kellettek, mig ő a világra sem jött s most ugyanolyan keményre fagyott elszántsággal küzd minden forradalom ellen, mely az ő hatalmát fenyegeti, mint amilyen véres eltökéltséggel vette annak idején birtokba ezt a hatalmat. Bastille pedig ott áll leromboltan és széthordottan és örök szimbólumként. Jaj azoknak, akik fegyházakat építenek a fejlődés elé gátul, de jaj azoknak is, akik romboló vízesésbe kényszerítik a hömpölygő folyót. Bastille olyan, mint a hidra feje, egyet leromboltak és ezer épült föl. És az a rend építette föl az ezret, amelyik lerombolta azt az egyet. Ám a tanulságát nem lehetett és nem lehet lerombolni: emberek, népek, osztályok, korok, nemzedékek, ha nem akartok rabok lenni, ne legyetek tömlöctartók sem. Az SHS. királyság diplomáciai kudarca A bolgár kérdésben Románia Görögország magára hagyták — A bolgár-ügy a Népliga elé került — A Szerb-Horvát*Szlovén király ság nen: dicsekedhetik diplomáciai sikerekkel. Az Adria kérdése ben, a baranyai kiürítésben, Fiume ügyében, az albán kérdésben az SHS. diplomácia csupán sikerteen akciókra tekinthet vissza, most pedig, a bolgár kérdéssel képcső atban, az SHS. politika határozott vereséget szenvedeti. A bolgár kérdés háttere nem ismeretlen a közvélemény előtt, a bolgár tatár mentén sürü egymásutánban fordultak elő és még most is fordulnak elő véres és komoly incidensek, rablóbandák veszélyeztetik Macedónia közb ztonságát, a közbiztonság tekintetében még mindig középkori állapotok uralkodnak ott. A kormány által életbeléptetett közigazgatási és katonai rendszabályok a helyzeten lényegesen nem tudtak változtatni. A BJcr,megyei Napló Macedóniában járt munkatársa a helyszínen tartott tapasztalatai és kapott információi alapján már hónapok kai ezelőtt azt irta, hogy ezeknek a bolgár betöréseknek nincsen politikai karakterük, hanem azok mint közönséges bűncselekmények birálandók el. Néhány nappal ezelőtt jött vissza délszerbiai tanul mányutjáról Lázics osztályfőnök, a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának főnöke, aki a macedóniai dolgokról ugyanilyen tapasztalatokat szerzett. A beogradi sajtó ezzel szemben kevés felelősségérzettel és kevés önálló kritikával hónapok óta szűnni nem akaró és egyre erősödő kampányt folytatott a macedóniai ügyek miatt, a bolgár kormány és Bulgária ellen. Az utonállók, gyilkosok és rablók cselekedetei nögött a beogradi sajtó politikai célokat kereseti és sikerült is neki -lyan atmoszférát teremteni, hogy a külügyminisztériumnak szinte háborús erélyű akcióját, a békére áhítozó közvélemény nem is foadta meglepetten, vagy kedvei lenül. Közben megindult Beogradban a diplomáciai akc ó a külügyminisztérium érintkezésbe lépett Bulgária két másik szomszédjával Görögországgal és Romániával, hogy együttesen lépjenek fel Bulgáriával szemben A három ország diplomáciája megegyezet abban, hogy követelni fogják Bulgáriától, hogy egy nemzetközi bizottságnak balgái területen lefolytatott vizsgálatát tűrje el és a vizsgálatot se gitse elő. Bulgária — és itt érte a három ország diplomáciáját az első meglepetés — a javaslatot lényegében elfogadta, csakhogy íz égisz akciót a népszövetség védelme alá akarta helyezni. Rákics Milán, az SHS. királyság szófiai követe közben többször lőtt Beogradba és tanácskozott Nincsics külügyminiszterrel. A tarom ország akcióját állandóan Nincsics irányította. A bulgéroknak a vegyes bizottság felállítására vonatkozó válaszával érdemben alig foglalkozott, hanem tovább ment a maga utján. A kormányhoz közelálló lapok közben egyik riasztó hirt a másik után kürtölték világgá, a háborúra való célzások mindinkább hangosabbak lettek, emihez csak mellékesen azt a megjegyzést füzzük, hogy eza- Uiti Z. richbcn a dinár kurzusa csúszott léfelé. Rakics, Nincsics és Basics miniszterelnök tanácskozásai már komoly helyzetet kezdtek teremteni, amikor hirte en éles fordulatot vett az egész dolog. Bulgária bejelentette a Népszövetségnek, hogy egy uj Balkán-szövetség alakult az SHS. királyság, Románia és Görögország részvételével és ez a szövetség veszélyeién a Balkán, de Jőleg B Igária békéjét. Ez a bejelentés nyugaton nagy meglepetést és érdeklődést veltett. Az érdeklődés felkeltésében természetesen nem kis része volt annak, hogy u-y Franciaország mint fingta nem szívesen itnák, ha a Balkánon az ö tudtuk Iléikül ;örténnék valami. Bulgáriának a Népszövetséghez ntézett jegyzéke hamar megtette a maga hatását és az SHS. királygot :: Népszövetség értesítette, hogy ulius 17-iki ülésén tárgyalni f gja Bulgária panaszát és felszólította az SHS királyságot, hogy az ülésen képviseltesse magát és t ájon számot orrá, hegy mi késztelte az eddig megtelt diplomáciai és egyéb természetű Intézkedé ékre. A beogradi külügyminisztériumot a Népszövetségnek ez a jegyzéke kellemetlenül érintette, de, még ke lemetlenebb voit Bratianu román miniszterelnöknek az ez 'rtesitése — a zagrebi „Obzora adott erről először hirt, — hogy Románia nincs abban a helyzetben, hagy a bolgár-akciói a maga részétől továbbra is folytassa, miután közben vizsgálatot tartott a macedóniai bandaharcok dolgában és arra a meggyőződésre jutott, hogy azok nem olyan okokra vezethetők vissza, mint fölt• helő volt. Bratianu jegyzéke állítólag ezeket az okokat is felsorolta. Görögország, ha nem is ilyen határozott formában, szintén érlésére adta az SHS. kormánynak, hogy az üggyel mm kivárt továbbra is foglalkozni. Julius 17-én tehát az SHS. királyságnak egyedül keil megvédeni a maga álláspontját a Népszövetség előtt. A kormány most újra Beogradfra hivatta a szófiai követet. Ezúttal azért, hogy a július 17-iki ülés elé terjesztendő anyag összegyűjtésével bízza meg. »»•»••«•••«••••a A görög és román követ Pasicsnál Beogradból jelentik: A görög és román követek csütörtökön kihallgatáson voltak Pastes miniszterelnöknél. A kihallgatáson a három állam által Bulgáriának átnyújtandó közős jegyzék pontjait beszélték meg. Ennek a megbeszélésnek alapján ugyanaz nap este minisztertanács volt, ahol nem csak a bulgár jegyzékről, hanem az Olaszországgal fenálló vitás ügyek elintézéséről is sző volt.
