Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)

1922-07-12 / 188. szám

Ära 1 dinár löCHL évfolyam S^botica, szerda 1922. Julius 12. 183, szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntán ét hétfőn délben M i t . a- on> j- . SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-nlica 4 szóin alatt TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 r-negje e Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-nlica 1 (Lelbach-palotaf Irredenta-porok A »nagy összeesküvési per" egy feltűnést keltő mozzanatáról számolunk ma be olvasóinknak. A szűboticai törvényszék vádta­­nécsa feihivta a királyi ügyészsé­get, hogy a hónapok óta kivizs­gált ügyben adjon vádiratot 15 nap alatt, vagy tegyen indítványt az eljárás megszüntetésére, mivel ellenkező esetben a vádtanács ügyészi indítvány nélkül szabad lábra fogja helyezni a nyolc hó­nap óta letartóztatásban lévő ter­helteket. íme: a nagy „összeesküvési per“ mely annyiszor szerepelt jog­címül, amikor a magyarság illoja­­litását akarták kimutatni, melyet minduntalan hallottunk emlegetni, mikor az Írásban megadott jogok tényleges életbeléptetéséért har­coltunk. Ez volt az egyetlen vád, egyetlen bizonyíték, az egyetlen adat, amivel a kákán csomót ke­reső rosszakarat terhelhette az itt élő magyarságot. De ha a tények indokolnák s a bizonyítékok építenék fel azt a vádat, aminek alapján ez az eljá­rás megindult, még akkor se lett volna ez a pör az itt élő magyar ság perének tekinthető. Mert min­denütt lehetnek vétkesek, lehet­nek tévedők, lehetnek fantaszták, a dyelvi és faji közösség nem te­remt közösséget a büntetőjogi és politikai felelősség viselésében. Ám a jelek azt mutatják, hogy arra sincs szükség, hogy a ma­gyarság áilamhüségének kifogás­talanságát ezzel a meggondolással igazoljuk. Ha lenne anyag a véd emelésre, ha lenne elég- terhelő adat arra, hogy bűnösséget meg­állapító Ítéletet lellessen várni az itéikező biróságtól, a vád képvi­seletére jogosultak vannak olyan jogászok, hazafiak és munkás tisztviselők, hogy ne várják köte­lességük teljesítésére a bíróság felhívását. Úgy látszik itt is az történik, a mi az utódállamok mindegyikében történt. Megindul nagy sebbel lobbal az eljárás, letartóztatnak mindenkit, akihez a gyanú ár­nyéka csak közelfér, az egész igazságügyi és rendészeti appará­tus megindul, hogy bizonyítékokat keressen a gyanúhoz, terhelteket a vádhoz, vádlottakat a bűncse­lekményekhez és büncselekmé nyékét a letartóztatottakhoz, folyik az eljárás, letartóztatás, tanuidé­­zés, házkutatás s a végén kiderül, hogy az ügybuzgóság nem áll arányban a megsértett érdekkel, a tevékenység a kiderített cselek­ményekkel s az irredenta pörök vádlónak hosszú vizsgálati fogsá gok, jobb esetben: leiki meggyö­­törtségek után, ha nem is mentik fel, elítélik — tiltott határátlépés­ért. Ez történt Nagyváradon, Ko­lozsváron, Brassóban, Szatmáron, Kassán, Pozsonyban s úgy látszik ez fog történni Szuboticán is. A tények azt mutatják, hogy nem a bűnösöket akartuk segíteni bűncselekményük következmé­nyeitől való menekülésben akkor, amikor a királyi közkegyelem adásakor szóvá tettük, hogy a po­litikai bűnösökre miért nem terjed ki az amnesztia ? Az SHS. király­ság liberalizmust és jogrendet bi­zonyára nem Romániába megy el tanulni. Romániának a királyi nász nem volt olyan nagy ünnepe mint az SHS. királyságnak. S a román kormány mégis kegyelmet eszkö­zölt ki a politikai bűnösök szá­mára is. Jogpolitikai okokból s az állam­raison meggondolásából