Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)
1922-06-09 / 156. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. jttnius 9. Fogházra ítélt pártelnök Tárgyalás a becskereki törvényszéken É'föéftes politikai hátterű bűnügy* ben hajolt Ítéletet a napokban a Öeüskeféki törvényszék. Mihajlovity János dr. ügyvéd, a becskereki radikális p#rf elnöke állt a bíróság előtt, akit rá^atmazásért vont felelőstlggre a bíróság. Mfhailevify dr. ellen Kiárity Ferenc vízsgálófciró tett feljelentést, melyben azt a vádat emelte a pártelnőlr-agyvéd elíesi hogy beadványaiban a vízsgálőblrót azzal rágslmafeta meg, hogy vizsgálatait mindifc poüíik-ei szempontból vezeti és a tUmaJwafa vádlottak ügyét mindenképpen enyhíteni, a radikális pírtí vádlottakét pedig súlyosbtitari igyekszik. A feíjelerrfés alapján Mihajlo vtly ellen hatósági közig megrágalmazása címén megindult az eljárás. Mihajlovity illetékességi kifogást emelt a becskereki törvényszék ellen és niás bíróság delegálását kérte az jgazságügyminrs2tertől. A becskereki törvényszék azonban nem várta meg a miniszter döntését, hanem kitüzu az ügyben a főtárgyalást. A tárgyalás rövid vö t, mert M- hí jlovics a bíróság kérdéseire egyáltalán nem válaszolt, mivel szerinte a bíróság illetéktelen az ügy elbírálására. A bíróság rövid tanácskozás i,fán kihirdette az ítéletet, mely szerűt; Míhüjiovicsot 'áj»almazá? büntettev ben hűsítenek mondta ki és ezért két hónapi fogházbüntetésre ítélte. A vádlót« az ítélet ellen felebbezést jelentett be. Válságban a Jéváftéíeil bizottság Nem tudnak megegyezni a bankárbizottság műk fedési körére nézve London. A jóvátétel! bizottság tegnap Ko üüs tartott, art eiyen nem tudtak döntist hozni s olyan válságos helyre» kele.tk zett, liouy a legkomolyabb lehetőségekkel kell számolni. A j'vátéieli oizo.tság többsége a banWr-bűottságnak a legnagyobb ‘ szabadságot akarja megadni, men hr politikai szempontok feszélyezi1« ezeket a pénzügyi embereket, akkor nem tudják Németország teljesítő képességét objektive megállapítani. t\ francia kormányra nyomást kt-l gyakoroini, hogy ehhez az állásponthoz akalma kodiák, mert ha m s eimu ászt jak a kölcsön kibocsájtásá és szabályozását, Németország évenként két és lélmilliárd arany mái kát űzethet A bániatok úgy vél k, hogy a kudarc végzetes következményekkel járna. és pedig vagy a jóvátételt bizottság részére, vagy pedig lnmat és törlesztés fejében a most kibocsátandó huszévi kö csönrQ. Minden azonban attól a magatartástól függ, amelyet a francia kormánv és a jóvátételt bizottságba kiküldőit megbízottai ma elfoglalnak. Ha a franciák a jóvátételi bizot’ság többségének nem engednek, akkor olyan válság következik be, amire az antant életében eddig alig volt példa. Paris. A „Cbcago Tribune* ére sütésé szerint Poincaré kijelentett^ a jóvá*ételi bizottságnak, hogy Franciaország nem fog beleegyezni a jóvátételt összeg leszállításába. Berlin. A jóvátétel! bizottság válaszáról határozott részletek még nem ismeretesek, egyes lapok tudósítói, ezek közt a „Times" párisi levelezője is, azt jelentik, hogy a bizottságban nagy ellentétek vannak és rendkívül kritikus helyzet keletkezett, mivel valamennyi megbízott még Belgium megbízottai is elismerték, hogy a rémet tarozás leszállítása a nemzetközi kölcsön elengedhetetlen feltétele. Franciaországot agy látszik, le fogják szavazni. A „Gaulois" megjegyzi, hogy Franciaoi szág a tartozási összeg leszállt ásához csak akkor fog hozzájárulni, ha Angoiországgal és Amerikával szemben fennálló tarfo zását megfelelően csökkentik. A bankárok valéwdnileg kotapromissiramot togaak javasol*! azon az a apón, hogy a német jóvátétel» összeg leszállítása helyett 3Z évi fizeiési kötelezettséget hasa év tartamára leszállítók. Par's. A Chicago Tribune a jóvátételt bizottság legutóbbi tárgyalásairól közti, hogy Dubois az angol, olasz és belga delegátusokat, valamint a nemhivatalos amerikai megbízottat arról értesítette, hogy Franciaország belenyugszik a