Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-10 / 157. szám

4. ofcfcl. BACSMEGYE3 NAPLÓ A briOK-ster felesége, aki a be­járatnál ic|4iSíddé dulakodásra ki­szaladt a lakásból, az épület köze­iét» eo pes totó rendőrt szómra! ér* téstteffe a történtekről. A .megjelenő rendőr®? az egész épülettömböt kö infzáríák és egy n .'gyed órai kere­sés álén sikerüli a KaradzNcseva- DCC3 10. száma köz ban a fiatalem­bert elfogni. Kihallgatása alkalmával elmondta, hogy Hajdú Józsefnek hívják, su kó­ficai illetőségű és nem volt szándé­kában, amint a házmester hitte a bankba betörni. A rendőrségnek az a felfogása, hogy besurranó tolvaj­jal van dolga, ere mutat az is, hogy Hajdúnál brörőszerszám nem volt. Az orosz monarckisták kongresszust tartanak Pécsen A világ minden részében elszórt orosz monarchierták már több izbeu tettek kísérletet, hogy a restauráció esetére a különböző frakciók egységes álláspontot foglaljanak el. EbbSÍ a célból több kongresszust is tartottak. Az egyik ilyen kongresszus a műit évben folyt , le a németországi Reichenhallban, ahol az ősszel mo­­nsrehista frakciók képviseltették ma­gukat, de nem tudtak megállapodni egy egységes plattformban. A többség határozata, úgy -szólt, hogy a bolsevi­­ki uralom összeomlása esetén a régi Oroszországot hívják életre, amelynek élén a Romanov-család egyik tagja áll. A kisebbség Nikolajevics Nikolaj főherceg mellett foglalt állást, aki ka­tonai diktátora lenne Oroszországnak és később egy héttagú bizottság, amelyben a klérus, az arisztokrácia három-három taggal képviselné ma­gát, venné át az ország vezetését és egy alkotmáyos monarchiának raknák; ie az alapiát. A reichenhalli kon­­greszsus széjjel ment anélkül, hogy megegyezést tudott volna létrehozni. Néhány hónappal később Karlovcén volt egy újabb manarchista kongresz­­szus, amelyen az orosz főpanság ki­lenc képviselője és a világi előkelősé­gek sok számottévö tagja megjelent A szigorúan exkluzív társaság végle­gesen kimondta a szakítást minden nálánál baloldalibb monarchista frak dóval és határozatot hozott,, amely szerint Oroszország régi államformá­jáért fognak küzdeni és a trónra egy abszolisztikus uralkodót ültetnek, aki nem lehet más, mint ítomanov. Időközben azonban nagy változások állhatták elő a külön, célokért harcoló monarchista csoportok belső életében. A Budapesten élő orosz emigránsok egyik csoportja most egy egységes piogranimot dolgozott ki, amelynek alapján az összes orosz monarchista csoportok együtt működhetnének. Az egységes programm részletei még nem kerültek napvilágra/ készítői azonban hiszik, hogy annak alapján sikerülni fog az eddigi ellentéteket elsimítani. Ez a csoport pünkösd hétfőjén je­lent meg először a nyilvánosság előtt. Budapesten a magyar legitimisták asszisztálása mellett nyilvános gyű­lést tartottak. A gyűlésen a budapesti orosz kolónia tagjain kívül sok ma­gyar főur is megjelent. A gyűlés elhatározta, hogy felhí­vásban fordul a világ minden részé­ben élő orosz monarchista szerveze­tekhez és felszólítja azokat a közös programm megállapítására. A teendők megbeszélésére Pécsre kongresszusra hívja meg őket, ahoi egy végrehajtó­­bizottság, amelyet a különböző cso­portok választanak meg, határozni fog az uralkodó személyére vonatkozólag. A román külügyminiszter Románia külpolitikájáról Az esküvő alkalmával Beogradban idózott Duka herceg, román külügy­miniszter is. A külügyminiszter nyi­latkozott több aktuális kérdésről. Az esküvő ünnepségeiről igen me­legen emlékezett meg a külügyminisz­ter. Megemlítette, bogy Ferdinánd király is a legnagyobb megelégedésé­nek adott kifejezést, Mária királynét pedig mélyen meghatotta a meleg fo­gadtatás. Elmondotta, hogy Mária ki­rálynét a román nép nagyon szerette, »Mignon királynőnek* hivták és egyike volt a királyi család legnép­szerűbb tagjainak. Duka herceg kijelentette, hogy beo­­gradi tartózkodását fel fogja használ­ni arra is, hogy P a s i c s c s a 1 és Nincsicscsel tanács.ozást foly­tasson az