Bácsmegyei Napló, 1922. június (23. évfolyam, 149-176. szám)

1922-06-08 / 155. szám

2. oktal, BACSMEGYEI NAPLÖ 1922. juntas 8. Ez a csoport külsőleg is nagyon vegyes tömeget alkot. A városok elegáns inteüektueljei közé elve­gyülve, sok egyszerű polgári ruha és igen sok fötdmives teszi tarkává a tömeget, a szűkebb hazájában dívó népviseletben. Az élen a s e­­reiicsétlen Bitóij város deputációja balad. A Vajdaság küldöttségei Nagyszámban vannak a menet­ben képviselve a Vajdaság repre­zentánsai. Csak azoknak a nevét sikerül följegyezni a nagy tömeg­ben, akiket a sok ember közt sike­rül fölismerni. A bánáti csoportban föltűnik néhány a partementből is jólismert arc: Veszelinovics, Mihaj­­lovics és Vuletics képviselők, mellet­tük Bogdanov bánáti főispán. Ve­­liki-Kikindá: Veszelinovics Mifos vá­rosi tanácsos vezetése alatt Kolla­­rovics, Budnfil Jocn, Buda fii Misa, Budafil Sándor, Predojev Zsivko, Szimics Konstantin ćs Medusin fiija képviselik. Belacrkva küldöttségé ben Szlepcsevics Jankó polgármes­ter, dr. Meskov Faja, dr. Mile tics Züvko, Krdnics Jankó, dr. Maiics Máté és Rankovics Pero vannak. Subotica küldöttségének az élén Dobanovacski Pál főispán, Pletiico­­szics András dr. polgármester, Le­­pedát Illés pénzügyi tanácsos, Or­­csics Lázár főjegyző, valamint há­rom leány: Rúmics Klára, Rdkics Olga és Vasziljevics Deszanka. No­­vissd küldöttségében Szlepcsevics Milán iőispán és Lakics Joco város tanácsos, Sombor nevében dr. /?a* donics polgármester, dr. Grigorie­­vics főorvos, dr. Rásics, Parkov Simo földműves és Bosnyák Antal földbirtokos, Bácsmegye és Ba­ranya deputációja is sok taggal. A városok és megyék ktíldöitsé gét a helyi és vidéki társaságok és egyedietek deputációi követik, egye­sek magúkkal hozták tévedésnél a nászajándékot is, nem tudva, hogy azt az udvarnagyi hivatalban kell beszolgáltatni. A királyi palotánál Fél tizenkettőkor ér a hosszú me­net az udvarhoz az ideiglenes rendőr­kordon sorai között. A régi udvari épület hátsó bejáratánál az udvari méltóságok fogadják és rendezik *a küldöttségeket. Köztük a fáradhatatlan Nusics, az állami rendezőbizottság elnöke, akinek oroszlánrésze van az ünnepségek rendezésében. Mellette Damjanovics udvari marsall, Janko­­vic- udvari miniszter, Andrics Cseda ceremóniamester aranyfejü botjával, Csolak Antics ezredes, Pricza admi­rális és még több udvari előkelőség, akikhez később csatlakozik maga Ka­­ragyorgyevics Arzén herceg és Jílena hercegnő is. A király előtt Egymásután mennek be a küldött­ségek a régi királyi palota földszinti nagy fogadótermébe, ahol Sándor király és menyasszonya a királyi e's fejedelmi vendégek társaságában fo­gadják az üdvözléseket. A küldöttségek nagy számára való tekintettel üdvözlő beszédek nincse­nek. Némán haladnak el a deputá­­tciók az őket barátságosan üdvözlő, mosolygó királyi jegyespár előtt. Még igy is másfél óráig tart, mig a kül­döttségek elvonulása véget ér. Kiállítás és sportünnepélyek Ezzel egyidőben nyitották meg ün­nepélyesen a 11. gimnázium épületé­ben a művészeti kiállítást, melyen Pribicsevics közoktatásügyi miniszter tartatta a megnyitóbeszédet. A délután folyamán a sporttelepe­ket és kirándulóhelyeket lepi el a kö­zönség. Kl'önvonatok egész sora szállítja ki az embereket a lóverseny­­térre, a Topcsiderre és a footbaíl­­pályára. A bérkocsisok 5—600 dinárt kérnek egy rövid kocsiéiért. Térzene Hat órakor a Terrazzián térzene kezdődött, sokezer ember jelenlé­tében. Football-mér kőzés Beograd-Bukarest reprezentstivjai között 8:0 (5:0) arányban végző­dött a beogradi csapat javára. A győztes csapat a király serlegét kapta. Atlétikai verseny Szerdán délután a kossutnyaki mezőn a király és Mariora hercegnő jelenlétében küzdőitek a jugoszláv és román atléták. A királyi vendé­gek későn éfkeziek, úgy, hogy a versenyszámok egy részét tartották s k. meg. Részletes eredmények: Sulydobás; 1. Ambrózy (Velil.ibecs­kerek) 13 43 (jugoszláv rekord.) 