jóvátétel leszállításába,« ha a francia kormány biztosítékot kapna aziránt, hogy Amerikával és Angliával szemben fennálló, összesen ötmiWárd dollárt kitevő háborús tartozását megfelelő összeggel ieszáiHlanák. A kisebbégi kérdés miatt isem Írták még alá az olasz konvexeiét Krszíelj miniszter Rómában és Santa Margueritában az oiasz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai tudvalevőleg eredménnyel végződtek. A tárgyalásokon elfogadták Lloyd George közvetítő javaslatát, mely a régóta húzódó -olasz-jugoszláv nézeteltérések élettartamát meghosszabbította. Az olasz kormány már alá fs Irta a konvenciót és azon kívánságának adott kifejezést, hogy azt jugoszláv részről lehetőleg még az esküvő előtt írják alá. Ennek a kívánságnak a Jugoszláv kormány nem tehetett eleget, miután Pasics és Nincsics hosszas tárgyalások után elhatározták, hogy a konvenció néhány szakaszának megváltoztatását fogják kérni az olasz kormánytól. A kívánt változtatások a konvenció lényegét nem érintik, úgy, hogy annak fennmaradása továbbra is biztosítva van, csupán a jugoszláv kormány részéről történő aláírása fog némi halasztást szenvedni. Az olasz kormány ugyanis, mint beogradi forrásból értesülünk, olyan kívánságokkal lépett fel a daimáciai olasz lakossággal való bánásmódot, azok jogviszonyait illetőleg, hogy ha azokat teljesítenék, a daimáciai óla szók megkülönböztetett helyzetben volnának az országban lakó többi nemzetiségekkel szemben. A beogradi kormánynak az olasz követelésekkel szemben az az álláspontja, hogy a saint germaini békeszerződés világos rendelkezéseket fartól máz a volt monarchiához tartozott nemzeti kisebbségekre nézve, amely rendelkezésektől nem lehet semmi képen sem eltérni. A békeszerződés pedig a nemzeti kisebbségek Jogegyenlőségét minden tekintetben tökéletesen biztosítja. Beogradban remélik, hogy az olasz kormány a jugoszláv kormánynak ezt az álláspontját honorálni fogja, mely esetben semmi akadálya sem lesz a konvenció aláírásának. Ausztria a pénzügyi összeomlás előtt — Pénzügyi diktátor Ausztria élén — I Ausztria haláltusája az utolsó stá- nyersanyagot és gépeket vásárolt, terjesztette az üzemét í ha áruját eladni nem tudta, akkor raktárra dolgozott. Szinte azt lehet mondani, hogy a legdiumba jutott. A gazdasági és pénz ügyi élet rettenetes ziláltságába uj, — az eddig is hallatlan magas számok mellett, amelyek az összeomlás felé haladó gazdasági krízis legbeszédesebb jelei — jelentek meg a bécsi árlapján. Bécsben egy nap alatt az idegen valuták közül a dollár ezerötszáz koronával, a fontsterling pedig tízezer koronával emelkedett. Természetes, hogy ennek a következménye az étet minden . megnyilvánulásában jelentkezik. Bécsben ma egy negyedkiló cseresznye ezerötszáz korona, az elsőrendű életszükségletet fedező cikkek árai ugyancsak ilyen arányban haladnak a végnélküli magasságok felé. Az osztrák pénzügy rohamos pusztulása már nemcsak Ausztria belső ügye, hanem külföldön is komoly aggodalmat kelt. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy Ausztriában túlságosan ragikusan fogják fel a helyzetet, sőt aki csak némileg is informálva van az ottani felfogásról, túlzás nélkül megállapíthatja, hogy Ausztria népe teljességgel tisztában van pénzének értéktelenségével. Tulajdonképpen ez a nézet okozta, hogy aki csak tehette, lehetőleg idegen valutát vásárolt, a kereskedő árukat szerzett be, az iparos vagy nagyobb ipari vállalat pedig kevesebb osztrák korona Ausztriában van, mert a legnagyobb része mir kivándorolt külföldre valutákért és árukért. Ilyen körülmények között a tényleges helyzet au, hogy Bécsben a szó szoros értelmében el vannak készülve arra, hogy adott időpontban az osztrák koronáért nem lehet vásárolni semmit. Itt aztán két nagy kérdés merülhet fel. Az egyik a megélhetés lehetősége, a másik pedig az állami adminisztráció problémája. A pénzügyi összeomlás alig lesz kikerülhető és ennek technikai oka is van, mert még annyi pénzt sein tudnak gyártani ma