Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-09 / 156. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ 1522. jutthis 9. 2. oldal. A királyi család bevonulása a megállapító:! Programm szerint tör­ténik. Sándor király a menyasszonnyal egyszerre vonni be. Az emelvény mellett hozódé uc&nyeg előtt meg­állnak« a király jobbra, a meny­asszony balra tesz néhány lérést Ezután elér* —aafc az oltár elé és ott íz egymástól mintegy két méternyi távolságban állnak A kirú yi család tagjai és a feje­delmi vendégek a királyi jegyespár mögött ívben foglalnak helyet. A joüooldaloo a ro'nán királyi pár és a királyi család többi tagjri, mig j lena hercegnő két kisleánya a menyasszony uszályát tartják. Ar egyik rózsaszín, a másik világoskék ruhában van. Az esküvői szertartás. A vegyeskar ünnepi melódiába kezd. A szentélyből elhangzik a papi válasz, mire a kórus a „Gos­­podin Pomiluj“-i énekli. A pátriárka ekkor a jegyespárhoz lép és úgy Sándor királynak, mint Mario ra hercegnőnek a jobb kezébe egy-egy fehér i öllel átkötött gyertyát helyez. A hosszadalmas egyházi szertar­tás a karnak valóban művészi és ünnepélyes éneke közben folyik. A pátriárka felvezeti az emel­vényre a királyi vőlegényt és menyasszonyt, akik azon asztal elé állnak, amelyen a koronák vannak. A pátriárka imát mond, majd fényes segédlettel előbb Sándor király, majd Harisra her­cegné lején teszi a koronát. Azután a formák szerint megkérdi tőlük, hogy akarnak-e egymás hi­tvstársai Tenni és az igenlő válasz után egymásba fonja kezeiket, majd megáldja őket. 11 óra 16 perckor hangzik el a papi áldás és ugyanebben a perc­ben megszólalnak az ágyuk, hogy tudtui adják a népnek a királyi pár egybekelését. Ezután a pátriárka be­szédet intéz az egybekelt kiráiyi párhoz, majd folytonos orgonabugás és karének közben az ünnepi me­net nyugott méltósággal kivonul a te inptomból. Diadalmenet szakadó esőben Ugyanekkor megéred az eső és az ünnepi menetnek a templomból az udvarig való egész útja alat szakad az eső. Ez azonban nem von le semmit a menet ünnepélyta­­ségéből, mert az u v.~nal mentén a megszámlálhatatlan tömeg nyugod­tan vár és most még sokkal lelke­sebb a hangulat, mint azelőit, mi­kor a templomba vonult a menet A Ieghősiesíbbek talán a szokolista lányok, akik a templomi szertartás egész ide e alatt másféióra hosszat az esőben mozdulatlanul alkották a Tér zzián az élő piramist. Az esküvőt menet uija a városon keresztül valósággal diadalmenet. Szinte rengnek a falak a dörgő é* véset nem érő éljenzéstől. Ismét az aeroplánok raja kiséri a menetet, virág kát szőrza. A menet orrend­­jéber? cs'k annyi változott, bogy a hat fehér ló által húzott hatalma? gálakocsiban, amely az udvari fo g ;t k éién baiad, most már e .yü t ü! az uj királyi pto. B »Idomán, ba­rátságosán köszönik meg a lelkes ünneplést. Fogadtatás az udvarban A menet vé^ie az udvarhoz ér, ahol a régi szerb szokás szeri t történik a fogadtatás. Ennél az ott­honias, családias, kedves jeleneinél csak kevesen v*nnak jelen: a ien­­dezőbizottság tagjai, az udvari mél­tóságok és néhány élelmes újságíró. A királyi dis hintó a régi udvar hátsó főbejáratához fut be, ahol az esőtől védve szállhat le a királyi pár. Az udvar előtt az ország min­den részéből összegyűlt lányok nemzeti viseletben várják a királyi párt, majd mrgk<zdődik az ősi szerb szokás szerinti fogadtatás. A király frissen ugrik le a disz- Kocsiról és lesegiti jjAáfia királynői, aki elé ugyanekkor egy két eszien ’ős kisleányt vezetnek, akit meg­csókol. Ezután egy búzával telt szi­tát adnak at az ífiu királynőnek, aki mosolyogva, végtelenül graciőz moz­dulattal szórja ezt szét a jelenlevők közé. A királynő nagyon boldognak látszik, nevet és a búza szórása közben