aktuális külpolitikai kérdé­sekről. A hágai konferenciáról Duka azt mondotta, hogy arról egyelőre nem esik szó, miután a kisantant a hágai konferenciára vonatkozólag már meg­állapodott és ugv határozott, hogy azon képviselteti magát. Románia belpolitikái helyzetéről Duka henceg azt mondotta, hogy az igen kedvező, a választások izgalmai már teljesen elcsendesedtek, úgy, hogy az ország belső konszolidációja szé pen halad előre. Még egy nehezen megoldható prob­lémája van a román belpolitikának, a külföldi tartozások kérdése. A ro mán kormány mindeneseire el akarja kerülni azt, hogy külföldi, vagy bel földi kölcsönhöz folyamodjék, hogy azokból fedezze külföldi tartozásainak kamatait. Éppen ezért azzal a kérés sei fordult hitelezőihez, hogy adjanak neki harminc évi haladékot, amely idő ■'.hitt az ország anyagi helyzete annyira megjavul, hogy az adósságok törlesztése minden nagyobb nehézség nélkül lehetséges lesz. Duka herceg a beszélgetés végén azt mondotta, hogy a mai román kül­politikának az az őszinte célja, hogy az S. K. S állammal minél azerosobb kapcsolatot teremtsen és a jelenlegi szoros barátsági viszonyt továbbra is I featartaa és erősítse. Letartóztatták a pécsi ébredők vezéreit A pécsi polgárság az éjszaka garázs dálkodó ébredők ellen A megszállás megszüntetése után sem tudott Pécsett talajra találni a magyar politika szélsőséges irányzata. Az Ébredő Magya-ok Egyesülete ku­darcot vallott a liberális városban, sőt a mostani választások alkalmával is két ellenzéki képviselőt küld a magyar parlamentbe. A keresztényszocialista Jelölt kibu­kása azonban nagyon fájhat annak a néhány ébredőnek, aki Fécsett veszé­lyezteti a jogrendet. Mint a „Pécsi Lapok", a liberális pécsi polgárság lapja legutóbbi számában hja, ott napirenden van a legutóbbi napokban, hogy a közismert pécsi ébredők es­­ténkint a népes sétatéren és a váror főbb utcáiban véresre verik a gyanút­lan sétálókat és hallatlan botrányokat rendeznek. Nap-nap után érkeztek újabb meg újabb feljelentések a pécsi államrend­­őiséghez az ébredők két veszedelmes vezetője, Nesz Károly és Varga An­dor ellen, akik az éjszakai verekedé­sek folyamán több tőiskolai hallgatót, magántisztviselőt és munkást véresre vertek, csak azért, mert zsidók vagy szociáldemokraták voltak. A két no­tórius verekedőnek a sok feljelentés ellenére sem történt semmi baja. Az elkeseredés pünkösd másnapján robbant ki. A nagyrészt munkásokból álló Pécsi Sport Club ekkor nyert meg egy serleg-mérkőzést és ép az ezt követő bankettet tartották, amikor kétségbeesett emberek hírül hozták, hogy az ébredők megint garázdálkod­nak a sétatéren. A klub játékosai kö­zül mintegy tizenöt ember azonnal a sétatérre ment és hamar lefegyverezte a garázdálkodó „hős* ébredőket, akik mindig öten támadtak egy védtelen emberre. Erre azonban csakhamar ébredők jelentek meg detektivekkel és előállították a rendőrségre ellen­feleiket. A néhány tagú ébredő társaság ez­tán még továbbra is terrorizálta az *>gész várost a papi szerkesztésben megjelenő .Pécsi Est“ dmü hecclap védelme alatt, míg a polgárság meg­­sokalta a dolgot és a város legelő­kelőbb körei kérték a főispánt és a a átállítási- és* vám-kiadások rúgnak. Éa néhány múlva ez még 80 százalékkal errad 1 kedni fog a tarifaemelés jórettábói, Ilyen gazdasági pofitikávai nem te­het dérra azt, amit a legtöbb utód­állam jobban megközelített, mist Ju­goszlávia, hogy az árak csak megkö­zelítőleg is a békebeli árak színvona­lára essenek. Hiábavalónak látszik az elsősorban érdekelt keretkedök rnm­­den akciója, az ilyen újabb tarifaeme­lések állandóan súlyosabbá taszik az ország gazdasági helyzetét. És az ál­lam csodálkozhatok legkevésbbé azon, ha ilyen körülmények közt az ország valutája sem tud stabilizálódni, min­den külföldi kölcsön ellenére sem. polgármesUrt, hogy ne tűrje toeáb* a város rendjének és nyugalmának megbontását. Erre azíár a pécsi államrendőrség se tehetett mást és a számos feljelentéssel terhelt két ébredő­vezért, Nesz