Bácsmegyei Napló, 1922. július (23. évfolyam, 177-207. szám)
1922-07-11 / 187. szám
1 6. oldal. 'Abbat helyettes titkár, ezt meg azt kijelentette. Úgy mellékesen azt is, hogy a bolygók lakhatók. Mind, kivétel nélkül. Célzott halkan, szinte iütyülve a bolygókkal való drótnélküli összeköttetésünkre, már számításokat is czközölt s arra az érdekes következtetésre jutott, hogy meg lehet teremteni ezt a bizonyos jó kis összeköttetést, csak nagyon sokba kerülne. Nincs elég pénzünk. Itt van a Mars is, a most folyó két 'esztendőben lesz a legközelebb hozzánk. Ötven év óta nem volt ilyen közel. Már irányitják a látcsöveket a vörös csillag felé, száz meg száz szem mered rá. És jönnek a hírek: elektromos jelzések érkeznek a Marsról, az ott lakó értelmes lények összeköttetést keresnek a Földdel. Talán villamossági zavarok árva bolygónk légkörében s nem dróttalan jelzések . . . istenem, ki tudja, semmi sem lehetetlen. Mi van a csatornákkal, a Mars nagy tavaszával és fagyos telével, mi van, mi van, lakható-e társunk az örök bolygásban? Izé, lakható, egészen bizonyosan lakható s ha nem, akkor . . . egy amerikai tudós éppen tegnap sietve kijelentette, hogy az élet föltételei inkább megvannak a szép nevű Vénuszon, mint a Marson. Ilyen galimatiaszokat lehet olvasni (ez szószerinti idézet egy jelentésből): »A hőmérséklet a Vénusz bolygón olyan lehet, mint a Földön s hasonlók a többi életföltételék is. A Vénusz úgy töri meg a fényt, hogy felhőburokra lehet következtetni. A Marson a csatornák megvannak, de hogy mesterségesek-e, nem lehet eldönteni .. .« Qottesman J. kereskedő lev. lapjai naponként érkeznek a sürgönydróton. Soha annyit nem foglalkoztunk a csillagokkal, mint ezekben az esztendőkben. A Mars mellett most vizsgálják fölül Einstein csillagászati következtetéseit s szerte az óceánokban, a buja szigeteken, Délamerikában és Polinéziában, Európában és Ausztráliában megfigyelő állomásokat építenek. Milliós, dolláros költségekkel hatalmas tükröket feszítenek az ég fölé, fémből és higanyból óriási szemeket készítenek. A Mount Everestet éppen most kell megmászni, a felhőket éppen most átlépni. A csillagoknak van maecendsuk, az embereknek nincs. Már sokszor volt igy a Földön, mint most Amikor a római birodalom felbomlott, a mi kis világunk akkor is tele volt jajjal, vérrel, szenvedéssel, gennyel,halálhörgéssel, éhséggel, nyomorúsággal. Akkor jött a názáreti csillag s a föld szenvedéseitől megváltotta az embert az égi malaszt. Emeld föl fejedet a földről — terejdt el a szent ragály — s nyugodj meg a túlvilágban. Siralom völgye a föld, az égben van a vigaszod. Ma még vagy ma már nem a régi formákban vallásosak az emberek, jobban hajlanak a tudomány-vallás konkrétabb szavára. A tudósok a csillagokkal foglakoznak, az emberek tudóskodnak. És vallásosak, mert hívók és ámodozók. 4. Gottesmanok. Mert nincs lakás, ám ... a bolygók lakhatók. Mert nincs kenyér, átn ... a Marson csatornák vannak s a Vénusz életföltételei pontosan hasonlók a Földéihez. Mert itt nem lehet megélni, nem lehet élni, majd a bolygókon . . . istenbizony. Hiszem? Hiszed? Nem tudom, mit árult Gottesman J. kereskedő. Talán lepedőt Talán fénymázt. Talán selyembugyogót, talán illatszert, talán köménymagot. Nem őrült meg beléjük, ö most a csillagokkal kereskedik. A puha felhők közt. Nem jobb ott? Egy kicsit mindnyájan , * i megyüok a csillagok felé, BACSMEGYEI NAPLÓ_____________________________1922. julius 11. A halait gyermek árnyéka Egy különös színdarab különös bemutatója Párisból jelentik: Különös darab, érdekes közönség, furcsa keret. Olyan »kiállítási terem«, amilyentől csak úgy hemzseg a Quartier-Latin, a Montparnasse és a Boetle környéke: »La Licorne-r. A falakon futurista, kubista és neoexpressziönista képek. Nagy oblongumok és négyszögek mögött női vagy férfialak, aki újságot olvas, az »elmerülésU jelképezi, a »gondolatok, minden más, az alak vonalai, a háttér, a színek: mellékes. A gondolat, az eszme a fonos. Ebben a keretben a színpadról is az eszme szólal, meg: a Halott gyermek (L'Enfant mórt) madame Jane Hugard