pajkosan tömi tele a király keié’ is buzaszemekkel. Majd ami­kor kiüríti a szita, magát az üres szitát is pdjkosan nevetve a tömeg <özé dobja. Ezután érkezik be a második ud­vari kocsi, amelyen a román királyi pár ül. Sándor király eléjük siet, hogy fogadja őket; boldogan egy­másra mosolyognak, majd együtt vonulnak be a palotába. Utánuk a rirályi család többi tagjai és a fe­ledet mi vend gek érkeznek sorjában, mindenki vidám és mosolygós és egy óra van, mire ‘ az egész menet bevonult az udvarba. A katonai szemle Délután az utcák újra sürü tö­megekkel telnek meg, amelyeken autókon, kocsikon, mindenféle al­kalmatosságon egy cél felé törek­szenek, Banyicéra, ahol a katonai szemle lesz. A többszáz hektárnyi kiterjedésű katonai gyakorlótér szikkadt négyzetét színes malmok övezik. Most egy nagy színfolt vegyül bele a szokott kép egy­hangúságába. Az óriási tribün, amelyen a zászlók táncoló vászna, az élővirég girlandok ezer színben kígyózó vonala egy nagy impresz­­szionista képet tér elénk. Három órakor tarkán összeve­rődött tömegek, katonás sorokba állott csoportok hámozódnak ki az utcák torkából és Branyica felé veszik az irányt. Négy óra­kor a kocsisorok végtelenje kí­gyózik végig az úton, hogy ezer meg ezer ember legyen szemta­núja a branyicai gyakorlótéren lejátszódó csepatszemlének. A kocsisorokban ott van egész Beo­­grád. A hivatalok, intézmények, parlament, minisztériumok, egye­sületek. Páris eleganciája, az öl­tözködési művészet minden cso­dája, raffinóriája, drágaköves, par­­főmös, a nagy nyugati metropoli­sok minden pompája látható a tribünök előkelősége körül. A tribünökön * kiváltságosok foglalnak helyet. Ameddig a szem ellát, a teret tarka, ezer színben pompázó tömeg övezi körül. A tér a felállított ezredek, századok, szakaszok sokszínű egyenruhájá­tól tarkéllik. Jobb felől a gárda­lovasság, a diszszázad, mint egy geometriai egység áll. Egy kissé távolabb a katonatiszti iskola disz­­csapata a sötét uniformisával ki­válik a világos színekben domi­náló tömegből. A terep belső ré­szében a díszszemlén résztvevő gyalogoscsapatok, lovassági, tü­zérségi osztagok váltják fel egy­mást. Öt óra után tíz perccel a töme­gen nyugtalanság vonul végig, csak a felállított csapatok állják mozdulatlanul a kijelölt vonalakat. . A király és a királynő megérkezem Feltűnnek az udvari kocáik. Mögöttük újra autók és magán­­fogatok százai jönnefe! Az első udvari kocsis ül Sánde király Mária királynővel. A király­nén világos sejyem ruha van fehér ált a Ivető vel. A vállán keresztül az dtalvetö alól széles piros selyem­­szalag látszik. Kis zöld kalapján ezüst disz csillog. A második kocsiban a román ki~< róly és királynő ölnek. A román királynőn világos lila ruha van. Amint a kocsik megállnak, a tö­megből felzug az üdvözlés. A ka­tonai zenekarok a tisztelgő dara­bokat játszók, amelynek hangjaiba a tapsorkán vegyül. Az autók és kocsik utasai a tribünök felé sietnek, külföldi elő­kelőségek, a kormány tagjai, volt miniszterek, a képviselőház majd­nem teljes számban, a külföldi diplomaták kara, mindenki elfog­lalja a számára kijei őrhelyet. A szemle A király lóra száll, mellette a román király indul el. A két lo­vast az udvar férfi vendégei szin­tén lovon követik. Mária királynő hatlovas hintó­­ját törzstisztekből összeállított ti­zes lovascsapat követi. A menet megindul. A tribün zaja elül, a nagy tömeg minden figyelmét a mezőn lejátszódó ese­mények kötik le. A csöndben távolról ide vetődő vezényszavak hallatszanak. A csapatok parancs­nokainak tisztelgésre meszteleni­­tett kardja csillan meg. A csapa­tok arcvonalö előtt, eddig mozdu­latlan és feszes vigyézz-ban álló parancsnokok sietnek e király elé és harsány hangon leadják a csa­pataik létszámáról