nem lett volna itt is ez a helyesebb meg oldás. A magyarságnak ethikailag bizonyára többet ér a vádelejtés vagy fölmentő ítélet, mint a per­törlés. De — az isten szerelmé­ért — gondoljunk a vádlottakra is, akik tiz hónap óta szenvednek letartóztatásban, akik tiz hónap óta a testi és lelki kínok meggyö törtjei, akik existenciájukkal, va­gyonukkal, egészségük leromló savai fizetnek meg érte, akárho­gyan fog is végződni ez az eljárás. Ha ki bűnös, bűnhődjék. De aki ártatlan, szabaduljon gyorsan. Mert ha ártatlanok bűnhődnek, akkor bűnhődik az állam legfőbb tekintélye, a jogszolgáltatás leg­magasabb érdeke is. Politikai bonyodalmak a kiutasítások miatt A jugoszláv állampolgárok visszatérhetnek otthonukba A vajdasági képviselők a sérelmek orvoslását követelik A magyar kormány akciót indította kiutasítottak vissza­térése érdekében — Nem lesznek njabb kiutasítások A napi események középpont­jában ma is a kiutasításoknak a kérdése áll, amely politikai üggyé fejlődött ki és visszhangot keltett az országos politikában is. A vajdasági képviselők a kiuta sitások hírére azonnal interveniál­tak Beogradban a belügyminisz­tériumban és közölték, hogy sok jugoszláv állampolgári is kiutasí­tottak, ami ellenkezik a fennálló törvényekkel. Az már megállapí­tást nyert, hogy a jugoszláv állam­polgárok kiutasítása a belügyminisz­térium rendelete ellenére történt, a mely kifejezetten magyar állampol­gárokra vonatkozott. A magyar nemzetiségű jugoszláv állampol­gárok, vagy az SHS. királyság ál­lampolgárságáért optálók kiutasi” tása kizárólag az egyes helyi ható­ságok hibájából töriént. A vajdasági képviselők vizsgálatot követelnek an­nak a megállapítására, hogy ez a hiba véletlen, vagy szándékos volt-e. A kiutasítások névsorát ugyanis a belügyminisztérium rendeletére a helyi hatóságok állították ősz­­sze, A belügyminisztérium a hozzá­érkezett konkrét panaszokra azon­nal intézkedett, hogy a jugoszláv állampolgárok a legrövidebb időn belül visszatérhessenek lakóhelyükre. Suboticdn a kiutasítások ügyé­ben nincs változás. A hatóságok kijelentése szerint innen jugoszláv állampolgárokat nem utasítottak ki. Reisz Elek dr. letelepedési és működési engedélye a közegész ségügyi minisztériumtól, a novi­­sadi egészségügyi főnökség utján kedden érkezett meg Suboticára. A kiutasítottak még a magyar határon vannak Budapestről jelentik, hogy az a 180 magyar család, akiket az SHS királyságból kiutasítottak, még mindig a határon tartózko­dik és sorsuk a hatóságnk kije­lentése szerint függőben van. A kiutasítottak addig a határon ma­radnak, mig ezt a kínos ügyet a két kormány egymással el nem in­tézi. A magyar kormány a beo­­gradi kormányhoz fordult abból a célból, hogy rábírja a rendelet megváltoztatására és adja meg a kiutasitottaknak a visszatérésre az engedélyt. A magyar belügyminisztérium ezze kapcsolatban megcáfolja azt a hirt, hogy Magyarországból szeri-horvát­­szlovén állampolgárokat vagy ilyen nemzetiségű magyar állampolgáro­kat a SHS királyságba áttették, il­letve kiutasítottak volna. Dobanovacski főispán újabb nyilatkozata A kiutasitási ügyek újabb fej­leményeiről Dobanovacski Pál fő­ispán a következő nyilatkozatot tette a „Bácsmegyei Napló“ mun­katársának : — Azok a közlemények, hogy a Suboticán végrehajtott kiutasítások jogtalanok volnának, tendeciózus be­állítás alapján kerültek a nyilvános­ság elé. Figyelembe vettük azokat az elveket, amelyeket a kiutasításokra nézve a belügyminisztériumban meg­állapítottak. A fő