2. Jovanovics (Hask) 12.22 5. 3. Pop (Románta) 11*21; hármasugrás 1. Steinbach (Románia) 12 48, 2. Te­­desko (Velikibecskerek) 1212; rúd­ugrás 1. Iykov'cs (Bengrad) 2 96 (j. r.) 2. Oka (Jugoszlávia) és Tedesko (yelikibecskerek)hoItversenyben2’85. Diszkoszvetés: 1. Tribu (Románia) 40 3C (román rekord), 2. Amorózy (Velikibecskerek) 40‘23. 400 m. futás 1. Miskovics (Velikibecskerek) 53 8 3000 in. 1. Siefanovics (Jugoszlávia) 9.44‘8 p. (jug. rekord), 2. Steller (Rontánia). Lovasjátékok A király és Mariora hercegnő je­lenlétében, előkelő közönség előtt zajlott le az ünnepségek egyik szen­zációs sporteseménye: az alkárver­­■feny. Középkori kosztümökben 25 lovas vett részt a játé ban. A ver seny győztese Tomanovics lett, Dal­máciából, akinek Sándor király sze­mélyesén adta át a verseny diját, egy remekül kidolgozott aranyórát A magyarok, a horvát blokk s a demokraták A „Pravda» cikke A »Pravda«., a demokrata párt fél­hivatalos orgánuma, «melynek ezer-, kesztöjo Szokics Manojlo demokra­ta képviselő, egyik utolsó számában a horvát blokkal és a nemszlávokkal, főleg a vajdasági magyarokkal foglal­kozik. A. »Pravda* állásfoglalása nem szubjektív forrásból származik, hi­szen a blokk a demokratákban legel­­keseredettebb ellenségét látja, de a Pravda a vajdasági magyarok helyze­téről is csak harmadkézből értesül, azért a dolgok lényegéhez alig nyúl hozzá. Mégis figyelmet érdemlő sorok a Pravdáé-i és arra mutatnak, hogy a demokrata körökben jobban íbisznek a magyarok hűségében, mint a hordátokéban. A magyarság kulturszinvonalára utal­nak és azt mondják, bizonyosra vehető, hogy a ma­gyarság nem támogatja Radios irreális politikáját . , . . . Ebben a megállapításban, amely mégis csak az egyik kormányzópárt félhivatalosának hasábjain jelent meg, több meglepő újszerűséget ta­lálunk. Ha memóriánk nem csal, ugyanennek a pártnak' alapitója és fővezére Pribicsevics Szveto­­zár, a kultuszminiszter, aki az iskola­ügyekkel kapcsolatosan nem szokta mindig tekintetbe venni azt a kultur­­szinvonalat. Pedig, mint a Pravda is írja, a »knltnrszinvanal« tartja vissza a magyarokat a blokkiba irreali­tástól. Nem gondolnak demokrata körökben arra, hogy ha a demokrata miniszter által hozott iskolatörvények lesül vesz­tik ezt a »kulturszinvonalat«, akkor mi tartja majd vissza a magyarokat a blokktól ? Újszerű a demokrata orgánum az a beállítása is, amely szerint a magyarok Radics-barát politi­kája egyértelmű lenne a »cölöpön tuli« magyar politikával való ko­­kettálással. Ez a beállítás Ízelítőt ad arra, hogy milyen sors várna a vajdasági ma­gyarságra, ha Zagreb felé orientálód­nék. A Pravda cikke egy helyen szóról­szóra ezt írja: a magyaroknak meg van a magnk nemzeti pártja, a p&rtvezetöknek a legkompetensebb helyen kije­lentették, hogy a vajdasági ma­gyarság minden jogos kívánságát hozzásegítik a megvalósuláshoz. Ez az Ígéret azonban feltételes mert alig pár sorral alább a Pravda, már azt Írja, hogy a magyarok azzal hogy segítenének a politikai kalando­roknak, — ezek Radicsék, — kika­parni a gesztenyét, kockára tennék eddigi »eredményeiket«. Eszerint azok a bizonyos jogos kí­vánságok, amelyekről »legilletékesebb helyen* az mondották, — ezt a Prav­da mondja, — hogy teljesíteni fogják azokat, megszűnnének jogos kívánsá­goknak lenni abban az esetben, ha a vajdasági magyar politikusok mérté­ken felüli érdeklődést mutatnának — a zagrebi politikusok tevékenysége iránt. Ez a pár idézet elegendő ahhoz, hogy valaki, aki eddig nem ismerte volna, megismerje a demokrata párt egyik frakciójának politikai szempont jait. A nyílt őszinteség, a minden köntörfalazás nélkül való nyíltság mindenesetre köszönetét érdemel. Nem hisszük azonban, hogy a de­mokrata pártban ez qz elv uralkodó lenne. Tudunk több demokrata politi­kusról, még hozzá vajdaságiakról, akik jobban meg tudják választani politikai szempontjaikat, jobban fel tudnak emelkedni az elvek világába, mint a Pravda politikusa. A vajdasági németekkel a demo krata orgánum sokkal jobban meg van elégedve, mint a magyarokkal. A németekről írott sorokban szükséges­nek tartja hangoztatni, hogy »ha va­lakinek, úgy a szerbeknek áll legkevésbbé ér­dekében, hogy a Johannákból Jo­­vá-t és a Friedricbekbftl Miroszlá­­vot faragjanak.