a jelentést. A szemle egy félóráig tart. Azután a menet Sándor királlyal és ro­mán királlyal az ólén visszafor­dul a tribünök irányába. A tribü­nök előtt felbomlik a királyi ven­dégek csoportja, a nők felvonul­nak a tribünre. Újra felzug a taps és az éljen. A királynő megy elsőnek. Rövid idő alatt elhe­lyezkednek. A királynő mögött Franche D'esperey ül, akivel né­hány szót vált. Azután Patties miniszterelnök ősz feje hajlik meg a királynő előtt, kezet cső kolva neki. A csapatok elvonulása A csapatok diszmenetót Sándor király az emelvény előtt várja meg, föle jobbra áll Ferdinánd román király. Velük egy sorban, közel egymáshoz a többi ven­dégek és az adjutánsok állnak. Az edigi formációk átalakul­nak. A gyorsan egymásután hangzó vezényszavak más idombal parancsolják őket. Legelsőnek a gérdaezred lovas­zenekara vonul el hófehér lova­kon. Tizenkettős sorokban követi ezt a gárda geometriai pontos­sággal felfejlődő százada. Az éles metszésű arcok egyszerre balra fordulnak. A szemek nyilt tekin­tete mind a királyra szegzőriik. A katonai tisztizászlóalj kipi­rult arccal, acélosan, megfeszített lépésekkel halad el. A beogradi háziezred elvonulásánál szűnni nem akaró ünneplés morajlik a tribünökről. A tengerészszázad itt majdnem ismeretlen unifor­misa élénk feltűnést kelt Azután huszonöt jugoszláv ezred küldött­sége menetel el a király előtt, minden küldöttség az ezred zász­lójával. A háborút járt szászlők előtt a tisztek feszesen tiszteleg­nek. A küldöttségek elvonulása után a tüzérségi és lovassági osztagok tisztelgése következik. A levegőben Amig a szemle tart, aeroplánok iveznek a levegőben. Eleinte csak három különböző tipusu gép bér* reg bele a ketona bandák és a vezényszavak zajába. Később megszaporodik a szamuk, öt, vé-Sil tizenkét óriási vas madár mn­­t bravúrosabbnál bravúrosabb produkciókat. Az ünneplő Subotica Ünneplő díszt öltött a város, az esti fényárban úszó utcák, az ünnepi ruhába öltözött emberek­től hemzsegő sétányok, fellobo­gózott villamosok zsúfolva a sza­badba igyekvő emberekkel. Zene, kiváncsiak nyüzsgő csoportja, le­­huzottüzletredőnyök, katonai dísz­szemle, istentiszteletek, pihenő gyárak, sportverseny: ezernyi külső megnyilvánulása annak, hogy Subotica városa is méltó módon résztvesz a királyi esküvő napjának megünneplésében. Az ünneplés programmja nem volt meghatározva, mert minden in­tézmény, a hatóság, az egyházak a maguk által összeállított tervek szerint ünnepeltek. Ez a körül­mény azonban egy csöppet sem csökkentette az ünnepnap pom­páját és a külön-külön összeállí­tott programmed egységes képét nyújtották. Az ünnepségek kezdetét a reg­gel öt órától hétig tartó zenés ébresztő jelezte. Reggel hatóra után már díszes ünnepi ruhában öltözött tömegek lepték el az ut­cákat, hogy részt vegyenek az esküvői ünnepségeken. A zenés ébresztő hangjaiba a különböző kaszárnyákból kivonuló csapatok menetelésének zaja vegyült bele. Az elemi iskolák, középisko­lák és a többi tanintézetek dísz­termeiben ünneplő ruhás, virág­­koszorús fiuk meg lányok csön­des tömege örült az ünnepnek. Délelőtt tíz órakor az egyházak templomaiban a harangok ünnepi istentiszteletre hívták a hívőket, a templomok hajójából- az orgo­nák és kórusok könyörgő hang­jait vetve ki a délelőtte mámorba. A város főterén a tűzoltó zene­kar ünnepi hangulatot varázsok a délelőtti korzó mindennapossá­gába. Délben, egy kis időre az utcáról levonult a tömeg színes forgataga és rövid egy órás csönd borult a városra. Délután folytatódtak az ünnepségek, Népünnepélyek tarka programja szórakoztatott sok ezer ünnepekhez nem szokott embert. Délután öttöl hétig újra a ze­nekarok hanghuliéma úszott vé­gig az utcákon. Zenekarok tán-

Next

/
Thumbnails
Contents