darabja: téma-darab. De nincs benne semmi futurizmus. A nyelve világos, érthető és tiszta, mint a régi francia drámák nyelve, a témája is csak újszerűségével szokatlan. A francia közönség azonban, a Licome publikuma mégis nagyon különösnek érezte. Az egész drámában öt személy szerepel három felvonás alatt. A három felvonás nem tart tovább egy óránál és ebben van technikailag az egyetlen újítása az Írónőnek. A személyek mondanivalóikat rövid mondatokban mondják el; a tömör szavak telve drámai levegővel s a drámai feszültség gyorsan fejlődik. A téma-darabokat fenyegető veszélyt; az epikussá és fejtegetövé válást ezzel a gyorsasággal a szerző igy elkerülte. Az igazi újdonsága a darabnak azonban nem az ütemében, hanem tárgyában, tételében rejlett. Gábriellé Jouany boldog szerelemben élt együtt Louis Duparc-kal, a hires zeneszerzővel. A szerelem és boldogság Gábriellé számára az anyaságban tökéletesedett és teljesedett be. Egyetlen fia tiz éves korában meghalt és Gábriellé azóta fia emlékének él. Életcélját elvesztette. A nő Célja, sorsa és értéke: az anyaság, ez a darab tárgya és Gábriellé különösen meleg szavakat talált ennek bizonyítására. Duparc hiába igyekezik az anyaság utáni vágyat a művészi termelés esztétikus gyönyöreivel altatni el. Gábriellé céltalannak tartja életét. Egy nap felfedezi, hogy Róbert Guérard, Duparc zeneszerző barátja, feltűnően hasonlít elhalt gyermekéhez és másnap felkeresi Guérardot a lakásán és rövid fejtegetés után felkéri, hogy tegye őt anyává. Nem szerelmet kér, anyaságot. Guérard beleegyezik a kérésbe, mert bevallja, hogy már régóta szerelmes Gabriellebe. Az első két felvonás a merész témát gyors ütemben tárgyalja le, a harmadik azonban anélkül, hogy a kérdést megoldaná, fonák helyzetet hoz a színpadra: Gábriellé ugyanis orvosa révén tudatára jut annak, hogy nem lehet többé gyermeke. Ez a felfedezés az öngyilkosság gondolatára juttatja, mert gyermek nélkül élete céltalan. De inkább választja a lassú haldoklást elhalt gyermekére való kínos visszaemlékezésben. A darabnak tétele a közönséget — fölháboritotta. Ez a közönség: írók, kritikusok, művészek, széplelkek, újságírók, műkedvelők és művészetpártolók, megütődtek az anyaságnak e franciák előtt érthetetlen apoteozisán és a szerelem lealacsonyitásán. Az első felvonás után, de különösen a második felvonás alatt, a nők tüntetőleg otthagyták a termet, a kritikusok gúnyosan összemosolyogtak, egy színésznő pedig hangosan tiltakozott. — A szerelem joga az anyaság fölött áll, — mondta egy hölgy a második felvonásközben. — Ha legalább valami szenvedéllyel lehetne menteni Gábriellé eljárását. Szóval a közönség, amely az élet céljának a szerelmet tekintette, kiábrándultán, idegenül és hidegen otthagyta a termet. A harmadik felvonást már csak alig húszán hallgattuk végig. A darab sorsát kétségtelenül az pecsételte meg. hogy a francia közvélemény az anyaság kérdésében az Írónővel ellentétes felfogást képvisel és ezen eddig sem propaganda, sem az egyház és állam közbelépése, sem törvényhozási intézkedések nem segítettek. Hogyan győzné meg tehát Jane Hugard a Licorne színpadjáról? 1921- ben 21.015 francia gyermekkel született kevesebb, mint 1920-ban. •••••• MOZAIK • S 9 ;.\ 1 - - ; Csak becsületesen. A csemegekereskedő biztatja a vevőt nagyobb bevásárlásra. Dicséri a portékáját, figyelmeztetett rá, hogy a jövő héten úgyis minden drágább lesz. — Ebből a libakoibászből tessék venni egy-két kilót. Elsőrendű portéka. Kitűnő. Hetekig és hónapokig eláll, nagyszerű izü, nyaralásra is magával viheti, s mindennap felmegy az ára. Tetszik tudni, hogy most is már milyen örült drága a liba. — Vennék belőle, ha tudnám, hogy csakugyan libából való. De nincsen abban egy lat libahús se. Csupa lőhus az. egész . . . A kereskedő vakarja a füle tövét: — Nem akarok hazudni. Bizony van abban egy kis lóhus is. De becsületesen keverjük, arra becsületszavamat adom: fele, fele, fele libahús, fele lóhus . . . — Hát adjon vagy két kilót — mondja a vevő. — Mikor már kifizette a számláját és viszi a csomagját a bevásárló, még egyszer