elv az volt, hogy kiutasítandó az ország területéről minden tekintélyesebb állást betöltő magyar állampolgár. Ez tehát mind­azokra vonatkozik, akik nem szerez­ték meg az SHS állampolgárságot vagy nem állhatott a trianoni szerző­dés napján módjukban ezt megsze­rezni. A rendelet szerint nem utasít­hatók ki a munkások és politikai me­nekültek. Kizárólag ez lehetett az a szem­pont, amelyet a kiutasításoknál fi­gyelembe vehettünk. Az, hogy a mi­niszteri rendelet alapján, az általános szempontok figyelembevételével, me­lyik hatóság és ki állította össze a ki­utasitandók névsorát, nem lényeges és ez nem változtathatott a kiutasi­­tandók névsorán. Tisztára véletlen az, hogy Suboticán legnagyobbrészt, zsidókat utasítottak ki és ebben sem­mi tendencia vagy szándékosság nincs. Másutt viszont nagyrészt ma­gyarok a kiutasítottak. A névsor összeállításánál előfor­dult tévedéseket a rendőrség még ű kiutasítások végrehajtása előtt kor­rigálta. Így a kijelölt emigránsokat nem utasította ki, egy polgárt pedig akiről kiderült, hogy jugoszláv állam­polgár, szintén meghagytak Suboti­cán. — Dr. Reisz Elek esetére csak is­mételhetem, hogy nála névcsere tör­tént. Vasárnap reggel értesültem a kiutasításáról és azonnal intézked­tem, hogy ez a kiutasítás visszavo­­nassék. Ami Reisz kiutasítását illeti, kijelenthetem, hogy injuria még a kiutasítás fentartása esetén sem tör­tént volna. Reisz dr. ugyanis magyar állampolgár, kinek optálási kérvé­nyét nem lehetett figyelembe venni. A határról visszatért családjának itt­­maradása érdekében magam tettem meg az intézkedéseket és én voltam az első. aki akciót kezdtem dr. Reisz visszatérése érdekében, aki egy-két napon belül már ismét Suboticán lesz. — Azoknak, akik az eredeti kiuta­sitási névsoron szerepelnek, de akik­kel távollétük miatt még nem tudtuk közölni a végzést, — visszatérésük után feltétlenül cl kell hagfuiok az ország területét. Sem az ő érdekük­ben, sem pedig a már eltávozottak ér­dekében semminemű intervenciót fi­gyelembe nem vehetek. — A kiutasítások miatt délben fel­keresett Brkics Vojin képviselő úri is, kivel szintén közöltem, hogy az eddig történteken változtatni nem le­het és intézkedéseimért a teljes fele­lősséget vállalom. Ettől sem a képvi­selő urak közbenjárásai, sem a lapok­kal váltott táviratai, sem pedig a hír­lapi közlemények el nem térithetnek, — Teljesen hiábavaló egyes képvi­selőknek vagy pártoknak az a törek­vése, hogy a kiutasításokból politikai tőkét kovácsoljanak és közbenjárá­sukkal a lakosság bizonyos rétegei­nek rokonszenvét akarják elnyerni, mert semmiféle intervenciót el nem fogadok. — Végül határozottan ki kell je­lentenem, a közvélemény megnyug­tatására is, hogy újabb kiutasítások­ról nincs szó és további kiutasítások nem lesznek. Br/city Vojin szociáldemokrata képviselő, aki a kiutasítottak ügyé­ben lépéseket tett Beogradban, a következőket mondotta a „Bács­megyei Napló" munkatársa előtt: — A kiutasításokra a főispánok legutóbbi beográdi konferenciáján adott ki utasításokat a beügyminisz­­térium. A főispánok ankétjén általá­nos utasításokat adtak és csupán azokat a kategóriákat sorolták fel, akiket nem szabad kiutasítani. Nem volt szabad kiutasítani jugoszláv ál­lampolgárokat, azokat, akik Jugo­szlávia javára optáltak, munkásokat, politikai menekülteket és olyanokat, akiknek Magyarországon politikai okokból kellemetlenségeik lennének. Megjegyzem, hogy a rendelet nem ellenkezik sem az alkotmánnyal, sem

Next

/
Thumbnails
Contents