« A németség vigasztalására a Prav­da ezt a megjegyzést fűzi, a cikknek ehhez a részéhez: — Szívesen jegyezzük még meg hogy itt-ott mértékadó helyeken is valamivel több megértést és nagylel­kűséget kell mutatni, a németek bizo­nyos nehézségeivel szemben. Szóval .»itt-ott« és csak »valamivel több* megértést. Radicsék ismert revoluciójának megjelenése alkalmával rámutattunk arra, bogy ha a revoluciónak más eredménye nem is lenne, már annak is igen a nagy technikai jelentősége van, hogy a magyarság támogatását megszerezni óhajtó pártok száma egy­­gyel növekedett. Radicsék rezolució­­jának eredménye a demokrata orgá­numának ez a cikke. Csakhogy arnig Radicsék minden feltétel nélkül követették a nemzeti, kisebbségek egyenjogúságát, addig a Pravda »itt-ott« »valamelyes megér­tést* helyez kilátásba, de csak bizo­nyos feltételek mellett. A Pravdának a cikke nem jó szolgálatot jett a de­mokrata pártnak. KulturSnnepélyek a tanyai iskolákban Tanügyi körökben több nagyfontos­­ságu újítás tervével foglalkoznak. A »Bácsmegyei Napló« munkatársa ezekre vonatkozólag a kerületi tanfel­­ügyelőségtöl a következő felvilágosí­tást nyerte: Legutóbb már megkezdették a subo­­ticai és tanyai iskolákban a tanulmá­nyi kirándulásokat és a legtöbb iskola az elmúlt hetekben már kirándulást rendezett Palicsra, egyes iskolák Beo­­gradba is kirándultak. Ezek a kirán­dulások olyan jól sikerültek, hogy a sikeren felbuzdulva, a anfelügyelöség most újabb akciót indított a szünidő­ben rendezendő nagyobb tanulmányi kirándulások érdekében. A tanfelügyelőségnek az a célja, hogy a vajdasági tanulók jobban megismerjék az ország jegyes részeit és hogy geográfiái ismereteik a köz­vetlen megismerés alapján gyarapod­janak, a szünidőben úgy az elemi, valamint a polgári iskolák tanulói ré­szére nagyobb kirándulást akar ren­dezni egész Karlócáig. A tanulmányi kirándulásnak olyan olcsó lesz a rész­vételi dija, hogy azon a szegényebb­­sorsu diákok is részvehetnek. Ezzel egyidejűleg serényen készíti elő a tanfelügyelőség a legújabban el­rendelt kulturünnepélyeket is. Egy uj kultuszminiszteri rendelet értelmében ugyanis a régi »madarak és fák ün­nepének* mintájára ezentúl minden évben egy »kulturnapot* kell rendez­ni minden elemi iskolában. A kultur­napot Vidovdán napján fogják meg­tartani, még pedig valamennyi tanyai és falusi iskolában is és ezen az egész napon kulturünnepélyeket rendeznek. Ennek az újításnak az iskola kere­tein túl az a fontos hatása is meg lesz, hogy belevonják a felnőtteket, amennyiben minden faluban, sőt ta­nyán. is kultur-bizottságok alakulnak, amelyeknek élén többnyire az iskola igazgatója és az iskolaszék áll és ez a bizottság rendezi az ismeretterjesztő és nevelő célzatú előadásokat, úgy, hogy ez egy kis szellemi élénkséget hoz a kulturálisan tunya falusi élet­be. Arról már megemlékeztünk, hogy a vakáció alatt, julius 15-től kezdő­­dőleg Beogradban hat hetes szerb nyelvű kurzust rendeznek olyan ta­nítok számára, akik még nem elég já­ratosak az államnyelvben. Erre a tan­folyamra most vannak folyamatban a jelentkezések és hogy a magyar anyanyelvű tanítók milyen buzgalom­mal- és igyekezettel akarják elsajátí­tani az államnyelvet, arra jellemző, hogy már ezideig valamennyi tanító jelentkezett a kurzusra, lemondva ez­által szünidejéről és legtöbbje önként elhagyva a nyári hónapokban kis gazdaságát, csakhogy eleget tegyen a kivánalmaknak és elsajátítsa az ál­lamnyelvet.

Next

/
Thumbnails
Contents