visszaszól: — Mondja: csakugyan van ebben a kolbászban liba is? — Csak becsületesen dolgozunk. Csak becsületesen: fele, felel Egy liba, egy liba, egy 16, — egy liba, egy lói Csak becsületesen . . , 2. Nem azéit. A bölcs rabbinak . nem valami tüneményesen szép volt a felesége. Ellenkezőleg. Kevésbbé udvarias emberek csúnyának te mondhatták volna. Igv aztán senkise csodálkozott azon, hogy a bölcs férfiú inkább a könyvei mellett töltötte napjait és éjszakáit, mint a felesége közelében, senki se csodálkozott ezen, ám az asszonynak mégse volt kedvére. Nagyokat sóhajtott mindig az ura szobájában. Végre egyszer megkérdezte a rabbi: — Miért sóhajtozol oly nagyokat, drágám? — Azon sóhajtozom, — felelt az asszony — miért nem lettem én is valami tudós könyvi Akkor többet törődnél velem . . . — Magam se bánnám, ha könyvvé változnál át — szólt most a rabbi. — Szeretném, ha te volnál a naptárom... — Ugy-e azért kívánod, hogy naptár legyek, mert azt mindennap megmegnézi az ember? — Nem éppen azért — mondja a rabbi. — Inkább azért, mert a naptárját az ember minden esztendőben kicseréli . . . 3. Ä mizantróp. A szóbanforgó emberszerető férfiú villát vett Palicson. Mondja neki a felesége: —. Nézd a környékbeli villákat! Mindnek van neve, amit kiírnak szép, cifra betűkkel. Itt van az »Ada-lak«, amott az »Irma-Iak«, lejebb az »Amália-lak«, erre oldalt a »Vilma-lak«. Mindenkinek van valakije, akiről a villáját elnevezi. A mienknek is nevet kellene adni, amely kedvessé, oRho'nossá. rokonszenvessé teszi, i A férfin elgondolkozik. Eszibe jutnak a vendégek, akik majd kijárnak s akiket majd tömni kell szivarral és vacsorával. Aztán bosszúsan mondja a feleségének: — írasd ki, hogy: Kirug-lak. — Julias 12-ike nem állami ünnep. A suboticai rendőrség közli, hogy a kormány rendelkezése értelmében julius 12-ikének, a görögkeleti egyház Péter és Pál napjának állami ünnep jellege megszűnt. így erre a napra az ünnepi munkaszünetre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki. — Az olasz külügyminiszter Parisba utazott. Rómából jelentik: Schanzer külügyminiszter vasárnap reggel Londonból Parisba utazott. Schanzer Poincaréval fog tanácskozni. — Augusztus elsejéig nem lesz bűnügyi fötárgyalás. Mint értesülünk, augusztus hó elsejéig a suboticai törvényszék büntető tanácsa nem tart főtárgyalást. — A külföldi kölcsön a parlament előtt. Beogradból jelentik, hogy a külföldi kölcsönt a parlament szerdai ülése elé terjesztik. Előreláthaóan a kölcsön megszavazása simán fog menni. — Nyári szünet a suboticai városházán. A suboticai városházán a nyári meleg beállta óta úgy Pletikoszics polgármester, mint néhány tanácstag szabadságon van és megérkezésük után újból mások fognak szabadságra menni. Ezért a tanács elhatározta, hogy a nyári hónapok alatt ezentúl hetenkint csak egy tanácsülést tart, szombaton délelőtt. A szerdai tanácsülés további intézkedésig elmarad. — A közigazgatási bizottság ülése. A suboticai közigazgatási bizottság, amely már hónapok óta nem tartotta meg üléseit, kedden délután ülést tart, amelynék napirendjén a rendes ügyeken kívül több fegyelmi ügy is szerepel. r — A novisadi színészek Opázuán. A novisadi színház tagjai a nyári szünet alatt Ópázuán vendégszerepeinek. A színház tizennégy tagja nyolc előadást fog rendezni. Az előadások julius 15-én kezdődnek. — A határkiigazitó bizottság munkája. A határkiigazitó bizottság, miután a végleges vonalaknak a jugoszláv-magyar határon való kijelölését befejezte, megkezdte a határok térképezését. A bizottság, melyben a SHS. királyság képviselőjén, Csolak-Antics ezredesen kívül a magyar kormány megbízottja és egy angol ezredes vesz részt, most Baranyában készíti a határok hivatalos térképét. Subotica vidékén a határokat augusztus hónapban fogják térképezni. — Németország újból fölveti a jóvátétel kérdését. Londonból jelentik : Hir szerint Németország újból fölveti a jóvátétel kérdését és fizetési könnyítéseket akar kérni. Kívánsága állítólag az, hogy függesszék föl a készpénzbeli fizetési kötelezettségét és csupán dologi szolgáltatásokat róna le.