már, amennyivel a munkásokat ki tudnák fizetni. Felmerül persze a kérdés, hogy mégis meddig húzódhat ez a ttelyzet. Erre csak egyetlen felelet lehat, hogy Oroszország már mértföldekkel jár a pénzügyi leziiilés tekintetében Ausztria előtt. Az osztrák lapok energikusan követelik a kormánytól, hogy\tegy«n meg mindent az állam gazdasági tőnkrejutásának elkerülésére, mert az árak folytonos emelkedésének következtében a lakosság életnívója a te ^alacsonyabbra sülyed. A közvéleményben a végleges gazdasági pusztulás m (akadályozására két felfogás alakult ki. Az egyik, a mdy az egész osztrák sajtó álláspontja, hogy a Németorwághue való csattakozáa kikerülhetetlen. A másik pedig. műit a pénzügyi körök képviselnek, hogy Ausztria élér», mivel sara a kormány, sem a parlament z rend helyreállítására alkalmasnak látszó tekintéllyel nem hír, pénzügyi diktátort keli kinevezni, aki korlátlan hatalommal bírjon a pénzügyek szanálására. Egyenlőre nem tudni, hegy az osztrák kormány hogy fogja a pénzügyi krízist megoldani és rendezni. Nijomor a kirakatban Suboticának sok iagerlS, csábos kirakata közt, mint fekete színfolt busédffc meg egy szomorú, vígasztalai", kirakat, amelynek üvege mögött a nyomor bámult atja magit a közömbös járókelőknek, egész súlyával és dilutee szánalommal áltó szörnyűségével A városháza épületében restelkedik a kis bolt a sok fényes nagy üzlet között. Talán úgy lehetne nevezni, bogy „Földönfutók bazárja“, mert a vörös uralom elől menekült fehér oroszok kezdték, mutogatni benne nyomorúságukat ... Moszkvai vagy szentpétervári rémült éjszakák ájul izgalmában összeszedett lim-Icmok, szőnyegek, ékszerek meg ruhadarabok kerültek igy bo$*m vándorlás «tán a suboticai kis üzlet Idra„atéiA. emigráns oroszok a furcsa bazár tulajdonosai is és taián ők magok sem hitték, hogy „nyomor-akciójuk“ igy rog terjeszkedni és bővülni. Mert szomorú Ids bazárraktára mind nagyobb lesz és kirakatában mindig több nyomor jelentkezik. Nemcsak a menekült oroszok között ran nyomor, pusztít a résen itt nálunk is sok munkásházban, temérdek hivatalnokcsaJádbaa. És a nyomorgók, a szegények, akik rég leszoktak róla, hogy a fényes üzletek kirakatai előtt megálljának, ezt a szomorú kis kirakatot észrevették. Azok, akik mái" rég nem vesznek semmit, hanem csak eladják szegényes kis háztartásuk rongyait, mind gyakrabban keresik fel ezt az üzletet, mindenkor, ha nagyobb falat kenyér után *ir a gyerek, vagy ha' uj receptet kell vinni a gyógyszertárba . , . Így leit ez a kis kirakat a néma tragédiák beszédes szószólója. Sokszor meg kell állni a szomorú ablaküveg előtt és figyelni kell, hogy szaporodnak napról-napra a régi szekrényekből, üresedő lakásokból, díszes subladokból előkerülő, féltve őrzött holmik. Itt egy antik álló-óra, értékes ezüstből vert szobrocskákkal diszitve: csak jobb család asztalán állhatott valamikor. Mellette zsebórák és finom aranyláncok meg ragyogó butónok, egyszerűen szégyenkező kis fülbevalókkal vegyest; eszébejut önkéntelenül is az embereknek, hogy manapság kiknek a mellére vándorolnak ezek a láncok, kiknek a fülében éktelénkednek ezek a gyémántok. Aztán vastag meg vékony karikagyűrűk; hány boldognak mdult házasság jutott velük a gondok és szomorúságok útvesztőjébe ? Festmények és egyszerű reprodukciók: csupasz ma a fal és rideg a családi otthon. Kézimunkák : finom asszonyi kezek sok-sok nappalt és éjszakát eggyétevő, nehéz munkája, amelytől most meg kellett válni, minden belehimzett gondolattal, belesóhajtott vággyal együtt. Gondosan öitöztetett kis játékbabák: talán a legnagyobb tragédiák néma szimbólumai, mert el kellett venni őket a gyerek kezéből, hogy eladják ezt is, mert már nem akadt más eladni való . . . Ez a nyomor kirakata. Siralmas és vigasztalan. Eléje kellene vinni minden nap a gazdagokat és elmondani nekik minden kirakatba tett nyomorúság történetét. Akkor talán jobbak lennének egymáshoz az emberei^ és nem volna szükség az ilyen szomorú kis bazárokra sem ... (I. f.)