Károlyt és Varga Andort letartóztatta. «• «►©« «uw s> «> A drágaság és a vasúti tarifa Jobb a valuta, de megfizethetetlen a szállítás A drágaság állandó emelkedésének újabb előidézője akadt. A kereskedők a legnagyobb megdöbbenéssel értesül­tek arról, hogy * vasúti tarifa w*y a személy, mint a telier-száUiiásia jú­lius elsejétől kezdve ismét 60 Rrtbsa­­tékkai megdrágul. Hogy az államnak ez a drágítása, nát jelent a kereske­dőkre és Így a nagyközönségre nézve, arra vonatkozólag a szakemberek megdöbbentő adatókat emlegetnek. Amíg a jugoszláv árfolyama rosszul állt Zürichben, addig ennek tudták b­­a rossz gazdasági viszonyokat. Most azonban javult a jugoszláv korona a zürichi tőzsdén és ennek ellenére a drágaság nemhogy enyhülne, hanem napt-ói-m-pra tartbatatiaoahb mérete­ket ölt. Ennek legfontosabb oka a kormány rossz gazdasági politikája. Amíg egy­részről nem vet gátat az étehnisearet és különöse® az élőállatok Korlátlan kivitelének, az elsőrendű közszükség­leti cikke' ijeszt-, áremelkedéséi idéz­ve ezzel dió, addig ugyanakkor szá­guldó tempóban emeli állandóan a vasúti raáHRás dijait, úgy, hogy a ke­reskedő sohasem tud dőre kalkulálni, mert áltandS meglepetések érik. A legújabb 50 százalékos vasúti ta­rifa-emelés olyan mértékből fogja is­mét emelni az árakat a kereskedők állítása szerint, hogy az a mai amúgy is ehriselhetetíen drágaság mellett ka­tasztrófába lesz. Hihetetlenül hangzik, de egyes kereskedői: számlákkal és üzleti könyvekkel igazolták munkatár­sunk előtt, hogy akárhány külföldről behozott árucikk vételára lényegeven olcsóbb, mint amennyibe aztán a szál litás és a vám kerül. Egy áruszállü­­mány értéke nem egyszer csak a har madrészét teszi ki azoknak a tetemes Tanügyi reformok Magyarországon A numerus clausa» egyelőre ha­tályban marad A kom műn atáa kővetkező ma­gyarországi politikai rezsim a tan­­ügy terén valósi tolta meg a legreak­­ciósabb visszafejlesztést. A nérai­­kepen lecsillapodott közszeltem nyo­mása «latt a magyar közoktatásügy» nimíszfensmban a fcmas tanügyi „reformjai* revíziójára kezdenek gondolni. A minisxteriaas elhatározte, hogy az úgynevezett minősítést, amelyet a közép ikole negyedik osztályának elvégzése után adott a tanári kar,, jövő évre eltörli. Ezután tehát min­den negyedik osztályos középiskola} tanutó beléphet a felsőbb osztályba' A középiskolába való belépést egy Hdier-féle rendelet felvételi vizsgá»1 hoz kötötte. j A felvételi vizsga ügyében most folynak fontos tárgyalások. Általános «z a felfogás — mondják a hivatal les körök — hogy a középiskolákba igyekvő nagy tömeget a jövőben is meg keil rostálni és alját kell vágni annak, hogy mindenki a középisko­lákba tóduljon. E kbogjiu keretén belül azonban két irányzat küzd: egymással. Az egyik mérvén ra­gaszkodik a felvételi vizsga intés* Kényéhez, a m^iik a felvéten vizsga eltörlését kívánja és e helyett a középiskolát megelőző előkészltő­­tónfoíyaraot óhajt rendszeresíteni. Vass József kultuszminiszter maga. az utóbbi irányzattal szimpatizál és próbaképpen több városoan meg is engedte előkészítő-tanfolyamok tar­tását. Ami a numerus clausus kérdését illeti, ahhoz a kormány nem óhajt hozzányúlni, amíg az egyetemek ügye véglegesen rendezve sincs. Az egyetemek különben is igen sok gondot adnak a magyar kultusz« Kormánynak. Jelentős állami kiadást igényel a debreceni egyetem épít* kenésének befejezése és igen nagy nehézségek mutatkoznak a pécsi egyetem elhelyezésénél is. Mihelyt ezeket a problémákat sikerült meg­oldani, — jelenti budapesti hírfor­rásunk — sorra kerül az egyetemek autonómiájáról szóló uj törvényja­vaslat, amely már előkészítés alatt áll és ennek keretében végleges el­intézést nyer az egyetemre való föl­vétel kérdése is. A fegyelmi utón elbocsátott tan­erők sérelmeinek orvoslását is a közoktatásügyi minisztérium kilá* lásba helyezte. Ilyen szellemben fognak mozogni a reformok, amelyek legalább némi­leg orvosolni fogják a legkiáltóbb oajckat

Next

/
Thumbnails
Contents